Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-26 / 20. szám

0 ii L M AGYABOKSZA G szácvetikoztcm idült csinytevések'ért. SZERDA, 1944 JANUAR 26.{'Továbbá a legnagyobb tiszteletet ér­Orök-diák .Végtelenbe nyúló éjszakákon, akár félálomban, akar egészben, olt ülök gyakran a piaristagunnázimpban, a fa­ragott padok közt, befejezek egy meg­kezdett, de időt elölt abbanhagyott monogramot s ugy hajt valami, hogy siessek, mert elkések. A bánáti kisvá­ros zegzugos utcái során járva aztán, csodálatos módon összevegyül az ot­tani rendház a szegedivel, nekem sut­tognak a Tisza felé néző öreg lak, az árnyékuk megnövekedik és szinte hal­lom az eltávozott lelkek bucsuüzene­lét. amint meglátogatják a hajdani hajlékot. összezsugorodva, kutakodva a vég­.elenben, amit a kényelmes ember sze­ret semminek nevezni, évtizedeket re­pülök vissza, lábujjhegyen járok, hir­telen és szögletesen meghajtom ma­gam, mert elhaladt előttem Kiss Sán­dor, vagy Linder Róbert megtestesült jósága. Csak félő tisztelettel tudok feltekinteni rájuk, pedig soha nem bán­tottak senkit, A gyerek gondol igy az apjára, akit nagyon szeret még ak­kor Is, ha a sarokba lérdeltette. Nem tudom, más hogyan van vele, ae rn'm csak a diákkorom, hanem az egész életem össze van forradva ez­zel a két piaristával. Ballagó tluie­rültségemben nem ismerem meg a jó­ismerősöket sem, még mindig a régi utcákat róvom s kós gondolat nevcletlenkedik felém, hirtelen megrezzenve nézek körül. — Jaj, ha meglátna Linder páter, most kiolvasná a szememből a gon­dolatomat! Tőle tartok jobban, hiszen Kiss Síipdor költő volt s azok megértőbb lelket, tul tudnak hatolni a látható ha­tárokon is, megértik a gyerek vibráló, kiszámíthatatlannak tetsző lelke el­csúszásait, szerelik a gyereket, nem nz ellenséget, a kezükre adott nyers ,natciiát nézik benne. Nem mintha Lin­demlő lanitói rend uj hajtásait szem lélve, még mindig képtelen vagyok me­nekülni az összehasonlítás elől. — Ez az igazi piarisla, gondolom, Kiss Sándorra emlékeztet, vagy Lin­der Róbertre. Talán csak az alakjuk, egy-egv mozdulatuk, valami a hangjukból, a mosolyukból, de az övék. Opálos szinü téli napokon, amikor olyan az időjárás, mintha elkésett ok­tóber volna, áhítattal környékezem a szegedi rendházat, mert a gyerekko­rombelitől' nehéz sorompók választa­nak el. Egynek érzem, egynek nézem azért a kettőt s hogy a minap korán reggel arrafelé volt dolgom, csak ugy tudtam közeledni feléje, mint kezdet­ben. Lábujjhegyen, derekamat hirtelen és félszegen meghajtva haladtam el előtte, aggodalmas csodavárással les­ve, hogv hátha felbukkan a fasorban Kiss Sándor, vagv Linder Róbert alakja. jStevan Szremac, Veljko Petrovity, ' Milán Kasanin, nemcsak Délmagyaror* szág területén születtek, hanem költé* szetük össze is nőtt e földdel. A ma* j gyar kulturszférában élő szerb költőid kapcsolták be a szerb szellemiséget así uj európai kulturába, a szerb nemzeti eszmét az irodalomban ők vitték dia­dalra. A magyar kulturának minde« ilt élő kisebbségre ez volt a hatása. fW Hogyan látják a szerbek a magyarországi vérrokonaik szerepét a szerb kulturában Dr. Szvetiszláv Sztefánovity neves szerb irodalmi kritikus és művelődés­történész állapította meg, hogy a pol­gári osztály megalakításában s élet­formájuk európaisitásában, ezenfelül a nemzeti kultura megújításában a ma­gyarországi szerbek jó másfél század­dal