Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-01 / 25. szám

Imrédy kolozsvári beszéde napjaink politikai és katonai helyzetéről Tifo bandának veszély* Magyarországra balkáni partraszállás esetén Kolozsvár, január 30. Imrédy Béla ny. miniszterelnök, a Magyar Megujulás Pártjának országos el­nöke vasárnap délelőtt a párt klub­helyiségében beszédet mondott az általános bel- és külpolitikai hely­zetről, Imrédy Béla beszéde elején ki­meritő tájékoztatást adott a leg­utóbbi évek politikai helyzetének alakulásáról, majd a mai idők po­litikai és katonai helyzetét világí­totta meg és a következőket mon­dotta: — Ezen a főidőn, amely alig Há­rom esztendeje tért vissza az anyá­hoz, a nemzetet fenyegető veszé­lyekről nem is kelj sokat beszélni. 'Az erdélyi magyarságban a husz esztendei rabság után sokkal ele­venebben él a veszély tudata, de egyben elevenebb a helytállás szán­déka Is. A legnagyobb veszély, amely minket és nemcsak minket, hanem mindazt, amit kultura, em­beri élet alatt értünk, fenyeget, ke­letről származik. A bolsevista ve­szély egy másik veszéllyel felerő­södve jelentkezik és ez a pánszláv veszély. Rámutatott ezenkívül arra a ve­szélyre is, amely abban a felfo­gásban rejlik, bogy a bolsevizmus nem jelent veszedelmet, majd han­goztatta, hogy semmiféle veszélyt nem Iát a háboru megnyerését ille­tőleg. De sor kerülhet rá, hogy ne­künk is meg kell védeni országun­kat — Védekező háborút folytatunk — mondotta. — A veszély nemcsak északkelet felől fenyeget minket előállhatnak olyan körülmények is, amikor délről vagy délnyugat­ról jön a veszedelem. Előfordulhat, hogy az angolok elkésve rászánnák magukat a balkáni partraszállásra, ami megtörténhetik Bulgáriában. Görögországban, vagy Dalmáciá­ban. Lehet, hogy jön egy balkáni hadiárat s az ott levő partizán csapatokra is támaszkodhatnak. Ebben az esetben a Tito bandák átkelnének a Dráván és behatolná­nak Magyarország területére. Ezzel is számolni kell. — Van egy úgynevezett belső ve­szély is — mondotta Imrédy Béla — A belső talajvíz elleni védeke­zés egyik módja a nemzeti őnfu­beárnyékol az egész európai kul­turát fenyegető veszélyt A küzdelem megy tovább minden belső bom­lasztó erővel szemben, megy a bal­oldallal szemben és megy a zsidók­kal szemben. Lényege az, hogy ezt a küzdelmet ugy vívjuk meg, hogy a jobboldal erőit ne bénítsuk meg és együttesen tudjunk védekezni minden magyar emberrel együtt és hogy a nemzet harci kedvét fenn tartsuk. Imrédy Béla végül a kis népek szerepéről szólt. — Nem lesz béke addig Európá­ban, amig a Kárpát-medence po­litikai egysége helyre nem áll. £z nem öncélú magyar érdek, hanem európai érdek is, nemcsak elmélet, hanem politikai szükségszerűség. (MTI) Ma és sladia este Soprony Anitta és Nagy Erzsébet a BAROSS ETTEREMBEN szórakoztata a közönsége . Boldizsár Caszi és cigányzenekara kiséri. II honvédelmi miniszter tájékoztatja a hadihelyzetrttl a véderttbizottsápt Budapest, január 30. A képviselő-, nak korlátozásáról az 1934. évi tőr­ház véderőbizottsága február 4-én,'vényben meghatározott rendelke­péntekén délelőtt 12 órakor ülést zések végrehajtásának részbeni