Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-25 / 45. szám

11 F A német zene lényege Mader Gyula egyetemi lektor szabadegyetemi előadása (A Délmagyarország munkatársától) A Horthy Miklós-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete csütörtök dél­utáni szabadegyetemi előadássorozatá­ban dr M á d e r Gyula, az egyetem né­met iektora tartott érdeklődéssel ki­sért előadást a német zene lényegéről. Az egyetem auláját megtöltő közönség előtt dr. Batizfalvy János pro­fesszor, az egyesület elnöke vázolta Mader Gyula lektor sokoldalú tudomá­nyos. irodalmi és művészi munkássá­gát, majd felkérésére dr. Mader lektor tartotta meg előadását a német zene helyzetéről. Visszapillantást nyújtott először is a« előadó a német zene eredetére és vázolta azt a különleges helyzetét, amelyet már a többi művészetek közt a kínaiak és a görögök kultúrtörténe­tében elfoglalt. Hosszasabban foglal kozott a német zenei felfogással Má­der lektor és a német történelemből, valamint a zenetörténetből vett pél­dákkal illusztrálta, hogy a német re­ne és a német sors mennyire szorosan összefonódnak egvmással. A barokk­kor első nagy muzsikusa Heinrieh Scbütz. valamint Bach. Havdn. Mozart, Beethowen, Schubert. Fr. Bruckner és a többi zenei nagyság müveiben min­denkor etikai tartalmú eszményképet állítottak az emberek elé és a zene ál­fái elbatározólag formálták az emberi lelket. Ezzel ellentétben a nyuenti ze­ne. a legkiválóbb teliesitménveihen is, főképpen az eszménvi szépet hangsú­lyozza ki és kevésbé egv esrménv ki­alakítására törekszik Az előadó «ze­rínf ez az ellentét a német és a nyu­gati zene közótt. még a szórakoztató, valamint a tánczené.kben is érvénye­sül. A továbbiakban Máder lektor pél­dás iellenízést nvuftott a német zene na°viairól. maid hanglemezekkel il­lusztrálta a német zene lénvegéf Köz­ben a városi zeneiskola bárom fcPfinő művésztanára: dr. Bel le Fprcne igazgató. Antos Kálmánná és Fel­legvár i-F i e d 1 e r közreműködése emelte a zenei élményt jelentő érdekes előadást. A színes és tartalmas előadásért a megieleniek nevében BatizfalW Pro­fesszor mondott köszönetet az illusz­tris elö«dönak. valamint a közremű­ködőknek is. A Csí!!a^i>r?oVíőf szabadit fegyenc me£ zsa­rolta rabfársaioak hozzátartozóit (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi Csillagbörtönben töltölte büntetését K n i 11 e 1 Béla mészárosse­géd, akit a mult évben Ítéltek el soro­zatosan elkövetett csalásokért. Knit­te! január 17-én szabadult a börtön­ből, ahol a rabtársainak megszerezte a cimét. Már a raboskodása alatt az­zal a céllal szerzett barátokat magá­nak a rabtársai közül, hogy a kisza­badulása után megzsarolja azok hoz­zátartozóit. Kiszabadulása után már másnap el fs utazott Szegedről és Kistapoleán felkereste a volt rabtársának, Szabó Ferencnek a feleségét. Azzal a mesé­vel állított be az asszonyhoz, hogy a férjét a Csillagbőrtönből Pécsre szál­lítják és őt megbízta rabtársa, hogy szerezzen neki pénzt, ruhaneműt és élelmiszert. Az asszony is a rovott­mnltu mészárossegéddel ment, egvütt utaztak Kistapoieáró! Szegedre, útköz­ben azonban Kniftel Béla elszökött az asszony mellől, de elvitte magával az asszony pénzét és a ruhaneműt is, amit Szabóné az urának akart eljut­tatni. A siker ujabb szélhámosságra hir­ta a mészárossegédet Felkereste K n­batovics Ferenc Uppót juhász fel­ségét és itt is nagy mesével állt elő. A Juhász tavaly agyonverte az apó­sát és ezért 6 évi börtönbüntetését! tölti a Csillagban. A mészárossegéd el-j bitette Kubatovicsnéval, hogy a fia­tal férje büntetését megrövidítik, csak­hamar ki is szabadul a börtönből, de kellene neki a ruhája és pénzre is szüksége volna. A juhász feleségétől 