Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-16 / 37. szám

OBEMAGYARORSZAÖ SZERDA, 1944 FEBRUÁR iG it«t megkerülni őket Mögöttük tábor­swfrfi állások, támaszpontok rendsze­re áll. Az eíaknásltás, zsilipezés. el­mocsarasítás, akadályrendszer és ,>án­rélfalerődités olyan sokoldalú, ami­lyenről a Maginot-vonalnál szó sem volt. — Már az első stádiumban minden támadást megnehezítenek a part men­ten kiépített viziakadályok és széles aknasávok, Régóta megtörténtek az intézkedések arra az eshetőségre is, ha az ellenség a hátunkban légiuton szállított nagyobb kötelékeket tenne le. — A/ én körzetemben nincs bité­rés és visszakozás. A partvonalat és mélyen tagolt erőditménveit a vég­sőkig tartani kell. Az esetleg mégis partraszállt ellenséges csapatrészek­neb minden eröditménvért külön har­cot kell vivniok. Számos és erős tar­falékunk áll készenlétben és néhány óra alatt megkezdheti az ellentáma­dást. Mi nem ismerjük a fáradt Ma­ginot-szellcmet. (NST) Frkko Yolt f nn külügyminiszter bfszádé Finnország békéhez vezető útjáról Helsinki, február 15. Helsinki újságíró körökben az a vélemény alakult, ki, hogy Finnország fontos kérdéseiben legalább is a közölhető hireket, illetőleg a stockholmi ese­ményekre kell terelni a figyelmet. Finn politikai körökben a jelenleg Stockholmban tartózkodó Paasaki­vi volt külügyminiszter látogatá­sának jelentőségét igen nagynak tartják. Figyelmet érdemel Erkko volt külügyminiszternek, a helsin­kii Finn-Amerikai Társaság elnö­kének Stockholmban elmondott rádiónyilatkozata is, amelyet finn politikai körök véleménye szerint nem saját kezdeményezésre tartott és hogy ennek tartását hivatalos helyen kétségtelenül biztosan jóvá­hagyták. A beszédben Erkko vol külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy Finnország minden lehetőséget megvizsgál annak érdekében, hogy megtalálja a békéhez vezető utat. Az ötéves háború Finnország szá­mára sok megpróbáltatást és szen­vedést jelentett — Mi finnek békét kívánunk. Minden finn tudja, hogy egy négy­milliós kis nemzet nem folytathat végtelenségig háborút körülbelül azért, hogy Moszkva az 6 szemé­lye ellen emeli a legtöbb kifogást. E híresztelésnek folytatása is volt. Ugyan egy másik washingtoni je­lentés szerint Procope washingtoni finn követ kijelentette volna, hogy a finn kormány semmi körülmé­nyek között sem mond le. Ramsay külügyminiszter a svéd néppárt képviselőházi csoportjának szombati összejöveletén behatóan ismertette a helyzetet, de a kötelező titoktartásra hivatkozva erről is csak célzásokat tett, amelyeket ak­ként lehet értelmezni, hogy a kor­mány behatóan megvizsgálja a lehetőségeket. Ramsay külügymi­niszter minden jel szerint igen megnyugtatóan beszélt. Helsinkii vélemény szerint a finn kormány a jelek szerint már határozott a teendő lépésekről. Ab­ból a körülményből azonban, hogy a különböző képviselőházi csopor­tokat a kormány eddig nem tájé­koztatta, finn politikai körökben azt a következtetést vonják le, hogy a kormány döntése egyelőre csupán az előkészítő kérdésekre szorítko­zik, vagy pelig valami, nem rajta múló eseménytől függ. (MTI) ötvenszer nagyobb és hatalmaasbb ellenséggel. Az Egyesült-Államok,] Efkko nyilatkozata magánügy amelynek barátságát mindig igen1 Berlin, február 15. A Finn TI a nagyra értékeltük, azt tanácsolta,' hogy lépjünk ki a háborúból. Tu­dom mit beszélek, amikor azt mon­dom, hogy Finnország keresi a bé­kéhez vezető utat és minden lehe­tősége mérlegelésnek vet alá. Ez megfelel annak, amit Hull külügy­miniszter ajánlott A volt finn külügyminiszter végül arról beszélt, hogy mit vár Finnország a békétől. Finnország — mint mondotta — saját éleiét akarja élni a maga módja szerint és ehhez a maga jogának elisme­rését kívánja. Finnország hozzá kíván járulni a népek együttműkö­déséhez, mint szabad és független demokratikus állam. A finnek igen nagyra értékelik és kívánatosnak tartják