Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-16 / 37. szám

5 DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1944 FEBRUÁR 16 tf i r£ Farsang vasárnap két a I ö a d á ssjTestvérnépeink ima a d. u. 3-kor és este 7-kor a Tiszában MINDENKINEK VALAMIT!" Verditől Kiineckéig Át iák, dalok, Konferál: Szegedi ufsnutató A Somogyi-könyvtárban vasárnap Cs ünnepnap kivételével köuyvtár­s/oÍKnlat. Az egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat. A városi múzeum egész évben nyírt H. Szolgálatos gyógyszertárak: Ta­kács István Klauzál-tér 3, Just Fri­gyes Petőfi Sándor-sugárut 41b, Sel­meczi Béla Somogyitelep IX. II. 489, Török Márton Csongrádi-sugárut 14. Városi Szinház: Három a k i s­I á n y. Mozik műsora: Belvárosi Mozi: Benedek-ház, Széehenvi Mozi: Valamit visz a víz. —oOo— AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTE NYOLC ÓRAKOR. VÉGE REGGEL NÉGY ÓRAKOR. —oOo— — Nyolcvanszázalékos pótadó. Sze­ged költségvetését letárgyalta a tár­caközi bizottság s a költségvetésben különböző változtatásokat eszközölt A pótadóalapot 2.200.000 pengőről 2 mil­lió 400.000 pengőre emelte fel, igy a pótadó összege 1,760.000 pengőről 1,'.'20 000 pengőré emelkedett A szük­ségletek összegét is felemelte a bízott­víg 1,069.977 pengővel, igy a költség­vetés szükségleti összege 15,009.002 icngőröl 15,920.000 pengőre emelke­dőt}. A fedezet ősszegét 910.645 pen­gővel emelték és igy a fgdezet 13 mil­lió 249.092 pengőről 14.159.737 pengőre emelkedett. Igy a hiány összege 1 mil­lió 910.332 pengő, amelyre fedezetül szolgál 2,400.000 pengő után nyolcvan­százalékos pótadó, ennek összege 1 millió 920.000 pengő. A kiadásoknál emelték az államosított számvevőségi tisztviselők és városi orvosok illet­ményéhez való hozzájárulást, a rend­őrségi hozzájárulást, a szinházi és nuzeum átalakítási, il etve tatarozási költségeket, felvették az elemi iskolai étkeztetéssel kapcsolatos hozzájárulás összegét is. — »Ady-utcát« kívánnak Miskolcon 9 joghallgatók. Miskolcról jelenti tu­dósítónk: A miskolci joghallgatók tes­tületének intézőbizottsága elhatározta, ;ogy »Adv jelentősége a ma ifjúsága, ./urnára* cimmel pályázatot hirdet és a joghallgatók szemináriumában >Uj mrujkalehetőség* cinien Jelkutatják a borsodmegyei népi hagyományt. Iro­dalmi tánc-, könyvtári és előadói munkaközösséget létesít a testület és. kérelemmel fordul Miskolc polgármes­teréhez, hogy Ady nevéről utcát ne­vezzen el a város és bogy Debrecen és Marosvásárhely példájára évi ezer­'engős dijat létesítsen egv kiváló ma­gyar iró jutalmazására és e dijat Mis­kolc nagv büszkesége emlékérc >Kaff­ka Margit-dij«-nak nevezze el. — A közigazgatási bizottság iilése. Kedden délntán dr. Tnkats .Sándor fö'spán elnökletével ülést tarlott a j •ízigazgatási bizottság. Az ülésen a hivatalvezetők megtették szokásos hi- j vatali jelentéseiket a közönség legkedvesebb számai magyar nólák, slágerek! Lebenyei József dr. Énekel: Falvai Mihály a magyar és belgrádi rádió közkedve.t énekmüvétze. Közreműködnek BÁSAFi MAGYAR MŰVÉSZEK Bán Anna, Marok uuo, Vitkay Gyula. Jegy Dálmagyarorszdgnil ós Harmóniáinál. Diákok farsangja Meg rem'ényseggcr vannak telve az étet uant, a ini reménységünk pedig nozzajuk iüzodik. A diák jo­részi gondtalanul el, ugy is illik, hogy mások törjék magukat miatta. Kijövet az iskolából, nyomban alább enged a feszültsége, — viszont a holnap aggodalmaiba kapaszkodni elég idő van másnap reggelig. A farsangból még nem veheti ki ré­szét, azt megnenezitették a felnőttek szániára is, akik azonban íjggtalál­jak a segítés módját. Épp azért vég­telenül kedves dolog, bogy az is­kolák maguk gondoskodnak róla, jusson egy kis egészséges, a lehető­- gek palettájáról finom érzékkel megválogatott szin az életükbe is. A pKuiatakikolában időnként tea­délutánt rendeznek piknik-alapon, a szülök bevonásával. A jövedelem azt az alapot gyarapítja, amelyből a tanulni vágyó tehetséges szegény diákokat akarja mindenki átvezetni az élet szikláin. Lelket vidámító kis