Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-18 / 39. szám

DFGM'ABY'ABORSZAö FENTEK, 1M4 február 18 Vadért lőttek vadkacsa feslyett a kisteleki vadászok (A Pélmagyar ország munkatársától) Még 1941 nyarán történt, nagyobb társaság vadászott egyik késő délutánon a Csolesz-tó, kisteleki" oldalán, közvetlenül a szegedi határ mellet!. A vadászok a Gsotesz-tóról felszálló vadkacsákat vették célba és lövöldözték le a saját tulajdonukat képező vadászterületről. A vadászok közül ifj. Pigniczfei József 41 éves kisteleki földműves közvetlenül a szegedi határ mellett helyezkedett el és az általa lelőtt, szegedi területre lehullott vadkacsákért gyakran átszaladt szegedi területre. A lövöldözésre figyelmes lett a szegedi határrészre eső vadászterület vadőre, Födi DezsÖ, aki Zón a i Pál társaságában éppen a vadkarsák röptét figyelte a tóparton. AmiMunkács városai abban a törekvé- tentőkben a kultuszminiszter Munsében. bogy a város nagy szülőit- kácsy-érmet veret. Hasonlóképpen jenek, Munkácsy Mihálynak szob- érmet veret Benczúrról, Mészölyről állítson. A centenáriális esz- ről és Erkel Ferencről, is. (MTI) Cscfiiik ticiucff céh MU$m űotóozó mezei miMStóst főtt le a tmmm nemzetőr Ttzevi leöunazftünefésél ti ti ti re szállítóim te a tábla (A Délmagyarország munkatársától) Bácska hazatérésekor, amikor a szerbek kivonultak, a péterrévei magyar lakosság nemzetőrséget szervezett, bogy azt tartsa fenn a rendet a faluban, amig a magyar hadsereg bevonul. Október 4-én csetnikek támadták meg a falut. kor látta, figyelmeztette, hogy ezzel mire a nemzetőrség akcióba lépett jogtalan cselekményt követ cl. El lés a esetnikeket élüzte a környékakarta venni Pigniczki fegyverét, az ről. A csetnikekkel való harc utáni azonban nem adta oda, mire dulako dós keletkezett köztük. Zónai Fődi segítségére sietett és a verekedés tovább folytatódott. Fődi ekkor riasztólövéseket adott le a levegőbe. Pigniczki lől közben sikerült elvenni a fegyvert, mire a lefegyverzett dühös ember felszólította Sinka József nevü vadásztársát, hogy lőjje le Fődit, meg Zónáit. Sinka a menekülő Zónai után lőtt és alaposan a hátába, sörétezett, úgyhogy súlyosan megsérült. Sinka. és Pigniczki ügyét csütörtökön tárgyalta a szegedi törvényszék Szalay-tanácsa. Sinkát szándékos emberölés bűntettének kísérletével, Pigniczkit pedig felbujtással vádolta az ügyészség. Egész napon át tartó tárgyalás után, dr. G a á l Ödön vád- és dr. Lóránt György ügyvéd védőbeszéde után a törvényszék Sinkát súlyos testisértés vétségében mqndotta ki bűnösnek és egyhónapi fogházra ítélte, Pigniczkit pedig mint felbujtót 1500 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Az ítélet nem jogerős. Székely Bertalan, Munkácsy Mihály és Mészöly Géza centenáriuma Budapest, február 17. SzínyeiMerse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére az 1944 esztendőben méltó keretek között ünnepli meg az ország Székely Bertalan, Munkácsy Mihály és Mészöly Géza festőművészek centenáriumát A Benczúr kiállítás már megnyílt, az országban több helyen volt Benczúr ünnepély, a Munkácsy centenárium eseményei pedig küszöbön állanak. A kultuszminiszter kezdeményezésére Munkácsy Mihály születésének 100 éves évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia összes ülés tart, amelyen Munkácsy Mihályról, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, Petrovics Elek emlékezik meg. A kultuszminiszter elhatározta, hogy Munkácsyérmet alapit, amelyet 5 évenként ítélnek majd oda a legjobb magyar .jellegű festőművész életmunkájának jutalmazására, a centenárium alkalmából a Szépművészeti Múzeumban Munkácsy kiállítás készül. