Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-23 / 43. szám

D*SMS6YKBIORSZA® SZERDA, 1944 FEBRTTAR 23 snsya elsőrendű érett, vegyes, 70—80 száza­lékban marbatrágya, vagontételben ELADŐ. Érdeklődni Szentgyörgy-utca 10 « 1 em. 1. TEltrON: 52-39. A gyermek- és a serdülőkor sexuális kérdései Előadás a Szülők Iskolájában (A Dclmagyarország munkatársá­tól) A Szülők Iskolájának előadás­sorozatában kedden délután dr. Fekete Miklós, a Szent István kereskedelmi középiskola igazgató­in tartott előadási. Kényes témát választolt előadása tárgyául: »A gyermek- és a serdülőkor sexuális kérdései® volt előadásának a cime. Olyan érdekes szempontokból vilá­gította meg ezt a kérdést az előadó, bogy a városháza nagytermét zsú­folásig megtöltő közönség élénk ér­deklődéssel és nagy figyelemmel kísérte Fekete igazgató fejtegeté­seit. Azzal kezdte előadását, hogy a gyermek- és a serdülőkor sexuális kérdéseiről nemcsak lehet, hanem kell is beszélni, csak a szándék min­denkor legyen tiszta. Vázolta, hogy ennél a problémánál mit kell és főkép mit nem kell lennie a szü­lőknek. Hangoztatta, hogy a sexuá­lis kérdés alapja nem nevelési, nem is netniségi vonatkozású, nem is orvosi, hanem világnézeti jelen­ség. Minden állásfoglalás ebben a fontos kérdésben attól függ, milyen a szülő világnézeti beállítottsága. Van szülő, aki azt vallja, hogy megvan ez az ösztön a gyermeknél, letörése teher, esetleg elfolytása idcgbántalinakra vezet, tehát érvé­nyesüljön. Fontosnak tartják, hogy túlzásba ne essék, a fertőző beteg­ség elkerültessék. Az apa esetleg vállalja az ódiumot, hogy beszél a fia fejével, vagy megkérik a család egrak ismerőséi, talán éppen a há­zitv'vos bácsit, szolgáljon felvilágo­sitással a fiúnak. A továbbiakban az előadó érde­kesen foglalkozott a probléma má­sik jelenségével, amikor azt vall­ják, hogv le kell tagadni, hogy egyáltalán van ilyen kérdés és ha mégis jelentkezik, le kell azt törni, el kell folyíani. Rámutatott az elő­adó ennek a felfogásnak helytelen­ségére, mert egyszerűen leheletlent akar, elfolytam ugyanis erőtömbö­ket nem lehet és nem is gazdasá­gos ez az álláspont, de nem is felel meg az isteni célgondolatnak sem. Részletesen taglalta még az elő­adó a felvetett probléma elvi alap­vető nemiségi, de főképpen lelki jelenségeit, majd vázolta azokat a feladatokat, is, amelyek a szülőkre hárulnak a gyermek- és a serdülő­kornak sexuális kérdéseinél. Az ér­dekes és tanulságos előadásért a megjelentek hosszantartó tapssal fejezlek ki köszönetüket. A Szülők" Iskolájában a legköze­lebbi előadás a jövő bét keddjén lesz, amikor is dr. V i t o s Gerő kör zeti iskolaorvos »A sölő feladata a gyermek idegéletének védelmé­ben® címen tart előadást. pengi! Keresd! iehettn MtEimtm tciíi es az nmtSKtú fáűlraía szedni Fe&ruár 29-cn hirdet határozatot a tábla árdrágítást ogututbea (A Délmagyarország munkatársa- ben — adták el. 