Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-21 / 65. szám

Szegei iparosok a hadfravonuli iparosok hozzátartozóiért (A Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedi ipartestület az elsők lelősség terheli a történelem itélŐ6ze­dközött volt az ország ipartestületei ke előtt. E felelősség tudatára mutat­kozott, amely elhatározta, hogy a had- rialí azok a magyarázatok, programok ifavonult iparostársak hozzátartozóit emlékiratok, amelyekben nagyje­lámogatja. A mult évben önkéntes lentőségü intézkedéseiknek indokait adományokból erre a célra 2188 pen- megvilágítják. Ezekből az Írásokból gő gyül't össze, amelyhez az ipartestü- vonhatja le az utókor következteté­let most költségvetésileg 3000 pengő- se.it, ezekből alkot Ítéletet a letűnt vei járult hozzá. Igy a hadbavonult ifiők kimagasló személyiségeinek tény­iparosok rászoruló hozzátartozóinak kedései felől. Ki az oka a véresők bombázásának? A némát külügyi hivatal állásfoglalása Az országok sorsát intéző állam- sitani alkalmas ellenséges államok férfiakat elhatározásaikért súlyos te- iratait is. Megállapítható ezekből, d«d1ír*«rarórsza8 re KEDD, 1944 MÁRCIUS 2t <3 támogatására több, mint ötezer pen­gő áll rendelkezésre. Nagyobb összeg­gel az ipartestület nem képes költ­ségvetésileg támogatni ezt a nemes Bizon\ itékok! Az ötödik éve duló háborúnak ese­ményei között szinte állandó helyet foglalnak el a katonai arcvonaltól célt, mert nincs erre fedezet az egyéb-; töibb ^ kilométerre eső városoknak ként szűkre szabott költségeid- légi bombázásai. JÓ1 tudjuk, hogy a irányzatban lény azonban hogy az kulturnemzetek egyöntetű meggyőző­ötezer pengős keret nem egészen mél- d6sGj bogyahábornt a fegyveres erők tó Szeged varos kézműipari társadal-j mérkőzésére kell korlátozni és kerülni mához, hisz sokkal kisebb ipartestüle- kcl] miűden oly támadást, amelynek kek, tekintélyes anyagi támogatásban részesitik a hadbavonult iparosok hoz­zátartozóit. Ezért most elhatározta a szegedi ipartestület elnöksége, hogy leik éri az iparosokat, önkéntes ado­mányaikkal növeljék a hadbavonultak segélyalapját. Reméli az elnökség, hogy önkéntes felajánlás folytán te­kintélyes összeget fordíthat a szegedi ipartestület is a nemes célra. Az ado­mányozás egy összeg felajánlásával, vagy havi összeg vállalásával is tör­ténhet. A felhivásában azt mondja még az ipártestület vezetősége, hogy abban az esetben, ha hadbavonultak segély­alapjára összegyűjtött összegre a sors különös kegye folytán, nem len­ne szűkség, akkor az összeget iparos jóléti alapra használják fel. Keze készségű gyí főfelügyelő szemléje a szegedi egészség­ügyi intézményeknél (A Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedi egészségügyi intézmé­nyek felülvizsgálására Szegeden járt uz elmúlt napokban dr. Wilmann Gyula közegészségügyi főfelügyelő, aki a belügyminisztérium megbízásá­ból érke/iett ide. A közegészségügyi megbízott vitéz dr. T ó t h Béla tiszti­főorvos kíséretében sorra látogatta a város egészségügyi intézményeit, va­lamint megtekintette a szegedi szo­ciális intézményeket is. Ezután Wii­inann közegészségügyi főfelügyelő Al­sóközpontra ment ki és a tanyai egészségügyi berendezéseket látogatta meg a tisztiföorvos kíséretében. Kis­kundorozsmára is ellátogatott a köz­egészségügyi megbízott, hogy a mult­korában fellépett kiütéses tífusz el­leni intézkedéseket vizsgálja félül. A több napig tartó egészségügyi ellenőrzés során dr. Wilmann köz­egészségügyi főfelügyelő teljes meg­elégedését fejezte ki és kijelentette, hogy Szeged városa, valamint az it­teni egészségügyi hatóságok százszá­zalékosan eleget tesznek a közegész­ségügyi védelem megszervezése te­kintetében. Vitéz dr. Tóth Béla tisztifőorvos a több napig tartó egészségügyi vizs­gálat befejezése után felkérte Wil­mann közegészségügyi főfelügyelőt, hogy a szegedi közegészségügyi intéz­mények számára a mostani állami tá­mogatás felemelését eszközölje ki a belügyminisztériumban. A miniszté­riumi megbizott közölte, hogy