600 pengőt kapott Knittel és uj ruhát, fehérneműt és élelmiszert is zsarolt. A szélhámosságokkal szerzett pénzt i a volt fegyenc szórakozásokra költőt- j te. Nagy mulatozásokat csapott és' eközben fülelték le a detektívek. A szélhámos mészárossegédet már felelősségre is vonta a bíróság és kétrendbeli lopásért, valamint ugyan­csak kétrendbeli csalásért, tekintettel büntetett előéletére, jogerősen 4 évi fegyházbüntetést kapott. DEL MAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1944 FEBRUÁR 25 •IWfclIMaiBBMUWfrttMSia 5 A förftnpzlh ftfntenícüc a gQUKossággal vádon ® <fögh Antal csorvai földművest (A Délmagyarország munkatársa- a törvényszék, majd a törvényszéki tói) Tavaly tavasszal, május 23-ról 24-re virradó éjjel a csorvai szántó­földeken megölték Varga Mihály 17 esztendős csorvai legényt, akit a nyomozás adatai szerint először doronggal leütöttek, majd ásóval szétverték a fejét. A tett elköveté­sével a rendőrök egy fiatalkora le­gényt gyanúsítottak. A legény ki­hallgatása alkalmával beismerte, hogy ő ölte meg bosszúból Varga Mihályt, egy későbbi kihallgatása során azonban odamódositotta val­lomását. hogy a gyilkosságban se­gédkezett neki idősebb ördögh An­tal csorvai földműves, aki ásóval támadt az általa doronggal leütött fiatalemberre. Az ügyészség mind­kettőjüket letartóztatta és mivel cselekményüket éjjel, a légvédelmi elsötétítés alatt követték el, statá­riális biróság elé állították őket, A statáriális biróság junius 2-án tárgyalta ügyüket és a fiatalkorút hétévi fogházra ítélte, idősebb ör­dögh Antal ügyét pedig rendes bi­róság elé utalta, mivel ördögh mindvégig tagadta, hogy bármiféle része lett volna a gyilkosságban és orvosszakértők kihallgatására ke­rült sor. Dr. Incze és dr. Kál János orvosszakértők előadták, hogy nincs semmi jel arra, hogy a halálos ütések ördögh Antaltól származtak volna. A tárgyalás folytatására délután fél 4 órakor került sor, amikor a perbeszédek hangzottak el. Este 6 óra tájban hirdette ki ítéletét a tör­vényszék. A törvényszék ördögh Antal tagadásával szemben nem ta­lált kellő bizonyítékokat, felmen­tette a szándékos emberölés vádja alól és elrendelte azonnali szabad­lábrahelyezését. Dr. Gaál Ödön kir. ügyész fel­lebbezést jelentett be a felmentés ellen és felfolyamodással élt a sza­badlábrahelvezés miatt. Légoltalmi vízmedencéket építenek a város nyolc pontján Városi bizottság kijelölte a meden­cék helvét ..... .V..™ « semmiféle megnyugtató bizonyíték 1 (A Délmagyarország munkatársá­tól) A légoltalom fokozottabb ki­nem merült fel vele szemben. A rendes bíróság elé utalt ördögh 'építésére,"elhatározta a város, hogy Antalt szándékos emberölés bün- több helyen viztároló medencéket teltével vádolta meg az ügyészség, létesít. Á város nyolc pontján álli­A őrvényszék Szalay-tanácsa csü- ianak fe] szökőkutszerüen kikép­törtökre -tűzte kí tárgyalásra az ügyét. A főtárgyalás nagv érdek­lődés mellett nyílt meg délelőtt 11 órakor. Legelőször is ördögh An­zett, nyitott viztároló medencéket s az elmúlt napokban bizottság je­lölte ki a medencék helyét. A kö­vetkező helyeken lesznek a viztá­talt hallgatták ki isin't nki most is roiók: az Örszágzászlónál, az Eöt­megmaradt konok tag dósa tnel- «Vfis-utca sarkán! továbbá a Dóm­lett. Kihallgatták a fogházból elő­vezetett fiatalkora gyilkost, ajíi megismételte azt a vallomását, hogy idősebb ördögh Antal segédkezett neki Varga Mihály meggyilkolásá­ban. Elmondotta, hogy Vargával már hosszabb ideje haragban vol­téren, a római katolikus plébánia­hivatal és a gyógyszertani intézet közötti telken, a Mátyás király­téren, a Mars-téren, a Szukováthy­téren, a Szentgyörgy-téren, a Kál­vária-téren és végül a Szilléri­sugáruton állítják fel a viztároló tak. Május 23-án dugott bálon vet- medencéket. Ugyanilyen célra fel­tek részt egyik csorvai tanyában, j használják majd netani szükség ő este 11 óra tájban hazafelé in- (esetén a medencéjét is. dult és amikor elhaladt Erdődi (in- Ugyancsak a légoltalommal van re nevű ismerőse háza előtt, meg- összefügésben az, hogy a Tiszához pillantotta régi haragosát^ Varsa | lejárókat építenek, amelyeken a Mifiílirf ím ín) ar F.