jártak a többi szerbek előtt. A szerb művelődés cs az uj szerb iroda­lom magyar földön fejlődött ki s in­nen sugárzott ki hatása a többi szerb­lakta területre. A szerb királyság bu­kása után, az ozmán birodalom fenn­.. , . hatósága alatt a szerb nép nemzeti mikor valami paj- életénpk megnyilvánulásai el voltak fojtva. A rájasorban élő nép őrizte meg csupán a nagy nemzeti mult em­lékeit néni énekeiben, regéiben. A mo­dern, európai kultura feszitő ereje ezt a népi etemet termékenyítette meg Ma­gyarországon. ahova a szerb nép na­gvobb csoportja menekült a törökök elől abban a reménvben, hogy hazája hamarosan felszabadul s bele kapcso­lódhalik a nyngateuröpai kulturélel vérkeringésébe. Vuk Karadzsity magyarországi szerb iró harcolta meg a szerbek kul­turális megújhodásának harcát. Az dert félre lehetett volna bármivel ve­zetni. hiszen elég volt, hogy szemébe j! , , . . , , , . . , . ' -i ; irodalmi nyelv alapjául a népi szerb nézzen a gyereknek s csak annyit • ; , ,„,.',,„ ... OJ nyelvet akarta tenni s kérlelhetetlenül {küzdőit azok ellen, akik egy általános : szláv nvi .lvet akartak irodalmi nyelv­•> vó fejleszteni a szerbek között is. A :l^ < szerb irodalom és kuliura alapja csak a népi szerb nyelv lehet— hangoztatta. mondott: _ l'e most hazudsz! — Igenis, tanár ur, hazudok. Egv hosszú életre való ajándék a útit akkor kaptam tőle. Ne folytasd, nem vagy azok kö­zül vn'ö akiknél ez kifizetődik. Mert szent jgaz, hogy ncgy töke, ha valaki bánni tud vele. De ahhoz más tipus kei). Mái világra, furcsán kamatozott ez nálam. Liöfordult, hogy ott lebegett már a számon a füllenlés társadalmi kény­szere, mikor mfegiorpantam és ki­mondtam az igazat. Szenzációs volt a alása. Az emberiség nagy része költészet elemeiből táplálkoznak, az uj kor eszmeáramlatát teljesen nemzeti szellemmel telilik. Nem csoda, ha szi­vesen '.áija ki leikél a fiatalabb Író­gárda a két költő hatása előtt. Branko Radicsevity példájára fejlő­dő keltők közül Petőfi főleg Zraárja és Gym-o Jaksityra volt nagyobb hatás­sal, az utóbbi maga állapítja meg, hogy el sem tudja önmagát képzelni Petőfi hatása nélkül. Zmáj költeményei kö­zött számos Petőfi-forditás szerepel s nem egy átköltés. Zmáj Arany-balla­dákat is fordított és a Toldit is átül­tette. Nem egy verse a nagy magyar költők eszméinek sugalmazására for­málódott ki lelkében. A Zmáj fordításainak nagy balása volt a szerb irodalomra. Közvetlen kapcsolatba került velük a szerb iro­dalom a kézépeurópai irodalmi áram­lattal. Ugyanebben az időben fordított Jókaiból M Ián Rakitv. A Toldi-fordi­tások és Jókai müvei a Vila cimü szerb folyóirat hasábjain láttak nap­világot. Á folyóirat Belgrádban jeleni meg. Branko I-iadicsevity 1843-ban kezdte ei munkásságát. Az általa elindított uj szerb irodalom tehát egy százados múltra tekinthet vissza. Az első költői csoport kivétel nélkül magyarországi volt, és pedig Bránkó Radicsevity. Zmáj, Gvurő Jaksity, Laza Kosztity cs Milcnko Gresity. Az első irodalmi csoport tevékenységét a szerbiai Voji­szláv llity fejezi be, akinek bensőséges lelki kapcsolatai voltak Magyarország­Szerbia kultúrájának folytatni kell szellemi életét ott, ahol a szerb biro­dalom megbuktatásakor az félbeszn-La]. Lírája nem egy gyöng/T magyar kadt. A szerbség nem olvadhat bele I országi támakört ölel fel,"igy a'Bu­rnót félevem alásan a más- scmmiféle szláv