Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-11 / 33. szám

Beszédes számadatok a szegedi egyetem diákjóléti intézményeinek szociális gondoskodásáról (A Délmagyarország munkatársától) o most folyó egyetemi tanév megiurlulásakor nagyobb cikkben foglalkoztunk a szegedi diákjóléti intézmények fejlesztésével. Köztudomásu, hogy Magyarországon sehol sincsen olyan szépen fejlett, nagyszabású kollégiumi élet mint Szegeden. Az egyetemi hallgatók és főiskolások igen nagy százaléka nyer évente elhelyezést a kollégiumokban és ellátást a diákrnenzán. Nagy szerencse ez különösen a környékbeli és a bácskai, valamint egyéb délvidéki növendékek részére, akiknek tanulmányi költségeit jelentősen kisebbítik a diákjóléti intézmények. Dr. B a n n e r János professzor, a Diákvédő Iroda tanárelnőkének szerkesztésében, dr. Koch Sándor és dr. (Purjesz Béla professzorok közreműködésével nemrégiben jelent meg az (egyetem diákjóléti intézményeinek az elmult tanévről szóló jelentése, amelyből kitűnik, hogy milyen nagy összegeket forditanak évento ezeknek az intézményeknek fenntartására és fejlesztésére. A jelentéseket tartalmazó kiadvány előszavában Banner profeszsszor kiemeli, hogy ezek között a jelentések között tulajdonképpen egy vésze szerepel csupán a szegedi diákjóléti intézményeknek, az a rész, amelynek nem az egyetem, vagy a vallás- és közoktatásügyi minisztériuma fenntartója. Viszont ezek az intézmények is teljes egészükben az egyetemi ifjúság céljait szolgálják, tehát e»eknefe költségvetése emelné azt az öszszeget, amelyet a szegedi egyetem fordít diákjóléti intézményeinek fenntartására. A jelentésekből az alábbiakban kiragadunk néhány érdekes számadatot, amelyekkel megvilágíthatják azt a nagyszerű munkát, atnit n szegedi diákjóléti intézmények as ifjúság szociális támogatása terén végeznek. Banner János professzornak a Diákvédő Iroda elnökének jelentéséből például kitűnik, hogv az iroda az elmult évben 108.626 pengő 95 fillért fizetett ki diákjóléti célokra. Ebből Horthy-ösztöndijakra 25.000 pengőt, beiratási és tanulmányi segélyekre 17.260 pengőt, élelmezési segélyekre 14878 pengőt, lakbérsegélyekre 6404 pengőt, ruházati segélyekre 6366 pengőt, tankönyvekre 1680 pengőt, gyógykezelésre 827 pengőt, uti segélyekre 272 pengőt és kamatmentes köicsönképpen 20.183 pengőt utalt ki. A fennmaradó 7000 pengönyi összeget munkadíjakra, nyomtatványokra, postaköltségre és az iroda fenntartásával járó egyéb kiadásokra fordították. A segélyezés az egyetem egyes karai és a tanárképző főiskola hallgatói között a következőképpen oszlott meg: 150 orvostanhallgató és szigorló, 76 bölcsészhallgató, illetve középiskolai tanárjelölt, 74 matematika-terméRsettudománykari hallgató, illetve ta wárjelölt, 35 gyógyszerészhallgató és szigorló, valamint 26 Apponyi-koHégiumi hallgató és szigorló kapott segélyt az eimult évben. Ehhez számítható móg 197 tanárképző főiskolai hallgató, tehát összesen 558 egyettmi és főiskolai Hallgató kapott segélyezést. A segélyezettek itt kimuta-ott száma az eimult tanévben beiratkozott hallgatók létszámának nem kevesabb, mint 43 százaléka. Az előző esztendőben viszont — mint a jelentés megjegyzi — a beiratkozott hallgatók 48 százaléka kapott segélyt Érdekes a Horthy-kollégium jelentése ís, amelyet Koch Sándor professzor, a kollégium igazgatója foglalt tössze. A jelentésből kitűnik, bogy az elmult tanévben a kollégium nöosztáiyára 165, férfiosztályára pedig 164 folyamodót vett fel a felvételek felett dontö bizottság, e«el g kollégium létszáma betelt. Az tlsö félévben tanúsított szorgalmuk, előmenetelük és igazolt rászorultságuk alapján a második félévben a nöosztályon 38 hallgató összesen havi 404, a férfiosztályon 41 hallgató 587 pengő segélyben részesült. Az is érdekes, hogy miként oszlott meg a Horthy-kollégium bentlakóinak száma illetőségük szerint. 