műsorokat is adnak, semmi fárasz­tó, elméleti, magas lóról való érte­kezés. Szórakozzanak, mosolyogja­nak, máradjon hosszú emlékük a vasárnap délután. A szülők szóra­kozása az, ha a gyerekek jól érzik magukat s mindig kerül egy-egy to­jás, meseországból kiszivattyúzott tej, araibői édességet sütnek a pik­nik számára. Hány nagy karrier in-i dult ki már a szegedi piaristagim-1 náziumból, foltos ruhában, agyon­ílekkezett cipőben s ki mindenki, elhagyott szegény fiu felett ragyog ismeretlen végtelenségben a még fel nem fedezett csillag! Isten áldása legyen a felfedezőjükön. Vasárnap délután a leánygimná­zium diáklányai kaptak farsangi szórakozást a Mária kongregáció rendezésében. Szebb képet el sem le­het képzelni már csak a külsőt il­letőleg is. Egy sereg ragyogó üde gyerek, távolról sem egy-csomóban, csak rövid ideig tart, A szereplök közül ugyan kit emeljünk ki, mikor hivatottaknál különb ambícióval mondja mindenki a reá szabott sze­repet? Fekete Mártát, a bájos kou­ícrálót, akiben ötödikes lettére is közvetlen humor van? Benke Mar­gitot, Szűcs Máriát, Böhm Juditol, Szekszárdi Mártát, Babos Máriát, az elfogultság nélküli műkedvelőket? Vagy tán a későbbi farsangok bál­királynői, Fogassy Margitot és Kla­már Gertrudot? Épp olyan bájosak voltak valamennyien, mint crett szavallatával Petöcz Éva és cseve­gésével Halász Klári, zongorajáté­kávai Farkas Klári, magyar táncá­val Bognár Ágnes és Némethi Mag­dolna. A műsor clouja mégis egy naiv kis vígjáték volt, amelybeu Barek Katalin, Vedres Sarolta és Csépé Antónia mellett főleg Góndöcs Edit és Sallai Izabella adtak kós­tolót abból a szinjátszó művészet­ből, amit ezek a gyerekek még nem ismerhetnek, de öntudatlanul meg­éreznek már is. Erre mondja a ma­gyar szólás-mondás, hogy sosem tudni, miből lesz a cserebogár. A hatásról, a sikerről a szóljunk? — nincs szinházi premier smink-felhő­jében sem ekkofa. Aztán vége a műsornak, két-két kislány összeka­paszkodik, táncolni kezd. mire meg­mozdul a diák-fal. Előbb bátortala­nul, aztán a példa ragad s már csak egymással táncolnak a leány-gyere­kek, A tornaterem rdafonja pedig nem szakad le. Hiába, jól, okosan van az megszerkesztve' —oOo— — Honvédcink üzennek. A tábori posta F.—603. szám alól üzenik szü­leiknek, feleségeiknek, menyasszo­nyaiknak, hozzátartozóiknak, az ösz­szes rokonságnak és ismerősöknek, jól vagyunk, ne aggódjanak, nincs semmi baj. Sokszor gondolunk az ott­honiakra a messze távolból: nemes Zoboky Mihály őrmester, Tóth István szkv., Bal la szkv., Bozóki József ahogy mondani szokták, hiszeti örö- szkv., Szitár Imre őrv., Igaz Géza kös a sürgésük, forgásuk, szenzá-; |<arp. őrv., Wéber Nándor szkv., Szűcs ció minden szó, bizalmas közlés a János őrv., Wéber György őrtn., Ta­fir, n rri nanírflá nf 1 ilr£1.-1/a 1 fnlrllcTÍ- .1 ' T —r r.'A, r,-.A_ A T/ T/V* , .A farsangi papirpántlikákkal feldíszí­tett, zsúfolt tornateremben, ahol aj­kuk felett már kormosodé diákifjak húzódnak meg a fal mellett s taps­viharral köszöntik az egyes sztáro­kat. Ezeket azonban még nem ron­totta meg a kozmetika, mint hliogy nincs az a szépségápoló intézet, amely kitenvésztethetnó a hamvas, kipirult üde bőrüket, hennától men­tes bodor hajförtjüket s az életnek azt a földöntúli rajongását afropi­noztalhatná a szemükbe, amelyet voltaképpen nem is ismernek még, csak várnak rá. Olvan külön leve­gő ez. hogy a mindennapi élet sa­vanvuság'át feledtető boldog derűvel árasztja el a fásult kedélyt is. Kü­lön kis sziget a sárga, fakó, kan csal emberóceánban, — kár, hogy Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, bogy imádott Férjemet és jóságos imádott Apánkat, Schönberg Jakabot 79 éves áldásos élete után f. hó 15-én kisértük utolsó útjára. SCHÖNBERG JAKABNÉ FELESÉGE. Endre, Piroska, Erzsébet, Margit gyermekei. Jans menye, Bobby, Pi­roska unokái. podó József főtüzér. — A K. 701. szá­mú tábori postáról Cseh Péter őrve­zető feleségének, kisleányának, nagy­apjának, testvéreinek és sógorának üzeni, hogy jól van, sok csókot