Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-15 / 11. szám

Érdekes tervek a naptár megreformálására Olyan újításokon dolgoznak, bogy, éjszaka csökkenése. • jelenlegi naptárrendszert egysége-1 E rendszer előnye, hogy minden sebbé és ezáltal egyszerűbbé tegyek, hónap 28 napból áll. Ez egyszerűbb (Illetékes szakkörök kusza naptárrend-, iSj mert minden hónap 1, 8, 15 és 22. c WrfrnL'őf o Kko «• enArt koriviAnilziic ... : • .u .. . * ... ; i — n DEEMA'GYKRORSZ AQ SZOMBAT, 1944 JANUAR 15. 5 szép harmonikus ; napja mindig vasárnapra, minden 2,j és a pontos négyhetes hónaphoz. 9, 16. és 23-ika hétfői napra esik és igy tovább. Más előnyei: az nj naptár nem áll összeütközésben a hitfelekezetek ün­nepbeosztásával, mert éppúgy elhelyez­hető például a negyedik hónapban a húsvét, a hatodikban a pünkösd és a 13.-ban a karácsony, min? a 12 hóna­pos rendszer mellett. Az uj rendszer­ben tehát rögzítve lennének a mozgó szerünket abba a tormába akarnák öltöztetni, mint ahogy az a mérték- és pénzrendszer­nél van. A reform: Gergely pápa kalendá­riuma helyébe olyan uj- és egységes világnaptárt vezetne be, amely meg­szüntetné e naptár legnagyobb hátrá­nyát: a folyton változó évkezdet és állandóan mozgó ünnepeket. A Simai-terv szerint, az év mindig vasárnappal kezdődnék és 364 napra osztanák feL A 364 nap négy, egyen­ként három hónapból álló 91 napos j évszakra osztanék. Az évszak három hónapjából az első 31 napos, a követ­kező kettő 30 napos volna. Az év 12 hónapjából tehát nyolc hónap 30 na­pos lenne és csupán négy: január, áp­rilis, julius és október volna 31 na­pos. Igy minden évnegyed kezdete — és az újév is — mindig vasárnapra esnék. Minthogy azonban az év 361. napja mindig szombat volna, a nap­rendszerhez alkalmazkodó év pedig a rendes években 365 napból áll, a fe­leslegként aejódó 365-ik nap problémá­ja ugy lenne megoldható, hogy e nap "ünnepi szombatiként iktatódnék az évbe. Minden év végén tehát két szom­batunk lenne. A második szombat az óévet búcsúztató ünnepi szombat vol­na, mert utána az újév vasárnapra esnék, ami szintén münkaszünnap. E bevezetésre váró uj és egységes világnaptár, társadalmi, gazdasági, sőt állami szempontból is a követke­ző előnyökkel jár: Minden esztendő naptára teljesen egyenlő, a négy évnegyed pedig ponto­san egyforma időtartamú és mindig ugyanazon napon kezdődik. A hóna­pokban egyformán 26 munkanap van és nem 24, 25, 26 vagy 27, mint a Ger­gely-naptárban. Az uj rendszer sze­rint az egyházi ünnepek mindig ugyan­arra a napra esnek. Másik terve szerint az esztendő 13 négyhetes hónapra oszlana, az évkez­det pedig nem január, hanem március 26-ról 21-ére virradó éjszaka lenne, amikor nap- és éjegvenlőség van és lat órakor, illetve éjfélkor a nap hosz­nza egyenlő az éjszakával, mert ek- ... kör kezdődik a nap növekedése és az vádlottként a törvényszék 13-szor kapnának majd fizetést. Kü­lönben az ipari és gazdasági élet ke­rek számhoz igazodik, azaz a héthez Terv szerint a 13. hónapot az év közepén, junius és julius között he- ,, . , ,, „ . ... lyeznék el és a Sol (Nap) 12 biz, vagv ?JT61 l^ekezeU meggyőzni