Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-14 / 60. szám

tsz építési progrcsraiiáfeé! ? frigyen telket kárt a társadalombiztosító a v írástól feérházéjsifés céljaira — A közgyűlésen Is szóyáfeszik Szeged mellőzését IIIAmA m»mh«»cM S-.S Cvewesfl UMM*e«i Ezae! kapcsolatban Dáni János| DSCMSGY'ARORS'/. AQ ••PICIT BüfflrffilB* Btl CjKCfJCOI wgrgso törvényhatósági bizottsági tag eze- jlTF, 9 n, 1941 MABClis tl ket mondotta a Délmagyarország- j nak: — Évek óta kifogásoljuk, hogy » társadalombiztosító évenkint Szegedről többmillió pengőt szállít fel a fővárosba és ezt a jelentős öszszeget elvonják a város gazdasági életéből. Most megnyugtató részben. hogy az OTI többszázmillió pengő értéket reprezentáló munkaprogramot dolgozott ki, sajnálatos azonban, hogy ebből teljesen kimaradt Szeged városa. Annál szomorúbb ez, mert évek óta már jelentősebb építkezések nem voltak Szegeden és a lakáshiány is ijesztő méreteket ölt. Az OTI által felajánlott bérházépítkezést tehát mindenképpen elő kellett volna mozdítania a városnak, mert az a kifogás, hogy a város megfelelő telkekkel nem rendelkezik, egyáltalán (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Lengyel Ervin, az Országos Társadalombiztosító Intézet vezérigazgatója a Munkaügyi Szemle egyik legutóbbi számában ismertette azokat a terveket, amelyekkel az OTI az átmeneti gazdálkodás idejére felkészfiit. Megtudjuk ebből, hogy országos viszonylatban is hatalmas építkezést bonyolít le a közeljövőben az OTI Pécsett, ahol 30 holdas területen 500 ágyas tüdőbeteg szanatóriumot épittet. Az épitkezés költségeire 30 millió pengőt irányoztak elő. A fővárosban és a környékén számos bérház felépítését vette tervbe az OTI, 92 községnek pedig átlagban 60.000 pengő összegű kölcsönt folyósítanak orvosi lakások céljaira. A méreteiben hatalmas beruházási program keretében a városok számára nyújtandó sokmilliós kölcsönök, építkezési hitelek és bérházak épitése folytán, nagymérvű lakásleremlés elősegítése szerepel az OTI tervei között. A városok egész sora érdekelve Van a többszázmillió pengős értéket képviselő munkaprogramban, Szeged azonban- sajnálatos módon hiányzik abból. Utánanéztünk a dolognak, hogy mi az oka Szeged mellőzésének, hiszen itt is szükség volna a lakásínséget enyhítő bérházépítkezésre és az építőipar foglalkoztatására. A tőrvényhatósági közgyűléseken többizben sürgették már, hogy a város hatósága keresse meg az OTI igazgatóságát, beruházások eszközlése végett. Arról tárgyaltak a közgyűlésen, hogy az OTI szegedi pénztárához havonkint mintegy kettőszázezer pengőt fizethek be a szegedi munkaadók és a munkavállaló biztosítottak s ez az összeg Budapestre vándorol. Évenként legalább 2 és félmillió pengő kerül ki igy Szeged közgazdasági vérkeringéséből és a Szegedről származó jelentős összeget az OTI máshol használja fel. X közgyűlésen indítványt is nyújtottak be arravonatkozólag, hogy a város kérje fel az OTI igazgatóságát, miszerint a Szegeden befizetett milliókból építsen itt egészségügyi intézményeket, illetőleg bérházakat. Legutóbb ebben az ügyben Dáni János tőrvényhalósági tag szólalt fel a közgyűlésen. Ilyen előzmények után értetődő lett volna, hogy az OTI többszázmiliós beruházási programjában Szeged városa is szerepeljen. Mint utóbb megállapítottuk, az OTI