Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-27 / 47. szám

ifárpilosmankóval forduljon bizalommal Klfmfnf-HarpiiosftM % régi szegedi iözí rendszabás A héten történt nagy tűzvésszel apcsolatban, amelynek oltásából lüz• ütőink olyan derekasan kivették a eszüket, talán nem lesz érdektelen gy birtokunkban lévő, 1819-bei szártiazó régi szegedi tűzi rendszabást smertetni. amely a kutatás előli ed!ig még teljesen ismeretlen. Valamikor a rendőri, tűzoltói és egyéb közrendészeti, közigazgatási nnivalókat maga a polgárság látta 1 városunkban. A magyar városok leven önkormányzati szelleméből múlván következett az a nemes polgári kötelesség, hogy a közösség érdekeit az egyénnek minden erejével, magától értetődő természetességgel /olgálnia kell. A tűzvész elleni védekezés közérdek és magánérdek egyzerre. tehát a város egy fia sem vonatja ki magát a helytállás alól. A müvecskéböl most éppen azokat a rézeket emeljük, ki, amelyek a polgárig feladatkörére és mtinkamegosztáára vonatkoznak. ... Az éjszakai őrök. vagyis virrasztók mindnyájan ilpra keljenek, meg ne szűnjenek a i laguk járásában órát és tüze! kiáltai. egyszersmind szemesen vigyázni rra: micsoda emberek lappangjanak os mit visznek az utcákon? A templomok atyjai és a harangozok tartozni fognak a templomoknál megjelenni és mindenesetre a tempóm eszközeinek megmentéséről gondoskodni. A város kapusai a sorompókat a tűznek támadásával azonnal le fogják • űzni és semmiféle embert se ki, se de nem fognak bocsájtani mindaddig, néglen azt: kicsoda és mi járatban mlna, meg nem vizsgálják. A gyanúnkat azonnal le fogják tartóztatni és i Nemes Tanácsnak állaladni. A szegények, vagyis az ispotály gondviselője tartozni fog a tüziánnának hallásával az ispotályba menni és ha az ispolály veszedelemben forogna. a betegeknek megmentéséről is ideiben rendelését megtenni. A borbélyoknak, Susztereknek. t«'< ácsoknak, vékony szabóknak és leg' aljább a csizmadiáknak, akik az uész városban szétoszlatva vannak, dijötelpsségükben fog állani a (tüzét megjelenni, a házi portékákat, min• u'nekelőlt pedig a gyermekeket, őreiket betegeket és olyanokat n tűzből ragadni cs a veszedelemtől meguenteni. akik' a nagy i jedés miatt marékon segíteni nem tudnak és ázott a kávésok, mézeskalácsosok, baj"frozók. szerzetesek, könyvnyomtatók 'indviselésére bizni. hogy az illv sze•rnesétlenek, ba szükségük lészen, rniird testi, mind lelki vigasztalást azonnal nyerhessenek. A marhatartó gazdák, nemkülönben. a mészárosok legényeikkel együtt cjszékkel és vasvillákkai tartoznak i tűznék megjelenni és első kötelesrgek lészen az égő és a veszedelemben forgó épületekből a marhákat, Icákat és másféle állatokat kivezetni. Ha éjszakának idején támad a tűz, artozni fognak az üvegesek, képírók és bátokosok, különösei) pedig a korcs, nárosok. pálinka-, bor- és Sermérők irra vigyázni, hogy a házokra, Icgnkább azokban az utcákban, ameveken a viz hordattatik, égő lámpások kitétessenek. A serfözőknek, asztalosoknak, I«'^kasoknak, kalmároknak, bolfosoknak, szappanyosoknak és vásznosofcmk kötelességükben fog állani, min-; len kitelhető módon azon lenni, hogy' a tűzoltó