Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-28 / 22. szám

Családos idénymunkásnak a gabonajárandóságra előleget adhat. Ha nincs más megállapodás, az idénymunkásoknak (sommások, hónaposok) a szerződés teljesítése céljából a munkahelyre utazásával és a munkaviszony megszűnte után a lakóhelyre visszautazásával felmerülő költség a munkaadót terheli. A munkaadó a munkásnak a munkahelyéről a lakóhelyére visszautazásával felmerülő költséget nem tartozik viselni abban az esetben, ha a munkás munkahelyét a munkaszerződés megszegésével hagyja el, valamint abban az esetben sem, ha a munkaadó a munkaszerződést az 1898:11. te. 22. §-ában 'elsorolt bármely ok alapján jogosan felbontja. V. Az egészbéres gazdasági cselédekre vonatkozóan megállapított legkisebb ég legnagyobb évi bér határa: alsó és felső határ: a) gabonajárandóság 16—18 q gabona (ebből legalább 14 q kenyérgabona); b) fóldjárandóság: 1. szántóföld megszántva tajvaszinak 1200—1600 n. öl, 2. kertföld 200 n. öl; c) állattartás: 1. egy tehéntartás (a helyi szokásnak megfelelő tartáson) és a tehén borjának tartása elválasztásig nős, vagy családos cseléd részére. A nőtlen cselédeknek is jár tchéntartás, ha családfenntartó. A nőtlen cselédnek naponkint egy liter tej jár. A tehéntaftást a munkaadó naponkint kiszolgáltatandó tej járandósággal megválthatja. A tejjárandóság elmén csaiddonkint napi egy liter tej, mint alaptejjárandóság, ezenfelül a harmadik gyermektől kezdve gyermekenkint és naponkint fél-fél liter tej jár, a gyermek 12. életévének betöltéséig. A cselédtehén részére istállóról, alomszalmáról, a helyi szokásoknak megfelelő apaállatokról és a feleköltség erejéig pásztorról a munkaadó gondoskodik; 2. egy anyasertés és egy évi szaporulatának legelőn tartása. A cselédsertések részére legelőről, megfelelő apaállatról és a feleköltség erejéig kanászról a munkaadó gondoskodik. Abban az esetben, ha sertéspestis elleni szimultán oltán nincs hatósági engedélvhez kötve, vagy 9 hatóság a szimultán oltást engedélyezte és ha a munkaadó saját sértéseit szimultánoztatja, a munkaadó a cseléd kívánságára a cseléd egy fogékony sertésének és egy évi szaporulatának egyidejű szimultánoztatásáról is gondoskodni köteles. A cselédsertések oltásához felhasznált szérum felét, az állatorvosi költségeknek pedig teljes összegét a munkaadó viseli. 3. A baromfitartás (legelőn, vágy ház körűi) a helyi szokás szerint. A cselédállalok trágyájával a munkaadó szabadon rendelkezik. d) Tüzelő járandóság: 18 q darabos szén, vagy 6 ürméter kemény hasábfa ,vagv 8 ürméter kemény 5—9 átmérőjű dorongfa, vagv 12 ürméter keménv 2—5 cm átmérőjű botfa, vagy 200 kéve rözse. e) lakás az 1907. évi XLV. tc. és ennek alapján kiadott szabályrendelet rendelkezései szerint. f) Sójárandóság 12 kg. g) készpénzjárandóság 180 P TT. A bentkosztos egészbéres gazdasági cselédekre vonatkozóan megállapítható legkisebb és legnagyobb munkabér határa: alsó és felső határ: évi bér mellett a) teljes ellátás, b) 12—14 q buza, c) 1 pár bakancs; havi bér mellett a) teljes ellátás, bt készpénz, decembertől márciusig 