í-dndi leánvn lk 1 ;«, moű br\rr}f. Mihályt amint az Erdődi leánvn ik j teherautók is tudnak majd közle udvarolt. 1 i kedni. A lejáróknál szivattyúk lesz­— Elöntött a harag — vallotta a i nek és eZeken át nyomják fel a vi­továbbiakban —, mert én is ezt a zek Speciális szivattyuberendezése­leányt szerettem és eszembe jutott, j ket állítanak fel a Tiszánál, ezek hogy éppen ez előtt a leánv elöp rövjd idő aiatt nagymennyiségű szégyenített meg Varga Mihálv esufolódásaival és szidalmaival. El­határoztam, hogv megfizetek neki a hántásokért. De tudtam, hogy « erősebb nálam, ezért segítségül hív­tam idősebb ördögh Antalt. Elmondotta ezután a tanú, hogy kilesték az utón Varga Mihályt, 6 .'doronggal leütötte, ördögh Antal ' pedig kétszer ásóval ütötte fejbe az eszméletlen fiatatembert. Több tanút hallgatott ki Wtffálrj vizet tudnak a gáltatni. kívánt célra szol­Olvassa a Oélmagyarországo!, hirdessen a OélGiagYarországbaii t TABlEmi? fejfájás, fájdalmak ét rorsz közérzet Á svéd flotta a muií évben elérte vesztesége nek fedezését Stockholmi jelentés szerint a svéd kereskedelmi flotta a mult esztendő végén 1.4 millió bruttó regisztertonna űrtartalmú volt s az év folyamán mind­össze 26.800 tonnával sikerült azt nö­velni. De 19Ö9 óta egyáltalában csak' tavaly sikerült növekedést elérnie, el­lenben 1941-ben 54.000 tonna, 1942-be* pedig 6S.OOO tonna volt a kereskedelmi hajóraj vesztesége. Vagyis a veszteség ennyivel haladta meg a szakadatlanul folyó építkezés eredményét. A bajok száma a mult év végén 2089 volt, pon­tosan ugyanannyi, mint egy évvel az« elölt. Az azt megelőző két évben ped'g _ 1941-ben és 1942-ben — egviitt 113 hajót vesztett a svéd kereskedelem. A háború folytán 1939 közepe óta a svédeknek 226 hajójuk veszett el 570.000 tonna űrtartalommal. Ez a mai állománynak kereken 40 százalék.) s voltaképpen ugv kell számolnunk, hogyha nincs háború, akkor a svéd ke­reskedelmi hajóraj ma csaknem 2 mil­lió tonnát foglalna magában. A mult év folyamán a hajópusztív* lás már lényegesen apadt az előző évekhez mérten. A mult év vesztesége 28 hajó volt és velük 74.200 tonna ha­jótér, körülbelül a fele az előző évi hajótérveszteségnek. A svéd hajóépítő üzemek annyi hajót építenek, araeny­nyi anyagot tudnak kapni. A mult esz­tendőben 60 uj hajó futott vizre, 115.400 tonnányi hajótérrel, a hajóveszteségaz előző évinek a fele volt, a hajóterme-' lés pedig egy év alatt megkétszerező" dött. S egy hajót sikerült még külföl­dön is megvásárolni. Az njév elején a svéd kereskedelmi tengerészet állomá­nya így oszlik meg: 702 gőzös, 530 mo­toros hajó, 854 motoros vitorlás és há­rom vitorláshajó. Átlag a motorosha­jók a legnagyobbak. Átlagos hajóterük 1460 tonna, a gőzhajóké 800 tonna, a három vitorlás meg együtt is csak 168 bruttó regisztertonnát hordoz a vize­ken. A motoroshajók száma rohamo­san nő, a gőzhajóké pedig apad. Az idei év elején hajóterük nagy számuk ellenére is már 40 százaléka sem volt a hajórajnak. (Stud.) Merénvlet Boloqnó^ari Róma, február 24. Mint a római rá­dió szierdán este jelentette, Pcriclo Duacati, történelemtanár, Bolognában politikai merénylet során súlyosan megsebesült. A történelemtanárt kór­ifcázba szállították. (MTI) '

Next

/
Thumbnails
Contents