Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-25 / 69. szám

4 DFLMA6YARORSZAQ S 7 O M B A T. 1944 M áRCTT> A mi kis varosunk... Hunom van, nehezen elünk. A leg­többen korán teks/.ünk, korau kelúiih. cs egyáltalán nem vagyunk rosszab­bak, onnt békés időkben, l'auaszko »1unk enrtK'rtársainkra, villamosra, luxira és a rossz kávéra, <le az ördög talán még sem olyan fekete, mint ami­lyennek testjuk. Nézzük csak az embereket a mi kis városunkban. 1. Reggel van. esős márciusi reggel. A vibamosmegalional emuer-emuer lalán. ügy fiatalember udvariasan •lőreenged egy idős asszonyt, mire egy sztentori hang a háttérből: — Siessünk, ne udvariaskodjunk, <nás is akar utazni! Sogor, vagy nem sógor, le a vonatról! A hangos felszólításra senki sem válaszol s végül, ha mindjárt a lép­csőn is állva, de azért mindenki uta­zik. Rent a kocsiban egy diák kel fel ülőhelyéről, hogy egy bácsi leülhes­sen. Iigv nő hirtelen leül a diák he­lyére és a bácsi hoppon marad. Az emberek összenéznek, de nem szól­nak. A Klebdsberg tér előtt feláll a nő, a kocsi egy nagyot zökken, mire sér­tődötten mondja: — Az ember majd elharapja a sa­ját nyelvét! — Annak örülnének otthon... — jegyzi meg valaki hangosan. A nő mérgesen néz körül s csak amikor már leszáll a kocsiról, mondja az előbbi hang: — Jaj. de csúnya mamája lehet! Ilogy mostanában milyen rossz a kávé, arról regényeket lehelne elkö­vetni. Miből készül, hogy készül, ki tudja? Rejtély, mint sok minden eb­ben a szomorú életben. Van kávés, amelyik tagadja, hogy rossz a kávéja, viszont van, aki bevallja. Egy isme­rősünk a zsebéből előhúzott lapos üvegbe észrevétlenül betöltötte azt a kávénak nevezett micsodát, amit a főnők ur sajátkezüleg tett az asztal­ra és egy jó negyedóra múlva előhúz­ta az üveget s így szólt a kávéshoz: — Ezt a kávét kóstolja meg, fő­nök ur, ezt a löttyöt, amit félórával ezelőtt a maga konkurrense szolgált fel nekem. A kávés jót húzott az üvegből, de mindjárt ki is köpte, felháborodva es őszintén mondta: — Hát ez valami pocsék! Ismerősünk ugyancsak vajszivü ember. Nem volt szive felvilágosítani az őszinte embert. K k.) Az 52-iW Dl. KIS. SSZTÁLVSORSJATÉK játékterve páratlan esélyeket nyújt. Egy sors:eggyel . szerencsés esetben nyerhető: EGYMILLIÓ P. A nyeremények összege több, mint Tizenötmillió P. Jutalom: 600.000 P Főnyeremény: 400.000 P Nyeremények: 200.000 P 100.000 P 75.000 P 50.000 P 3x30.000 P. 5140.009 P. 1X30 000 P, 22X20 600 P. 2115.000 P, 30X19 000 P. és aiég száwos kézép es kisebb nyeremény. A lerijegy ára oaztályeaként i nyolcad 5 — P negyed 10.— P fél 20 — P egész 40.— P A sorsietu kapható éi Összes toorasitéknoi Hűtáskezdele ápr.Iis 13. Csendes szemlélődés 3000 emberi koponya szegedi birodalmában A legrégibb mopyarorszagi ősember koponyájától az é'ó magyarokig — A szegedi embertani intézet koponyacso­dái közölt — Annikor száz darabbál kell összeállítani az ősember koponyáját (A Dcltnagyai ország munkatársá­tól) A szegedi Horthy Miklós-tudo­mányegyetem Dugonics-téri köz­ponti épületének földszintjén kapott helyet nemrég az embertani inté­zet. amely a legnagyobb ilynemű tudományos intézet Magyarorszá­gon. Amikor pár évvel ezelőtt dr. Bartucz Lajos professzor, az európahirü antrópologus, leliozta Szegedre az embertani anyagát a fővárosból, még szűkösen bár. de eltudta azt helyezni itt, a kijelölt helyiségekben. Azóta folytonosan uj anyaggal bővült a szegedi ember­tani intézet és most már a központi egyetemen a további terjeszkedésre nincs meg a lehetőség, csak az egye­tem további kiépítésével lehet ezt a problémát is megoldani. 3000 koponya között. .. Látogatást tettünk a szegedi em­bertani intézetben, az emberi ko­ponyák és csontvázak birodalmá­ban, Nem kevesebb, mint 3000 koponya és 1500 csontváz van itt, minden egves kononváról, a leg­apróbb csontról is karlotékszerü nyilvántartás készült: az embert koponyák ezreinek tudományos lel­tára. Magyarország történelemclötti és történelmi korának legkülönbö­zőbb szakaszaiból tucatjával talá­lunk itt koponyákat és értékessé teszi -ezeket az a körülmény, hogy mindegyik koponya és csontváz ré­gészetileg megnyugtatóan igazolva van. Hatalmas üvegszekrényekből vi­gyorognak a belépőre már a legelső teremben is a koponyák százai. A neolitkorhói és rézkorszak 1*>1 igen szép anyag található itt, külön osz­tályozva a gepida, avar, jazyg ko­ponyák, másik oldalon pedig a honfoglaló magyar elődeink néhány érdekes koponyájával találkozunk. Mellettük a hun harcosok koponyája, egymás mellé kerültek ift a tudomány intézetében 4 legrégibb magyarországi ősambsr koponyája Kiállitásszerüen van csoportosítva a koponyák szegedi birodalmában őskori anyag is, amely