32.50—45.50, áprilistői novemberig 52— TO pengő. A gazdasági cselédekkel kötött éves szolgálati szerződés az 1935. évi II. te. értelmében március 31-én jár le. VII. Az aratás, hordás és asztagolés együttes munkáira vonatkozóan megéjlápitott legkisebb és legnagyobb részes munkabér határa, alsó é$ felső határ; i a) részes munkabér mellett: kabérek határa kataszteri holdankint j élelmezéssel: jobb földön 12-ik ré-j alsó és felső határsze gyengébb földön ll-ik r&je; f a) az összes munkás elvégzése feéleknezes nelkul jobb foldon 11-ik j^ben része, gyengébb földón 10-ik része. ... A fenti terményrészen kivül bo- . Ioldön- • . moktalajon 10 kereszt szalmát is kell . fZfrZTVrírt™' adni, melynek fele rőzsével vagy ku-^ C"gerlnél 1/4. réfz?' . korioa csutkával is megvallható. ^a™a,""VfT 4/4 res2» Biztosíték (vagylagos munkabér) L^ffebb foldon kataszteri holdanként? {fa.d rfze a ierm^ . , .. élelmezéssel jobb földön 65 kg, V1 * termesbö1 es a koztes gyengébb földön 55 kg, élelmezés nél-i. m®n)'bölí , ,a . .... Ls nz ,=, (1/o-ad resze a gumó termeséből; ÜBtMAGYXRORSZAQ PÉNTEK, 1944 JANUÁR 28, 7 B. kül jobb földön 75 kg, gyengébb földön 6 5 Kg. b)' Szakmány munkabér mellett: élelmezéssel jobb földön 90 kg, gyengébb földön 80 kg; élelmezés nélkül jobb földön 100 kg, gyengébb földön 90 kg. Élelmezési járandóság aratáskor: (jobb földön 10 hold learatása után, gyengébb földön az egész aratási idényre mintegy 16 hold learatása után) 75 kg kenyérgabona és 4 kg szalonna. Hordás és asztagoláskor bentkosztolás. A marokszedő bére a kaszásbér egynegyedrésze. (A marokszedő a hordásnál és cséplésnél nem vesz részt.) VTTT. Cséplés és Kazalozás együttes munkáira vonatkozó megállapifot legj kisebb és legnagyobb részes munkabér határa, alsó cs felső határ: a) a saját (nem bércséplö) gépnél: élelmezéssel 3.5"/«, élelmezés nélkül 4 százalék. A részbérben az efefök munkabére is bennfoglaltatik. b) bércséplö gépnél: 1. elevátoros gépnél élelmezéssel 3«/», élelmezés nélkül 3.5»/«: 2. elevátor nélküli gépnél élelmezéssel 3.5"/u. élelmezés nélkül 4•/». A részbérb'en az etetők munkabére nem foglaltatik benne. Csépléskor cséplőmunkások élelmezést a cséncltetőtől nem követelhetik". Ha a munkaadó, illetve csépeltető a munkásokat élelmezni kivánja, a szokásos négyszeri napi étkezést kell kiadni. IX. A burgonya, tengeri és répa részes munkájára vonatkozóan megállapított legkisebb és legnagyobb munb) a takarítási és behordási munkák fejében: jobb földön 1. burgonyánál 1/9 rész 2. tengeriből 1/10 rész, 3. takarmányrépánál J/12 rész; gyengébb földön 1/7-ed része a termésből, 1/8-ad része a termésből és a köztes terményből, 1/9-ed rész a gumótermésböb A munkást terhelő összes munka alatt érteni kell: a) burgonyánál, a vetéssel (ültetés, stl, müveléssel), háromszori kapálásI. A teljes napi munkaidőt kitöltő nehéz, vagy szakszerűséget igénylő egyes szöllő ég gazdasági munkákra vonatkozóan megállapított legkisebb és legnagyobb napszámbér és órabér, valamint az idénymunkásokra (sommás, hónapos) vonatkozóan megállapított legkisebb és legnagyobb napi