Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-02 / 50. szám

4 VVKKXGYAllORSZAQ CSÜTÖRTÖK. 1944 március 3 MA JELENIK MEG a legjobb. legérdekesebb képes be'ilnp a A madárvonulás titkai Öröklött ösztön, vagy szerzett sajátság a költözés ? iránya gálata. A hasznos madarak vedelme, é károsak irtá;a. A ritka, kiveszőben levő madarat természetesen minden* képpen védik. Tlvén tőbbék közt * nemes kócsag, amely a kis Balatonon él. Ezt a gyönyörű madarat szigor® Szerkeszti: EGYED ZOLTÁN Okvetlenül vegye meg. Ara I' 1.20 leiekben vásárlók igényéit mindenkor zavartalanul kielégíthessék. Az irodahelyiséget lakásnak számítják s hozzászámítják a lakószobákhoz. Az ipari üzemek ellátásánál megállapítják azok szükségletéi s a kiutalások eszerint történnek meg. Az első félévi tüzelőanyag jegyeket már április elején kiosztják a közönség körében. A lejkérdéssel is részletesen foglalkozott a bizottság. Etekintetben a múltban nagy nehézségek mutatkoztak s csupán a legszükségesebb igényeket, a kórházakat és a szoptatósanyák igényét tudták kielégíteni. Akkor, amidőn naponta csupán 300—GOO liter tejet hoztak be a tejgyűjtők utján, 3—6000 liter tej jött be ellenőrzés nélkül. A tej nagyrésze tehát ellenőrzés nélkül, »fekcte« áron került forgalomba s azok voltak ellátva tejjel, akik nem voltak igényjogosultak. Radikális intézkedéssel kellett jönni az eddigi állapot megszüntetéugyanis más, mint a nyugatiaké. A ke-. védi. ' letiek Magyarországon, Görög- és Tő- Ma már sok tudományos munka é® rökörszágon át a Nilus völgyébe vo-1 megfigyelés után elég pontosan lehef Budapest, március 1. Maholnap n]'-, kcleteurópai gólyák vonulási «a Ut lesznek a gólyák, a fecskék, a vadlibák. Falusi emberek, vadászok, szóval olyan emberek életének, akik sok időt töltenek a szabadban, min- nulnak, inig a nyugatiak útiránya az tudni, bogy milyen sok hasznos haj* dig megismétlődő eseményei ezek. De Ibériai félsziget mentén és Afrika tanak a madarak. A Madártani Inté* rn mdig újra és újra megragadják az j nyugati partján húzódik. izeiben körülbelül hatvanezer madár* embert. Hiszen ezek a jelenségek a: ' A fiatal gólyákat aztár, szabadon- gyomor van kikészítve, amelyeknek természet legcsodálatosabb titkai kö- i engedték, de csak akkor, mikor a tőb >a tartalmából megállapíthatták, hogjj zé tartoznak. Minden faluban kedves ' bi gólyák már elvonultak A madarak! bizonyos madarak mivel táplálkczíj esemény, ha megjön az első fecske, gólya. Lám, hiszen ez a tavalyi madár s milyen szorgalmasan lát most hozzá, hogy fészkét tatarozza. Az embereket a legrégibb idő óla izgatta a madárvonulás jelensége. A madarak életének egyéb mozzanatai dárral s ekhoz csatlakoztak érezték, hogy vonulniuk kellene, de tak- Vidéki ember jól ismeri a pásZnem tudták az útirányt. Rendszertele-j tormadarat. Iía egy évben sok a sású •nül, egyenként más-más uton indul- ka> megjelenik ez a kis madár s ala-j lak et s bizony csak azok találták elí pos pusztítást visz végbe a kártékonjj a megfelelő irányt, amelyek összota-i rovarokban. (t. c.) lálkoztak valami elkésett öreg ma- •""""""""•"""^ nem keltettek nagyobb érdeklődést. Fészket raknak, énekelnek, költenek, fiókákat nevelnek, ez mind természetes. De miért költöznek el az őszi, hűvösebb idő beálltával? A hideget bírnák, csak a táplálék és a vízhiány okozhat nehézséget. Viszont vannak madarak, amelyek itt maradnak. S más madarak, amelyek északon, a tundrákon élnek, nálunk, Magyarországon töltik a telet. Például a csonttollú madár különösen nagv számban kereste fel hazánkat az idén. Általános bit, hogy a madarak megérzik az időjárást. Ez nem egészen áll. de sok tapasztalat szerint a vadlibák például két-három nappal előre tényleg reagálnak az időjárás változásaira. Az érzékenyebb idegzetű embereknél is előfordul ugyanez. Nem is lehet a madarakat csalhatatlan idöjósokul elfogadni. Korán tavasszal, ha felmelegszik a lég, idő előtt megjönnek a gólyák. De aztán újra hide? lesz s szegénv állatok kárát látják tévedésüknek. Bizony a madarak is sokszor becsapódnak. A költöző madarak nyomában A madárvonulás okait