'Alkalmazták ezen­fól) Nagyszabású textilárdrágitási ügyet tárgyalt kedden a szegedi i télőtábla M o 1 n á r-tanácsa. Az ügy vádlottjai Blazsek József és Paszt Ernő újvidéki textilnagy­kereskedők voltak, akiket üzlet­szerű árdrágítás bűntettével vádolt meg az ügyészség. Blazsek és Paszt, aki társasvi­szonyban voltak, 1941 junius 19-től kezdve sorozatos árdrágítást kö­vettek el különböző módszerekkel. Egyik módszerük volt, hogy a há­rom százalék kasszaskonlót nem adták meg a náluk vásárló kiske­reskedőknek és igy jogtalanul 48.138 pengő vagyoni" haszonhoz jutottak, amig a dolgot le nem lep­lezték. Még többet kerestek azon az üzleten, amit a zsidó és szerb üzletektől átvett textiláruval csi­náltak. Nyolcszázezer pengő értékű árut vettek át ezektől az üzlelektől és ezt a hatalmas mennyiségű anyagot a törvényszabla legmaga­sabb bruttó haszonkulcs mellőzésé­vel, a már hatályon kivül helye­zett árakon — amelyek a katonai közigazgatás alatt voltak érvény­kivűl az árukeverés módszerét is, ami szintén tekintélyes anyagi hasznot biztosított nekik. Mind­ezekkel a módszerekkel összesen 150.000 pengő jogtalan vagyoni ha­szonra tettek szert. Az újvidéki törvényszék tavaly julius í-én tárgyalta Blazsek és társa árdrágitási ügyét és meg­nyugtató bizonyítékok hiányában felmentette a két textilest. A vád­haóság semmisségi panasza folytán a szegedi ítélőtábla szerdán meg­tartott főtárgyalásán újból kihall­gatta a vádlottakat, akik tagadák, hogy árdrágítást köveitek volna el. Elmondották, hogy a zsidó és szerb üzletektől átvett árukhoz csak a megengedett haszont számították hozzá és nemhogy nyereségűk, ha­nem veszteségük is volt, amihez még az is hozzájárult, hogy 16.000 pengő értékű árut lefoglalt a rend­őrség. A vád- és védőbeszéd elhangzása után a biróság tanácskozásra vo­nult vissza és ugy döntött, hogy február 29-én hirdeti ki határoza­tát az érdekes árdrágitási ügyl>en. Porceilánok, kerámiák, díszműáruk, ófomkristályok, szervizek, bel- és külföldi áruk nagy választékban kaphatók Reimkolcz Latos üveg- és porcellánüzletében Takaréktár-u. 2. Tel.: 29-07 k Holtzer-féie örökösödési perbál kifolyólag hamistanuzással vádolt Kumizernet felmentette a törvényszék (A Délmagyarország munkatársa- bement az üzletébe vásárolni, pa­tól) Január közepetáján irtunk ar- naszkodoti nekik. Holtzer Gyula ki­ről a hamistanuzási ügyről, ame- 1 JelentfUe *!őttül~ lyet az ismeretes H o 11 z e r-féle hamistanuzási per egyik mellék­hajtásaként tárgyalt szegedi tör­vényszék Szala y-büntetőlanácsa. A januárban megkezdett főtárgya­lás vádlottja özv. Kunitzer Je­nőné szegedi ápolónő volt, akit ha­mistanuzás büntette miatt helyezett vád alá az ügyészség. Kunitzerné annakidején, amikor a Holtzer-féle nagy örökösödési per folyt, tanu­ként szerepelt a különböző bírósá­gok előtt. A vádirat szerint Kunit­zerné tanú volt abban a perben, amelyet Holtzer Dániel és fiai in­dítottak özv. Holtzer Gyuláné ellen Holtzer Gyula végrendeletének ha­tálytalanítása végett, valamint ab­ban a polgári perben is, amelyben 500.000 pengő követelést támasz­toltak az örökösnővel szemben. Ku­tiilzerné ezekben a perekben eskü alatt azt vallotta, hogy Holtzer Gyula egyizben, amikor ő férjével lomásban Kunitzerné —, megbánta, hogy megnősült, mert papucs alatt van, nem ura akaratának. Azt is mondotta Holtzer — állította vallo­másban Kunitzerné —, hogy fele­sége az ő tudta nélkül pénzt is vesz ki a bankból. Elmondotta, hogy volt neki 50—60.000 pengő megtakarí­tott pénze, ezt testvére fiaira akarta hagyni végrendeletileg, de felesége ezt is kivette a .takarékpénztárból. Emiatt a vallomása miatt jelen­tette fel özv. Holtzer Gyuláné özv. Kunitzernét hamistanuzás cimén. A januári főtárgyaláson ugy » vád, mint a védelem bizonyitáskiegé­szitési indítványt terjesztett elő, ennek foganatosítása végett a tör­vényszék a főtárgyalást elnapolta. A kedden délelőtt