pótlék határa. Aa 1 alatti napszámbérekhez, illetőleg a II. alatti órabérekhez számítandó pótlék: a szőlőgazdaságban: a) önállóan végzett metszésnél (gyökerezéssel együtt), b) permetezésnél, c) szénkénegezésnél, d) zöldoltásnál és e) puttonyozásnál (sziire. . . i telésnél) alsó határ 20 százalék, felső határ 30 százalék; a gyümölcsgazdaság báni a) önállóan végzett-metszésnél, b) sal és töltögetéssel (betakarítással) permetezésnél, c) gyümölcs- és faiS' beleértve a válogatást, prizmába ra-.kola gazdaságban minden késsel vagy ollóval végzett munkánál és d) nyárt gyüraölcsszedésnél alsó határ 20 százalék, felső határ 30 százalék. B) A szöllögazdaságban alkalmazott idénymunkások (sommás, hónapos), a kást, valamint a prizmáknak szalmá val és egyásónyi földdel betakarását is (és behordással) beleértve az elvermelést és kocsira rakást is (kapcsolatos összes kézi munkák); b) tengerinél: a vetéssel (ültetéssel), miveléssel (egyeléssel), három- teljes munkaidőfkitöltő~>metszéV''"ot szőri kapálással, fatvazással (belaka-, lás, permetezés és kénkénegezés munritassal) beleértve a válogatást, a kónapjaira megállapított napi pótlék szárnak a föld szintjéig való levágá-»alsó határ 30 fillér, felső határ 60 tilsát és a kötözést is és a behordással (beleértve a szár behordásával kap- Az átlagos munkakifejtéssel és tel* csolatos kézi munkát és a goreba ra- jesitménnyel járó munkákra vonatkokást is) kapcsolatos összes kézi mun-jzó]ag a szölIö. és gyümölcsgazctasóg-ban is ugyanazon a legkisebb és legc) répánál: a miveléssel (egyszeri nagyobb napszámos munkabérek (napsarabolással, egyeléssel és kétszeri t számbérek, órabérekl és idénymunkapálással), betakarítással (beleértve kásbérek az irányadók, mint a'mezőa termelés helyén való prizmázást) és (gazdaságban. Ez a rendelkezés a a prizmáknak levéllel és egy ásónvi, munkaszüneti napon teljesített mun* földdel való letakarítását ts) és a behordással (beleértve a kocsira vagy a vagonba rakás munkáját is) kapcsolatos összes kézi munkák. A munkaadó a burgonya tengeri és répaföldet jótermő erőben, továbbá vetésre (ültetésre) előkészítve (a répaföldet megfelelően bevetve) köteles átadni és a vetőmagot, illetve a vetőgumót is tartozik szolgáltatni. X. A rétiszéna és sarjú, valamint szántóföldi takarmánynövények részesmnnkájára vonatkozóan az összes munkák elvégzése fejéhen megállapított legkisebb és legnagyobb munkabérek határa kataszteri holdankint: a) rétiszéna széna sarj* 1/5-öá 1/3-ad b) lucerna 1. kaszá- 2. kaszálásnál Iásnál alsó határ: 1/7-ed 1/5-öd felső határ: c) zabosbükköny 8. kaszálásnál 1/6-od 1/4-ed t/2-ed A munkást terhelő összes kézi munka alatt érteni kell: j Rétiszénánál és sarjunál, valamint [szántóföldi takarmány vényeknél egyj szeri kaszálást, szállítást, gyűjtést, behordást és kazalozást XI. A burgonya, tengeri és répa azakmánymunkájára vonatkozóan megállapított legkisebb és legnagyobb munkabérek határa kataszteri holdankint: a) az összes munkák elvégzése fejében: nehezebb mivelésü talajon: 1. burgonyánál alsó határ 181.38 P, felső határ '272.07 P, 2. tengerinél