329 hallgató közül 135 szegedi, sziegedkörnyéki és alföldi, 33 bácskai, 18 budapesti és budapestkörnyéki, 69 dunántuli, 21 felvidéki és kárpátaljai, 18 erdélyi, 15 bánáti és 20 bulgáriai, valamint egyéb külföldi illetőségű volt. A Zrinyi Ilona és Zrínyi Miklóskollégiumok évi jelentését Purjesz Béla orvosprofesszor, a kollégiumok elnöke és ncmesszivü támogatója állította össze. Purjesz professzor kimutatja azt is a jelentésben, hogy hányan folyamodtak felvételért és hány növendéket tudtak elhelyezni a kollégiumokban, ezzel kidomborítva, hogy milyen nagv probléma még mindig a kollégiumok kibővítésének szükségessége. Az elmult évben a Zrinyi Miklós-kollégiumban felvételért folyamodott 139 növendék, elhelyezést azonban csak 91 növendék nyert. A Zrinyi Ilona-kollégiumban felvételre jelentke- a közérdekeknek, mint amilyen tázett 141 növendék s ebből csnpán jmaszt Jelent egyetemi és főiskolai évei 102 őt tudtak elhelyezni. A felvidék- jalatt sz ifjúságnak a Horthv Miklósrőt összesen 3, Erdélyből 10, a még tudománvegvétem valamennyi, diákjómegszállt erdélyi részről 3, Délvidék- léti intézménye. ről 24, Bánátból 20, hazánk egyéb területeiről 116, Bulgáriából pedig 3 növendék nyert elhelyezést a két kollégiumban. A két Zrinyi-kollégramban ingyenes bentlakó volt összesen 4, havi 15 pengőt fizetett 138, havi 10 pengőt 20, havi 11 pengőt 4, havi 5 pengőt pedig 23 növendék fizetett Meglepő a diák menza költségvetésének kiadásrovata. Az ugyancsak Purjesz professzor által összeállított Mensa Academica jelentése kimutatja, hoigy évente nem kevesebb mint 116.883 pengőt költenek a menza fenntartására. Az összeget nagyrészt adományokból teremtik elő. A tanárképző főiskola hallgatói ezenfelül 25.600 pengő segélyesésben részesültek az elmult tanévben. Ezek kőzött a beszédes számadatok között nem szerepel a Szent Imre-kollégium, a Boldog Margit-, illetőleg ma már Szent Margit-Leányotthon, a Luther-Otthon, a Bethlen Gábor-Diákotthon és a Szent Erzsébet-Leányotthon költségvetése. Ezek az otthonok tekintélyes számú egyetemi és főiskolai hallgatóságnak nyújtanak ottbont s közülük nem egy jelentős anyagi támogatásban részesiti a reászorult ifjúságot. A diákjóléti célokra fordított kiadások minden bizonnyal nagy hasznára lesznek a magyar közéletnek s az ilyen szociális alapon nevelt ifjúság olyan támasza kell hogy legyen PaprihatériticESif ummmt^t Kállai Mihlás miniszferelitöhntl Budapest, február 9. Kállay Miklós miniszterelnök csütörtökön délben hivatalában fogadta a szegedi, kalocsai és érsekújvári paprikatermelők szövetkezeteinek uépes küldöttségét. A küldöttséget A br a h áni-lvöd m ön Imre, a Szegedi Paprikatermelők Szövetkezetének elnöke vezette, A küldöttség fogadásán jelen volt, dr. Tttkats Sándor főispán, továbbá Szeder János és Szakács Pál országgyűlési képviselő. A paprikatermelők küldöttsége memorandumot nyújtott át a miniszterelnöknek. amelyben kérik, hogy a legutóbbi rendezéstől eltérőleg állítsák vissza a régi rendet és a ma fennálló két paprika minőség, az I. és II. rendű paprika mellé a különleges és csipősségmentes különleges paprika fajtánál a kilogramonkénti beváltási árnak 20 pengőben történt megállapítását kérnék, az első két minőségnél pedig a ma érvényben levő 6.80 pengős, illetve 5.65 filléres ár helyett a 12,—, illetve 8.— pengős árat. Ábrahám-Ködmön Imre a szegedi, Szabóky Jenő a kalocsai, báró Majtényi József pedig az érsekújvári paprikatermelők nevében szóban is ismertette a paprikatermelők nehéz helyzetét. Rámulattak arra, hogy a három paprikatermelő érdekel^ég mintegy százezer termelő nevében kér orvoslást a miniszerelnöktői, akihez annál is inkább bizalommal fordulnak, mert földmüvelésügyi miniszter korában is megértést tapasztaltak részéről. Kállay Miklós miniszterelnök jóindulattal hallgatta meg a küldöttség kérelmét. Kijelentette, hogy a memorandumot áttanumányozza és megvizsgálja a benne foglalt kérelmeket. Súlyt helyez arra, hogy a paprikatermelés zavartalansága j biztosittassék, nem különben arra is, hogy ezt a magasabb kultúrát igénylő termelési ág a termelők megélhetését biztosítsa és éppen ezért meg fogja találni a módját annak, hogy ebben a kérdésben a igazság teljesen érvényre jusson. (MTI) D«EMAGYARORSZAG PÉNTEK, 1944 FEBRUÁR 11. 