küld. A Szegedi Katolikus Növédö Egyesület székházában, Korona-utca 18. szám alatt elsösegélynyujtási elő­adások és gyakorlatoké lesznek feb­ruár 17 és 18-án délután 5 órai kezdet­tel. Érdeklődőket szivesen látnak: — A Magyar Csillag február 15-iki száma Cs. Szabó László ódon Erdély cimü tanulmányát közli a lap élén, Schöpflin Aladár Petőfi és Ady cimen irt.cikket. Herceg János Adv hatását a délszláv irodalomban ismerteti, Szerb Antal tanulmánva Gogolvról, Halász- CVábor nekrológja Giraudoux­rói szól. A szépirodalmi rész három novellát ad. Pap Károly, örley/ístván és Kassák Lajos tollából. Yerset Hor­váth Istvántól. Gulyás Gábortól. Gu Ivás Páltól. Mátyás Ferenctől és a most élhunvt Nagy Andrástól közöl a folvóirat. Ul.vés Gyula folvtatja Hunok Párisban cimü feljegvzéseit égy ké­szülő regényhez. A Figvelő rovatban Srhőnfl'n Aladár színházi beszámoló­iát. Farkas Zoltán Benezur-cikkét. Ká­dár Erzsébet. Thury Zsuzsa. Ruzieskn Pál könvvkritikáit találtuk Á szám ára 3 pen fő. Negyedév' MőMretési d'' 15 iaene« Kiadóhivatal Vilmos csá­sfár-nt- 3.4 A magyar nemzet északi rokon® népeinek élete örök szenvedés és megaláztatás. Számuk nagyon ke­vés. A földrészeket felforgató ese­mények sodrában elkábult világ alig vesz tudomást róluk, küzdelmükről. Pedig éppen ugy áhítoznak a sza­badság után, mint a szabadságharc csillogó szemű honvédéi. Szabadság­vágyukat legjobban nemzeti imájuk fejezi ki. Négy északi rokonnépünk uem­zeti imáit multajuk be. íme, igy imádkoznak testvéreink. Az önvédelmi harcát vivó Suomi himnusza: >Szép finn hazánk, le drága föld, Zengjen dicső neved! Mely honfi lelket igy betölt: Nincs több oly tér, se licgv, se völgy Mint szép hazánk itt északon, É kedves, drága hon*. A Finnországban élő magyar fes­tflmüvész, Miklós József fordította magyarra a zűrjén nemzeti him nuszt is: • Örvendezzél komi népe, Győzd le a gondokat s bajt, Rajtad nem fog a halál sem, Nemzeted uj rügyet hajt. Múltja szegény kómi népnek Volt teli bánatos ut. Testvér, mit hullatod könnyed 7 í Hordasd el széllel a bűd, És ha az óra üt egykor, Bánatod, búd tovaszáll Ellent kiűzve hazádból. Rád népem uj jövő vár*. A messze északon élő liv nép imája: • Livnek születtem, liv is maradok, Mig csak a sirhalom rám nem borul, Partunkban gyökeret vertünk mélyen, Anyanyelvünk, fajunk győzhetetlen, ösök ránk hagytak tengerpartokat, Magva fajunknak sohasem szakadhat. Szép parti nyelvünk fiainkra száll, Zengzetesebb, vagy szebb nincsen annál*. Mintha csak Vörösmarty 'Szó­zatát* hallanánk. A parányi népma­radvány is rádöbbent arra, hogyha livnek született, livnek is kell meg­maradnia őseitől örökölt drága földjén. A kis inkeri népicsoport nemzeti imája riasztó kürt: •Talpra, rab inkeri, munkára fel! Uj világnak vagy a hajnalán. Éjszakádnak vége, itt a reggel, Rád virradt a nap, szülőhazám. Ugy dereng az ég alján az uj fény, j Mint honfiak keblében a remény. s Talpra, rab inkeri, itt a nap, í Megjött a régvárt pillanat*. Igy imádkozik négy északi test­vérnépünk. Mintha a sorok között olt látnók e maroknyi népek szenve­déseit, hallanánk panaszos jajkiál­tásukat. De halljuk az öntudatra ébredt népmaradványok felszabadult dia­dalkiáltását is, amint szétharsogják a nagyvilágba: • Rád népem uj jövő vár* —oOo— — A Mayyar Vöröskereszt szegedi ! fiókja rendezésében február 24-én dél­után 5 órakor nyilik meg két hétig tartó házibetegápolási tanfolvam. Je­lentkezni lehet Korona-utca 18. szám 'alatt az irodai órákban. I — Leszarták a lakodalomban. Eri­déi János 21 éves horgosi hentes és mészárossegéd vasárnap lakodalom­ban volt egyik ismerős családnál. Ha­zafelé menet eay ittas állapotban le­vő ember támadta meg és líátbaszur­'a. A súlyosan sérült fiatalemberhez a szegedi mentőket hívták ki. akik a sebészeli klinikára vitték Dr. Kószó György vizsgál óbiró kihallgatta Er­deit, aki ny* tartott közelebbit mon­dani iámsitótaről. arról sem, miért, érte a tán- 'ás A nvomozás tnegin­idnlt a tettes kézrekeritésére.

Next

/
Thumbnails
Contents