Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-23 / 43. szám

Szerda flüra 16 fiu^r 1944. február 23. XX. eti. 43. sz. BoTtula 4.30 P.netfgetfevre 12.49 P KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Churchill nagQ beszédben ismertette a háborús helyzetet az angol alsóházban Wmet megjegyzések — Légfcsaták Dél-és Középnémetorszáe felett - Zágrábra bomba hullott — Cfto m és Krivojroa rom­jainak kiürítése — Az anziói hidffö helyzete ToYdhbl gazdasági szankcióba! alkalmaz az VSA Spanuclorszdd ellen UMvabon, február 22. A brit hir­ízolgálat jelenti Londonból: Churchill íniniszterelnök kedden az elmult ér szeptembere óta első izben beszámolt az angol alsóházban az általános po­étikai óa hadihelyzetrőL — Nem adott semmiféle biztosíté­kot — jelentette ki Churchill — és nem is tett olyan kijelentést, hogy 1944-ben vége lesz a háborúnak, de pnnek az ellenkezőjét sem állította. A |német hadsereg több mint 300 hadosz­tályra rug. A csapatok harci ereje kiváló. Németországnak az angolok lés amerikaiak által történt bombázá­sa ma hárommillió németet köt le és la brit, valamint az amerikai erők egyéb hadműveletei a német vadászgé­pek négyötödét veszik igénybe. Az a Itény, hogy oly nagyszámú német had­Osztályt tartanak lekötve Olaszország ban és JngoszláviábaD, valamint az, bogy a német csapatokat kénytelenek tartani Franciaországban és egye­bütt, nagjr segítségére vannak a ke­leti hadszintérnek. Ezek a megállapí­tások igazságot szolgáltatnak a nyu­gati nagyhatalmaknak anélkül, hogy la legkisebb mértékben is csökkente­nék az orosz hadsereg dicsőségét 1943 uár elseje óta az anyaország erői agukban pusztították el azoknak la megsemmisített ellenséges tenger­alattjáróknak több mint felét, ame­flyefcnek elsüllyedését a foglyul ejtett Hengerészek bizonyítják. — A Németország ellen folyó an jgöl-amerikai légi hadmüveleteket je­lenleg legfőbb támadó jellegű erőfe­tezitésünknek keli tekinteni A Nagybri­'lanniában állomásozó amerikai bom­bázók száma már ezelőtt felülmulta a mieinket és örömmel jelenthetem, hogy ez a szám rövidesen még na­gyobb lesz. A Németország ellen inté­zett legutóbbi négy légitámadás során az angol és amerikai erők több mint 9 ezer tonna bombát dobtak le, ugy hogy e támadások az eddigiek közül a legnagyobb arányunknak nevezhetők. A tavasszal és a nyár folyamán nagy­mértékben fog emelkedni ezeknek a támadásoknak az ereje. Ez a légi of­fenzíva alapul szolgál, amelyre invá­záós terveinket felépítjük. A támadás sokkal nagyobb arányokat fog ölteni, mint amilyenek eddig elképzelhetők voltak. — A szövetségjes hatalmak kormá­nya nem fogadja el azt a gondola­tot, hogy a bábom megrövidítésének ezt a legfontosabb eszközét korlátolt, vagy csökkentett módon kellene igény­be vennünk. (Élénk helyeslés.) Két­ségtelen, hogy a németek francia te­rületen nagyarányú ujabb támadó módszereket készítenek elő Nagvbti­•tattnia ellen a távolból irányított re­tekről való bizonyítékokat, amikor csak az időjárás engedi, mindig bom­bázzuk. Meg fogjuk látni, hogy milyen megpróbáltatásokat jelent Németor­szág számára vadászgépeink csaknem teljes eliminálása. Ez a megállapítás a japán légierőre is érvényes. Az olaszországi hadmüveletek me­netével kapcsolatos csalódást Chur­chill az évszakhoz szokatlanul rosz­szabb időjárásnak és annak a tény­nek tulajdonította, hogy a németek végső erőfeszítésekkel igyekeznek megvédeni Rómát Churchill ezután ismertette, hogy miért nem