megtartott foly­tatólagos főtárgyaláson kihallgat­ták azokat a tanukat, akiket a vád és védelem részéről a bizonyítás kiegészilésére bejelenteltek. A bi­fidiayarorszíoieieMU Állandó képkiállítás a legnagyobb festők képeiből! Kellemes fizetési feltételekkel most is vásárolhat a I Modern Képszalonban Kinyó-uiea f. szám. znssyífösí *rjárfa Sfe d perbeszédek elhangzása stán m tör­vényszék meghozta ítéletét, anseiy­lyel felmentette ©zv. Kunitzer Je­nőnél a hamistanuzás vádja alól. A törvényszék megnyugatató bizo­nyítékok hiányában hozta met ez* az ítéletet. Az ítélet ellen a vádat képvteeWÍ ügyész fellebbezést jelentett be. mmm^mmmmmmmmmmmmm^mmmmmrnn A jó cseléd A Balaton mellett aienCWa agS úriasszony, mikor érdeki&Uen, nogj miért gyűri olyan izagtotUm gom­bolyagba a kezében tartott levetet, — Hogyne ütné meg az embert a guta, inikor a leglehetetlenebb doh gokat kell megérnie. Megismerke­dem azzal a finom *ri dámával* akivel gyakran lát együtt, ö is • szive miatt van itt, bár jóval kHh sebb nálamnál, csak az én hajaid fehéredett meg tnlkorán. Beszélge­tünk a dolgainkról a elárulja, bogfl a háztartás elől szökött meg. rnem tud cselédet kapni. —» Gyerek nincs • Mzbaa, a* uram örül egy kis szabadságnak* ott kosztol régi barátokkal, ahol jól érzi magát, a takarítást elvérezi A házmesterné. — Én abban a szerencsében va­gyok, mondom, hogy három év ót* van nálam egy leány, akinél tökéle­tesebb el so tudnék képzelni. Sze* gényke csúnya, tudja is ezt, hát áb­rándozás helyett a munkában ke­TCS kielégülést. Igénytelen u vég­letekig, de csak el kell valamit gon­dolnom s máris teljesitetta. — Hányan vagytok? — Nálunk két fin is lgsnyeck»J dik, a Terkám arra is gondol, hogy? idejében jussanak el az iskolába* megstoppolja a harisnyájukat, csíny­tevéseiket pedig akkora homályba! bontja, hogy nem veszek észre be­lőlük semmit. Később, ha valaminek! következménye mutatkozik, a Terkd disputálja belém, hegy hiszen é* már intézkedtem benne. A nagysá­gos asszony csak elfelejtette; meri beteg és nem rágódhat mindenen, drt tessék elhinni, hogy nem is érde­mes. Nincs itt semmi baj, kerít csó­kolom. Hát ilyen lány az én iá­nyom. Nem zárok előle semmit, nyá­ron maga végzi el a befőzést, zsong­lőrösködik a beszerzési jegyekkel, egy ideges szóval nem bántanám! meg. — Ritka kivételezettje vagy afft Istennek, mondja a barátnőm. Ugy a* mit fizetsz neki? — Kilencven pengőt, de mihelyt hazamegyek, felenjelem százra. — Meg is érdemli, miadant meg­érdemel egy ilyen kincs. Izgatott fehérhajú (lámám, ax előtt megőszült, gyűrt egyet a le­ugy folytatta. ) _ Már most mi történik? Barát­nőm a mult' bélen félbeszakítja rt kúráját, azt mondja, családi bonyo­dalmak támadtak otthon, hazamegy és mint a most kapott értesítésből tudom meg, az volt az egyetlen dol­ga, hogy elcsalta a cselédemet havi száznegyvenért Dolgát végezvén, visszajött, folytatja a kúráját. Most aztán mondja meg okos ember lé­tére, hogy mit csináljak őméltósá­ga val ? — Hm, okosnak néznek? — aS* kor ki kell vágnom a rezet. — Én azt tenném, hogy leBWk' ve­le bridzsezni s olyan flesseket, asztalokat hivők a ke» alá, hogy elveszti a pártit őnagysága mereven — Tud maga bridzsezni? — Lehet, hogy tudok, de mftt nem próbáltam. Született klrtyp4 analfabéta vagyok. — Akkor ne beszéljen mamiiig® gokat Szólt és okos ember létemre. ndH hagyott II M'

Next

/
Thumbnails
Contents