0 szegedi ipartestület összeállította a tételesen adózó iparosok névsorát 1637 kisiparosnak nem keli adóvaüomást beadnia — Az elöljáróság ülése az ipartestületben (A Délmagyarország munkatársa- ról — Veress Károly titkár istól) A szegedi ipartestület előljá- mertette. Ezután az elnöki eloterrósága csütörtök délután tartotta jesztések következtek és ennek sofebruári értekezletét Rainer Fe-jrán Veress titkár bejelentette, hogy rene elnökletével. Az ülés előtt ta- [ az ipartestület elnöksége elkészinoncokat szabadítottak fel, majd az tette a kimutatást azokról a szeérlekczleten a szokásos jelentése- gedi iparosokról, akik — a miniseket — 3 mult ülések jegyzőkényvét, leri rendelkezések értelmében — pénztári jelentést a januári hórmD® (tételesen róhatják le az adójukat Ezek közé olyan iparosok tartoznak, akik 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztanak, vagy segédmunkásuk nincsen, hanem a tanoncaik" száma kettőnél nem több. Továbbá azok is ebbe a kategóriába sorol® hatók, akik sem segédmunkást, sem tanoncot egyáltalán nem tartanak. A kiszolgálóiparok, mint a borbély és fodrász, a vendéglős és a cukrászipar, kivételt képez a tételes adózás alól, ezeknek az iparoknak — kötelesek évről-évre adóvallomást benyújtani. Viszont az ipartestület kimutatásában szereplő kisiparosok tételesen róhatják le adójukat, nem kell nekik adóvallomást beadni. Az ipartestület elnökségének megállapítása szerint Szegeden 1637 olvan kisiparos működik, akik tételesen adózhatnak. A tételesen adózó iparosokról készített kimutatást, az ipartestület már megküldte a királyi adóhivatalnak'. Anyagellátási ügyekről tárgyalt a továbbiak során az clőljárósági ülés. Bejelentették", hogy a kiutalások a szokásos mértékben történtek. Ezzel kapcsolatban az elnökség bejelentette, hogy közbeniárt a közellátási hivatalnál, a tüzelőellátás javítása érdekében és azt kérte, szünessék meg a fakereskedések előtti sorbanállást.. Az ipartestület interveniálására megfelelő intézkedések történnek ebben a kérdésben. Bejelentették z előliárósági "értekezleten. hocv a borbélv és a fodrászszaktnában nj kiszolgálási árak léptek életbe. Az uj árak éppen s csütörtöki napon 'országszerte érvénybe léptek és azokat Szegeden is három osztály számára állapították meg, mivel már régebben három csoportba lettek sorolva a szegedi borbély- és fodrászüzle'ek. Az elöljáróság a bejelentést tudomásul vette. Belsőbb szakosztályi ügyek kerültek még tárgyalásra és ezzel végetért az elöljáróság ülése. Elíotfták Fercc czy Erzsébet gyilkosának tettestársát Budapest, február 10. Csabán Lajos, Ferenczy Erzsébet rablógyilkosa elfogatására indított nyomozás csütörtökön délben váratlan körülménnyel járt. Kihallgatták Csabán Lajos egyik fiatalkorú hozzátartozóját, aki a kereszlkérdések özönében bevallotta, hogy a rablógyilkos suhanc magával vitte a tett elkövetésére és a fiatalkorú neki abban segített, amikor Csabán La jos áldozatát a vasdoronggal agyonütötte. Feladata az volt, hogy az üzemben őrködjék, majd a teli végrehajtása után felemelte az ágyat, amely alá a tettes áldozatát rejtette. A detektívek egész serege sorozatos razziákat tartott azokon a helyeken, ahol Csabán La jos meg szokott fordulni. Szerdán este a detektívek pár perccel azután jelentek meg egy Rákóczi-uti büffében, ahonnan a gyilkos eltávozott. A detektívek egy része vidékre utazott, mert feltehető, hogy az elvetemült suhanc vidékre szökött. (MTI)