igazgatósága tervbe % vette, hogy Szegeden beruházásokat eszközöl, ez » terv azonban a város hatóságának érthetetlen magatartásán megbukott. Az OTI igazgatósága ugyanis, még a mull év december 17-én 18.287—3, <5/ám alatt megkereste Szeged városát. hogy az öregségi tartalék gyümölcsöző felhasználása végett, Iteruházásokat kiván eszközölni és bérházakat épitene, ha a város díjmentesen, vagy esetleg kedvezményes áron, megfelelő telkeket bocsájtana rendelkezésére. Az OTI felhívására a város azonban elutasító választ adott A válasznak az volt a tartalma, hogy a város nem rendelkezik megfelelő telekkel és igy az OTI javaslatát nem lehet figyelembe venni. Ezek után tőrtént, hogy az OTI nem helytálló. Ha a város nem többszázmilliós munkaprogramját akarja, hogy itt az OH építkezzék, elkészítette és abból Szeged városa, akkor vegyen fel kölcsönt a társaI P J6 fccfrtaft nem ?<e!f cégér" m Ar Áípírin tópstorSséafc jóságában rejlik. !l JÍ W f ' «t . ". kimaradt. dalombiztositótól és ezáltal kell keÉrtesülésünk szerint Szeged mel- resetet biztosítani az építőipar, a lőzését a törvényhatóság legköze- hozzácsatlakozó rokoniparok és Icblvi közgyűlésén is szóváteszik, azok munkavállalói ezrei számára. II háború utáni iparos, ItereskedS és uazíiafeladatQkrél beszélt Káliay Mfklés miniszterelnök Egerben kereskedő társadalmának problémáiról és hoszu időt töltöttek a kereskedők körében. A miniszterelnök és kísérete az esti órákban visszautazott a fővárosba. Eger. március 13. Eger város társadalmának, de a megye közönségének részvételével is szeretetteljes bizalommegnyilvánulás fogadta K á 11 a y Miklós miniszterelnököt, aki feleségével vasárnap reggel Egerbe érkezett. A miniszterelnökkel együtt Boremisza Géza iparügyi, Zsindely Ferenc kereskedelmügyi miniszterek, Jurcsek Béla államtitkár, a miniszterelnök személyi titkárai és Haefler István, a sajtópolitikai osztály vezetője utaztak le Egerbe, ahol H e d r y Lőrinc titkos tanácsos főispán a város vezetőségének élén fogadta a miniszterelnököt. A pályaudvarról eltávozva, az Angol kisasszonyok záidatemplomában misét hallgatott a miniszterelnök és kísérete. Kriszton Endre püspök nagyprépost a szentmise emlékére imakönyvet nyújtott át a miniszterelnöknek. Imádkozzék ebből nagyméltóságod — mondotta — sokat szorongatott hazánk jobb jövőjéért. A szentmise után a miniszterelnök Kálnoky István egri polgármesternél tett látogatási, majd fogadta az egri választókerület 250 tagu gazdaküldöttségét. Az üdvözlés után hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy nem politikai beszéd tartására jött Egerbe, hanem egy napot választói körében akar eltölteni. Ami a gazdaproblémákat illeti, a magyar gazdának nem szabad sem elkeserednie a termelés vagy az értékesités terén mutatkozó nehézségek miatt, sem bizakodnia, ha jó tenpést ad az Úristen, vagy ha a konjunktura látszólag a jó értékesítési lehetőségeket nyújt. Okosan, Öntudatosan kell készülnie a gazdáknak azokra a feladat'okra, amelyek a háború után az ország újjáépítésében reá hárulnak, A miniszterelnök hosszabb időt töltött a gazdatársadalom körében és ugyanekkor Kállay Miklósné az egri hadikórház sebesültjeit kereste fel, Hedry Lörincné vöröskeresztes föápolónó társaságában és több mint két órát töltött a miniszterelnök felesége a sebesült katonák