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter átírt a napokban a nemzetőrség tagjai a falu környékén cirkáltak, hogy az esetleg még feltűnő esetnikeket ártalmatlanná tegyék. A falu körüli a magyar költőkre, tas előbbi főként Jósikára, az utóbbi pedig Arany Jánosi a. Boncolgatta az előadó a magyar romantika fogalmát s az ezzel kapcsolatos problémát. Kifejtette, hogy a romantika tulajdonképpen nem irodalomtörténeti szó, hanem ennek a szónak örök emberi értelme van. A romantikus emberből hiányzik az egyensúly és ezt keresi örökké, minden tettébén és minden müvében. Ez a keresésvágy és nyugtalanság vezérli őt elősorbam A romantikus ember mindig harcol, vagy menekül. A romantikus költőt pedig elsősorban a képzelet és érzelem sarkallja. A továbbiakban arra tért rá Sik sen dolgozó mezei munkást, Barta Györgyöt, aki éppen napraforgó szárat akart vágni a gondjaira bízott földön. Nagy Huszár Ferencet szándékos! emberölés büntette miatt vonta felelősségre az újvidéki törvényszék és 10 cvi fegyházra ítélte. Fellebbezés folytán csütörtökön a szegedi ítélőtábla Elemy-lanácsa tárgyalta földeken cirkált Nagy Huszár az ügyet és a vádlott büntetését 7 Ferenc péterrévei pincér is, fegy- f^^-i..-,..— —* J verrel felszerelve. Amint igy járta a földeket, egy embert látott késsel a kezében, amint éppen egy sor id(i kerül, napraforgó mögött eltűnt. Azt hit- í évi fegyházra mérsékelte. A vád és a védelem is semmisségi panaszt jelentett be, igy az ügy a Kúria Van-e magyar romantika ? Sík Sándor szabadegyetemi előadása (A Dclmagyarország munkatársától) Az Egyetem Barátai Egyesületének ezévi szabdegyetemi előadásorozatát csütörtökön délután 5 órakor nyitotta meg HalasyN a g y József professzor, aki bevezetőszavaiban hálát adott a gondviselésnek, hogy a világégés közepette a tuodmánynak. a szellem alkotásainak áldozhatunk. Felvetette a kérdést, mi értelme van a tudományban elmerülni, amikor a ház ég körülöttünk és hangoztatta, j tanár (Kolozsvár), hogy nekünk, magyaroknak az ál- J A bevezető beszéd után S i k Sántalános félelem és rettegés köze- [ dor professzor, a kiváló költő lépett pette annál inkább kötelességünk a felolvasóasz!álhoz és megtartotta íc, hogy bujkáló csetnikkel van dolga és rálőtt A lövés talált, az ember holttan rogyott össze. Eztán derült ki, hogy Nagy Huszár nem csetniket lőtt íe, hanein egy béké- Sándor professzor, hogy a mult század európai irodalomtörténetében néhány évtizeden keresztül uralkodik a romantikus lélek. Fel* vetette a kérdést, van-e ilyen értelemben vett romantika a magyar irodalomban? Maid kifejtette, hogy van. A mult század eleji magyar irók maguk is romantikusoknak érezték magukat. Természetcsen volt ebben külföldi hatás s a külföldiek közül a magyar drámaírásra legtovább Victor Hugó romanticizmusa hatott. Három nagy magyar romantikus irót emelt ki Sik Sándor s ezeknek plasztikus, költői módon megkonstruált portréját állította a hallgatóság elé. Kölcsey, Széchenyi és Vörösmarty művészetében kereste és mutatta ki a sajátosan magvai romantikát. Mindhárman az egyéni boldogság kereséséből indulnak ki. de rájönnek arra, hogy nincsen egyéni boldogság másban, mint a nemzeti közösség szolgálatában' Ez a romantikus patriotizmus, amely egyénien és sajátosan magyar, semmiféle idegen hatás nem érvényesül benne. Sik Sándor hangsúlyozta, hogy ez a romanikus patriotizmus nem azonos azzal a hazafias érzéssel, amely néhány szép, de annyi rossz költői mü előidézője volt a magyar irodalomban. Igen hatásosan domborította ki az előadó, bogy a magyar patriotizmus erkölcsi jellegű, de nem tagadható meg tőle bizonyos egvéhalas), aki az amerikai magyarságról, legnagyobb