Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-29 / 48. szám

^ g B t» P, 1944 február 29. Máreitw 1-én nyiiik meg a Olíjö Mérey-utca 2. sz. (r üspökbazár épületében). Váüofi ItaroistfMöUvafl (itiitil JzJiciiisíts} itoUtfü ft 0i?!i»f' cs fflí®vmm A Kamarakórus nagyskerü szereplése az Emerieasa népi estjén (A Deimagyarorazig munkatársától) A főiskolai hallgatók és az agránfju­ság összefogásának megünneplésére rendezték meg vasai nap délután a ta­nárképző löiskola Emericanas korpo­rációjának népi estjét a főiskola tor­nacsa mókában. A nagy terem zsúfolá­sig megtelt érdeklődőkkel, akikiiek első soraiban ott láttuk az egyetem tanári karának tőbb képviselőjét is. Az ünnepség megnyitó beszédét Fá­bián László főiskolai hallgató mon- . ,.„„, . ., , .... . . közti lakosokból a szerbséig az egész portban. A 310.490 közül több, mint lakosságnak alig 6 százalékát teszi, a 200.000 él zárt egységben egyetlen egy magyarság 89 százaléka melleit, Bács- folytatólagos területen a Tisza és Fe­Bodrog vármegyének a szerbség csak renc-csatorna kőzött. A szerbek több­„,.„. 25 szálkát teszi a magyarság 45 ségi csoportja két falucsoportra osz­a azcllemi munka i nem szabad, aöay r'zázaléka melleit, a visszacsatolt me-, lik, az egyik a zomborkörnyéki falvak az agráriljuság mellérendeltnek érez gyénpk P®** 281 százalékát a ma-. 28.000 szerbbel és 17.000 magyarral kö­ze munkáját Végű) rámutatott az ösz- 43.2 százaléka mellett; a zöttük, a másik a Tisza-Duna három­stefogAs céljaira: krisztusibb ember, sz«rbség tchát a. megye lakosságának szög 40.000 szerb és 10.000 magyarra!. meg az egyharmadát sem alkotja, a, A magyarok az egységes magyarlak­Bács-Bodrog vármegye magyar muftja és magyar jelene kipusztultak. Még a törők megszállás idején i» dult meg a szerbek nagyobb szám* betelepedése. A félnomád szerbek fő­leg állattenyésztéssel foglalkoztak. A török földesurak fizettek érW adót, aki mindig katonai személy voR A telepítést szerb kenéz, vagy egyhá­zi személy, a pópa vezette, öfe egyel­tek meg a török földesúrral, az adóne­mekben s az adók mértékében. BgJ példát kiragadunk az esetekről. A mai Zombor helyén a középkorban a Csö­bör családnak volt vára, Csobor­Szentmihály. A Buda ellen haladó tő­rök 1541-ben ezt a várót és a falut el­pusztította. 1543-ban azonban a fal* már újjáéled, de nem az elmenekült vagy lemészárolt, illetve elhurcolt ma­gyarok fajtestvérei térnek vissza, ha­nem a rácok, akiket telepítő vállaik©­kölni hallgatókhoz intézte, kiemelve, hogy ez az összejövetel az intelligen­cia ifjúságának kézszaritása az agrár­ifjaSággal. Hangsúlyozta, hogy ebben az országban a fizikai munka éppen olyan fontos nemzetépítő tényező, mint műveltebb falu én önérzetesebb ma­gyagyarság tekintsen njabb ezer esz­tendő felé... A szegedi KALOT-népföiskola ének­kara Ősi magyar népdalokat mutatott l>e nagy siker mellett, majd Illés Lajos főiskolai hallgató Sík Sándor megrázóan erőteljes ódáját szavalta el a magyar paraszthoz. A JKALOT-nép­főiskola hallgatói magyar táncokat mutattak be a közönség őszinte tet­szése mellett. Ezután került sor a ta­nárképző főiskola kamarakórusának szereplésére, amely