már nagyon régóta vizsgálják. Ebben a tudományban Magyarország vezetöszerepet fogjére • ezért elrendelték, hogy «fl. .TfiÖhTto K . IHasi Igazolvány nélkül sem v»s-|a Madártani intézet jelenlegi főigaz"j irányt adtak a kutatásnak, ilerman Ottó volt az első, aki kijelentelte, bogy a vonulás titkához csak ugy lehel közelebb jutni, ha nem az okokat kutatják először, hanem magát a vonulás tényét. Az 1880-as évek végén és az 1890-es évek elején összegyűjtötte az összes magyarországi madártudósokat egy megfigyelő szervezetbe s 1800-ben mindegyik három hónapon át figyelte a madarak vonulását. E megfigyelések eredményét 1891ben tették először közzé. Olyan szép munkát végeztek, hogy a kultuszminiszter megbízta Hermán Ottót egy Ornitológia Központ szervezésévei. Hermán Ottó azután elutazott Északskandináviába és ott figyelte meg a madarakat. A madarak vonulásának utvonalát később már egészen pontosan meg tudták állapítani. Egy dán tudós ötlete alapján gyűrűt tesznek a madarak lábára; ha aztán a madarat valahol elfogják, értesitik azt a központot, amelynek jelét a gyűrű mutatja. Olaszországból sokszor jön értesítés hozzánk. Az olaszok ugyanis megeszik a kis énekes madarakat s a ml kedves kis fecskéink gvakran esnek a madárfogó hálók áldozatául. uton, sem kerékpáron, sem gyalog iga tója, Vönöczky-Sehenk Jakab Szegedre tejet behozni nem lehet/ Szállítási igazolványt pedig csak az Országos Tej forgalmi Központ ad ki, mégpedig csak a tejgyüjtő állomások részére. Március elsejétől kezdve tehát a fémházaknál ellenőrzik a tejbehozatalt s aki lejszállitó igazolvány nélkül kísérelne behozni tejet, áltól a tejmennyiséget elkobozzák, ilyen körülmények között a gazdák kénytelenek lesznek minden rendelkezésükre álló tejet a tejgyüjtönél beszolgáltatni. Tejszállítási engedélyt csupán az a néhány személy kaphat, akinek a városban van háztartása és saját fogyasztás céljára kívánja behozni a tejet, amely a beszolgáltatandó mennyiségen felül marad. Az uj rendszer életbeléptetése már régebbi kormányrendelet alapján történt. Az eredmény már az "dső napon mutatkozott, amennyitón mindjárt kétszeresére emelkedett » tejbeszolgáltatás. A tejbeszolgáltalás további emelkedésére tehet számítani. A közellátási bizottság megnyugvással vette tudomásul a lejellátás biztosítása érdekében tett tij intézkedéseket. Számos felszólalás hangzóit é! még különböző közellátási kérdésekben. A bizottság ölése déltón 1 óra előtt ért véget. Mm A fenti tapasztalat arra mutatna, hogy a költözés nem örökiölt dolog, hanem mindig az öregek tauitják meg rá a fiatalokat. Igy van ez a gólyák-1 nál, de nem áll e megállapítás min-j den költöző madárra. itt van például a kakuk. Tudvalevő dolog, hogy a kakuk nem maga neveli fiait. Tojásait idegen madarak, igen gyakran a nádirigó fészkébe foj- í ja. A kis madár nevelőszüleitől nem-; igen tanulhatja meg, hogy merre isj kell elindulni ősszel a jól nevelt ka-j kuknak. De az öreg kakukoktól sem j tudhatja meg. A kakuk ugyanis soha-j sem vonul csapatosan, hanem egyedül, éjjel. Ez a tény viszont erős bizonyíték' BrlIliásiSésPémáPif éksimküt, ezüst tárgyakat, régi pénzeket iparművészeti tárgyekat legmagasabb áron REICH ékszerész vásárol, Kelemen-utca II. szám. Áz Olvasó írja A kisva.ut és a relativitás A szerdáé várostanyaü Tisztelt Szerkesztőség! a vonulási ösztön öröklött volta "mel-j délben Szegedre induló .„ lett, hiszen minden kakuk pontosan< kisvasút, amelyik az utóbbi időben kH uayanoda jut el. Meg lehet tehát tűnt pontosságával, mindjárt Nagy-? lapítani, hogy költözésüket tekintve,; széksós után defektet kapott ugy, bogy? a madarak két csoportba oszlanak. A vonulás valószínű okai g Öröklött ösztön vacy szerzett sajátsát?? A madárvonulások utvonalának megállapítása után felmerült a kérdés, vájjon a vonulási ösztön szerzett vagy öröklött sajátság-e? Hogy erre a kérdésre feleletet kapjanak, a maríárludósok sok érdekes kísérletet folytattak. Németországban gólyákkal kísérleteztek. Pici gólyákat kivettek a fészekből Keletnémetországban és ketrecekbón nevelték fel őket. Ezután elcsak egészen