vitéz trezember elnevezést kapná, mivel 13 liárs László egyesbirót, hogy ő franciául: trez. Mindkét naptártervezet bevezetését a legtöbb európai, amerikai és ázsiai állam elfogadta, de sok ország to­vábbra is ragaszkodik a Gergely­naptárhoz. Nem lehetett rábizonyítani a tolvajokra a lopást, közvetett bizonyíték alapján mégis eltélték őket (A Délmagyarország munkatársá­tól) Érdekes ítéletet hozott pénte­ken a szegedi törvényszéken vitéz dr. Hárs László büntető egyesbiró egy lólopási ügyben. Az ügy vád­lottja két majdnem egyforma nevü cigány: Demeter Lajos és D ö­m ö t ö r József volt. Demeter és Dömötör 1942 junius 27-én kerité- bői arra következtettek, hogy mégis sen bemásztak Zákány József sándorfalvi gazdálkodó házához és az istállóból elkötötték a gazda két lovát. A cigányok a tárgyaláson tagad­ták a lopást és nem is merült fel ünnepea. Gazdaságilag is előnyösebb volna ez az uj naptár, mert a munkaadók­nak a munkásokhoz való viszonvát a , ., . „,. , tervezett évbeosztás nagyon leegysze- >enfcsc W™*" Mindszent csendőrsege rüsitené. A havidijasok pedig évente és a hódmezővásárhelyi rendőrség ' 'nyomozott a tolvaj ciganylogeny utan. A mindszenti csendőrségnek sikerült is elfognia és a bíróság elé állítania, A pénteki tárgyaláson Csurár beis­merte ugyan a terhére rótt cselekmé­nyeket, de szapora bőbeszédüségget vitéz dr. tu­lajdonképpen ártatlan. Amikor az Íté­let kihirdetése előtt a biró megkérdez­te tőle, van-e még valami mondani valója, így szólt: — Esküszöm, hogy ártatlan ya­Aztán mint aki maga is rájött, hogy nagyon nagyot mondott, hirtelen el­hallgatott, majd igy módosította eskü­jét: — Különben nem esküszöm méltó­ságos biró ar, mert cigány vagyok é* egy hagymáért is -megesküszöm, de komolyan mondom, hogy Ártatlan va­gyok. Az egyesbiró azonban nem volt bizonyíték, hajlandó akceptálni a tolvaj komoly kijelentését és tekintettel a teljesen tisztázott tényállásra, amelyből bebi­zonyosodott Csurár bűnössége, 3 évi fegyházra Ítélte az "ártatlan* cigánv­legényt. Csurár még mindig megmaradt ár­tatlansága hangoztatása mellett és fellebbezést jelentett be az Ítélet sú­lyossága miatt. Az ügyész súlyosbítás­ért fellebbezett. ellenük olyan terhelő aminek alapján megnyugtatólag bűnösnek lehetett volna kimondani őket lopás bűntettében, azonban, hogy a lopást követő nap reggelén két lópasSzust váltottak a sándor­falvi városházán az elopotthoz ha­sonló két lóra, ebből a körülmény­lehet valami közük a lólopáshoz, ezért bűnpártolásban mondották ki őket bűnösnek és 6—6 hónapi fog­házra Ítélték őket. Az ítélet nem jogerős. Olvasás közben ** rt Cigány vagyok, egy hagymáért is megesküszöm •. * Háromévi fegyházra ítélték az ártatlanságát hangoztató toloar cigánylegényt (A Délmagyarnrszág munkatársától) cgyesbirája előtt. Csurár Tonkás Villogó tekintetű, sokbeszédü, jóképű, Antal 20 éves cigányt kétrendbeli l0­cigánvlegény állott pénteken délelőtt:pás bűntettével vádolta az ügyészség. büntelő; Csurár, aki fiatal kora ellenére már _____ I többször volt büntetve és serdülő ko­mmmm> j rában is több évet töltött dologházban, ] ezúttal Mindszenten