Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-27 / 47. szám

gim, d« MorváSzálasiék pest! házigazdája a Chevra Kadisa Budapest, február 26. A budapesti sajtóban sehogysem akar nyugvópontra jutni az Andrássy-ut 60. "számú ház bérlete, sőt a kérdés egyre szélesebb hullámokat ver. Tudvalevőleg a Nemzeti Tábor cimü turáni fajvédő lap irta meg, bogy az Andrássy-uti 60. számú, úgynevezett >zöldház*, amelyben Szálasi pártja székel, a budapesti Izraelita Szentegylet (Chevra Kadisa) tulajdona és most a Szentegylet felmond Szálasiéknak, mert saját céljaira van szüksége a házra. A szélsőjobboldali Magyarság erélyesen megcáfolta ezt a hirt, mondván, hogy a ház nem a Chevra Kadisa, hanem Achmed Mirza herceg tulajdona. Ebbe bele is lehetne nyugodnia mindenkinek, ha éppen » Szálasl-párti összetartás nem szólalt volna meg ebben az ügyben. Ebből sok minden j kiderül. Igy az is, hogy a herceg nem is herceg, hanem hercegnő, valamint kiderül az is... De nézzük csak mit ir az összetartás szó szerint: (. Az Andrássy-ut 60. szám alatti bérpalota özvegy Ali Achmed Mirza hercegnő kizárólagos tulajdona. Nevelőapja, Perlmntter Izsák, zsidó festőművész ugy hagyta reá az épületet, hogy halála után az utóöröklés joga a Chevra Kadisára szálL 2. A hercegnő — mint kizárólagos tulajdonos — adta bérbe a Nyilaskeresztes Pártnak, mé.g pontosabban Szálasi Ferencnek bérhábérházát s miután a bérbeadó mindössze 40 éves, emberi számítás szerint a Hűség Háza még évtizedekig keresztény magyar kézben marad, sőt szent a meggyőződésünk. hogy nem is kerül zsidó kézbe soha. 3. Sem a Nyilaskeresztes Párt, sem annak vezetője a Chevra Kadishával szóba nem áll és nem is áll. igy haszonbérleti szerződést vele nem is kőt. A himgarizmus megalkuvást nem ismert a múltban és nem Ismer a jövőben sem. 4. Miután a Nyilaskeresztes Párt, illetőleg annak vezetője és a Chevra Ivadisha kőzött haszonbérleti szerződés sohasem jött létre, szemenszedett valótlanság az, hogy •Szálasiék a zsidó hitközségnek flzelik házbérobulusaikatt. 5. Mégtnkább valótlan — és egyi ben abszurd is — az az állítás, hogy a Chevra Kadisha, mint háztulajdonos >kiiakoltatási eljárást indít a Nyilaskeresztes Párt ellen azon az alapon, hogy a házra sajátmagának van szüksége*. Végül talán még annyit: a háe-J tulajdonos hercegnő és a Nyjtaske-I resztes Párt vezetőjé, mint bérlő között soha semmilyen ellentét nem volt és sem a bérbeadó, sem a bérlő nem kezdeményezett oly lépést. amely a haszonbérleti viszony megszakítását célozta volna. Mindehhez hozzá kell fűzni a következőket: Perimutter Izsák tudvalevőleg a legjelentékenyebb és legismertebb magyar festők közé számított Képeiért igen magas árat fizettek már békébeu, ugy, hogy Perlmutter Izsák nagy vagyont gyűjtött és ebből vásárolta meg az Andrássy-uti palotát, Ketnál pasa török forradalma után, amikor szétzilálta az ozmán uralkodóházat, a huss éves Achmed Mirza török császári hercegnő Budapestre menekült és megismerkedett Perimutter Izsákkal A feltűnő szépségű, jellegzetesen keleti arcn hercegnőt a művész módéiként szerződtette és többizben le ts festette. Számtalan világkiállításon szerepelt Achmed Mirza portréja. A festő annyira megszerette a hercegnőt, hogy végrendeletében reáhagyta * palotáját azzal a kikötéssel, hogy •Rt el nem adhatja, hanem halála után • ház a pesti Izr. Szentegyletre száll. A tény tehát az, hogy Achmed flirza hercegnő csupán haszonélvezője az Andrássy-ut 60-nak, de a tulajdonosa a Chevra Kadisa- — Nem vitás, hogy Szálasi nem a zsidó testülettől vette bérbe a házat, hanem a hercegnőtől (aki egyébként természetesen szintén szemitafaj). Mi a hercegnőnek szivből kívánunk hosszú életet, de ha mégis a sors az emberi számítással, egyik napról a másikra lenne a Perlmutter-ház Szálasi mégis kénytelen fizetni a házbért, vagy kellene költöznie. szembeszáltna ugy mégis