szerszámok, fecskendő, lajtorják, csáklyák, vedrek s más efféék mentül előbb a tűzhöz hordassanak. A bognároknak, kovácsoknak, nyeresekpek, kötélverőknek ismét kötecssége lessen a vízhordó szekerek Az ácsok, faragók és kéménysep-kkban. ök beszélték kuriózumként, rök, minthogy a magoshelyeken való hogy a kávéházak terraszain, a parjárkáláshoz hozzászoktak, az égő há-(kok padjain, a bistrók asztalai melzaknak tetején fogják a köhnyüállá- lett, a reunionokon és tánctermekbe)* sokhoz képest kötelességüket • teljest- nem átallanak nyilvánosan ölelkezni előhozásán serénykedni és mivel megtörténhetik, hogy az ilyetén szekereken valami eltörne-, vagy megszakadna, azért mindenkor mesterségükhöz megkívántató szerszámoknak egy ré- _ _ szévcl fognak megjelenni, oogv 'igyjfeni. Ezeknek segedelmükre a süvege-.és csókolódzni a szerelmes párok< _ J,,,, l t.ll.Ál.,... ' O.tr 1-rklet IvnOnl • u-Ví'íl'f .joKAl. f'zl líl w_ ' T -T <"» mi in/1 á,-/. /I.. « ... T. Ji— ! ^ 1 »1 minden esetre a történhető hibákon segíthessenek, hogy pedig a vizi puskák üdeiben elöhozáltassanak, azok jó helyre tétessenek és a velük való bánásban semmi hiba ne történjen, azoknak igazgatása a lakatosokra, pnskaeMnálókra, órásokra, ötvösökre, kolompárokra, esztergálosokra és rézmivesekre bizatlatik. A vizipuskákkal a tűznek nem háta mögé, hanem eleibe kell kerülni, amerre t. i. az igyekszik, mert azon kell leginkább mesterkedni, kivált ha szél fuj, hogy a tűz tovább ne terjedjen és több épület meg ne gyulladjon, azért is: ha a szomszéd ház veszedelemben vagyon, addig még nem ég, azt kell légelsőbben fecskendezni, nem azt, amely már ég és a tüz erőt vett rajta. Hogy a kifecskendezett viznek nagyobb sikere lehessen a tűz eloltásában. üdőről-üdőre porrátőrt hamuzsirt kell a vizes ládába'hányni a viz közé. Eztet : patikáriusok, sófőzők, materialisták '(— füszerkereskedők) fogják teljesíteni, minden fecskendőnél elegendő hamuzsirral köteleztetvén megjelenni. A viznek" merítésére rendeltetnek a pékek, halászok, molnárok, pintérek és hajósok... s«k, kalaposok, szürszabók, szíjjá r-j Harminc éve ennek és én emlékszem, tók, gombkötők és más, kézj munká- liogy mikor először hallottam, nem-* val élő emberek fogják a vízzel tol- csak nevettem, de el is pirultam, tött edényekel és az épület tetejére, Mint egyetemi hallgatók, mi sem ugy kívánván a környüállás, föladó- éltünk éppen remeteéletet. De az ilyes? gatni. mi lehetetlen shoking volt a szá? Senki a tűznél üres kézzel, vizes j munkra. Még italos állapotban veder, vagy oltóeszköz nélkül meg ne jelenjen. - Ha a tüz eiöl az épületeket lerontani szükséges lészen, azt az ácsok, faragók, hajóvarrók hajóácsok';, kőmivesek, falverők teljesítik. Á széjjelhányt fákat, nádat, .- gyékényt, zsindelyt és más gyulladható szereket a napszámosok, muzsikusok, sóhordók, betyárok (— héreslcgények) bátorságos helyre, távolabb a . tűztől eltakarítsák. A tüzesfákat a vargák, tapaszfófc, vályogvetők, haskötők, kontárok (= barkácsoló ezermesterek), tőzsérek (=• márkakereskedők) és kufárok oltogassák ... ....... A rendszabályok összeállítója ismeretlen, de széles mérnöki látóköre, a feladatok kijelölésében mutatkozó lélektani készsége, nyelvének ízes magyarsága arra utal,: hogy a szerző Vedres István lehetett. Bálint Sándor sem Megszűnik a ZOmáncedény hiány! Használt levert, lyukas-edények beszolgáltatása ellenében ujat kap rx Régi edények beszolgáltatási ideje: reggel 8—1 óráig Bruckner Testvérek Vaskereskedelmi Rt. TELEFONSZÁM: 12—26, 11-82. 