Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-15 / 36. szám

A féltékenység indította el a családirtó Varga Károly tragédiáját Nem tudott szabadulni attól a rögeszméjétől, Hogy feleség* megcsalta, ezért hagyta el családját — Debrecenben egyszer már pisztolyt fogott oz asszonyra, más alkalommal pedig Szegeden ie akarta szúrni (A Délmagyarország munkatársától) Szeged közönsége szombaton és vasárnap a Valéria-téri borzalmas grand-guígnol hatása alatt állott. Varga Károly nyugalmazott esendői-törzsőrmester tömeggyilkosságának és öngyilkosságának hátterét a rendőrség is tovább kutatta egész vasárnap és hétfőn. A szegedi rendőrség bűnügyi osztálya telefonon összeköttetésbe lépett a debreceni kapitánysággal és érdeklődött Vargáék ottani élete után. A debreceni rendőrség által adott információból pusztító féltékenységi dráma bontakozik ki és teljesen megvilágítja a rejtélyes tömeggyilkossági ügy hátterét. Eltűnik egy ember... Varga Károly hosszú időn át boldog házasságban élt feleségével Hajdúszoboszlón, ahol házuk is volt. lD42-ben, amikor már nagyban dult közöttük a háborúság, költöztek be Debrecenbe. Hajdúszoboszlón eladták házukat és Varga Károly, akinek az volt a rögeszméje, hogy felesége megcsalta, a házért kapott pénz felét és felesége ékszereit magához véve eltűnt hazulról... Hosszú ideig semmit sem tudtak róla, felesége be is jelentette eltűnését, kerestette mindenfelé, de Varga Károlynak nyoma veszett. IIosszu hónapok múlva felbukkant a férfi és megjelent felesége lakásán. Nem sokat beszélt, ha arról érdeklődtek, hogy hol volt enynyi ideig, fáradtan legyintett: — Hagyjatok... Megpróbálam uj élete kezdeni, nem sikerül... Már nem megy... Felesége kérte, hogy most már maradjon otthon. Ekkor már egy éve folyik özőttük a válóper, amelyet Hajdúszoboszlón megindítottak, de közben többször is kibékültek. Varga Károly ígéretet tett, hogy most már együtt maradnak. A féltékenység poklában Néhány hétig nyugodtan is éltek, Varga azonban ismét félékenységi jeleneteket rendezett. Nem a jelen izgatta, az asszony múltjára volt féltékeny, azt állította, hogy amikor még Hajdúszoboszlón laklak, az j rémült sikoltással szaladt ki a szobából és hazautazott Debrecenbe. A gyermek megakadályozza a gyilkosságot Tavaly karácsony előtt Varga ismét elutazott Debrecenbe, hogy meglátogassa feleségét és kisleányát. A kisleány éppen nem volt odahaza, az asszony szívélyesen fogadta férjét, azt hivén, hogy engedett többszöri levélhivásának és most már végleg hazatért Varga azonban kijelentette: most már elhatározott szándéka, hogy Szegeden marad és a megindított válópert befejezi. Tulajdonképpen azért jött, hogy ezt megbeszélje feleségével. Beszélgetésük ekkor is csakhamar heves veszekedéssé fajalt és Varga revolvert rántott az aszszonvra: — Az lesz a legjobb, ha meghalunk mind a ketten — mondotta felindult hangon és vésztjósló tekintettel közeledett a rémülettől megdermedt asszony felé. A válságos pillanatban azonban belépett a közben hazatérő kisleány, a hétéves Ibolyka, aki mikor régen látott apját megpillantotta, figyelembe seni vette a különös sziuációt, odarohant apjához. — Apukám, hát hazajöttél?... — mondotta örömmel. Csak akkor vette észre az apja kezében levő revolvert. — Mit csinálsz? — kérdezte ijedten. Varga leeresztette és eltette a revolvert. — Semmit — mondotta zavartan — esak nézegettem ezt a fegyvert. Másnap elutazott és többet nem tért vissza Debrecenbe. Amikor felesége levélben is sürgette visszatérését, azt válaszola január végén, hogy beteg, azért nem tud utazni. „Ha mindenkivel vóa**k !" Varga Károlyné a mult hét szerdáján utazott el Debrecenből, hogy férjével találkozzék Szegeden. Az