valósitható meg nagyobb, kétvonalu átfogó moz­dulat Olaszország keleti vagy nyugati partvidékén. _ A katonai vezetőknek bizalmuk van a végső győzelemben és a hadse­reg harci szelleme kitűnő. Hitlernek ama határozata, hogy Olaszországban második arcvonalat létesítenek, nem olyan határozott, amilyet a szövetsé­gesek nem fogadnának örömmel. Va­lahol harcolnunk kell a németekkel, hacsak nem akarjuk tétlenül nézni az oroszok küzdelmét Churchill ezután áttért az európai politikai kérdések vizsgálatára és ez­zel kapcsolatban kijelentette, hogy az olaszországi hadjárat kemény és hosz­szu küzdelem lesz. Ha mostani küzdel­münk sikerrel jár és bevonulunk Ró­mába, amiről meg vagyok győződve, hogy meg is valósulhat, alaposan át­reb ajtósaképpen üzent hadat Németor­szágnak. A brit kormány és a parla ment politikájában és gondolataiban a lengyel nemzet az első helyen ált — Nagy megelégedéssel értesültem Sztálintól, hogy eltökélt szándéka fenntartani a független, intéger és erős Lengyelországot Európa egyik főha­talomként. Meg vagyok győződve ró­la, hogy ez a Szovjetunió meghatáro­zott politikát képviseL Nagyfokú ro­konszenvvel viseltetem Lengyelország gal szemben — tette hozzá Churchill —, de ugyanilyen módon rokonszen­vezem az orosz néppel is. —. Oroszországnak joga van arra, hogy biztosítsa magát a nyugatról jö­vő támadások ellen és mi teljes mér­tékben helyeseljük azt, hogy Oroszor­szág necsak hadsereg erejével szerez lást Kapjon. A feltétel nélküli megadás nem akarja azt jelenteni, hotgy a né­met népet szolgaságba vetjük, vagy kifosztjuk. Ez csak azt akarja mon­dani, hogy a szövetségeseket a meg­adás pillanatában nem köti majd a német néppel semmiféle megállapo­dás, vagy kötelezettség, igy például nem vetődik fel majd az* a kérdés, hogy vájjon Németországra is alkal­mazzuk-e az Atlanti Chartát vagy hogy megtiltsuk ellenséges terülc ten területi kiigazításokat. — Most nem fogunk elfogadni olyan érveket, mint amilyeneket Né­metország használt fel az elmult há­ború után, megadása magyarázatául, amelyet "Wilson elnök 14 pontja követ­kezményének tüntetett feL Beszéde további részében Churchill rosszalását fejezte ki egyes emberek tevékenysége felett, akik régi ellenté­teket próbálnak felszítani Najjybrí­tanmában. — Remélem —. fejezte be beszédét, hogy a rettenetes erőfeszítéseknek és a súlyos áldozatoknak ezeknek a nap­jaiban nem fogjuk cserbenhagyni a nemes érzésekből fakadó egység gon­dolatát. Minden fölünk telhetőt te­gyünk meg kötelességünk teljesítésére, Ha igy cselekszünk, a győzelem nincs már olyan messze és bizonyára vég­eredményben a mienk is lesz. Churchill ezután bejelentette, hogy ze meg a biztonságot, hanem ahhoz a háború kezdete óta a háború kitöré­megnyerje az egyesült nemzetek hoz­zájárulását is. Nem tudom elképzelni, hogy Oroszországnak a nyugati hatá­rokra vonatkozó kívánságai túllépjék az észszerüség és az igazságosság ha­tárait. Sztálinnál e egyeztünk annak szükségességéiben,' váltak. Angliában az emiitett időpont­hogy Lengyelország északon és nyu- ban 38.300 repülő vesztette életét, lő gáton Németország rovására kárpót- ezer 400 pedig eltűnt (MTI)' sekor rendelkezésre álló 133.000 ember közül 41.000 tiszt és közlegény vesz­tette életét. 1943 jannár l-e óta 95 brit hadihajó süllyedt el, illetve sú­lyosan megrongálódott, hogy azok kérdésről meg-jtöbb mint egy évig harcképtelenné Német megjegyzések Churchill beszédére Berlin, február 22. A Német TI dip­lomáciai levelezője irja: Churchill mai alsóházi beszéde tekinthetjük majd újra az egész olasz meghozta a bizonyítékát annak, hogy politikai helyzetet Romában lehet. _ ,,„=,_ ..