között A miniszterelnök és kísérete Czapik Gyula egri érsek vendége volt ebéden és délután fogadta a kormányelnök és Bornemisza Géza 1 miniszter az iparosok tisztelgését ! A miniszterelnök nagy érdeklődéssel hallgatta az iparosok kívánságainak feltárását és válaszában hangsúlyozta, hogy a háborús gazdasági helyzet, mint köztudomásu, nem kedvez a kézmüiparosoknak. jj A háborús kényszerűség idején a j termeivény a fontosabb, de éppen , ezért egyik legfontosabb feladatáí nak tekinti a kormány, hogy minden háborús nehézség ellenére az anyagellátás terén támogassa az iparosság értékes társadalmi rétegét a minőségi termelésben, hogy pozíciójából semmit se veszítsen. Bornemisza Géza iparügyi minisz, ter is hosszasan elbeszélgetett az egri iparosokkal, majd a miniszterI elnök a Baross-Szövetség székházában a kereskedőket kereste fel és az üdvözlésre válaszolva hangsúlyozta, hogy már bemutatkozó beszédében jelentette ki, hogy az egykézzel szemben az egyéni keres, kedelem hive. Az államvezetés mindenképpen a kereskedők oldalán áll, de ennek alapfeltétele, hogy a kereskedelem a mai nehéz időkben is a tisztes kereskedelem hagyományai szerint példásan teljesítse kötelességét az áruk szétosztásában, az árak betartásában és abban, hogy illegális ^atornába ne juthasson semmi. Zsindely Ferenc kereskedelemügyi uuoúwter éntektóctétt ezután a miniszterelnökkel együtt a város Négy lopást ismert be az utolsó „Fekete kéz"bandita (A Délmagyarország munkatársó(ói) Tavaly nyáron fiatalkoruakból á'iá tolvajbandát fogott el a szegedi rendőrség és adott át a büntető igazságszolgáltatásnak. A banda tagjai, ak;k ponyvaregények és kalandorfilmeis hatása alatt szervezkedtek meg bűncselekmények elkövetésére, »Fekcto kéz; név alatt kalózkodtak. A bano* leleplezésekor nem sikerült valamenynyi ífju gengsztert elfogni, egy megszökött a detektivek elől. A mult héten Rácz József próbarendőrnek, aki mint szabadnapos, éppen hazafelé igyekezett, a Mars-téren feltűnt egy suhanc, aki finom ágyneműt árult. Gyanús volt neki a dolog, ezért a fiűt előállította a központi ügyeletre. Itt a fiatalember beismerte, hogy a finom ágynemüek lopásból származnak. Elmondotta, hogv a dél* előtti órákban a Móra-utca 37. szám alatti ház előtt haladt el, az ablakok nyitva voltak, az ágynemű szét volt rakva a szobában szellőzés végett, Gondolkozás nélkül beugrott az ablakon, összeszedett néhány darab holmit és zsebrevágott 12 pengőt, amttaa asztalon talált. Nyomban ezután elvit? te a holmikat a Mars-térre árulni. Az ágynemiiek Kasza Pál városi adóhivatal! tisztviselőé volt, akit értesiteti tek róla, hogy az ellopott dolgok megkerültek. A további kihallgatás során a tolvaj bevallotta, hogy tagja volt a tavaly leleplezett >Fekete kéz; bűnszövetkezetnek és 6 az, aki akkor megszökött a detektivek elől. Bevallotta azt is, hogy a Móra-Utcain kivül még három lopást követett ei Minteev három hónappal ezelőtt a Deák Ferencutca 2. szám alatti ház kapujában egy gyermekkocsiból ellopott egy párnát és eladta 15 pengőért 1942 márciusában a Pásztor-utca 69. szám alatti házhoz mászott be az ablak betörése utján és ágvnemüt lopott. Az idén február végén egy gazdasági cseléd ismerősétől ellopott egy báránybőrbeke? eset. A fiatalhorn bűnözőt átadták * fiatalkorúak bíróságának. ferencjózsef KESERŰVÍZ