fel­tart. Tárgy: a honvédelmi minisz- függesztéséről, továbbá a kormány ter tájékoztatója. rendeletét az egymástól távol le A 36 tagu országos bizottság 8-án vökként házasságot kötött házas délelőtt 11 órakor ülést tart Tár- társaknak a gyermekek vallására gyalja a kormány rendeletét a vonatkozó utólagos megegyezésé­nyugdijasok és özvegyek ellátásá- ről. (MTI) Egy évről kilenc hénepra szállította le a tábla az árdrágításért elítélt Kefting lánes büntetését (Á Délmagyarország munkatársá­tól) Hétfőn délelőtt tárgyalta a sze­gedi ítélőtábla Elem y-tanácsa K e 11 i n g János és társainak nagyszabású textiládrágitási bűn­perét. Mint emlékezetes Ketting János és társai a mult év szeptemberében a fővárosban beszerzett textilárut adták el Szegeden, a megállapított árnál jóval drágábban. Sorozatos láncolás történt a textiláruval és ségében mondotta ki bűnösnek a bíróság és egy-egyhónapi fogházra ítélte. Somfai Pálnét bűncselek­mény hiányában felmentette a tör­vényszék. Az ítélet ellen Ketting János, Be­rencz és Askerházi semmisségi pa­naszt jelentettek be. Igy került az ügy az Ítélőtábla elé. Hétfőn folyt le a tárgyalás és a táblai tanács Ketting Jápos büntetését egyévi börtönről kilenchónapi börtönre DBLMAGY'ARORSZA© KEDD. 1944 FEBRUÁR 1. ebben számosan vettek részt. A j szállította le, a kiszabott pénzbün­rendórség végül is leleplezte a Ián- tetés meghagyásával A tábla a eoló társaságot és a szegedi tör­vényszék a mult év októberében tárgyalta a textildrágitási bünpert. Ennek során Ketting Jánost egy­évi börtönre és 2000 pengő pénz­büntetésre Ítélte a törvényszék négyrendbeli árdrágításért B e­rencz Árpád háromrendbeli cse­lekményért hathónapi börtönt ka­pott. Illés Lajost egvrendbeli ár­í drágításért hathónapi börtönre, egyrend­datnak, a nemzeti céloknak vilá- ^ t possá tétele, másik módja pedig!Askerházi Henriket tisztességes gazdasági és szociális viszonyok teremtése, mert a bolse­vizmus egyenes arányhan áll a szociális és gazdasági elégedetlen­séggel vádbeli minősítést is megváltoztat­ta, amennyiben a törvényszéktől eltérőleg egyrendbeli folytatólago­san elkövetett árdrágításban találta bűnösnek Ketting Jánost. A többi vádlott büntetését a tábla változatlanul hagyta. beli cselekményért hathónapi bőr tönre, Meisels Andort faMmid- dálkodási Uormájiyl>iztos széleskö­* rií nlroi nf ínrlítAti Onnnl- őwttolróhpn Talpbőrt kainak a mezőgazdasági munkások Budapest, január 30. A bőrgaz­hónapi börtönre, továbbá Kocsis Lászlót, Darvas Zsófiát és Lő­TudjuK, hogy ma mindent r i n c z k i Tivadart árdrágítás vét­Dacsó Arnoldné mély fájdalommal jelenti, hogy imádott férje Dacsó Arnold képesített ácsmester, épitési vállalkozó, a világháború és ellenforradalom katonája, több kitüntetés tulajdo­nosa, bosszú szenvedés után, élete 68-ik, boldog házassága 42-ik évé­ben január 30-án elhunyt. Február t-én, kedden d. u. fel 4 órakor temetjük a cinteremből. Gyászolják még testvérei, sógorai, sógornői, rokonai és jóba­rátai. Külön villamos délután 3 órakor indul a Dugonics-térről. rü akciót indított annak érdekében, hogy a mezőgazdasági munkavál­lalók elviselt talpú lábbelijük