a Szentegyiet gazdája és lenne neki csakugyan ki WEBER OPTIKA-FOTO Széchenyi-tér 5. — Törvényszék mellett. Szeged énekel Az egyetemi es főiskolai énekkarok idei programja (A Délmagyarorsaág munkatársától) Nemrégiben Pécsett tapasztaltuk, hogy milyen virágzó a dalkullúra és a kórusmüvészet mennyire fejlett. A legszélesebb tömegeket megmozgató kórusművészet együk legalkalmasabb eszköze a zene iránti népérzék fejlesztésének és a muzsika megértése felé vezet. Szegeden is szépen fejlődd dalkultúránk van s a kórusmüvészet kiépítése terén is jelentős ténykedések történnek. Körülnéztünk egy "kissé a szegedi dalosok műhelyeiben s az itt tapasztaltakról az alábbiakban számolunk be: Országos dalos versenyen vesz részt a közeljövőben az egyetemi énekkar, amely szerdán, március 1-én rendezi meg szegedi hangversenyét a központi egyetem aulájában, öket kerestük fel elsőként, hogy a kolozsvári vendégszereplés iránt érdeklődjünk, miután már ismeretessé vált, hogv március 4-én, szombaton este a szegedi egyetemi énekkar Kolozsváron hangversenyez Azon a monstrehang versenyen vesznek részt a szegedi egyetemi dalosok, amelyen Debrecen és Kolozsvár egyetemi ifjúsága is bemutatja tórusmüveszetét. Az esvetemi cnelcVar lelkes vezetője: Kertész Lajos egyetemi éneklektor büszke őrömmel mesél a kolozsvári vendégszereplésről: — Váratlanul és túlságosan hirte len jött a meghívás _ mondja elöijá- búcsúzóul gyorsan elsorolja még, rőjában —, e hónap harmadikán fog- hogy milyen énekszámokkal szerepcibattunk esak hozzá a tanuláshoz és nek a szegedi, majd a kolozsvári hangmárcius 4-én már Kolozsváron kell versenyen. Deák—Bárdos Belhénekelnünk. Tehát nem egészen egy len-köszöntőjét, R o s s a Ernő Hálahónap állott rendelkezésünkre az e'ő- zsoltárát, Kodály Ave Mariaját, készületek számára. Megfeszített mun- Kozáky Húsvéti őrömdalát, Orkával ée szorgalommal készülünk a lando Lassus Visszhangját, B á rbaneversenyre, elsősorban természe- dos Bogojai táncdalát, Friderlci tesen « szegedi estünkre, amelyre Baráti kar című kórusmüvét énekük szerdán kerül sor. Jel, ezenfelül tekintettel arra, hogy KoKertész karnagy elmondja.hogy lozsváron szerepelnek Kodály A a kolozsvári meghívás tulajdonképpen székelyekhez című müvét is műsorra viszonzása volt annak a meghívás- tűzték A műsorszámok közül bemula— Egyik legmeghatóbb emlékünk fűződik ahhoz a szereplésbe* — meséli Kertész Lajos lektor. — Az erdélyi rész viszatérése után mi voltunk az slsők, akik Kolozsváron magyarul énekeltünk! Jól emlékszem még, bogy a közönség nagyrésze zokogott a teremben... Aztán egy másik kedves, kolozsvári emléke! elevenít fel Kertész karnagy. Az egyetemi énekkar íérfidalo sai éppen az ünnepségre mentek, ami kor a Mátyás király diákház lépcsőfeljáróján szembetalálkoztak Teleky Pállal, dicső emlékű miniszterelnö" künkkel. A miniszterelnök, aki Szegeden gyakran megfordult és hallotta már énekelni a szegedi egyetem dalosait, azonnal felismerte őket és így szólította meg a lektort és a fiatalo kat: — Hogy vagytok, szegediek? Més korán van, egy félórát lehet sétálói, ne siessetek! A miniszterelnök kedvesen, köz vetlen modorában elbeszélgetett velük, majd kiment egyedül, magányosan sétálni a kolozsvári alkonyatba... — Bíznnk benn®, hogy ezúttal sem fogunk szégyent vallani Kolozsváron! — mondja mosolyogva a lektor. Az énekkar gyülekezik a próbára, orvostanhallgatók, bölcsészek, kémikusok, matematikusok: fiúk és leányok vegyesen, Mert a kolozsvári szereplés óta az egyetemi énekkar is vegyeskarrá nőtte ki magát Kertész Lajos D E L M A ü V A R O fi S L A Q VASÁRNAP, 1944 FEBRUÁR 27 nak, amelynek értelmében a kolozsvá rí egyetemi énekkar az elmúlt tanév ben vendégszerepelt. A hangversenv színhelvc Kotozsváron a Mátvás kf rály diákház pompás nagyterme lesz, ahol nem most énekel elsőizhen a szegedi énekkar, mert közvetlenül a