mindenekelőtt a szomszé­dokkal való jóviszonyt és együtt­működést minden vonalon. Ez sza­vatolja ugyanis legjobban az igaz­ságot és az igazi békét. Stockholmból kapott 4 értesülés szerint Erkko volt külügyminisz­ter rádiónyilatkozata az angolszász közvéleményben nagy feltűnést kel­tett. A stockholmi hirekől eltekint­ve, a finn közvélemény nagy figye­lemmel kiséri Tanner pénzügymi­niszter állásfoglalását, amelyben mintegy megcáfolva látnak bizo­nyos külföldi sajtójelentéseket. Az egyik jelentés ugy vélte, hogy a finn kormányt átalakítják és min­denek előtt Tanner pénzügymi­niszternek kell távoznia nyilván következőket állapítja meg: Különböző oldalról oldalról Erkko ügyvédnek február 12-én Stockholmban tett rá­diónyilatkozatát félhivatalos nyilatko­zatnak igyekeznek feltüntetni Á Finn TI illetékes helvrö! ugy értesül, hogy Erkko kérdéses nvilatkozafa kizárólag magánügynek tekinthető. (MTI) Helsinki hotlgat Stockholm, február 15. Helsimri finn helyen nem foglalnak állást azokkal a stockholmi fairekkel kapcsolatban, amelyek szerint a finn kérdésben már e hét közepére döntés várható és az első érintkezés már néhány nappal ez­előtt megtörtént a finnek és az oro­szok között. Hivatalos körökben csu­pán annyit mondanak — jelenti a Stockholms Tidningen levelezője, a dolgok mai állapotában azonban nem akarnak nyilatkozatot tenni. (MTJ) Még nincsenek tárgyalások Stockholm, február 15. A2 angol birszoleálat jelentése szerint a Ncw­York Times berni tudósítójának tulaj­donított és a finn béketörekvésekről szóló bírt fenntartással kell kezelni, tekintettel arra, hogy közvetett termé­szetű forrásból származik. Mindeddig sem Moszkva, sem Helsinki nem utalt a bármelv oldal által előterjesztett ajánlatok természetére és hivatalosan még csak nem is jelentették, hogy fár­gvalások volnának folvamafhan. A New-York Times tudósítója által fel­vetett orosz területi igények nagyobb­részt hasonlóknak tűnnek fel azokkal a feltételekkel, amelyek szerint 1940­ben zn0,,kötötté.k Fittnptyráiá&l % bó­ké*: (MTI) Bel- és külföldi porcellánok, szervizek, kerámiai diszmO* áruk, ólomkrSstályok és ajándéktárgyad nagy választékban Üveg-, porcellát,- és képkeret szaküzletben Takaréktár-ufca 2. Telefon 29-07. Re|mho|cz Laj(J| Finnország nem mond te függetlenségéről Zürich, február 15. Londonból je­lentik: Biztosra vehető, hogy brit kor­mánykörökben pontosan tájékozódva vannak Finnország magatartásával. Ennek aiapján itt az a benyomás, hogy Paasakivi egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mik a feltételei Oroszor­szágnak és mit szólnak azokhoz a né­metek. Helsinkivel egyetértésben foly­tatott tárgyalásai a jövőben attól függnek, hogy mi a válasz a követke­7.ü kérdésekre, amelyeknek finn oldal­ról nagy fontosságot tulajdonítanak: 1. A finn nép túlnyomó többsége inkább megsemmisül a harcban, ha a feltétlen fegyverletétel a függetlenség jogáról való lemondást jelenti. 2. A finn tárgyalók feltétlenül el akarják kerülni, hogy Finnország má­sodik Olaszország legyen, vagyis hogy az ország a német és orosz csapatok csataterévé váljon. (MTI) Finnorsiáa ütőkártyái Stockholm, február 15. A Manchester Guardian mint Londonból jelentik, rá mutat arra. hogv Finnországnak frő­kártvák is vannak a kezében. Az or­szág tekintélyes hadsereggel rendelkc­zik és ez a hadsereg, ha sor kerül rá, elkeseredetten fog narrolni az ország függetlenségéért. Az oroszok számá-a bizonyára könnyebbséget jelentene, ha abba a helyzetbe kerülnének, nogj rendelkezhetnének csapataik felett, amelyeket a finnek mindaddig lekötva tartanak, amig Finnországgal nert jött létre béke. A finnek függetlensé­get és megfelelő határokat kívánnak és az oroszoknak teljesíteni kelleni ezt a kívánságot. (MTI) Berlin nem vesz részt a Finn* ország körül folyó vitában Berlin, február 15. A hivatalos Nó metország és a német sajtó nem ves* részt a Finnország körül folyó nemzet­közi