alsó határ 112.25 P, felső határ 168.37 P, 3. takarmányrépánál alsó határ 146.98 P, felső határ 220.47 P; 1/4-ed 1/4-ed 1/3-ad 1/7-ed része 1/6-od része könnyebb mivelésü talajon: 1, burgonyánál alsó határ 59.14 P, felső határ 88.71, t. tengerinél alsó határ 31.07 P, felső határ 46.60 P, 3. takarmányrépánál alsó határ 36.22 P, felső határ 54.33 P. A szakmánybérek élelmezés nélkül értendők, élelmezés eselén a szakmánybérek az élelmezés valóságos értékével csökkennek. Az összes munkákra vonatkozóan megállapított munkabérnek megfelelő arányos keresetet kell biztosítani a munkásnak akkor is, ha az nem az összes munkákat végzi. XII. A réti széna és sarja, valamint a szántóföldi takarmány növények szak. jmánymunkájára vonatkozóan az öszkönnvebb mivelésü talajon: 1. bur- iszcs munkák elvégzése fejében megál gonvánál alsó határ 145.10 P, felső hkáért fizetendő munkabérre is vonat kőzik. II. A szöllő szakmánymunkájára renatkozóan megállapított legkisebb ég legnagyobb munkabér határa kat. hol* dankint homokos talajon alsó felsői HATÁR a) az összes munkák elvégzése fejében 244.35 366.53 b) az egves munkák szerint: 1. nyitás 21.60 2. karóigazitás és pótlás 9.45 3 első (mély) kapálás 36.80 4. második és harmadik (sekély) kapálás 5. negyedik (mély) kapálás 6. válogatás, kötözés hónalyazás és csonkozás 56.25 7. bújtatás és döntés 9.60 A fedés 25.60 A szőlőgazdaságokban és a mölcsgazdaságokban foglalkoztatott munkásokat ugyanolyan csoportokba soroztuk, mint a mezőgazdaságba® dolgozó munkásokat. C. A szakképzett kertészekre vonatkozóan megállapított legkisebb és legnagyobb hetibér határa: Az l-es csoportban nyáron alsó határ 37.40, felső 45.50, télen alsó határ 33.80, felső 40.30; A 2-es csoportban nyáron alsó ha* tár 45.50, felső 54.60, télen alsó határ 42.25, felső 50.70; a 3-as csoportban nyáron alsó has tár 50.70, felső 5720, télen alsó hátán 32.40 1417 55.29 51.45 77.1f 33.60 50.40 84.31 1440 38.40 GYŰ* , tár 217.65 P, 2. tengerinél alsó b 99.79 P, felső határ 149.68 P, 3 ' mányrépánál alsó határ 117.58 P V! sö határ 176.37 P; b) a betakarítási és behordási mun. kák fejében: nehezebb mivelésü talajon 1 burgonvánál alsó határ 73.92 P, felső bn tár 110.88 P, 2. ton serinél alsó határ 38.85 P, felsó ha# 5*4.7 P, takarmányrépánál alsó ha*«u' 45.28 .P. felső határ 67.92 P; lapított legkisebb és legnagyobb mun-i 45.50, felső 54.60. kabérek határa kataszteri holdankint:' Szakképzett kertésznek kell tekinalsó felső teni azt, aki legalább három éven ál határ határ , folytatott kertésztanulói tanulmányok pengőben jután sikerrel legalább a kertészsegéd [vizsgát letette, szakképzen kertésznek 32.40 48.60 kell tekinteni azt is, aki a visszacsa22.20 33.30. tolt területeken 3 évig tanuló volt, j majd utána felszabadul' és szakkép46.80' zettségét erre vonatkozó okmánya* 31.40 alapján az országos magyar kertész í. lucerna a) szénánál b) sarjunál 2. lucerna a) 1. kaszálásnál b) 2. kaszálásnál c) 3. kaszálásnál 1 8. zabos-bükköny 31.20 20.93 20.93 31.40^ti egyesület igazolta és a szakír ba® (a szerint, bogy gyümölcs, V szakmájí.KENY.