zál az elhatározással indult el. hogy ezutttal végleg dűlőre viszi kettőjük dolgát, nem éli tovább a felemás életet, márcsak a gyermekre való tekintettel sem. Ezért hozta D«LMAGYARORSZAG KEDD, 1914 f p b r n k r 15. egyik ismerősének pénteken a következő kijelentést tette: — Ma mindenkivel végzek, magammal isi tan SM* FbESZ tS W «*»«•> több« ^ tan telt el. A borzaJmas^ragédm ^^b, legalább leszámol vc 5 gondolással, hogv most már úgyis ugy volt üzlettársával, aki hite szerint becsapta őt. Szerencsére a golyó, ami' Horváth István hasába eresztett, szombaton reggel vetkezett be, de hogy milyen körülmények között, soha sem fog kiderülni, mert a véres jelenetnek I "", V!U", "lYBn egyetlen szemtanuja, a kis Varga < fel fog épülni. Hétfőn Szegedre érkezeit a dunántuli Vértesboglár nevü kisközségből Vargáné nővére és bátyja é* intézkedtek testvérük, valamint kisleányának temetése után. A két holttestet a fehérmegyei faluba szállítják és ott helyezik őrök nyugovóra. Varga Károlyt Szegeden temetik el. Ibolya — amint jelentettük — kór bázbaszáUitás után nemsokkal belehalt sebébe, amelyet apja revolvergolyója ejtett a torkán. Varga, mint ismeretes, a borzalmas családirtás után, amelynek feleségén és kisleányán kívül vadházastársa, özv. Czira Sándorné is áldozatul esett, a Kelemen-utcában Horváth István diszmüárust akarta megölni, nyilván azzal a megA Juhász Gyula-féle legendákból A „Tetemrehívás" c, vezércikk hiteles története (A Dólmagyarorezág munkatársi- a magával hozott holmijából s me^kiasszony megismerkedett egv olt magával a kisleányt is. A gyermenyaraló jómódú pesti kereskedővel. szánta a legnagyobb argumentumnak a házasélet visszaállítása mellett, A kisleányra hivatkozva akarta visszahívni az eltávozott férfit a családi tűzhelyhez. Annví Ezzel gyanúsította meg ártatlanul feleségét. Ki is jelentette rövidesen, hogy nem tud együttélni feleségével, mert az asszonv hűtlen volt , hozzá és ezt nem tudja elfelejteni, j 1 is inkább meg akarta ezt JtenVisszautazott Szegedre, ahol előző bujdosása alkalmával tőbbizben hosszasan tartózkodott. Szegeden py. asszony többizben felkereste és próbálta a kétségbeesett, egyre jobban a téboly felé sodródó embert rábirni, hogy térjen vissza vsaládjához. Az ilyen találkozások vége mindig szenvedélyes civakodás lett. Egy ilyen alkalommal, tnintegy félévvel ezelőtt Varga Károly kést rántott az asszonyra, aki ni, mert a fülébe jutott, hogy férje megismerkedett Szegeden egy asszonnyal, akivel közös háztartásra LEJTETT. Szegcdi háromnapos tartózkodása alatt Vargáné négyszer találkozót férjével. Hogy ml történt közöttük ezeken a találkozásokon, miről beszélgettek, nem lehet tudni, de a rendőrség által kihallgatott tanuk szerini Varga napról-napra, óráról-órára feldultafcb lett ég tói) A Juhász Gyula körül felburjánzó vadhajtásokon is túltesz az a női tollbót kisarjadt — majd kimondtam, micsoda —, ami egy fővárosi lapban jelent meg, nyilvánvaló stílusgyakorlatként. A többi hasonlóról majd egyszer, összefoglalóan lesz mondanivalóm, addig is ezzel a mértföldcs és végeredményben a költő emlékének ártó tudatlansággal akarok végezni. Azt mondja a női iró, hogy egyszer .Tetemrehívás* cimmel vezércikket irt Juhász Gyula egy életfogytig tartó fegyházra itélt ember érdekében, Azzal volt vádolva, hogy Szegeden való átutaztában valamelyik garniszállóban meggyilkolt egy nőt, A vezércikk hatása alatt aztán az .liletékes hatóság* elrendelte az ujabb vizsgálatot s felmentette a vádlottat, aki még aznap felcserélve darócát munkás zubbonyával, sirva rohant a szerkesztőségbe s kézcsókkal hálálkodott Juhász Gyulának az élete megmentésért. Juhász viszont egész életében büszke