340 és a budai kocsmának uj műsorszáma van. A nyilvános csókolódzás. Döbbenten kapom magam rajta, hogy öregszem. Moralizálok. Azt mondom: az én időmben. Hát igenis, az én időmben az ilyesmi nem volt. Legalább is ebben a formában semmiesetre sem. De nézzük csak, mi is volt az úgynevezett én időm. Amelyben sokminden nem volt, ami most van és sokminden volt, ami most nincs. tettük volna meg, még tavaszi esté? kén sem, amikor húszévesen, dalolva és a hársak illatától mámorosan jöttünk haza a Városligetből, valamelyik felejthetetlenül kedves tündérkébe be? letarolva, aki civilben próbakisaszszohy volt az egyik belvárosi szalon? ban. Még a Márvány Menyasszony kertjében sem tettük meg, amikor a* első idei kacsapecsenyét Hozattuk sá? látávai cs ujkrumplivál, Törley Re? servét rendelve hozzá. És ha mégis láttunk egy ilyen egymásbafonódptf szerelmespárt a Hűvösvölgyben, vagy valamelyik ferencvárosi uíjpa éji homályában, ujjal mutogattunk rá, mint a részegre, aki valami idétlen dolgot cselekszik. Ez a szemerem stilus volt a ml időnkben, a monarchia stílusa. Harminc esztendőnek kellett eltelnie és egy második világháborúnak jönnie, Európának kellett széimállania a monarchia után, hogy a Montparnasseról a mi kávéházainkig is eljusson ez a stílustalan nyilvános csókolódzás, a szerelem bűbájos formáinak ez a szerelmi Taylorizmussá váló elváltozása. Lehet, hogy nincs igazam. Talán I nevetséges, hogy én akarom Párist, * : szerelem városát a szerelem formáira oktatni. Mindenesetre elkéstem kissé. Most már negyedórás ismeretség után lakásukra invitálják egymást aa újdonsült párok, vagy a megszámlálhatatlan találkahelyek egyikére. Kí ér rá hetekig, vagy hónapokig udvarolni, ahogy azt mi tettük egykor, a mi időnkben? Egy nap a világ, mond|ja az egyik színdarab cime, szemben egjjfc Szer- a Radctzky-marschal és azzal a nótá? ves része az°iUem"és á"szemérem. Jól val? ,ne!y az olsö világháború idején tudjuk, hogy az udvari fogat egy < született: Ma még piros élet, holnap mozatlan fiakker képében állott mgg fe,1t5r alonimindennap Schratt Katalin házának j Igaz, ennek a szövegnek is az volt folytatása: Ne Ma még piros Irta: Szántó György ' A pesti kávéháznak, espressónak zott, hogy stílszerűbben fejezzem ki magam. Enuck a gavallériának kapuja előtt, de mainapig is meg va-'a folytatása: Ne sajnáld a csókot, gyünk győződve róla, hogy a császár gyönyörű virágom. Es Isten a tanúm, és a művésznő barátsága plátói és.a gyönyörű virág akkor sem sajttálideális volt, hiszen Erzsébet királynő la. De megvolt mindennek a maga akaratából történt és a művésznőnek módja. Egy ateliersarok, egy kedves Diákkorom és ifjúságom egyetemi olyan szabad bejárata volt a . Burg- diákszoba, egv bohémlakás. Vagy egy évei még az első világháború előtt ban, mint a császári |jáz bármelyik, rokoko