Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-17 / 38. szám

í! UBÜMAGVAHUKSZAÖ :eúTÖRTÖK, 1944 február 17. A magyar viselet A n'afflrar ruha viselet formája idön­ként engedményt tesz a divat­rak. A diszmagyarnak nevezett pará­(ét régebben csakis a nemes emberek • iselbették, a megfelelő szinárnyala­t >t összhangba hozva a címerük szi­i oivel. Később az hasittatott magának < iscnagyart, akinek megvolt a iá va­1 » költsége, vagy azt hitte, hogy a 1 özölethen előlépett hozzá. Tételes 1 rvény nem tiltotta azt. aminek jo­i nssága a hagyományokban gyökere­i 'tt. Azért tudunk szabályzatokat, fő­! : i régi Szepességben, amelyet elő­i iák, hogy kinek milyen ruha dukál, f /i ;oruan ellen is őrizték, hogv ne 1 -ije át egyik társadalmi osztály a r isiknak kiszabott határokat. A tévelygéseket, sokszor izléste­1 uíőget. a legszerencsésebben hidalja t a néhány év óta használt magyar uha. Egyszerű, ízléses, ünnepélyes lk alommal is hordható, sok esetben ótolja a szmokingot is. Mérsékelten használt zsinórdíszítése, a hozzávaló ranyrojtos nyakkpudő adja meg a 'Hegét. Főleg egyforma anélküLbogy niformizólódást mutatna. Épp igy cm volt benne semmi különös a ré­fbb időben, ha a bálon ötven frak­kos tir táncolt Ani a magyar rnhát illeti, eleink ajdan virtust csináltak abból, hogy ind önkinek jobb szabója legyen, lint másnak. A díszmunka hiúsága lingyárt az agáré után következett, v magyar nemes szabójának épp ugy járt a szabad lakás, meg a többi ommenció, mint az ispánnak. Dol­OZDÍ azonban legfeljebb még az urá­ig cselédeinek dolgozhatott Pihenő •moLon elment a gazdájával aga­(Ma sem volna utolsó lálvá­vos ág Wéber Mátyás lóháton.) Köl­söukérni a szabót nem illett de a •ügtkeség sem engedte. Elcsalni, az .AA. A földesúr inkább meglepte a arátját a maga öltözete másával, ha z léire nem érthető módon dicsérte i Holmit. — Ki basitotta a ruhádat? A szabónak nem volt neve, ő itt háttérbe szorult. — A Pali komámtól kaptam. A magyar nr nemcsak szerette, de áréin is a nemzeti viseletet, parádés faraimról végrendeletében gondosko­'otí, esetleg meghagyta, hogy abban •messék el. 1833-ban Szegeden egy ínrfcsi határozat kimondja, bogy aki tanácsüléseken nem magyar ruhá­tn jelenik meg, ugv tekintetik, mint­1 nem kivánna a hatóság tagja ma­radni Nemcsak a vármegyéknek volt kü­m izlésnk. de a mestereknek is. Et­il nem lehetett eltérni. A zsinórdisz Sőtten kezdődött a Kazinczy-centen­áriummal s a lelkesedés akkorára ölt, hogy sokan még borjuszáju ing­en, virágos szűrben, árvalányhajas üvegl»cn is jártak az utcán, hogy minél óbban tühtesaenek a magvarságuk­a|. Minden jobbfajta szabólegény sza­idt fe' A fővárosba, kellett a bozzá­rtő munkáskéz. Jámbor Pál divat­ját a magyar szabók nesztora, a rnnzeti Színház Ko«tvái Pálja, látta ! jőtanáccsal, heNes ismertetéssel, alődi irányba terelve a középosztály í;s a polgárság viseletét. Egvmásután eletkeztek az Atilla. Árpád. Buda, /trinvi. Kazinczy. a bekecs, a dolmány, • mente s bár csak tiz évig, de sza­"nképes lett a magyar viselet. Mert 1 koronázás után megint a frakk ke­okedett felül, habá- sok Atilla ki­sérte sírba a gazdáját akkor is. ^zegeéeo Kabók Imre levéltári se­^ gád, a Göre Gáboros Kabók Győ­6 