az ünnepség ki­emelkedő műsorszáma volt Isaszegi­nótákat mutattak be Péter József feldolgozásában, dr. Szögi Endre vezénylésével Élőadásuk olyan művé­szi tolmácsolása volt az egyszerű nép­dallamoknak, hogy a közönség alig tudott betelni hallgatásával. A Jelen­voltak lelkesen ünnepelték dr. Szögi Endrét és kitűnő kamarakórusát. Nagy figyelem kisérte P. K e r k a i Jenő jézustársasági atya, a katolikus szocializmus lelkes előharcosának >Nép és ifjúság* cimü beszédét, amply ben a népi erők felhasználásának és az ősi népiséghez való visszatérésnek problémáját boncolta a tőle megszo­dott dinamikus szónoki erővel és a legmélyebb gondolatoknak nagyszerű csoportosításával. Kifejtette, hogy egy ország kultúrájának fokmérője csakis az lehet, hogy milyen színvonalon él annak az országnak népe. Lelki hamu­hintésre szólította fel a magyarságot abban a tekintetben, hogy nem követ­tönk el még mindent a falu népének felemelésére. Mert hiába minden, ha a nép milliói nem érzik magukat tel­jes értékű embereknek! Megrázóan vá­magyarság ezrri szemben majdnem a j ta területen a lakosságnak 74" száza­I felét. A bács-bodrogmegycí szerbség i nem lakik zárt egységben, mert csak 33 helységben alkot többséget. A szerb lakosság 52 százaléka kisebbségben él más nemzetiségű helységekben. 48 szá­zaléka szerb többségű falvakban. Ev­vel szemben a magyarság 80.7 száza­zaléka él magyar többségű falvaiban s csak 193 százaléka kisebbségben, más nemzetiségű falvakban. A szerb többségű falvaknak csak az egynegye­de fekszik egymás mellett ugy. bogy szerb vidéket alkot, ezzel szemben a magyarságnak 65 százaléka, vugl is iékát teszik ki, a szerbek viszont a legszerbebb területen is csak alig 68 százalékot s amellett igen kis terüle­ten. A legfontosabb azonban az, bogy mi,g a magyarság a tiszta magyarlak­ta területhez kapcsolódik egységes te­rületével, addig a szerbség a két kis szerb területen, amely szerblakta te­rületnek szomszédságában van. amely­től a Duna választja el Bárs-Bodrog vármegye viszont a Duna—Tisza kö­zének elválaszthatatlan része. Á Botond tÖrxs települési helye Bács Bodrog vármegye a Botond Jhoztak magukkal szerbeket és nyugat­törzsnek volt települő helye A Botond törzs a Duna mindkét partján lakott, nemcsak Bács megyében, hanem a Du­na másik oldalán az Arpataró (a mai Fruska-Gora) hegység tövéig Ezen felül a Dráva torkolatától annak kö­zépfolyásáig. A Tisza mentén, annak alsó folyásánál szintén ez á törzs te bolgárokat, ezek azonban a Duna­Tisza közé nem telepedlek le. Csupán családonként szivárogtak oda. A mo­hácsi vészkor már 5 -6 százalék le­hetett a bolgár—szerb elem, mert a Belgrádban és a Szerémségben széke­lő török becsapásai következtében ki­pusztult népelemet pótolni kellett ée lepedett le. A Tisza alsó folyásának a szerbség átszivárgott a Dunán, ek­baloldalán a Gyulák törzse foglalt kor már nem csoportosan, hanem szét­helyet. A két törzset azonban esy- szórtan, menekülve A Duna—Tisza mástól a Tisza alsó folyás;) baloldalé- közének déli része a mohácsi vész nak mocsaras vidéke választotta el. után pusztult ki, amikor a régi, majd­egymástól Bács-Bodrog vármegyék- nem tiszta magyar