boudoir, hosszas udvarlás, zajlottak. Mi volt, ami most nincs? családtagjának. Tudjuk, milyen szigo- sok vers, cigányzene, tabáni kószálás ru bjrája volt a császár fia és a fő- után. Most: negyedóra, espresso, káhercegek magánéletének. Seiikisem véíiáz. Egy nap a világ. Holnap jöhet vette nála komolyabban a Npblcsse a bombatámadás és utánam az özőnoblige jelszavát. Sebolsem volt olyan, viz. Gyorsan, gyorsan, sportteropő, kényes a tiszti kardbojt becsülete, nem érünk rá. mint a monarchia hadseregében. Se-' És az én lelkemben felcsendül a Egyetlen gyűjtőszóval kifejezhetem: monarchia." Hogy ez mit jelentett ötvenmillió ember életében, azt Josef Rótb remek regényének a ríme, a Radetzkv-marsch mégjobban kifejezi. Ez a fiatalon elhunyt, zseniális iró pompásan fogja össze négy geneiáció életén keresztül Ferenc József monarchiájának egcsz történetét. Figuráinak színskálája végigfut a császártól lefelé egész Smolen Tóniig, a lakájig és a szellemi arisztokráciától le 'egész egy galíciai garnizon pucceréig. De nem erről a könyvről akarok. most beszélni, csak a mi időnkről, a monarchiáról, amelynek a Radelzkyuiarsch olyan teljes és élvezetes kifejezője. Mert a császár figurájában kimutatja, hogv volt ennek a monarchiának minden hibája és halálraitéltsege mellett egy igen jó tulajdonsága is: a gavalléria. Valaki Európa első gavallérjának nevezte Ferenc József markáns és érdekes egyéniségét. Kétségtelenül igaza volt. Mert még a spanyol etikett vaskalapos formáit is olyan gavallériával tudta .gyakoroltatni a Burgban, a Soldateska Drillt is oiyan gavallériával párosította a Kaisermanövereken, bogy ez a gavalléria átragadt személyéről az egész monarchiára. .Vagy inkább kistiiárrégi dal: Ma még piros élet, holnap fehér álom. Jó, hogy megöregedtem. JcV hogy nincs már mit vesztenem. Mosolyogva nézek a múltba. Látom a szarvasbörkcsztyüs, kipödröttbajszu katonakarmestert, amint egy városba főterén, gesztenyefasor árnyékáhan, állán kiberetvált császáríulélni a formák, a magatCremteüe szakállal, gavalléros mozdulatokkal életstílus változását. Meg akart halni, dirigálja a vasárnapi térzene első mert látta eltűnni a gavallériát, amit számát: a Radefzkv-marschot. Aztán még a, csatatereken is megkövetelt., egyveleg: Ma még piros élet Látta meginogni azt a szolgálati sza-j - ,.en- I holsem voltak a formák és tradíciók annyira kifejlődve, nÜBt az udvartar. fásban és a monarchia egész bjvatgli státusában. És mindezt még az első világháború földrengése sem tudta megbontani. Amikor pedig mégis roskadozni kezdett ez a minden részletében olyan érdekes is egyénisti!ö épület, a királv meghalt. Nem tudta bájvzatot. am«1yre felépítette ötven millió ember életét, a becsület, az üIct és a szemérem elavulni. készülő szabályai szerint. És most térjünk vissza az új mű-, sorszámra, a kávéházi Csókolódzásrn. Nem jártam soha Parisban. Csajt hallgattam, mit mesélnek erről g bűbájos j városról azok, akik nemcsak Ralsae.l Stendat. Zola és Francé regényéből ismerték, mint én, hanem jártak a Böuleyardokon .és. kqg^űtak-" parkja-, Mélységes gyászunk alkalmából kifejezett részvéíeket hálásan köS2önjük. ÁRVAY-CSALÁD.