bevonulás ntán a férfikar már szere pelt ott. Amíg Ön alszik, DARMOL dolgozik tóként szerepel K o z á k y István kegyesrendi paptanár Húsvéti őrömdala, amelynek szövegét Sík Sándor zsoltárfordítása szolgáltatta. A t«n*rVppzó főisko'a kamamVAruu* az a daloscsoport, amelyre olyan féltő szeretettel tekint minden szegedi zeneértő, mint a Várost Színház operaegyüttesére... Szögi Endre íőis kolai tanár a szegedi dalkultúra leghivatottabb Irányítója és a biztos fej lődés tetéteménvese. Az, amit ez a kiváló művészember dalosaiból kihoz, valóban eüsmerésreméltó és komoly munka eredroénve. Részt vettünk a kamarskórús egyik próháján s a leg nagyobb bizalommal tekintünk a szegedi dalkullúra jövője elé... Az Rmericana mai, vasárnap délutáni ünnepségén szerepel hoszszabb idő ulán először a karaarakórus. Szögi tanártól megtudtuk, hoay szeptember óta. tehát a tanév kezdete óta szorgalmasan tanulnak; hetenként kétszeri egy-egy órás tanulással készülnek a tavaszi szereplésekre. A vasárnap délutáni Einerka1 na-éimeoséőe® való részvétei staért jelentős a kamarakórus életében, meri itt mutatják bc Szegeden először Kodálynak Petőfi versére írt szerzeményét, »A székelyekhez* cfmti kórus müvet. Ezt a kórusmüvet már a tanév kezdete óta tanulják és bíznak benne, hogy nagy sikerrel mutatják be a közönségnek. — Legközelebbi szereplésünk máv cius 5-én lesz, amikor a jézuslársasági atyák ünnepségén működünk közre a Tisza-szálló nagytermében — mondja-Szögi Endre tanár a próba szünetében —, majd a vitézi székházban szerepelünk a Vitézi Szék március 15-1 ünnepségen, amelyen az ünnepi beszédet Ábrahóm Ambins professzor mondja. Megtudjuk azt ís, hogy önálló hangversenyre is készül a tanárképp főiskola kamarakórdsa. Március 26-án a Tisza-szálló nagytermében rendezik meg hangversenyüket s ez a koncert egyúttal a kainarakórus 10 éves fenn állásának jubileumi ünnepsége is lesz. — Jubileumi hangversenyünkre Bárdos Lajos tisztel meg bennünket s a kibővített kamarakórust ó vezényli. Illetőleg néhány új Bárdos kórusmüvet mutatunk be és azokat a szerző vezényli. Gyönyörű műsorral készülnek * hangversenyre Madrigálok motetták és magyar népdalfeldolgozások szere pelnek majd a jubiláris hangverseny műsorán. Á műsor máris áll. meghallgattunk néhány madrigált, elragadóan hangzanak. Tizenhatodik századbeli madrigálok és motetták: Steffani, Marencio, Certon és Laitns inadrigáljal, valamint Clémens non Papa, Monté és L a s s u s motettáé, ezenkívül Kodály, Bárdos és Péter magyar népfetdolgozásat. Igy dolgoznak a tanárképző főiskolán a magyar kórusmüvészet fejlesztésén... Kodály-hangverseny 2000 szereplővel Igen érdekes az a terv, amelyet dr. Balogh Ányos tankerületi főigazgató támogat s amely Szögi Endre kikében született meg. Május 14-én közel kétezer közép- cs középfokú isk<v lai tanuló részvételével hatalmas Kodály-hangversenyt rendeznek a Vávoet Színházban. A hangversenyen K ©d á 1 y Zoltán is részt vesz és Berzsenyi Magyarokhoz című ódájára írt kánonját maga vezényli. — A kórust elosztva, a színpadon és az emeleten helyezzük el — magyarázza Szögi Endre lelkesen. — Ha sikerül ez a terv, akkor azt hiszem, valóban Szegedhez méltót fogunk produkálni ... örömmel állapítottuk meg, hogy ime, van Szegeden dalknüúra és a kórusmüvészet fejlesztése érdekében elhivatott, kitűnő muzsikusemberek munkálkodnak. Sok-sok magyar leány és ifjú ajkán virágzik az örök DaJ pompás virága, amely hitet, jővöbe vetett reménységet és a szellemiség lebirhatatlan erejét illatozza az ifjúság lelkébe... Csánvi Piroska BÚTOR nagy vá- I/AISIIQ7Í müass'asztékban IV™IVU04I falóénál KOSSUTH IAJOS-8UOARUT 5. alatt az u«varban. Sajátkészítésű, legmagasabb igényeket is kielégítő bútorok, ol só áron szerezhetők be. BlicsAr ac retikíiU* ciPőt* «HSIf*©5 bőrkabátot újrafest Lusteinep cipészmesiet Horthy Miklós-utca 4. Itóerp olakkeaée1