vitában. A Wiihelmstrassén hétt főn délután csak annyit szögeztek le, hogy semmit sem tudnak arról a Ber­lin és Helsinki között lefolyt állitóla* gos jegyzékváltásról, anielvröl svájci lap irt. Német részről semmit sem tudnak hozzáfűzni ahhoz, aniif Paasikivi volt finn miniszter mondott a svéd fővárosba való megérkezéseket stockholmi látogatásának jellegéről' Ha az eniber tanulmányozza az arigol és amerikai sajtó kommentárjait, ame­Iveket ezek a lapok a szovjet részéről Finnországra és egvéb államokra ki* fejtett szovjetorosz nvomással kape«o* latban közölnek, akkor csak annvit lehet megállapítani — mondják a helmstrassen —, hotrv London és Wa­shington ebhen az iigvben nvilván azt a taktikát folvtatfák. hogv nem tudnak tenni semmit és nem is akarnak tenni. (NST) „Törökország nem fii a karctól" Nem árulta el, mi a célja látogatá­sának. (MTI) Istanbui, február 15. Sadak kép­viselő az Aksam hasábjain •Török­ország nem fél a harctól* cimü ve­zércikkében a Törökország és Anglia között folyó megbeszélése­ket taglalja és kétségbe vonja a Times levelezőjének azt az állítá­sát, hogy ezek a megbeszélések hontpontra jutottak. Törökország előtt — irja — rendkívül fontos kérdések állanak. Minden támadás különböző szakaszokon megy ke­resztül. Az ilyen problémák azon­ban nem alkalmasak arra, hogy szélesebb nyilvánosság előtt foly­tassák megvitatásukat. A cikk nyo­matékosan visszautasija a Times cikkének azt a ráfogását, bogy a tőrök nép óhaja és a tőrök kor mány politikája között ellentét áll fenn. Sem a tőrök kormányból sem pedig a török népből nem hiányzik az erő ahhoz, hogy hatá­rozzon olyan döntő kérdésekben, mint aminő a belépés a háborúba vagy a távolmaradás a háborútól A törökök követni fogják az anka­rai kormányt, ha a háború mellett dönt és közli az elhatározás mér­tékadó okait. Befejezésül a cikk biztosítja az angol lapot, hogy a török nemzet nem fél a háborútól, ellenkezőleg mindvégig készen á!l egy nemzeti háborúra. (MTI) Tevfik Riísfi Damaszkuszba érkezett . , . . , , , , . .. az északsvéd területre történt bőm­Istanbui, február lo. Mint a brit í badobások mind hozzájárultak ahboft hírszolgálati Damaszkuszból jelenti, (hogy az elmúlt hönapok során kiala­1 kult derülátó hangulat jelentős mér­tékben alábbhagyjon. Az érdeklődé* központjában természetesen az a kér­dés áll, miiven lesz ez a döntés, am*' , . . „ lyet a finn kormányzat a közeljövőbe" szag beiruti fókonzulja. A törők hoz Finnország iránt az érdeklődés vendégeket Szíria elnöke és má érthető okokból olyan nagy, bogy mi"' szíriai személyiségek fogádták.1 den más kérdést háttérbe szőrit. (NS'D Tevfik Rüsti bej, Törökország volt külügymniszlere és londoni nagy­követe (1939—1942) Damaszkuszija érkezett. Kiséret ében van Törökor­Miko'aicxtk nem megy Washingtonra Stockholm, február 15. A brit hir* szolgálat jelenti, hogy a lengyel Kor* mány hivatalos közleményt bocsájto'4 ki. Eszerint Sztaniszlav Mikolajczik lengyel miniszterelnök lemondotta wa­shingtoni látogatását olyan állatni ügyek miatt, amelvek megkívánják lon­doni jelenlétét. (MTI) Tilos Rámébt u' zní Zürich, február 15. Rómából jelen­tik, bogy ismét megtiltották a beuta# zást Róma városának területére. (MID Tifo üzenete Stockholm, február 15. A moszkvai rádió jelentése szerint Tiío tábornagj a Szovjetunióban zárt csapatrészekben harcoló jugoszláv kommunistákhoz in­tézett feíbivákában kérte, hogy hozzák tudomására a Szovjetnek, hogy ö é* hívei mennyire hálásak a vörös had­seregnek, hogy előőrse a rabszolga­ságba vetett népek felszabadítására irányuló harcnak. (MTI) svéd aqaodalmalc a hábortí közeledése mi itt Stockholm, február 15. A svéd saj* tóban egy bét óta leplezetlen aggoda­lom észlelhető, hogy a háború meginj közelebb jut Svédországhoz. A szovjet hadsereg előnyomulása a keleti arc­vonal északi szakaszán, a Finnország' ra gyakorolt orosz nyomás, valamin'

Next

/
Thumbnails
Contents