vlraAvdsz édesapja volt a nemzeti iuiet legnagyobb rajongója. Éveken t rajzóig*tD tőkélates'tett'e ritka ér­amelv » r^BÖr­h'smW* * rjtézVótás. a sujtás. • sóV­róle anyag, forma száz, mag százféle­ségét ölelte fel. Mindig elbúsult, mikor Szabó Mi­hály gombkötőről és Nigrényi Pál la­katosról, az érdemes két szegedi mes­terről emlékezett, akik éveken át kí­sérleteztek, mig feltalálták azt a gé­pet, amelyik bél nélkül készíti a bo­rítás-zsinórt. Mire aztán elkészültek a munkájukkal, véget ért a fellobbant divat. Olyan speciális bánatai voltak Ka­bók bácsinak, migt senki másnak. Ha ' éldsul > zél>e jutott, hogv nem tndia megtalálni. ki alkalmazta először és nevezte el a vitézkóiést, cl volt a napja rontva. Ilvenkor igen szigorúan jellemezte azt a divatot, amely ipari és kereskedelmi szempontból lehet ugyan belves, de tűrhetetlen a nemze­ti viseletben. Ezzel ölték meg az eredeti jellegét s a divatlapok, mikor eleget kivártak tenni a folytonos változtatásnak, las­sankint már mindent bemutattak, csak az igazi magyar ruhát nem. A túlzás stílust, szokást, hagyományt le­rombolt. Kabók elgondolása volt as is, bogy a zsinórdíszítés mint díszítő stíl, egész könnven alkalmazható az ipsr minden ágában, mert nincs színhez, vagy helyhez kötve. Változatosságban sincs párja, ugy lehet alakítani, aho­gyan megkivéntafódik. A több kötet­re menő eredeti rajzgyűjtemény meg­van a fia birtokában, talán eszébe jut egyszer jobb időkben valakinek, hogy érdeklődjék utána, öreg Knbók túl­ságosan magyar volt ahhoz, hogy élelmes lehessen, ellentétben azokkal, akik az élelmességüktől nem érnek rá, hogy magyarokká váljanak. T_Ta pedig már itt tartunk, jegyez­A zük fel az előirást a szabályos magvar asszonyi kontvok dolgában fs. Ma ugyan csak kerge színésznői u'ánza'okat látni a hajviseletben, akár illik az arrhoz, akár nem. Mellékes az egyéniség is, ha valaki bele van ha­barodva az utánzásba. Senkiben sem olyan gyenge az önkritika, mint a nőkben. Tudom olvan vállalkozóktól, akik 170 centiméter magas, karcsú és husz cv körüli nők jelentkezését- hir­dették, hogy a jelentkezők zöme mégis másfélméteres, mindennek nagv fene­ket kerítő, életük delét taposóó del­nőkböl telt ki. Az ember el se tudja képzelni, hogv mit gondolhattak* Ta­lán a kapanyél járt az eszükben? Ma n tisztes nagvmamák sem vise­lik a szelíden lesimított hajat, mert térdig érő szoknvábai'. feldult széna­boglyával a fejükön, intéznek elszánt ellentámadást az átkaroló sok X-es ellenség ellen. A Grathen-frizura olyan ritka, hogy utána biceg a podagráí is, csak egyszer láthassa. .Tó népünk pedig követi a divatot, hetipiacos napokon javakorabeli ta­nyaiakkal találkozunk a műhelyek­ben, vágatják és festetik a hajukat. Jegyezzük fel azért, bogy az igazi sze­gedi magyar konty fészke kerek zsem­lye formájú, nagysága nem is na­gyobb a régi zsemlyénél. Keményköté­sünek kell lennie, hogv le ne hulljon táncközben, vagv mondjuk, pajzán enyelgésnél. A huncutkák természet­től göndörödjenek, ne vastól. Magát a kontyot pedig fekete selyemkendövei szokás hátra kötni. A harisnya csak febér lehet és sű­rű kötésű, mert ez az illedelmes. Il­letve ez volt valamikor. Ma sokban diktál a kényszer, bár odáig nem