Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-08 / 5. szám

o * £ M * G Y A' R O R s Z A G SZOMBAT, 1944 JANUÁR 8. Apátfalva 1000.—, Battonya 8150.—, Csanádapáca 2895.05, Csanádpalo­ta 6000.—, Csengele 4.—, Deszk 2901.—, Dombegyház 5000.—, Dom­biratos 923.06, Elek 3000.—, Földeák 100.—. Kaszaper —.—, Kevermes 500.-, Kétegyháza 38.16, Király­hegyes 50.—. Kistelek 7000.—, Kis­zorabor 2330.—, Kövegy 737.—, Kunágota ——, Kübekháza 50.—, Magyarcsanád 192.—, Magyarba­hegves 1000.—, Makó 5719.—, Ma­kói anya —, Makóujváros 349.50, MWgyeabodzás 145.83, Medgyes­egyfeáza 2106.—, Mezőhegyes 6215.-*-, Mezőkovácsháza 156.55, Nagykamarás 76.—, Óföldeák —.—, Ószentván 325.—, öttömös 320.—, Pusztaföldvár 1446.—, Püs­pök lele 691.44, Szatymaz 878.55, Szeged-Alsóközpont 11.000.—, (eb­ből dr. Balogh István 1000.—, Dobó Ferenc 1000.—, Wagner Gyula 300.—) Szeged-Alsóváros 6320.—, Szeged-Belváros 13.440.50, Szeged­Felsőváros 8223.—, Szeged-Felső­központ 550.—, Szeged-Királyba­lom 891.—, Szeged-Móraváros 2610. '.9, Szeged-Rókus 3210.—, Sze­ged-Röszke —.—, Szeged-Somogyi­lelep 302.—, Szeged-Zákány 6000.—, Szóreg 3850.—, Újszeged 3145.—, Ujszentiván 76.—, Végegy­háza 399.— pengő. Egyéb forrásból: Glattfelder ér­sek-püspök emlékére rendezett sze­gedi ünnepség tiszta jövedelme 2146.20 pengő. Végösszesen: 129.203 pengő 73 fillér. Abban az erős reményben zá­rom az egyházmegyei jelentést, hogy a mozgalom istápolása és a gyűjtés egyházmegyénkben lanka­datlan buzgalommal tovább folyik Isúzakötvésiyt vett, biztonságot arat... tem: C s e p r e g i József eddigi ke- bodzási adminisztrátort Makóra és vermesi adminisztrátort Kétegy- Gimes Gyula kétegyházi s. lei­házára, Szűcs György medgyes- készt Szeged-Belvárosba. A ZOOŰ evdendíU Az dsá szefféHpuédS tóti/íny. és az otaHÚzsHaundtlei — Hoppá* uéhludUU 60 émd szdatt a szcpéttpsépiai — Mác 166?-Uh tntptiZMUk Itlappawiszáp&t a Ud­dutási — Könyv a szepénpsépíol (A DélmagyaJország munkatársától) nak, tehernek tekintik és akárhány A mai emberi kornak egyik nagy fel- *=— 1— ...._« adatát képezi: a szegénysegités. Az egyházak tevékenydus munkássága mellett, az állam és a városok egész sor intézménnyel sietnek a szegényse­gités problémáját megoldani, vagy leg­alább is enyhíteni az emberi nyomorú­ságot. Ebbe a nemes munkába példát­adó módon kapcsolódik be a megszám­lálhatatlan tömegű karitatív szerve­zet, egyesületek, szövetségek. Nemrég a belügyminiszter rendele­tére számbavették az országban a tár­sadalmi egyesületeket Szegeden is végrehajtották az összeírást és ennek során kitűnt, hogy törzs legyilkolta vagy sorsára hagyta a magával tehetetlen öregjeit. Osservatore Romano, mely szerüst 1928-ban az egész világon 140.000 in­tézmény volt katolikus ellátásban, melyek házi szegénygondozást végez­nek, ezenkívül 15.700 kórházat tartot­tak fenn 752.000 ággyal, valamint 96.300 tanácsadó és segélyző irodát. Az egy­házközségi szegénygondozás, mely plé­bániánkint működik és az Actio Catho* licában izmosodik napról-napra, óriási arányú jótékonykodást fejt ki, mintegy a hatósági segélyezés támogatására, de a hatósággal teljesen összhangban, Dr. Pálos Károly könyvében fog­lalkozik a hatósági szegénygondozást fejlődésével az egyes államokban is, majd ismerteti a magyar szegénygon­dozás történetét. A magyar szegény­ügynél az első, ami szembeötlik — ir­ja a könyv — szegényügvünk fogya­a városban, a tanyavidéket is ideértve, 268 különféle társa­dalmi egyesület működik. Ezek köziil 201 a jótékonyság gya­korlását tűzte ki áldozatos fel- . adatául. Meglehetős imponáló szám ez, mégis kevés, mert a szegények támogatása minden embernek szent kötelessége, aki csak anyagi adottságánál fogva ezt megteheti, A szegénység azonban nem ennek az ujabb kornak a találmánya. A sze­voltak a szegényjogok s az egész Ószövetség gazdag szociális értékek­ben. A szegénygondozást már külön­leges törvények irják elő. ne térj vissza összeszedni, ami a fán maradt. Ha szöllődet szüreteled, ne szedd össze az elmaradt fürtöket, ha­nem hadd, hogy azok a Jövevény, az árva s az özvegy szükségleteire szol- i gáljanak. | Egy másik szegényvédő tőrvény minden harmadik évben tizedet köve­telt meg a szegények javára. Másutt pedig ezt a parancsot találjuk: Ne ke­ményítsd meg szivedet és ne zárd be kezedet szegénységre jutott testvéreid előtt. Ebben a parancsban már előre­veti fényét az Újszövetség felebaráti szeretetének ragyogása. Az Ur Jézus egész élete ragyogó példája volt a szegények szeretetének, ő és apostolai lemondtak a világ örö­meiről, hogy egyedül a szegényeknek Manapság már a szegénysegités a s a szegénység szeretettel megtöltött . .kormánynak és a közületeknek is pro- eszméjének élhessenek. A keresztény­iben eddig semmit vagy nem ele-r gramjává érett meg. Amióta 15 éwelséggel uj eszmény lépett az emberiség get tettek; azoknak pedig, akik ezelőtt Páter Oslay Oswald feren- történetébe: a felebaráti szeretet esz­s a még hiányzó összeget is sike-; génység minden időknek velejárója rŰliri fóg előteremtenünk. Főleg j volt s megtalálni ennek a nyomait a ő és kérő szóval fordulok t legrégibb korszakokban is azókhoz, akik az ügy sikere érde­Az Ószövetségben jnár tisztázva. tékossága és elmaradottsága a külföí­di szegényügyi szervezetekkel és fej­lődéssel szemben. Ez az állapot ter­mészetesen még a szegénygondozásra vonatkozó községi törvény előtt áll fenn. Nálunk az egyházi szegéuygon* Ha vetésedet aratod földeden s ott fe- dozás már Szent István ideíét>en meg­ís^iiasuHr-Tíi « } szegényugy önálló szervezése. Az ál­lam a városokra hagyja a szegénygon­dozást. 1867-ben jelenik meg a belügy­miniszteri rendelet, mely a koldulá* megszüntetése végett felhívja a tör­vényhatóságokat, hogy a munkaképese­ket juttassák keresethez, a községeket pedig utasitsák arra, hogy a munka­képtelen szegényeket maguk tartsák et, Foglalkozik a könyv a magyar sze­génygondozás ügyének további fejlő­désével, egészen napjainkig és a ma­gyar Norma nagyszerű eredményeit is ismerteti. A nagyszerű munka emléke* állit valójában a magyar szegényügy­nek és egyúttal hathatósan szolgáljál a felebaráti szeretet isteni, nagy pa­rancsát is. megtelték a kötelességüket, elis­merésül szolgáljon a biboros het­eegprnnás ur őeminenciájának Imzzám intézett kitüntető köszö­nete. Apodoli kormányzói elfoglaltsá­gom nem teszi lehetővé a szent­széki bírósági ügyek elnöki inté­zését, azért szentszéki offiálisnak: ces tartományfőnök a szegénvgondo- ménye — olvassuk a könyvben Átá­zás feladatait az úgynevezett »egri mizsnás Szent János a hatodik század­normá«-ban foglalta össze, már ejjésziban szülőházakat épített, a szegények iradalma keletkezett a magyar sze­gényügynek. Érdekes, hogy a legelső ilynemű munka 82 évvel ezelőtt, 1862-ben jelent meg Magyarországon. Akkor Fáy András »Az elszegényedések* cimü müvében, a nyolcvan év előtti időkre , „ . r • • . jellemző felsorolását adja a szegény­dr. Csepreg, Tmre provik&nmt, okainak Ezek; j munkatehetet­helyeftesének pedig dr. Becker Vendel 5&ÍZ. biró urat neveztem ki. Ugyanakkor szentszéki birói kine­vezést nyertek: dr. Henny Ferenc íőesperes és Kleitsch Mátyás szsz. ügyvéd, kinek helyét dr. Juhász Kálmán püspöki tanácsos foglalja el. A szentszéki birói tiszt alól fel­mentést nyert — saját kérelmére — Barmos György c. apát, kano­nok, szsz. biró. Szijjas