lakosságnak tiz nek területe annyira alkalmas volt a százaléka is alig maradt itt. Evvel be­magvar foglalásra, hogy ez* a terüle- zárult a Bács-Bodrog megyék telepü­tet teljesen megszállták a Botond töizs lésének első korszaka, mely az itteni családjai. A királyi birtokok erre a magyarságnak majdnem teljes kiirtá­területre nem is terjedhettek ki. csu-' sával végződött. pán Bács és Bodrogvár lett idővel ki­rályi birtok. Botond törzse a határ­védő szerepet töltötte be s a Szerém­zolta a francia falvak elnéptelenedő- ] ségtg ralö terjeszkedés alapja volt A sének és a főváros felduzzadásának vízióját s a francia nép tragédiáját ál­lította elénk mementóképpen. A falu lelki betegségben szenved, megunta a názáreti e*endet és a városba vágyik. A falvak elnéptelenedését pedig min- helyét, ahonnan den eszközzel nwg kell akadályozni, sxellemi irányítása határvédés mellett ez a törzs szolgál­tatta a balkáni hadjáratok hadsere­geinek magvát. Idővel a szellemi élet egyik középpontjává lett, mert a má­sodik érsekség is Báesba tette le szék­Délmagyarország mellett feladata mert a magyarság jövőjét illetőleg vo]t a szávamenti vidékeknek a kő­csakis a fal* népének van még mon­danivalója! Ezen munkálkodik a KALOT, amelynek mozgalma a szege­di elindulásról nyolc év alatt szép pá­lyát futott be. A jézustársasági atya zéponrópai kultúrába való bekapcso­lása is. A törökök megjelenésekor Bács vármegyében 5 vár, 16 mezőváros és legalább 316 község volt Bodrogvár­nagyhatásu megvében pedig 7 vár. 12 mezőváros A magyarok honfoglalásakor igen csekély számú avar és bolgár-szláv elemet találtak itt, amelyek hamarosan beolvadtak a magyarságba, mert a sü rft magyar telepüiés azokat teljesen felszívta. Az Árpád királyok alatt gyér idegen telepitésről is tudunk. Igy Szent István alatt a Baja melletti Bc senyőtelepre besenyőket vittek. Iz­maelitákról tudunk a Szond melletti Aposon és Csurogon (az akkori Csur­lakon). Kunszállások voltak Kunma­darason, Parabutyon, Kunhegyesen, Jankószálláson, Kisszálláson, Ivánka­majorban, Tompapusztán és másutt. Ezek a kun települések a tatárjárás idejében elpusztult I magyar lakosság helyére történtek. A mohácsi vészig ez török fürdő van a városban, amelyet a szerbek a Csobor nevet elferdítve Zombornak neveztek el. A régi Szintarévet már nem népe sitik be ily gyorsan; a XVII. század elején, tehát a mohács vész után egy századdal már 700 rác lakik benne, akik ezt a nevet is elferdítik és Zen­Iának hívják A régi szép magyar n»* veket sorra elváltoztatják Igy'lett 9 Kcmándbfíl Kamendin, a Révből Bt­vica, a Baksafalvából Baksics és igy tovább. A szerbség azonban nem igen hajlandó falvakban és városokban le­telepedni. A törők uralom alatt inkábü a félnomád pásztoréletet folytatja. Ezt az életformát még régi hazájából hozta magával. A török adóztatás nem is kedvez a letelepedésnek. Könnyeb­ben menekül meg a nagy adónemek­től a vándorló pásztor. Délszláv bevcndorSás A törökök alól való felszabadító* után, mikor a császári hadak a Bal­kán felszabadítását is elindították, a szerbek a felszabadított szerb terület­ről nagy számban csatlakoznak a feh szabaditókhoz. A hadi vállalkozás ab­bnnhagyása után a szerbek félve a megtoríáslól, tömegesen jönnek Ma­gyarországra. 