lassan, szinte lépésbent haladva juthatott el Kunhalom átlof másig, körülbelül 15 perces késéssé: t óra ulán 10 perccel. Kunhalomról Hogy miért költöznek a madarak, telefonon segédmotort kértek az átra® arra vonatkozólag jelenleg a köyet- kóállomásról és a kalauz megnyuglaj kezö a tudósok feltevése: ' tóan közölte az utasokkal, hogy a se* Réges-régen, az őskorban, a jég- - gédmotor 20—25 perc múlva megérkeJ korszak végefclé, mikor föld lés zfln- zik, úgyhogy félórás késéssel, fé! 31 kön az enyhülés bekövetkezett, a ma-, helyett 2 órakor a szerelvény beérke-4 itarak, amelyek addig csak a föld ; a Rudolf-térre. A száznál több nta® igen kicsi részén éltek, kezdtek ter- megnyugodva várta a segédmotort. E® jeszkedni. Egyre északabbra jutottak • azonban csak 2 óra után 5 perccel érj ei, de a hideg tél mindig visszaszór!-1 kezett meg. Ennek ellenére kitörd totta őket régebbi lakóhelyükre, pél- örömmel fogadta az utazó közönség ® dánl a mai Magyarország területére. > niosi már várta az indulást. Ez ham a® Talán igy fejlődött ki a rendszeres rosan be is következett, csak előbb le«r vonulás. Telán — mért a titok még kapcsolták a három üres teherkocsit^ ma sincs teljesen megfejtve. két személykocsiból pedig áttelepitety Az ornitológia tudománya egyre ték az utasokat a segédmotorra é» fejlődik. Egyike azoknak a tudomá- egy személykocsira és a segédmotor? nyoknak, amelyeknek kívülálló em-( a"" sérült motorral és egy teljesen zsiH berek is nagy szolgálatokat tehetnek. f0jt személykocsival elindult Szentmi* Elég egy kevés szakismeret, egy ke-! hálytelek felé. Ami eddig történt, sen4 vés időtöltés, viszont lelkiismeretes' pontosság szükséges hozzá. Szabadban jáBó ember úgyis állandóan figyeli a madarakat. Ha ritka madárt lát, vagy egvéb szokatlan jelenséget figyel meg alamely madárral kapcsolatban, feljegyzéseket készit a madarak elköltözésének és érkezésének időpontjáról, pár sorban könnyen bejelentheti a Madártani Intézetnek. Aki néhány évig ezt pontosan csinálja s igy az intézet munkáját segiti, azt kinevezik az intézet rendes megfigyelőjévé. Körülbelül 100 ilyen kinevezett megfigyelője van ma az intézetnek. ki nem nevezett még több Néha tévedések is előfordulnak a bejelentésekben. Megtörtént, hogy valaki hiröl adta. hogy itt és itt érdekes, tarka papagájt lőttek. Kiderült, hogy az >érdekes papagáj* Magyarország legtarkább madara, a méhészmadár volt. De azért gvakran elvetődnek ide egészen különleges madarak is. Hazánk központi fekvésénél fogva sok szép madár átvonulási utja. A Madártani Intézet mai munkája A Madártani Intézet, amelynek főfeladata kezdetben csak a madárvonulások megfigyelése és a tapasztalatok feldolgozása volt, ma már sokkal tágabb körben dolgozik. Legfontosabb, vitás, jgjfi, vitték Őket Nyugafnémetországba. A célja a mezőgazdaság érdekeinek' szol?I ki "által nem kifogásolható. Felmerül® ugyan a gondolat, hogy a defekt jelent* kezésc után azonnal miért nem telefoJ náltak Kunhalomra, hogy • puszta* mérgesi szerelvényt tartsák vissza é® mint más napokon, egy mozdony vDj gye be a kettős szerelvényt, enne® azonban valószínűleg technikai akadá* Iya lehetett. A sérelem, amiért szóvá keli tenni az esetet, csak most következik. SzeiJj mihálytelekcn a sérült motort és egjf személykocsit a mellékvágányra toll ták, 9 segédmotor pedig körülbelül 5® utasával együtt visszament Kunha* lomra az ottmaradt üres szerelvényt ért. Természetesen nem jöhetett viszj sza azonnal, mert meg kellett várnia* amig Kunhalomról a Szegedről Pus«j tamérges felé 2 órakor és Várostany® felé 10 perccel később induló vonatolj elmennek. Igy a segédmotor az úre® szerelvénnyel csak háromnegyed ® órakor érkezhetett Szentmihálytetekrej Onnan már zavartalanul jutottunk % órakor a Rudolf-térre. Tehát azért* hogy az üresen maradt két személyi kocsi és három teherkocsi n« KotihH lom állomáson, hanem gzcntmíhAlvtH leken maradjon, kellett több mint 19" utasnak másfél órát Szentniibálytel'rt ken reszfeK»ln«>- . ,j A két és félórás késés roegitéiesfi jhen nyilatkozott meg az igazi relatM Tisztelő hivük'r (Aláírás).