zsar­nokoskodik, hogy gyári munkáslányok selyemharisnyát húzzanak. Végül, az igazi szegedi papucs ma­gas sarkú volt mindig. Ilyenekkel verték agyon a felsővárosi asszonyok a csélcsap Hóbiárt basát, kinek em­lékét utca is örökfti meg. elnyúlván a *v?vi temető oldalán, a sok asz­szonvt "lhoiordiló török hajdani ta­nyája tájékán. Állandó képkiállítás a legnagyobb festők képeiből!. Kellemes fizetési feltételekkel most is vásárolhat a Modern Képszalonban Kinyó-utca I. szám. fU HÍREK lz«|«A utmutat6 • SMnogri-könyvtárban vasárnap <« unuepn'p kivételével könyvtár­szolgálat. Az egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat. • A városi múzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Ta­kács István Klauzál-tér 3, Just Fri­gyes Petőfi Sándor-sugárut 4lb, Sel­meczi Béla Somogyltelep IX. u. 489, Török Márfon Csongrádi-sugárut 14. Városi Színház: Három a kis­lény. Mozik műsora: Belvárosi Mozi: Benedek-ház, Széchenyi Mozi: Valamit visz a vlj, —oOo— AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTK NYOLC ÓRAKOR. VÉGE REGGEL NÉGY ÓRAKOR. —oOo— _ Felolvasó ülés a Dugonics-Tár­saságban. A Dugonics-Társaság a Külügyi Társaság közreműködésével február 20-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel a yárosháza közgyűlési ter­mében felolvasó ülést tart a következő sorrenddel: T. Elnöki megnyitó. 2. Eöt­tevényi Olivér, vendég: Magyarország világpolitikai helyzete. 3. Gömöry­I.aiml László, vendég: Magyar vonat­kozások régi diplomáciánkban. — Jurcsck államtitkár anyja meg­halt. Budapestről jelentik: özvegy J u r c s e k Béláné született K ö s z e­ghy Mária 70 éves korában elhunyt Az elhunytban Jurcsek Béla közel­látásügvi államtitkár édesanyját gyá­szolja. (MTI) — Szabadegyetemi előadások. A Horthy Miklós-tudományegyetem Bará­tainak Egyesülete ma, csütörtökön délután 5 órakor az egyetem aulájában szabadegyetemi előadást tart. Előad: dr. Sík Sándor egyetemi tarinr »Van-e magyar romantika?* címmel. Olésel­nök dr. Hálasy-Nagy József egyetemi tanár. Belépés díjtalan. — Uj vezető a TextilhnIIadék Be­szerző Rt, szegedi körzetében. Mint is­meretes, lovag Kriegs-Au Ottó, a Tcx­tilbulladék Beszerző Rt. szegedi kór­zetvezetöje budapesti egyéb megbíza­tása folytán a fővárosba utazott. He­lyette királydaróci Daróczy Zoltánt je­lölte ki a 34.100 sz. rendelet alapján a Tiszától nyugatra eső részen, Szeged, Újszeged, Csongrád városok vezető­jévé. Minden remény megvan arra, lioiy az uj vezető eredményes mun­kája folytán a texlilhulladék gyűjtése nagyobb arányban fog megindulni, hi­szen ismeretes, bogy nemzetgazdasági szempontból milyen nagy jelentősége van ma a tcxtilbulladéknak. 200 Balatonfüred orvosbefe. A hu­szadik balatoni orvoshétre, amely má­jus 8-tól május 13-ig lesz. a háborús viszonyok miatt csak korlátolt száinu jelentkezéseket fogadnak el. Oryosok díjtalanul kapnak lakást, hozzátarto­zóik jelentős kedvezménnyel. Délelőtt előadások, délután tanulmányi kirán­dulások lesznek a balatoni" üdülőhe­lyekre. Felvilágosítást a balatonfüredi fürdőkormányzóság ad. — Az elsősegélynyújtás! gyakorlat­tal egybekötött előadások ma, csü­törtökön délután 5 órakor kezdődnek a Katolikus Nővédő Egyesület székhá­zában. Koron? utca 18. szám