ingerbe, ha az mind-!csu a sajkáskcrülcttől, A csárdában s most, jeicn-.em aiasan a mas ,, „em7.pt n ve hm is jár! a nagy orosz nemzet nyelve is. Az európai és magyar nemzeti moz­galom szele csapta meg a szerb nyel­vészt, aki Magyarországon vitte dia­dalra eszméit. A nyelvi harcot irodalmi téren ugyanis fel van készülve rá,"hogy ha- Branko Radicsevity folytatta, aki szin zugságot hall, az arra adott válaszra endezkedik be, aztán az igazsággal cm fud mit csinálni, zavarba jön. El­vágtam az okoskodása fonalát. Meg­bukott. Hozzá teszem még azt is, hagy i hazugságtól maradhattam volna ked­ves cimborája, de az igazságot kép­telen volt elviselni,. Tanultam tőle még valamit, de ezt már nem tudtam mindig betartani. A Luther Márton hires mondását: Es gibt auf Érden kein grössere List, AIs wer seiner Zunge Meister ist. Yiel denken, wenig sagen, N'icbt antworten auf alle Fragen. Ha néha nagyritkán meg voltam magammal elégedve, (végtére szabad tén Magyarország szülöttje s itt is élt. Lirája megüti az uj európai szellem színvonalát. Eszméi ujak, kifejezése a népi -nyelvben gyökerezve fordulatos és erőteljes s amellett könnyed is. Játszva tudja kifejezni a legsúlyosabb," és legújabb eszméket. Lirája egyszer­re meghódítja az egész szerb nemze­tet, a magyar határokon belül és tul. Bran'-'o Radicsevity alkotása alapja lett az uj szerb kulturának s halasa megérződik a mult század végéig. Vuk Karadzsity nyelvreformja a szerb nyelv megújhodását eredményezte, ajtót nyi­tott vele a modern európai kultúrá­nak s Branko Radicsevity nemzeti köl­tészetével ezt az uj korszellemet nem­mások. A második írói csoport 1900-tól a világháborúig uralkodik a szerb iro­dalomban. Ehhez a csoporthoz tartozik Miieta Jaksity, Aleksza Santity, Du­csity, Sztefánovity, Bozse Nikolájevity, Yojiszláv llity, Fandurovity, Veljko Petrovity, Milán Csurcsin. Á történel­mi témák és népköltészeti anyag mel­lett már megjelenik a belső átélések modern vázolása, hosszabb lélektan; elemzések, leíró és elmélkedő lira. A történelmi anyagot és népi elemet igyekeznek átértékelni, spiritualizáltr Erős nyugati hatás vehető észre ezen a költészeten, de a szerb lira magyar­országi újjáéledésének tudata és an­nak becsülése is észlelnető benne. Aleksza Santoty költészetében fellel­hető a magyarországi költői hatás. A harmadik korszak költői a két világháború közt alkotnak. A köttök ekkor már az egész szerblakta terület­ről származnak. Irányaik különfélék. zeti taiajba oltotta s az elfojtott nem- Formában uralomra jut a szabadvers. zeti erőket magasba lendítette. Rranko Radicsevity nem képvisel irányt a em is elfogultnak lennem önnia- szerb irodalomban, ő £ teljes szerb lélek kifejezője, őt soha sem táraadták egvdlda'uság miatt, mint tették más szerb költőkkel kapcsolatban. Bár Branko Radicsevitv nem üti meg Pe­gamtual szemben), a mosoly lobogóját félárbocra eresztettem az ajkamon, a mellemet kidüllesztettem s hangosan kurjantva abban a biszetnben, hogy nem hallja senki, azt mondtam: tőfi mértékét, de mégis sek vonás van _ Ess Sándor, Linder Róbert, mi benne, amely Petőfinek rokonává te­ért nem Játtok most? í SZÍ. Mindketten ugyanannak a duzzadó Mindig, mindenben csak ők" kisér- í erőkkel feltörő szabad polgári osz­JSttfcfc miattuk igyekeztem iá len ni. I tálynak. harcosai. Mindketten a néD­a kötetlen forma. A szerb költők kö­zül délmagyarországi Milos Cruyan­sz és Todor Máuojlovity. Mindketten élénk összeköttetést tartottak fenn a magyar irók alkotásával. Ady mellett Mikszáth és Gárdonyi, valamint Kosz­tolányi nratat közvetlen kapcsolatot a szerb irodalommal. Crnyánszki. kétség­telenül a legjobb szerb lírikusok kö­zül való. A regény- és novellairodalom terén ir.