tal­palásához olcsó áron megfelelő bőrtalpakat kapjanak. A féltalpak szétosztását a Hangya, az Erdélyi Hangya és a Hanza szövetkezetek végzik és ők jegyzik be a vásárlást az Országos Mezőgazdasági Bizto­sító Intézet öregségi biztosítási könyvecskéibe. Egy pár félbőrtalp vásárlására jogosult minden olyan mezőgazdasági vállaló, aki tagja az Intézetnek. A bőranyag ára 39—42 számú nagyságban 6 pengő 92 fil­lér, 43—46 számú nagyságban 7 [péntfő 45 fillér. A cioészíparosok' kötelesek a féltalp felerősítését 3 pengő 50 fillérért elvégezni, szegei kivitelben, sarokjavitás nélkül A mezőgazdasági munkásság kö­zött most megkezdődött a bőrtalp­kiosztás után, illetőleg azzal pár­huzamosan megszervezik az .ipari munkavállalók és az arra rászoruld iskolásgyermekek bőrtalpellátását is. (MTI) A szabadkai főispán a nemzetiségek jogairól Szabadka, január 31. Rcök An­dor főispán, a Magyar Élet Pártjá­nak szabadkai nagyválastetmányi ülésén beszédet mondott Arról szó­lott, hogy ma háromféle embertí­pust lehet látni: a szokatlanul sö­tétenlátókat, akik félnek, az indo­kolatlanul derülátókat," akik kéz­legyintéssel intézik el a küszöbön álló nehézségeket, végül azokat, akik komolyan fogják fel a helyze­tet és kemény munkával dolgoz­nak, öntudatosan vállalva minden megpróbáltatást Arra kell töre­kedni, hogy ez a harmadik ember­típus váltsa fel a másik kettőt, mi­nél nagyobb számban. A nemzeti kérdésről szólva árit fejtegette, hogy Szabadkát a ma­gyarok és a nemzetiségek építették és tették naggyá, gazdaggá. Ami az ősökre testvéri parancs volt, a békés együttélés, az most is pa­rancs kell, hogy legyen. »Mi, akik kisebbségi sorsban éltünk, tartsuk erkölcsi parancsnak, hogy nemzeti­ségeinknek nem adhatunk kevesebb | jogot, mint amennyit magunknak követeltünk a kisebbségi sorsban.* Hogyan végzett áldozatával a nagyváradi gyilkos Nagyvárad, január 30. A Casin* mozgóban történt gyilkosság ügyé­ben a rendőri nyomozás tisztázta a gyilkosság körülményeit, miután Fekete Béla, az ügy gyanúsí­tottja több napi alakoskodás és ta­gadás után töredelmes, beismerő vallomást tett. A vallomás tisztázta a gyilkosság lefolyását és egyes, eddig homályos részleteit is. A be­ismerő vallomás szerint a mozi elő­csarnokában találta a leányt, aki­ről tudta, hogy nincs jegye, fel­csalta a hátsólépcsőn az üres er­kélyre, hogy onnan ingyen végig­nézhesse az előadást Előadás után dulakodni kezdett vele, a leány si­koltozott, mire orrátszáját befogta. Közben a leány kiszabadult a kezéből és a csigalépesőre esett, otf megsérült Erre még rémültebben kezdett sikoltozni, mire nagyobb erővel fogta be orrát-szájátt és ad­dig tartotta összeszorítva, amig érezte, hogy nem mozdul. Felfeszi­tette egy vassal az erkély deszka­padlóját és ott helyezte eí a leányt Vallomása szerint ittas volt, nem készült a gyilkosságra. Kérte, hogy cellájába helyezze­nek el még valakit, mert nagyon fél. Egyébként kérte azt is, hogy ne vigyék el a leány temetésére, ami vasárnap délután a váradolaszi te­temetőben volt. Beismerő vallomá­sa után a rendőrség Fekete kéré­sét teljesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents