Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-08 / 5. szám

lünk — méginkább elősegítik, hogy a kisfogyasztók mielőbb beválthas­sák a fajegvüket. Az átmeneti tüzifabiány leküz­dése végett a város elhatározta, hogy a saját erdejéből 300 vagon akácfát bocsájt a lakosság rendel­kezésére. Ennek a mennyiségnek egyrésze már be is érkezett a vá­rosba és az igényjogosultak kőzött fflárusitották az akácfát. A többi mennyiség beszállításra készen ál! már és amikor az ungvári szállí­tásban átmenetileg fennakadás mu­tatkoznék, akkor a város erdejéből kitermelt akácfát bocsátják a kis­kereskedők rendelkezésére, hogy a legszükségesebb igényeket ki tud­ják elégíteni. Lisszabon, a „közvetítő" város az ethcmnálf KRYPTÖN fémpálcát? Add elő, új TU N 3 SRAM lámpát ve­szek, a régit pedig a kereskedőnél beváltom, pénzt kapok érte. Szeged évi tüzifaszükséglete s 5500 vagon £bben az évben pontosan leszállítják a város fakontin­gensét — 300 vagon akácfa a város erdejéből enyhíti a tüzifahiányt (A Délmagyarország munkatársá­tól) A város a mult évben megál­lapodott az ungvári állami i'akiter melő hivatallal, hogy biztosítják onnan Szeged város tüzii'aszükség­letét. Eleinte jött is a fa Ungvárról, azután elmaradoztak a szállítmá­nyok. Szeged évi fasziikséglete 5500 va­gon. A mult év folyamán ennek a mennyiségnek csupán a felét küld­ték el Ungvárról és ez a körül­mény okozta a mindgyakrabban jelentkező tüzifahiányt. Most a vá­ros újból érintkezésbe lépett az ungvári fakitermelő hivatallal és sikerült megállapodni, hogy ebben az évben pontosan leszállítják Sze­ged tüzifakontigensét. Most, január első napjaiban, egymásután érkez­tek is a szállítmányok Ungvárról, ízeket tüzifanagykereskedők kap­lak, akik azután a kiskereskedők között osztották el. Ha továbbra is sbben az arányban küldik a tűzi­fát Ungárról, ugy nem lesz a jövőben fennakadás a tiizelőellátásban, A fakitermelő hivatal mindenesetre újból biztosította a várost, bogy a rzállHás ezentúl már intenziv lesz és Szeged hozzájut a kijelölt meny­nyiséghez. A város azt is kérte, hogy a mult évről elmaradt tüzifamennyiséget — az idei kontingensen felül — eb­ben az évben küldjék el Szegedre, ezt azonban nem teljesitik. Az 5500 vagon fát megkapja a város, ennél többet már nem igényelhet, még a mult évről elmaradt meny­nyiséget sem. Így ezekután a ta­valy le nem szállított mennyiségről egyszerűen le kell mondania Sze­gednek. De ez nem volna egyálta­lán baj, ha a kontingenséhez pon­tosan hozzájutna a város. 'A' fautalványok bevezetésével bi­zonyos mértékben javult a város tüzelőellátása. A legszegényebb néposztály igy könnyebben hozzá­juthat a fához és biztosították az intézmények falellátását is. Egyes személyek ugyanis — akiknek nin­csenek tüzelővel ellátva — fa je­gyet kapnak a közélelmezési hiva­taltól, az intézmények számára pe­dig fautalványok at állítanak ki, nagyobb beszerzése végett. A fa­jegyeket nagyobbára, eddig is rö­vid időn belül be lehetett váltani, a jövőben pedig — mint a közellá­tási hivatal vezetőségétől értesü­Lisszabon, >Európa nyugati kápu­ja*, a távolban élő szemlélő előtt me­sevárosnak. tűnik fel. Távolból ugy képzelik, mintha itt politikai intriká­kat szövő diplomaták, katonai attasék, titkos ügynökök, kalandorok és kalan­aornők fényes szalonokban vagy dé­lektivregényekbe illő zugokban intéz­nék a világ sorsát. A távolban élők fantáziájában ez a város az Ígéret vá­rosa, ahol látják a jövőt és eredménye­sen befolyásolják a háború vagy a bé­ke eseményeit. Ezekkel az elképzelésekkel, sőt mondhatnám képzelgésekkel szemben Lisszabon »helyes< város, ahol szelid­lelkfi portugálok élnek a meleg éghaj­lat alatt jó tulajdonságokkal és hibák­kal, ernyedten morzsolják napjaikat az erős napsütésben. Volt idő, amikor meglepő bőség és gazdagság uralko­dott itt, de ez a gazdagság itt is éppen ugy, mint másutt, csak azoknak szer­zett örömet, akik a sors véletlen ked­vezése folytán az élet babzsolói lettek A háború sok minden mégváltozta tott. A legfontosabb ezzel kapcsolat­ban, hogy Portugália uj és jelentékeny szerepet kapott a háborús forgatag­ban. A világ kapuia A kis Portugália, amely a valóság­ban a világ harmadik gyarmati bi­rodalma, ba nem is felel meg azoknak a fantasztikus elképzeléseknek, ame­lyeket más országokban róla alkot­nak, nagyon fontos történelmi szerepet játszik: kaput nyitott a brit biroda­lomnak Európa felé és Európának a brit birodalom felé. Hogy mennyire történelmi jelentőségű ez a kapunyi­tás. azt eléggé bizonvitja, hogy a szak­emberek szerint Anglia sohasem alkot­ta volna meg a Beveridge-tervet. ha a Portugáliában elhelyezett megfigye­lők utján nem jutott volna el a sziget­re az európai szárazföld szociális in­tézkedéseit tárgyaló tudományos iro­dalom. A salazárizmus törekvései, amelyek kisebb vagy nagyobb mérték­ben egyesítik Európa jövőbeli fejlődé­sének irányelveit, továbbra is idegen­nek és megvetendő ügynek tűntek vol­na fel az angolszász közvélemény előtt, ha a háború által előidézett kényszerhelyzet folytán Lisszabon nem válik a két ellentétes táborban harco­ló ellenfelek érintkezési központjává. A salazárizmus pedig éppen ebben a történelmi időszabban uralkodik Por-, tugáliában. A „*>o»cforon" Mindazok, akikel itt titkos ügynö­köknek, > kém éknek*. vagy a legjobb esetben diplomáciai >ágenseknek« ne­veznek, nem mások, mint komoly ta­nulmánvozói a másik fél katonai, tár­sadalmi, gazdasági és kulturális hely­zetének. Ebből a szempontból Portugá­lia óriási boncteremhez hasonlit. ahol az egyik osztnIon a totalitarizmus fek Ezért van az, hogy Ankara, Stock holnj és Svájc ebben a háborúban nem emelkedhetett az érdeklődés olyan fo­kára, ahová Lisszabon jutott Mig Stockholmban, Ankarában és Svájcban a nagy szállodák, kávéházak és sza­lonok légköre a gyűlölet és a bábom megmérgezett szellemétől van telítve* addig Lisszabonban mindenki letom­pítani igyekszik túlzottan engesztel­hetetlen érzelmeit s a portugál légkör nyugodt szellemének hatása alatt a közeledés és a kibékülés lehetőségeit keresi. „Pox Portugallica" Ennek a békés szellemnek megte­remtése nem kis feladat elé állította a portugál hatóságokat. A hatóságcdi ki­egyensúlyozó törekvése tagadhatatla­nul jó hatást gyakorolt a szembenálló felek képviselőinek magatartására­Valószinü, hogv a portugál nép bölcs nyugalma, hogy ne avatkozzék bele mások ügyeibe, sokban hozzájárult ah­hoz, hogy az ellenfelek nem használ­hatták fel itteni tartózkodásukat arra, hogy mérges nyilaikat egymás ellen lövöldözzék. Túlzás lenne ugyan azt állítani, hogy a portugál közvélemény teljesen pártatlan. Mindenkinek meg­van a maga véleménye a háborúról és a szembenálló felekről. Ez a véle­mény azonban nagyon ritkán idéz el® izgalmakat és heves vitákat. Itt sen­kit sem bántanak azért, mert ehhez, vagy ahhoz a háborús félhez szít, —­senkinek sincs kellemetlensége nemze­tisége miatt. Estoril az idegenek Lisz­szabon melletti' tartózkodási helye, bé­kés együttélést biztosit amerikainak* angolnak, németnek, franciának, olasz­nak, magyarnak, románnak, stb. egy­aránt. OÍyan békés együttélést, hogyf a lisszaboni vonaton mindennapos lát­vány az angol mellett ülő német, vágyj a román mellett ülő zsidó. A kezdők csalódáséi Időközben uj emberek! érkeznek Portugáliába, uj diplomatái, ujság­irók, katonák vagy >kereskedelmi« ügynökök. Nagy elszántsággal száll­nak ki a repülőgépből, amely minden kezdőt jellemez. Az első napon mefg vannak győződve arról, hogy ügyessé­gükkel és munkaképességűkkel >elia­tézik* a német vagy a brit birodalmat. Neki is látnak a munkának. Súlyos szavakat dobnak a p'acra. jobbra-bal­ra kellemetlenkednek, mig párnapos buzgalom után észreveszik, hogy ügyeskedésük nem felel meg az álta­lános légkörnek. S ha nem akarják* hogy teljesen ki legyenek zárva a tár­saságból, le kell küzdeniük indulatai­kat és tompított hangon kell beszél­niök arról, ami máskülönben zavarna a kiengesztelődés szellemét. Egy ilyen légkörben ha vannak is zavaros mo­mentumok mégis számtalan lehetőség nyílik a kölcsönös megismerésre, ami szik azoknak az. elméleteknek az iga- |a közeledési kísérletek első korszaka, zolásával hogy a fejlődés inkább a fel-) (t. «.) világosodott despotákra. mint a s*a- mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm bad rendszerek eredménye: a másik P asztalon fekszik a demokrácia az em-. Kft E I C (fj C I "JP beri szabadság és a szociális fejlődés ! El C flU w B« C K H összeegyeztetésének kísérletével. A|a legmagasabb áron értékesítheti oá­kettő között van egy hid. egv átmenet: j lam. BÉLYEGKERESKEDÉS, fOg«­Poriugálip a sem nem totális, sem dalnii templommal szemben. _ Dóm­nem demokrata sálazárizmusával. téren. Telefon 39-9Ő. XKk

Next

/
Thumbnails
Contents