János szemináriumi ének­tanárt az egyházzenei szakfelügye­lő. Kapossy Gyula kir. kat. tanitó­kép. tanár, helyettesévé nevezem ki. Plébános i Becker! ienség % a pazarlás, 3. a fényűzés, 4 a bázvitel hibás számítása, 5. a szen­vedélyek túlságos követése, 6. merész vállalkozások, 7. hitelbe vásárlás. Érdekes, hogy a nyolcvan év előtti mü szer­zője egyátalán nem volt tekin­tettel a legfontosabb körül­ményre: a szociális okokra. A mai időkben már egészen másképp látják az elszegényedés okait Nemrég érdekes könyv jelent meg a szegény­ségről, szerzője dr. Pálos Károly új­vidéki városi tanácsnok, a magyar sze­génygondozás egyik ismert, gyakorlati embere. Végigvezet a könyv a szegénység (évezredes történelmén. A pogányok­nál, akiknek az ideálja a nyers erő, a . a kinevezést és kánoni testi.ügyesség és a szilaj élvezetek beiktatást kaptak: Szabó Árpád . vállak, rendszeres segélyezést nem ta­szeged-belvárosi s. lelkész Med- Falúnk. gyeebodzája. Farsang László! Z a r a h u s t r a az indiai bölcs igy Kevertre. „MW * pol. községnek, mint kegyúrnak. lánv Repesek és értéktelenekkel atmixtaiása alapján. : szemben. 8. Wfeé«Ti minőségben áthelyez- > A pogányok az öregséget akadály­szolgájának tekintette magát s éppen eziért a szegényeket »uraknak« nevezi. Az egyház nagy szentjei sohasem szűntek meg hangoztatni a gazdagok kötelességét a szegények iránt. Szent Ágoston mondja: A gazdagok fölösle­gei a szegényeknek szükségesek. A nagy Szent Leó pápa pedig különösen a szemérmes szegények segitését szorgalmazza, Gergely pápa minden vagyonát a szegények között osztotta szét. Az egyház szegénygondozása nem­csak a római császárságban tartozó területekre, hanem annak határain ki­A Szeged- Alsótanyai Gazdasági Egyesölet közgyűlése (A Délmagyarország munkatársától) A Szeged-Alsótanyai Gazdasági Egye* sülét, amely Alsótanya legrégibb gaz* dasági egyesülete Vízkereszt ünnepén délelőtt 11 órakor tartotta meg évt rendes közgyűlését, saját székházánaki különtermében. Tanács Sándor köri elnök megnyitó szavai után Dosz* tig Ferenc jegyző jelentést tett az el* rnult esztendő eseményeiről, különöse* kiemelte a gazdák fegyelmezettségét, amelyet a háborús viszonyok közötl tanúsítottak. Ezután dr. Reckten* wald Kristóf ügyész terjesztette be * zárszámadást és a folyó évi költségve* tést, melyeket a közgyűlés elfogadott. vül is kiterjesztette működése körét |Dr. Balogh István, plébános felszó­már az ókorban. Ez a szegénysegités I laiásában arra intette a gazdákat, hogy) folytatódott a középkorban is. {egymás iránt szeretettel, a hatóságot* Áz egyházi szegénygondozás kizá- iránt biza'ommal és különösen a jó Is* rólagossága a középkorral együtt meg- ten segítségébe vetett reménykedéssel szűnt. De ez a körülmény nem jelenti lépjenek az uj esztendőbe. Dr. Árén* egyszersmind az egyházi szegénygon- dás György közellátási kérdésekről dozás kötelességét. Wolfgang passaui püspök 1552-ben »alanmsna9zabályrendeletett al­kot, amely eltiltja a koldulást a?zal, hogy a koldus a létesített se gélvpénztárnál jelentkezzék segélyért. 1585-ben megalakul az első szegény­bár Rómában. A XVIII. és XIX. szá zad az egyházi szegénysegités nagyfo­kú felvirágozását hozza magával. Az egyházak a jelenben is folytat jgk áldásos munkásságukat a sze­génysegités terén. A katolikus egyház ezirápyu munkásságáról megemlékezik tájékoztatta a jelenvoltakat és köszö­netet mondott azért, hogy a tanyai kosság fegyelmezett magatartást taaw* sitott. Ezt " kérte a jövőre nézve is. A' közgyűlés Tanács Sándor elnök z*« tőszavával ért véget. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ

Next

/
Thumbnails
Contents