Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-31 / 73. szám

Hamvas Endre csanádi püspSh beiktatása (A Délmagyarország munkatársa föl) Szeged katolikus társadalma őszinte szeretettel és hódolattal fogadta az uj csanádi megyéspüspököt: dr. Hamvas Endrét, aki csütörtökön elfoglalta hivatalát. Mint már jelentettük, Hamvas Endre püspök szerdán délután Szeged város személykocsiján, dr. •Halász Pál kanonok kíséretében megérkezett Szegedre. A komoly időkre való tekintettel a. püspöki fogadtatás hagyományos külsőségei az uj főpásztor kifejezett óhajára elmaradtak és csak a legegyszerűbb, legbivatalosabb keretek között foglalta el hivatalát András püspök. Csütörtökön 'délelőtt pontosan fél 11 órakor a püspöki palota tanácstermében megjelent Hamvas Endre püspök, az uj csanádegyházmegyei főpásztor. A tanácsteremben már (egybegyűlve várakoztak a püspökre a székeskáptalan tagjai: Raskó Sándor nagyprépost. Karmos György, 'dr. Beeker Vendel, Sops i c h János és dr. Halász Pál kanononok, valamint dr. C s e p reghy Imre prelátus, tb. kanonok. A székeskáptalan ülésére, amelynek jegyzőkönyvét dr. Halász Pál vezette, Sopsách János prelátus, kanonok felolvasta a pápai bullát, amellyel kapcsolatban megtörtént a kánonok által előirt beiktatás, itt hangzott el András püspök első rendelkezése, amely szerint Raskó Sándor nagyprépostot helynökévé, Sopsieb János prelátust pedig igazgatójává nevezte ki. A beiktatás után a megyéspüspök dr. Halász Pál kanonok kíséretében adoráeióra átment a fogadalmi templomba. 11 óra után a püspöki palota nagy fogadötermében megjelent az egyházmegyei világi 'és szerzetes papsága, ö'k üdvözölték" elsőkként a főpásztor: a papság nevében Raskó Sándor püspöki helynök üdvözölte a püspököt, akit az egyházmegye papsága az első pillanattól kezdve nemcsak a: köteles tisztelettel fogad, de őszinte szeretettel szivébe zár. — E súlyos időkben — mondotta 9 helynők — különösen szükségünk van vezérre és atyára, akit szeretettel követni akarunk! A lelkes üdvözlést megköszönve az uj püspök szerététtel fogadta a papság hódolatát és ragaszkodását. Első szavaiban meghatódottsággal zér őrnagy vezette, a polgári hatóságok fejei pedig dr. Tukats Sándor főispán vezetésével, együttesen járultak a püspök elé. Megjelent az uj csanádi püspök üdvözlésére Erich Kampf német konzul : is, valamint a Horthy Miklóstanácsa dr. Kramár Jenő rektor vezetésével. A tantestületek küldöttségét dr. Balogh Ányos tankerületi főigazgató vezette. A püspök elé járultak az egyházközségek, valamint a katolikus egyesületek küldöttségei. Az összes egyházközségek nevében dr. Dávid Lajos professzor intézett üdvözlőbeszédet a megyéspüspökhöz. Az egyházközségek és katolikus egyesületek vezetőinek üdvözlésére a püspök azzal válaszolt, hogy komoly munkát vár az egyházközségektől s az egyesületektől. A komoly munka alapja pedig az egyetértés — mint a főpásztor hangoztatta —, arra kérte tehát a jelenvoltakat, hogy egymás iránt mindig szeretettel legyenek és ne tűrjenek az egyházközségeken belül dhbmxgyar0bs7x8 # PÉNTEK, 1944 MÁRCIUS 31 * — mondotta többi kőzött. — Hí-, zánk sorsdöntő időkben mindig bizton számithatott a papsági a. . , . , Forduljunk sokszor és bizalommal ^omanyegyetem Szent Margit királyleányhoz, akit a Szentatya éppen most, a szükséges engesztelés idejében, ajándékozott a nemzetnek! Tanuljunk tőle áldozatkészséget és önmegtagadást és kérjük gyakran Szent Gellért vértanú püspök segitségét, akt idegen létére szeretettel állt ott a magyar ifjúságot képviselő Szent Imre herceg mellett s végül is hitéért és magyar hazájáért életét áldozta. A lelkes cljenzéssel fogadoft beszéd után Sopsich János püspöki irodaigazgató a megjelent papokat egyenként bemutatta az uj íőpásztornak, aki végül_ áldását adta a papságra. Déli 12 óra előtt néhány perccel fogadta a püspök a katonai és pol- belső ellentéteket. Üdvözölték az uj gári hatóságok vezetőit. A katonai főpásztort a görögkatolikusok is, küldöttséget a hadtestparancsnok akiknek küldöttségét Ladomerszkv távollétében Depóid Miklós ve- Béla plébános vezette. Rendeletek a zsidókérdés szabályozására A megkülönböztető jelvény viselése, ügyvédi kamarai tagság, a háztartási alkalmazottakra és gégjármü bejelentésre vonatkozó intézkedések Budapest, március 30. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap pénteki száma közli a ro. kir. minisztérium rendeletét a zsidók megkülönböztető jelzése lárgyában, A jendelet igy szól: »A magyar királyi minisztérium a honvédelemről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. A jelen rendelet hatálybalépésető kezdődőleg minden hatodik életévét betöltött zsidó személy, nemre való tekintet nélkül, köteles a magán viselt felső ruhádarabjának bal mell részén jól láthatóan 10x10 cm. átmérőjű szövet, selyem, vagy bársony anyagból készült kanárisárga szinü hatágú csillagot viselni. Az előbbi bekezdésben emiitett megkülönböztető jelet könnyen el nem távolithaló módon kell a rasmlékezelt meg nagy elődjéről, aki 1 ... . ..... ... ihara varrással ráerősítem. nevét nemcsak .Szeged varasa, ,de i az egész magyarság történetébe beleírta. Majd igy szólt a papsághoz: — Ha híveinkben ápoljuk az ősi hitet, az egyházhoz való ragaszkodás. ív>-/'>"h-rmk «« v/|»i«*álatot teszünk aaívarasirt-git Ma pc-i.uken A msmú ám 2. 4. Annak" a megállapításában, Hogy a rendelet alkalmazása szempontjából ki nem zsidó és ki a zsidó, az 1941. évi XV. törvénycikk 9. és 16. szakaszainak rendelkezései az irányadók azzal, hogy nem zsidó 'az olyan személy is, aki származájsára és vallására nézve az emiitett 9. szakasz utolsó bekezdésében fogKORZÓBAN UFA világfiira. Paul Wegener Willy Blrfel u fa híradó és 3. 5. 7 Ma folytatódik a **ívet-l«lket iiditő kacagó éitt Egy félszeg kis figura kalandjai szárazon, vizén, levegőbeli lalt meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem kőt házasságot zsidóval, vagy olyan nem zsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként. született. 3. " A jelen rendelet í. S-'ában foglalt rendelkezés nem terjed ki arra a zsidóra, akit az 1914—1918. évi világháborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért az arany, vagy legalább kétizben I. oszályn ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskorona renddel, vagy ennél magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén arra sem, aki 75 százalékos hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939. IV. törvénycikk 2. szakasza 1. bekezdésének hatodik pontjában a 7720—1939. M. E. számú rendelet 66. 4-ában, a 2220—1941. M. E. számú rendelet 3. 4-ában, vagy a 8550—1941. M. E. számú rendelet 2. 4-jban meghatározott kivétel alá esik. 4. f. Amennyiben a cselekmeny súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háborn idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a jelen rendelet t. 4-ában foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget. . 8. ». Ez a rendelet 1944. április 5. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.* Budapest, március 30. X Budapesti Közlöny pénteki száma közli a kormány 1200, 1210. 1220—1944. ÍM. E. számú rendeleteit. Az els'4 rendelét szerint tilos nem zsidó nő^ vagv férfit háztartási alkalmazottként foglalkoztam olyan háztartásban, amelynek zsidó tagja vau, vagy amelyhez tartozó lakásban zsidó lakik. E rendelet hatálybalépésekor a tilalom alá eső alkalmaztatások 1944 április 30. napjával megszűnnek. Háztartási alkalmazott fogalma alá esnek a tende. let. rendelkezéseihez képest a ház[tartási és belső cselédek, a bejárónők, házvezetőnők, a nevelő-, társalkodó-, felolvasónők, valaibin1 általában azok a nők és férfiak, [akik a háztartásban vagy a család (körében akár pénzheü, akár terImészetbeni ellenszolgáltatásért, például lakásadásért rendszeresen személyes szolgálatot teljesítenek. A második rendelet szerint a zsidókat az állam, törvényhatóság, község, közintézetek, közalapítványok, köztestületek és közüzemek szolgálatából, ideértve a Magyar Nemzeti Bankot, Pénzintézeti Központot és az Országos Központi Hitelszövetkezetet is, el kell bocsátani. A zsidók közmegbizatásait, közjegyzői, közjegyzőheiyettesi, hites tolraácsi, bírósági szakértői megbízatásait és szabadalmi ügyvivői jogosítványait meg kell szüntetni? végül a zsidó ügyvédeket 1944 május 31-ig az ügyvédi kamarából törölni kell. Végül a 3. rendelet szerint a zsidók sajtókamarai, továbbá színművészeti és filmművészeti kamarai tagságát a kamarából való törlés utján 1944 április 30-ig meg kelt szüntetni. Az említett rendeletek a zsidó fogalmának meghatározásában » fajvédelmi törvényt, tehát az 1941. XV. tc, 9. és 16. paragrafusát veszi alapul. Ehhez képest a rendeletek szempontjából nem zsidónak minősül az, akinek legfeljebb egv nagyszülője született izraelita hitfelekezet tagjaként. Azok pedig, j akiknek két nagyszülője keresztényjnek, két nagyszülője izraelitának született (úgynevezett félvérek) nem zsidónak abban az esetben minősülnek, ha keresztény szülöttek, vagy legalább életük 7. évének betöltése előtt kereszténnyé váltak. Az emiitett félvérek közüi, azonban azok, akiknek zsidófaju szülője a házasságkötés előtt nem tért át csak akkor nem minősülnek nem zsidónak, ha nem kötöttek házasságot olyan személlyel, akinek akárcsak egy nagyszülője is izraelitának született. A zsidó fogalom meghatározása egyébként teljesen megegyezik » honvédség szempontjából használi fogalom meghatározással, tehát aki honvédségi szempontból nem zsidó az á most közzétettek szempontjá! Sz écftMMllU H OH M» 3, 5. ? óra kori ÖRDÖGLOYAS • Főszereplők: Fényes Aüce és u v. Benkő Gyula