nemzetiségi kisebbségünkről ad elő; április 13-án dr. Petróczy István főiskolai tanár, április 20-án dr. Juhász Jenő egyetemi magántanár (Budapest); április 27-én Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanár (Pécs); május 4-én dr. N y i r ő Gyula egyetemi tanár, aki az idegösszeroppanásról értekezik; május 11 -én dr. Bónis György egyelemi magasra emelni a szellem lobogó-1 a magyar romantikáról szóló nagy-"1) értelemben vett vallásos 'elleg sem. Nem integrálisán vallásos, mégis templomi levegő van benne. Vörösmartyról Babits Mihály muaz életre és megmaradásra, mint az örök igazság szolgálata. Ha az egész világ a hazugságot ülteti is a trónra, nekünk, magyaroknak akkor is az igazság mellett kell kitartanunk! Halasy-Nagy professzor poétikában vázolta a magyarság helyét a világégés után: kis tisztásnak keli lennünk a dzsungel közepén, amely tisztáson az elsüllyedt, szebb világ emlékét őrizzük. Az ülés elnöke bejelentette ezután, hogy az uj félév előadói az Egyetem Barátai Egyesületének szabadegyetemi előadássorozatában a következők lesznek: február 24-én Mader Julius, az egyetem német lektora, aki németnyelvű előadást tart a muzsikáról; március 2-án dr. Sándor István főiskolai tanár »Peer Gynt az európai szellem tükrébeij« cimü előadásával; március 9-én Térjék László felsőipariskolai tanár, aki a finnugor népek kulturviszonyairól értekezik; március 16-án Bárdossy László ját. Mert semmi más nem ad jogot J jelentőségű s mindvégig lenyűgöző centenárium alkalmából Budapest j volt miniszterelnök »Magyar poliszékesfővároshoz annak érdekében,; lika a mohácsi vész után« cimü hogy a székesfőváros emeljen szob- j előadásával, amelyet kilátásba heérdekes előadását. Mindenekelőtt utalt arra az irodalomtörténeti kutatási irányra, amely ujabban nem tattá ki, hogy mennyi nemes szen azt tartja fontosnak, hogy melyik jvedéllvel teli vallásosság van kölnyugati nemzettől mit vettünk át és hogyan, hanem csupán azt, hogy miként használtuk fel a más nemzetek irodalmának hatását a magyar irodalom javára. Beszélt az őnelvüség kérdéséről és kifejtette, Lengyal csapatok az olasz hadszintéren London, február 17. A Budapest* Tudósító jelenti: Londoni lengyel hivatalos részről közölték, hogy Anders tábornok parancsnoksága alatt a» olaszországi hadszíntéren akcióba lépett a második lengyel hadtest. A csapatokat Anders tábornok Orossországrot Budapesten Munkácsy Mihály-' Jyezett, márciua 30-,áp dr. Mát hé as angol romantikusok igy WaJtar ban szervezte meg, ahowtau később nak. Támogatja a kutuszminiszteriElek református lelkész (Kiskun-1 Scoít és Icád Byron voltak hatással í'Középkeletre szállították őket. .(MTI), hogy a feladatot kitűzték már, de az idevonatkozó kutatások még nagyon kezdetlegesek. Majd a romantika fogalmát érintette néhány szóval és azt fejtegette, hogyan lehet ezt a fogalmat a magyar irodalomra alkalmazni? A kutatók még abban sem egyeztek meg, hogv melyik volt a magyar irodalom romantikus korszaka. Ezek a kutatók azonban a német és francia romantikát átvett magyar irodalom korszakát keresik s a mult század húszas, majd harmincas éveiben jelölik meg. Sik Sándor kiemelte, bogy milyen kevéssé volt hatással tulajdonképpen mind a német, mind a francia romantika a magyar irodalomra. Még leginkább tészetében. Sik Sándor professzor végül a magyar romantika közös jellemvonásait ismertette s azokat a szálakat, amelyek a három nagv romantikus elődjétől: Berzsenyitől utódjaiig: Petőfiig és Arany Jánosig vezet. Az előadást a közönség, amely az egyetem auláját teljesen megtöltötte, lelkes figyelemmel kisérte és hálás tetszésnyilvánítással köszönte meg.