volt első s talán legnagyobb újságírói sikerére. Ahány szó, annyi hozzá nem értés. A legenda felmelegilője meleg női szivéről tesz tanúbizonyságot, mikor elhiszi ezt a filozófiában is feltűnő mesét, azonban higyje el, hogy a második féléves joghallgatót is kihagyitják az egyetemről, ha ekkora tudatlanságot árul el a büntető jogból, a bűnvádi perrendtartásból. Vezércikkezhet az ország valamennyi tollforgató publicistája, akkor sem nálta a nyolcadik hónapja áldott állapotban levő Marit is, aki fölös szAk hiányában az ágyra kuporodott. Ahogy később vallotta, neui volt semmi gonosz szándéka, csak megsajnálta a szerencsétlen, számkivetett teremtést, aki garas és ennivaló nélkiW jött Szegedre, hogy a bábaklinikáiá bevonuljon. Beszélgettek, falatoztak, mikor Keller Mari hirtelen minden szó nétkő) hátrahanyatlott az ágyon és meghalt. Mezei rémülten futott segítségért, értesítették a rendőrséget, az megjelel, a szobát lezárta. Mezeit természetesen letartóztatták s ettől kezdve senki sem vehette le róla a >kéjgyilkos« elmet. Igy tisztelte fel a sajtó is « törvényszéki orvosok boncolása és cimzése alapián, amennyiben hivatalosan megállapították, hogy Keller Mari szemhéján félkörű vágás találtatott, ez a sérülése pedig feltétlenül halálos. Ezt a meggyőződésűket vallották a jeles orvosok az esküdtszéki tárgyaláson is, Mezei István tehát nem kerülhette el a sorsát. A verdikt marasztaló volt, a biróság hatévi fegyházra ítélte. A semmiségi panasz tárgyalásán a Kúria hallgatósága soraiban ölt Minnich Károly, a nagynevű egyetemi tanár is. Szakértőnek idézték be egy másik ügyben, de korán érkezett, hát meghallgatta a Mezei ügv referálását. Egyszer csak' feláll 'ős azt mondja. akad .Illetékes hatóság*, amely esak hogv ő esküt tett s a lelkiismerete elazért uj vizsgálatot rendelne el az jen vétkezne, ha nem jelentené ki, élete végéig elitélt rab ügyében. Ta Ián Texasban igen, ott Ss a feljebb való esztendőkben. Ezzel nincs ellentétben az az állihogy a szegedi tőrvényszéki orvosok a legszelídebb kifejezéssel élve is tévedtek. Ha más bizonyítéka nincs Keller Mari erőszakos halálának, akkor 'Ss. hogy Juhász Gyula annakidején | Mezei István ártatlan, a szemen tavaiéban irt egy Ilyen cimü cikket. Nevezetes eset volt, túlságosan sokat foglalkozott vele a sajtó, riportere voltam az ügynek magam is, elmondom hát a szigorú tényeket, lássa akit érdekel, hogyan vonni be az irodalomtörténetbe a hfmtetőtörvénykönvv szöszerint vett .rovellája*. 1907-ben egy délután Szegedre érkezett a rókusi pályaudvaron jellegzetes vasúti baktcrtáskájával Mezei István államvasuti fűrdőszolga Csak éjjel két órakor kellett tovább utaznia Budanest felé, addig ráéri szóradozní. Szobát bérelt hát a rókusi tó melletti Dorogi-féle kis kocsmában, ahol mindig akadt átvonuló szegény embernek helv s elvitte oda magával Keller Marit, egy kis cselédleányt. okK-el uj uton ismerkedett meg. Mez*} «z asztal mellett* falatozott Iáit sérülés nem okozhat halált. A Kúria a nagvfudásu szakértő szavaira felfüggesztette a tárgyalást, a dologról jelentést tett az igazságügy! miniszternek, az pedig elrendelte a holttest exhumálását. A boncolást Generzich Antal, a nagyhírű tudós végezte Entz Géza tanársegéd és Andreánszkv Jenő ellenőrző szakértők segítségével s ez a boncolás mindenben igazolta Minnich Károlvt. mert meeáHanitották, hogv Keller Mari sziszélhüdésben halt meg. Hoev a szeme mitől sérült meg — magam is láttam a ffvenao vonalat —, az fít-ők tifokmarndt. Egész sereg tanú — persze csák a Kíirln tárcvnlása után _ igazolta, hogy a szállodában a halál bekövetkezte után. ép volt a Mari szeme. Igy mrifltűk el a mentők is, akik' azonnal megjelentek' a