„> majd csak legjobban megalakítani a Daily Mail és a Times feltűnést kel­majd csak íegjoüDan megaiauwm - j ta fejtegetései az angolszászok részé­szélesebb alapokon nyugvó olasz kor-.röl & SzovJ-etunió irányában fennálló mányt Jugoszláviában a partizán seregek megállják a helyüket a németekkel szemben. Titóról Churchill ugy be­szélt, mint kiemelkedő szabadsághar­cos hadsereg vezéréről, akinek pa­rancsnoksága alatt több mint 250 ezer ember álL Péter király helyzetére, valamint a kairói jugoszláv királyi kormányra vonatkozólag kijelentette, hogy sem­miképp sc tudunk szakítani velük. — Kétségtelen, hogy a partizánok nem jó szemmel nézik Péter király kormányának Mihbjloviccsal való szö­vetkezését. A kairói, teheráni és moszkvai ér­tekezletről szólva Churchill ezeket mondotta: — Kevés nézetkülönbség lenne a három nagyhatalom között, ha e ha­talmak képviselői havonta egyszer összeülhetnének. Meg vagyok győződ­ve, hogy később ujabb összejövetelre kerülhet sor. Churchill ezután elmondotta, bogy Lengyelország jövőjének kérdését sze­mélyesen felvetette Sztálin előtt, hang­pülőgépekkel, rakétákkal vagy mind-1 súlyozva, hogy Nagvb'ritajinia a Len­ikritőrgi.' sErij't* A? ILwa előkészüli- fsclossrijaai uruitatt Kztosiük yés­engedékenységről, megrendelt cikkek voltak. Churchill elismeri, hogy Sztá­linnal személyesen foglalkozott a len­gyel kérdéssel és megelégedéssel ér­tesült arról, hogy Moszkva állást fog a Szovjethez, hogy Finnországgal. Magyarországgal, Romániával, stb. rö­viden tárgyaljon-e, Churchill beszédé­nek világánál különös nyomatékra tett szert. A brit miniszterelnök kijelenté­sei az Atlanti egyezmény céljainaí: meghatározásáról azt mutatják, hogy éppen ugy, mint a háború magában véve, azok az általuk indított eszmé­nyeket, amelyekért ezt a háborút vi­selik, Anglia és Amerika számára kö­vetkezményeiben át nem tekintbcíő lalt erős, természetesen a Szovjetnek üzletet jelentenek. Az angolok és amc kedves kormánnyal rendelkező Len- rikaiak eladták magukat a legtöbbet gyelország létesítése mellett Ebből következik, hogy Anglia a lengyel ha­tárkérdésben meghajlott a Szovjet kö­vetelése előtt és ezzel egykori bizton­sági garanciája Lengyelország javára átalakult a Szovjetunió javát szolgáló garanciává. A Daily Mail felszólítása Ígérőnek, a Szovjetuniónak és azt ki­elégíteni — Churchill szerint — fel­tétlenül szükséges. Churchill beszéde ezek szerint a Moszkva előtt teljes é> végleges meghódolás és az európai politikai befolyásról való lemondás jegyében áll. (MTI); Német hadijelentés Berlin, február 22. 'A véderő fő­parancsnoksága közli: — Csapataink Krivojrogban ház­ról-házramenő súlyos küzdelemben állanak az előrenyomult ellensé­ges erőkkel. Slarni Gorodkánál Zsas­kovtól keletre a Berezinától délre és Rogacsevlól északkeletre végle­gesen visszavertük az ellenséges szelük. , , / — Velikije Lukitól 'északra Ts si­kertelenül támadlak a szovjet csa­patok. A volt Cholm városának romjait minden katonai szempont­ból fontos épület elpusztítása után egy tervszerű kitérő mozdulat során kiüri lettük. — Az Ilmen-tó és a Peipusz-tő tamadásokat, a helyi bctörésekel' között több helyen meghiúsultak a pedig megtisztocattúi vgyy sindfe aaSíűbh srókkd J£üfebaitűtt dlflör.

Next

/
Thumbnails
Contents