ennek érdekében illetékes helyen eljár, mert a szegedi közegészségügy mindna­gyobb támogatást megérdemel. áldozataivá a hadviselésben részt nem vevő, békés foglalkozásukat üző népré­tegek lehetnek. Természetszerűleg me­rül fel ezek után az a kérdés, mi az oka annak, kit terhel a felelősség azért, hogy ebben a háborúban a va­rosok bombázásával ez az elv mind­inkább figyelmen kivül marad. Erre a kérdésre kiván megfelelni a német külügyi hivatalnak most közzétett fel­világosító kötete: >Bizonyítékok ar­ról, hogy egyedül Anglia okozta a polgári lakosság ellen folytatott bom­baháborut; a cime ennek a kiadvány­nak, amely tisztázni kívánja a felelős­ség kérdését az utókor szemében is. hogy az angol és francia hadvezetés óvakodott attól, hogy a légibombázás megindítója legyen és ezzel magára vegye azt a felelősséget, amely az el­következő eseményekért az utókor előtt fennálL A német álláspont sze­rint azonban ezt az álláspontot meg­erőtlenitette Anglia a tengeri blokád megindításával, amely végeredmény­ben éppen annyira védtelen nők és gyermekek ellen irányuló intézkedés, mint a városok bombázása. Az eseményeknek ily elindítása után Ítélte meg a helyzetet a német hadvezetőség s Lengyelország ellen ! indított háború során. Utal itt a kül­ügyi hivatal arra, hogy a lengyel követtel közölték elutazása alkalmá­val, hogy — a viszonosság tisztelet­bentartásáig — a német légierők csu­pán katonai célpontok ellen fognak küzdeni Hogy azután a légi harc Var­sóban mégis áldozatokat kivánt a pol­gári lakosság sorából, azt az emlék­irat kizárólag a lakosság magatartá-j sának tulajdonítja. A lengyel főváros] lakossága ugyanis katonai támasz-1 ponttá alakította a várost, nem tett eleget a kiüritésré irányuló felhívás­nak. Hivatkozik a külügyi hivatal ar­ra is, hogy röpcédulák ledobása ut- ——.— —n-m—rmnwrrmiwTimi ján is figyelmeztette a hadvezetőség a j lakosságot a meginduló bombázásra,' maga a katonai célpont is. A német amit a város átadásának kikényszeri- álláspont legerélyesebbcn szembeszáll süt is fő*> a kritikus napokon is, hála a tablettáknak (aaíer) tése végett szükségesnek tartott. Hí volt az indoka London bombázásának? Részletesen magyarázza a könyv azokat az okokat is, amelyek a többi ellenséges nagyobb városoknak a né- ját belátásuk szerint állapítják meg, met hadsereg részéről való légi bom- j hogy mit tartanak katonai cétponi­bázását szükségessé tették. Megtudjuk {nak. Hogy c megállapításban az el A titkos irattárak adatai A német birodalom hivatalos ál­lásfoglalásának szánt kötet száznál több irat tartalmát közli a légi bom­bázást előidéző okok megvilágítására. Az okiratok egy részét a német hadse­reg — a magyarázó szöveg szerint — akkor szerezte meg, amikor a nyuga­si konferencia vitapontjainak ismerte­módjában állott az ellenséges hadvi­selők titkos diplomáciai irattáraiba betekinteni. A külügyi hivatal számadását egy évtizeddel visszatekintve, a leszerelő- j a „uiiau„ „ ciwkk si knferencia vitapontjainak ismerte- ( (^kezett és miután a város átadását j lésével kezdi meg. E konferencia, t aR ollensévges parancsnok felhívása] ni amelyet a fegyverkezési verseny ésaz'ulán R(Sm teljesítette, a város bombá abból eredhető végzetes világeseme-' zása az oUani parancSnok szándékos nyek elkerülhetése végett hívtak ösz- ellenkezésének tudandó be. T>ondon azzal az angol kijelentéssel, hogy a szövetségesek légi támadásai kizáró­lag katonai célpontok ellen irányul? nak. Ugyanezt az erélyes cáfolatot halljuk a túloldalról, amikor London és más szigetországi város bombázá­sára került a sor. A hadviselők sa­ebből, hogy a nyugati városok közül egyedül Rotterdam fejtett ki kemény ellenállást. A város szélén levő re­pülőteret ejtőernyős csapatok meg­szállották, mig a városban páncéjos csapatok hídfőállást létesítettek. Te­lenség nem osztozik, csodálni. azt netn lehet A német külügyi hivatal jelenlésé­ből azonban leszűrhetjük azt a tanul­ságot, bogy a városok légi bombázása kintve, hogy e ka csapat