alatt. A második előadás pénteken délutón 5 órakor lesr. A közérdekű előadásokon 'minden érdeklődőt szivesen látnak. Villámrazziákon ellenőrzik az autók ésM motorkerék­párok Ü-betüjét (A Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedi rendőrkerület for­galom- és üzemellenőrző csoportja megkezdte az országutakon aa autók és motorkerékpárok forgal­mának ellenőrzését. Az ellenőrzés főleg arra irányul, hogy az autó­és motorkerckpártulajdonosok be­tartják-e azokat a miniszteri ren­deleteket, amelyek a gépjármüvek forgalmának korlátozására irányul­nak. Ezenkivül ellenőrizni fogják azt is, hogy a gépjármüvek el van­nak-e látva Ü-betüvel, illetőleg ü-betü viselésére szóló engedéllyel. Az engedéllyel nem rendelkező gépjármüvek tulajdonosai ellen megindítják a legszigorúbb eljá­rást és azonnal leszerelik a gép­jármű rendszámtábláját. A szegedi rendőrkerület közlekedési csoportja a razziákat a közeljövőben többször is megismétli teljesen rajtaütés­szerűén nemcsak az országutakon, banem a rendőrkerület hatáskörébe eső városokban és falvakban is. [ —oOo— • összeírásra ke.riil a kutyák szina és neve is. A földmüvelésügyi minisz­ter rendeletére általános állatösszc­írás kezdődött tegnap Szeged közigajr gatási területén. Ennek során nemcsa'-í a haszonállatokat kell nyilvántartásba venDi, hanem a kutyákat is összeír ják. Tizenegy nyomozó és 5 esküdt végzi az összeírást és azzal legkésőbb már­cius 5-érc készen kell lenni. Mindéi* esztendőben van ilyen összeírás és aa nem is volna nagyobb munka, banetr* az idén a kutyák összeírását körülmé­nyesebb niódon kell elvégezni. A ki­adott utasitás értelmében ugyanis nem­csak a kutyák születési idejét kell fel­tüntetni az összeirási iveken, mint ed­dig, hanem ezenfelül nemét, fajtáját, nevet, szinét cs használhatóságát 1» minden alkalommal be kell • jegyezni. Ez utóbbinál külön feljegyzik az ösz­szcirók, hogy a kutya házőrző, pat­kányfogó, vagy luxuseb. Az összeírást házról-házra járva vegyk cl a kikül­döttek és az összeirólapokat nz állat­tulajdonosokkal alá kell iratul. — Janik-vendéglőben ma flekkem és vargabéles. Asztalrendelés 16-19-e» telefonon. — Megdézsmálta a vasúton feladott dohánykiilderaényekct, egyhónapi log. házra ítélték. Burcsó Sándor 42 éves MAV raktári munkás tavaly október­től december 17-ig a Szeged-pályaud­var raktárában dézsmálgalta a vas­úton feladott dohányos csomagokat. Cselekményével mintegy 40 pengő kár! okozott a Dohány jövedéknek. A do­hánvtnlvaj raktári munkás ügyét szer­dán" tárgyalta a törvényszék büntető egyesbiráia és egyhónapi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. _ Húszezer pengő volt a kétegr­bázi pályaudvaron ellopott pénzes­zsákban. Jelentette a Délmagyaror­száí, hogv a kétegyházl vasútállomá­son ellopták a posta pénzeszsákját, amelyet a mozgópostával akartak to­vábbítani Bndapest felé. A zsák, amelyben 20.000 pengő volt, arról a kézikocsiról tiint el, amelyen a pos­tai küldeményeket szok»ák a vonathoz tolni. Amint megírtuk, a szegedi pos­taigazgatóság 1000 pengő jutalmat tű­zött ki annak, aki a tolvaj nyomára vezeti a rendőrséget. Ezenkívül ju­talmat tűzött ki a nyomravezetőnek a kéteeyhári csendőrség i«.

Next

/
Thumbnails
Contents