ugyancsak páratlanul .gazdag. Ott látjuk a neandervölgyi tipuxu ősember, majd a mai ember diluviális fajtáinak koponyáját és csontvázrészeit hü utánzatokban. Az ősember első leletei Németor­szágban, Belgiumban és a mai Hor­vátország területén kerüllek nap­fényre, de a Kaukázusban és Pa­lesztinában is sok ilyen koponyát és csontvázat találtak. Az egyik kiállítási részen a legrégibb magyarországi ős­emberlcletlel, a subalyuki csontvázzal találkozik a kései szemlélődő. Hermann Ottó lelkes agitációjának köszön­hető. hogy nagyobb arányokban és módszeresen megindulhatott a ma­gyar ősemberkutatás, amely — mint halljuk — most már nagv­szetü és felbecsülhetetlen értékű tudományos eredményekkel szolgál. Furcsa, torzított koponyák van­nak kiállítva az egyik nagy üveg­szekrényben. (íyeremekkorban, drasztikus beavatkozással szabá­lyozták ezeknek a koponyáknak a növését, amely bizarr látványt nyújt. A Krim-félszigeten találták meg a legérdekesebb példányait ezeknek az elnyújtott koponyák­; nak, hátulról vannak hosszura nyújtva, bizonyára nem volt nagy élvezet annak, akinek igy szabá­lyozták a koponyája növését. Az egyik koponya rövidebb, a másik hosszabra van elnyújtva és különös megbecsülésben lehetett része an­nak, akinek leghosszabbra elnyúlt ,a koponyája. Koponyafékdés sokezer évvel exe'őtt Van itt jónéhány koponya a szomszédos üvegszekrényben, ame­lyek a többezer év előtti koponya­sebészet feltűnő fejlettségéről ta­núskodnak. Ezek a koponyák meg­vannak lékelve, akad köztük több olyan is, amelyet nem is egy, dc két helyen is meglékeltek és a tu­dományos vizsgálat megállapítása szerint, hosszú ideig is elélt vele a koponyasebészet egykori szenvedő hőse. A neolit korból is kerültek elő ilyen lékelt koponyák, bizonyságul arra, hogy ebben a korszakban is fejlett lehetett már a koponvaléke­lés tudománya. Az egyik koponya, amely itt az intézet üvegszekrényé­ben kiállításra került, pláne arról bizonyít, hogy valósággal körül lékelték, ennek j a komplikált műtétnek nyomat világosan láthatók a kononván és még igy ís vígan el élt vele a mai ember régesrégi elődje. Tudo­mányos adatok szerint hazánkban a koponyalékelés a bronzkorban élhette virágkorát A csontbetegségek érdekes keze­léséről beszélnek azok a koponyák és apróbb-nagyobb csontdarabkák, amelyek ugyancsak itt az intézet­ben kiállításra kerültek. A szegedkörnyéki népván­dorláskori anyag Rendkívül gazdag anyag talál­ható itt a népvándorlás korából Főleg a szegedi Fehértón, a Mak­koserdőben. továbbá Szentes kör­nyékén. Hódmezővásárhelyen. Csongrádon, Kiszomborban és Ele­ken számos értékes népvándorlás­kori leletre bukkantak. Móra Ferenc ásatásainak anya­ga is értékes részei a szegedi em­bertani intézetnek. Bartucz pro­fesszor annakidején a pesti intéze­tébe vitte fel tanulmányozás céljá­ból a Móra-ásatások koponya és csontváz anyagát, majd az intézel Szegedre helyezésével, azok vissza­kerültek ide Szegedre. Közel 800 koponyára tehető ez az értékes anyag és igen számottevő a csont­váz is. A Banner professzor nagysze­rű irányítása alatt működő szegedi egyetemi régészeti intézet is állan­dóan nagyértékü anyagot bocsájt a» embertani intézet rendelkezésére és a szegedi múzeum tudományos ásatásai is sok ritka leletet szolgál­tatnak. Gyakran megtörténik, hogy a három tudományos intézet közö­sen folytat ásatásokat, a tudomány szolgálatában. A magyarság és mrltóan reprezentálva van • mbertani intézet kiállításán. Szem­léltetően csoportosítva vannak itt a bonifoglaló magyarokra vonatkozó leletek, mellettük az árpádkort, majd a középkori magyarságra utaló bőséges anyag kövekezik. Száz dnrabra tert koponya Az élő magyarság szép emberpéldányai, vidékek sze« cint csoportosítva, fénvképsoroza'­ban került kiállításra. Szcgcdkör­nvék egészséges népe is képviselve van ift. A szegedi embertani intézethez tartoznak még az alagsori helyisé­gek is. Itt apró ládikákban a csont­vázakat helyezték el, mindegyik ládán a pontos tudományos megje lölés. Sötétkamra és prcpalálómü­hely tartozik még az intézethez, e» utóbbiban mossák, preparálják * koponyákat és a csontvázakat. Noná könnyű munka ez sem, legtöbbször ugyanis a feltárt sirok mélyéből a sokezeréves koponya száz darabra törve ke­j riil elő és a preparálás nagy­szerű tudománya segítségével rekonstruálják ezekből az apró csontdarabkákból az ősember koponyáját. Koponvák merednek mindenütt » szem'élódőre az embertani intézet­ben. Ezek a koponyák nem félel­metesek, hiszen a tudomány szol­gálatában állanak. A 3000 emberi koponya szegcdi birodalma. » váló Bartucz professzor embertani intézete, a magyar tudományos vl" Iák értékes, reprezentáló hajléka.

Next

/
Thumbnails
Contents