és Hódmezővásár­! helyen követett el lopásokat A mult év december 26-án gyalogo­san elindult Mindszentről, hogy Hód­mezővásárhelyre menjen és ott egy kis "kereset* után nézzen. Az ügyes cigány azonban mindig nyitva tartja a szemét, mert sosem tudja mikor és bol milyen alkalom kínálkozik a "ke­resetre*. Most is, amint elhagyta a fa­lut és a Tisza védőgátján ment, men­degélt Hódmezővásárhely felé, a töl­tés közelében levő, még a faluhoz tar­tozó egyik szélső házból egy asszonyt látott kijönni kisleányával együtt Az asszony Kertész Béláné volt, axl éppen óvódéba kisérte kisleányát. Csurár megfigyelte, hogy Kertészné gondosan bezárta ** őrizetlenül ha­gyott házat és elrejtette a kulcsot. Amikor az asszony eltűnt a falu há­zai között, a cigány elővette az elrej­tett kulcsot és behatolt a házba. A ná­la levő üres kofferbe minden kéznél levő ruhaneműt belerakott, ezenkívül pár darab értékes ékszert vett magá­hoz. Kertészné kára meghaladta az 1000 pengőt. Hódmezővásárhelyre érve, Vörös Mihály gimnáziumi tanár lakása előtt haladt el. A lakást éppen szellőztet­ték, az ablak nyitva volt és Csurár­nak nem volt nehéz megállapítania, hogy a szoba üres. Egy szempillantás alatt a szobában termett és egy öltöny férfiruhát, pulloverf, harisnyákat, ci­pőt ée egyéb ruhaneműt ellopott. Kertészné és VflVŐS Míhály félje­boics HELYEZD PÉNZIDEI BÚZAKÖTYÍNYBE Minden cselekvésünk, még a lát­jszólag legapróbb is, valamiből követ­ikezik, mert bizonyos belső események i határozzák meg. Cselekvéseink ösz­•szessége adja aztán a jellemünk ké­pét. Minden műalkotás is cselekvés, megnyilatkozási forma, amely alkotó-, járói feltétlenül elárul valamit, sok­szor olyat, amiről ő maga se tud. Le­bet, hogy egyszerűen cselekedett, meg­alkotta azt, ami kikívánkozott belőle, csak ezt ezt a lelki parancsot érezta és azt, bogy másként nem szabadulhat az elviselhetetlen lelki nyomástól. A művész alkotása sokszor nem is egyéb, mint lelki szalmaszál, az egyet­len, amiben megkapaszkodik, a túlsá­gos nyomás visszahatása. De lehet, hogy valami elfojtott élmény keres ezen az uton jelképes formát. A mü vész egyenesen még önmagának sem vallotta be talán, de alkotásában ki­kiáltja, szétkürtöli és ezáltal mzgnyug szik. Csak azok az elemek vannak kité­ve a természetes halál eshetőségeinek, amelyek az egyéni élet céljait szolgál­ják. Azok a sejtek ellenben, amelyek a fajta fennmaradását biztosítják, hal­hatatlanok. Testükben sok a halhatat­lan elem: a peték és a spermatozoák. Ezeknek a sejteknek önálló életük van és bizonyos képességekről tanúskod­nak — pszihikai jelenségek —, ami­vel aztán megvalósul a lélek halhatat­lanságáról szóló tétel komolyba ve­vése. Spinóza nem hitt ugyan a szó kö­zönséges értelmében a lélek halhatat­lanságában, de elfogadta az aristote­lesí felfogást, amely szerint az embe­ri szellem nem pusztulhat el teljesen a testtel együtt, hanem megmarad belő* le valami örökkévaló. Ezért ütközünk lépten-nyomon annyi butaságba. Pom­pásan voltak megalapozva, soha ei nem múlnak. Olvassa a Qélmagyarországot hirdessen a Délmaararországban!

Next

/
Thumbnails
Contents