üködő irók' közül a délmagyar­erszáeri származású Jaksa IgnyatQVity, A régi szegedi halászat A múltkor a hódoltságkorabeli sze­gedi halászatról szólottunk, most a AVIII. század halaszóietóből szeret­nénk bemutatni néhány jellemző rész® letet,, amelyet egy érdekes kéziratból merítettünk. A Somogyi-könyvtár őr­zi Kováts István szegedi építőmes­ter önéletírását, amely varosunk XIX. századbeli társadalmára, polgári éle­lére nézve kiváló értékű forrásmun­ka. Kováts István a maga erejéből ó® kitartó buzgalmából sajátitja el mes­terségét. Külföldi tanulmányutakat tesz, az Akadémián pályázatot tűz k) építészeti szakmunka jutalmazására® neki köszönhető, hogy az árviz alkal* mával, majd a várbontáskor nagyér* Jtékü műkincsek, középkori faragott 1 kövek nem kallódtak el, mert a sa­ját pénzén vásárolta össze és később i a muzeumnak a jándékozta őket. j önéletrajz; Y-ói/ esetröfl-esetre né­• hány érdekes szemelvényt szeretnénk ! bemutatni, addig is, amig az égés® ] kézirat kiadására sor nem kerül. Anyai nagyapjáról, az 1748. születeti Kéri István halászmesterröl megem­lékezve, kitér az egykorú halászélet bemutatására is. > Abban az időben j Magyarországban mintegy középpont­íja volt Szeged a halkereskedésnek, [Százezer múzsákra ment, amit magá­iba Erdélybe szállítottak, mert a sze­Igcdick nemcsak a halfogáshoz, ha­nem annak földolgozásához is értet­itek. Jól tudták tisztítani, hasitanl, i szárítani, füstölni, gyékénnyel csoma­'golni, ugy, hogy a szegedi száraz ha­jlat évekig el lehetett tartani. Amint öreganyánk beszélte, számtalan kül­földi kereskedő jött és itt nagy bevá­sárlásokat tett hal- és halzsirból. Az­f időben a leghíresebb halhasitó telep tvolt a Porgány, Királica és az alsó s Tisza jobb partján vagy huszéhar­jminc tanyán hasttotlák a halat. Ne 'gondoljátok kedves gyermekeim, hogy ja Maros és Tisza folyók mindig ek­!korák voltak, ó nem! A Tisza bal* | partja elkezdve Csongrádtól le a Ti* •sza torkolatáig mindig kiemelkedett j medréből, úgyannyira, hogy legkeve­jsebb 50 n öl mérföldnyi terület via j alatt volt. Képzelhető/ha abban a > vízben elvetették a nagy hálót, néha jegyszerre kihúztak száz mázsányi ha* lat. \ 1855. évi szeptember hóban Vásár* {helyre utaztam hajók beszerzése mi* * att. A hajók közlekedése miatt • í kompkötelet eresztették a Tiszán és la közlekedés emiatt megakadt; Vár­inom kellett, nem lehetett átmenni. A j közelben Gölz János szegedi polgár két nagy hálóval halászott.. A bérlőt [kérdem kisvártatva — éppen most 'húzták ki a halót —, mennyi hal vol? ; benne. Azt mondta nagy Csányi Jós­ka, hogv megközelíti a száz bécsi má­zsát. Rágondoltam, hogy ez még a {régi aratás. 1855-ben a vizjárta föl­dek mind elöntés alatt voltak. Még • század elején egészen 1855-ig nem ke­vesebb, mint négyezer ember volt, akik' halfogással, annak" feldolgozásá­val, vagv kereskedéséve! foglalkoz­tak. Azt lehet mondani, hogy majd az egész Felsöváros*. S z ö s e dl Bálint Olvassa a Oélmagvararszágot, hirdessen a Qélmagyarországbanl

Next

/
Thumbnails
Contents