egyesülését; aUgha egyeztethető össze azokkal a a a holland hadsereg meg^a<^yoznl j elvekkel, amelyeknek megvalósítása szc, fontos tárgyalási anyagának te- bombázásának viszont a német váro­kintette a légi hadviselés kikuszoboló- sok e„en korábl>an végrehajtott tárna­* ' dások megtorlása volt az indoka. Hí az a „katonai céloon " ? Egyöntetűen lünik ki a német és korábbi háború tanulságain okulni látszó államok nemzetközi meg­állapodásokat kötöttek és azokkal a törekvésekkel sem, amelyek a hábo­rúnak humánus eszközökkel való meg­vívását célozzák. A légi háború pusz? titásaiért való felelősséget az utókor fogja tisztázni. Az eljövendő idők fog­ják megmutatni azt is, vájjon lesz-e annyi önmérséklet az államokban, hogy e harci eszköznek kiküszöbölő­az ellenséges államok okmányaiból! sét az emberiség boldogulása, a kul? az, bogy a légi bombázást mindenkor ] tura megmentése érdekében kötelezd sét. A résztvevő államok túlnyomó ré­sze — köztük természi l r=rn Magyar­ország is — egyöntetűen zállt sikra a harci anyagok repülőgépekről ledo­básának korlátlan tilalma melleit. Bár e szigorú állásponton a tanácskozó államok utóbb már enyhítést is enged- ^ .--— - , , tek volna, a leszerelési konferencia csupán a katonailag fontos célpontok- í erővel eihatarozz.au . , . „J_S. | ...... • li" J ITié.11 _ I... I ebben a vonatkozásban is eredmény­telen maradt és nem akadályozhatta meg, hogy a légi harcra való készülő­dés párhuzamban baladjon a száraz­földi és tengeri fegyverkezés verse­nyével. Angol államférfiak nyilatko­ra kivánták korlátozni. Közli a kul ügyi hivatal a francia külügyminisz­ternek idevonatkozó elvi állásfoglalá­sát is, amely szerint a szövetséges hadviselők bombázni csak a legszoio­sabb értelemben vett katonai célpou­zataira utal a kiadmány, akik előre tokát fogják. Hogy ez az eredeti el­látták a légi bombázás ellen a zöld határozás nem valósult meg a kivána­asztalnál nvilvánitott tiltakozás ered-rios mértékben, azt a német kormány ménytclenségét. És valóban azoknak az összerombolt templomokról, teme­tett igazuk/akik szerint >nincsen Ver- , tőkről, óvódákról és műemlékekről ne Gyula fantáziájára szükség, hogy szóló jelentések közlésével bizouyitja. elképzelhessük azt a háborút, amely- De hogy a légi háború ezidőszennti ben a gyalogos fedezéke sokkal ve- fejlettségében ily korlátozás nem szélytelenebb, mint a polgári lakosság otthona;. Varsó! a lakosság katonai támaszoonttá alakította á» A külügyi hivatal tárgyilagosan közli a felelősség kérdését megvilágo­is áll mindig a hadviselők hatalmában, azt a német katonai parancsnokságok jelentései is bizonyítják. A közölt na­pijelentésekből olvassuk, bogy a né­met légierő Lengyelországban oly fel­hős napokon is végrehajtott bombatá­madások at 4- 5000 méter magasság­Közellátási közlemények Tejkiosztás A mai napon a március 21-i tejje­gyekre; az A-jegyre 5 deciliter tejei kötelesek a kereskedők kiszolgáltatni. Kerttslnvas, patkúvas, rúdacél, abroncsvas, sodronyszeg, huzal, fekefe és horganyzott lemez jegyeket minden mennyiségben azonnal beváltunk Bruckner Testvér (Bk Vaslcexeskedajmi Rt. ^i^itnennyire"' bizonytalan meghatározás ire lű dkg "rizs' vásárolható. Jelentkezés hus- és Zsircllátásra A most kiosztásra kerülő II. ne­gyedévi közellátási szelvényivet hus­és zsirellátásra való előjegyzés vé­gett a husiparosoknál be kelt mutatni. A város lakossága a következő ne­gyedévben is kizárólag ott szerezheti be hus- és zsirszükségletét, ahol az előző negyedévben szerezte be. A bus­iparosok csak a most érvényben levő a kötet közli a varsói francia légi attasénak utóbb megszerzett jelenté­sét, amelyben elismeri, bogy a német bombázók kitűnően céloznak, ennek ellenére is a bombák müépűleteket, utcákat rombolnak szét. De egyébként is láthattuk azt, uj közellátási szelvényiveket el zés, illetve cégbélyegzőjükkel való f látás végett. —o—. Rizskioi-ztáa A most érvényben levő I. negyed évi közellátási szelvényiv »V« betű te

Next

/
Thumbnails
Contents