1694-ben a bécsi udvar minden kedvezményt megad nekik. Dö kiköti, hogy haza mennek, na Szerbia felszabadul! Hazájuk felszabadítását azonban a betelepedők nem tudták ki­várni.. A katonák szolgálatára pedig a bécsi udvarnak nagy szüksége volt s ezért a kiköltözött családoknak ideiglenes letelepedési jogot adtak. A szerbek nagyobb csoportokban ide-oda vándoroltak, inig az udvar ösztönzé­sére letelepedtek, főleg a Tiszántúlra és a Duna—Tisza közének alsó részén. A magyarság a 'örök alól való felszabadulása után lassan-lassan szin­tén elkezdte elfoglalni régi területét Bács megyében a felszabadulás után, 1720-ban csak 32.000 lelket számláltak. A magyarság letelepedése elé azonban akadályokat gördítettek. Ez volt egyik főoka a Rákóczi felkelésének is. A szerbség nem állott oda a felkelő ma­gyarság mellé, hanem a magyarság­nak nem kedvező külső tényezők ösz­tökélésére ellene fordult A szerbek * kurucok elleni harcokban igen kegyet­leneknek bizonyultak, amiért a felke­lők megtorláshoz nvultak Ennek kö­vetkezménye volt 1703- és 1704-ben a szerbség egv részének kiköltözése. Nagyobb mérvű szerb kiköltözés volt még 1741 után, amikor a tiszai határőrvidéket feloszlatták és az ide­gen népelem előjogait eltörölték. A szerbség egv része Oroszországba kői­beszéde után szünet következett, majd ás 213 község. Mindezeket legalább 95 a magyar fajrokon elem már teljesen a része pedig a Temcs­Mécs László >Parasztok* cimü ver- —96 százalékosan magyarok lakták. ' ' * *A-A1" - • - • - - - * * sét szavalta el Erdős János főisko-, A törököknek a Balkánon való elő­lai hallgató, a főiskolások egv bájos renvomnlSsakor a bolgárok és a kfi­népi játékot adtak elő, végül a kama- lönféle szerb törzsek tagjai felfelé hu­rakórns Kodálynak Petőfi versé- zódtak. A Brankovicsok és Vuk. vala­re irt gyönyörű kórosmüvét hatalmas, mint más szerb vezérek már Zsigmond sikerrel mutatta be alatt és a Hnnvadlak ideién állandóan jták. A nagvobb városok körül Mtmmmmmmmmmmmmmmmm—rnmmmm korban voltak azelőtt a falvak ^HteMtmímasztali nor 6.— pengő M. üveg kitönö habzóbor 10.— pengő Sándor Béla italáruüzletében a beolyadt a magyarságba. A tőrök több, mint 500 magyar helységet nagy­részt elpusztította, a lakosság egy ré­sze elmenekült a Tiszántúlra és Du­nántúlra, a megmaradtakat a törők hadak lemészárolták, vagv elhureol­MMM cso­igv 'í Szabadka körül a következő — mind közbe. _ A XVIII. század harmadik évtizedében megkezdődik a nagyobb mérvű telepítés. Magyar, rutén és szlo­vák telepesek melleit megjelfenik a külföldről bejött német telepes is. A magvarság ősi területét ismét magáé­vá tette s jelenleg 348.818 lélek vallja magát magyarnak azon a, területen, amclvcn Botond törzse telepedett le a Főpostánál I magvar falvak terültek el: Madaras, honfoglalás idején. Ide telepedett le á Napfény. Csontafeiér, Kölestarló, Ve- közel 15.000 bukovinai székelv. a 16t resegvbéza. Pálbáza. Liknháza. Lu- főnyi moldvai magvar. az 1631 bosz­•pdasháza és Pusztsegyháza. Ezek mindiniai és a 106 belgrádi magyar i«

Next

/
Thumbnails
Contents