Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-26 / 20. szám

0 ii L M AGYABOKSZA G szácvetikoztcm idült csinytevések'ért. SZERDA, 1944 JANUAR 26.{'Továbbá a legnagyobb tiszteletet érOrök-diák .Végtelenbe nyúló éjszakákon, akár félálomban, akar egészben, olt ülök gyakran a piaristagunnázimpban, a faragott padok közt, befejezek egy megkezdett, de időt elölt abbanhagyott monogramot s ugy hajt valami, hogy siessek, mert elkések. A bánáti kisváros zegzugos utcái során járva aztán, csodálatos módon összevegyül az ottani rendház a szegedivel, nekem suttognak a Tisza felé néző öreg lak, az árnyékuk megnövekedik és szinte hallom az eltávozott lelkek bucsuüzenelét. amint meglátogatják a hajdani hajlékot. összezsugorodva, kutakodva a vég.elenben, amit a kényelmes ember szeret semminek nevezni, évtizedeket repülök vissza, lábujjhegyen járok, hirtelen és szögletesen meghajtom magam, mert elhaladt előttem Kiss Sándor, vagy Linder Róbert megtestesült jósága. Csak félő tisztelettel tudok feltekinteni rájuk, pedig soha nem bántottak senkit, A gyerek gondol igy az apjára, akit nagyon szeret még akkor Is, ha a sarokba lérdeltette. Nem tudom, más hogyan van vele, ae rn'm csak a diákkorom, hanem az egész életem össze van forradva ezzel a két piaristával. Ballagó tluierültségemben nem ismerem meg a jóismerősöket sem, még mindig a régi utcákat róvom s kós gondolat nevcletlenkedik felém, hirtelen megrezzenve nézek körül. — Jaj, ha meglátna Linder páter, most kiolvasná a szememből a gondolatomat! Tőle tartok jobban, hiszen Kiss Síipdor költő volt s azok megértőbb lelket, tul tudnak hatolni a látható határokon is, megértik a gyerek vibráló, kiszámíthatatlannak tetsző lelke elcsúszásait, szerelik a gyereket, nem nz ellenséget, a kezükre adott nyers ,natciiát nézik benne. Nem mintha Lindemlő lanitói rend uj hajtásait szem lélve, még mindig képtelen vagyok menekülni az összehasonlítás elől. — Ez az igazi piarisla, gondolom, Kiss Sándorra emlékeztet, vagy Linder Róbertre. Talán csak az alakjuk, egy-egv mozdulatuk, valami a hangjukból, a mosolyukból, de az övék. Opálos szinü téli napokon, amikor olyan az időjárás, mintha elkésett október volna, áhítattal környékezem a szegedi rendházat, mert a gyerekkorombelitől' nehéz sorompók választanak el. Egynek érzem, egynek nézem azért a kettőt s hogy a minap korán reggel arrafelé volt dolgom, csak ugy tudtam közeledni feléje, mint kezdetben. Lábujjhegyen, derekamat hirtelen és félszegen meghajtva haladtam el előtte, aggodalmas csodavárással lesve, hogv hátha felbukkan a fasorban Kiss Sándor, vagv Linder Róbert alakja. jStevan Szremac, Veljko Petrovity, ' Milán Kasanin, nemcsak Délmagyaror* szág területén születtek, hanem költé* szetük össze is nőtt e földdel. A ma* j gyar kulturszférában élő szerb költőid kapcsolták be a szerb szellemiséget así uj európai kulturába, a szerb nemzeti eszmét az irodalomban ők vitték diadalra. A magyar kulturának minde« ilt élő kisebbségre ez volt a hatása. fW Hogyan látják a szerbek a magyarországi vérrokonaik szerepét a szerb kulturában Dr. Szvetiszláv Sztefánovity neves szerb irodalmi kritikus és művelődéstörténész állapította meg, hogy a polgári osztály megalakításában s életformájuk európaisitásában, ezenfelül a nemzeti kultura megújításában a magyarországi szerbek jó másfél századdal jártak a többi szerbek előtt. A szerb művelődés cs az uj szerb irodalom magyar földön fejlődött ki s innen sugárzott ki hatása a többi szerblakta területre. A szerb királyság bukása után, az ozmán birodalom fenn.. , . hatósága alatt a szerb nép nemzeti mikor valami paj- életénpk megnyilvánulásai el voltak fojtva. A rájasorban élő nép őrizte meg csupán a nagy nemzeti mult emlékeit néni énekeiben, regéiben. A modern, európai kultura feszitő ereje ezt a népi etemet termékenyítette meg Magyarországon. ahova a szerb nép nagvobb csoportja menekült a törökök elől abban a reménvben, hogy hazája hamarosan felszabadul s bele kapcsolódhalik a nyngateuröpai kulturélel vérkeringésébe. Vuk Karadzsity magyarországi szerb iró harcolta meg a szerbek kulturális megújhodásának harcát. Az dert félre lehetett volna bármivel vezetni. hiszen elég volt, hogy szemébe j! , , . . , , , . . , . ' -i ; irodalmi nyelv alapjául a népi szerb nézzen a gyereknek s csak annyit • ; , ,„,.',,„ ... OJ nyelvet akarta tenni s kérlelhetetlenül {küzdőit azok ellen, akik egy általános : szláv nvi .lvet akartak irodalmi nyelv•> vó fejleszteni a szerbek között is. A :l^ < szerb irodalom és kuliura alapja csak a népi szerb nyelv lehet— hangoztatta. mondott: _ l'e most hazudsz! — Igenis, tanár ur, hazudok. Egv hosszú életre való ajándék a útit akkor kaptam tőle. Ne folytasd, nem vagy azok közül vn'ö akiknél ez kifizetődik. Mert szent jgaz, hogy ncgy töke, ha valaki bánni tud vele. De ahhoz más tipus kei). Mái világra, furcsán kamatozott ez nálam. Liöfordult, hogy ott lebegett már a számon a füllenlés társadalmi kényszere, mikor mfegiorpantam és kimondtam az igazat. Szenzációs volt a alása. Az emberiség nagy része költészet elemeiből táplálkoznak, az uj kor eszmeáramlatát teljesen nemzeti szellemmel telilik. Nem csoda, ha szivesen '.áija ki leikél a fiatalabb Írógárda a két költő hatása előtt. Branko Radicsevity példájára fejlődő keltők közül Petőfi főleg Zraárja és Gym-o Jaksityra volt nagyobb hatással, az utóbbi maga állapítja meg, hogy el sem tudja önmagát képzelni Petőfi hatása nélkül. Zmáj költeményei között számos Petőfi-forditás szerepel s nem egy átköltés. Zmáj Arany-balladákat is fordított és a Toldit is átültette. Nem egy verse a nagy magyar költők eszméinek sugalmazására formálódott ki lelkében. A Zmáj fordításainak nagy balása volt a szerb irodalomra. Közvetlen kapcsolatba került velük a szerb irodalom a kézépeurópai irodalmi áramlattal. Ugyanebben az időben fordított Jókaiból M Ián Rakitv. A Toldi-forditások és Jókai müvei a Vila cimü szerb folyóirat hasábjain láttak napvilágot. Á folyóirat Belgrádban jeleni meg. Branko I-iadicsevity 1843-ban kezdte ei munkásságát. Az általa elindított uj szerb irodalom tehát egy százados múltra tekinthet vissza. Az első költői csoport kivétel nélkül magyarországi volt, és pedig Bránkó Radicsevity. Zmáj, Gvurő Jaksity, Laza Kosztity cs Milcnko Gresity. Az első irodalmi csoport tevékenységét a szerbiai Vojiszláv llity fejezi be, akinek bensőséges lelki kapcsolatai voltak MagyarországSzerbia kultúrájának folytatni kell szellemi életét ott, ahol a szerb birodalom megbuktatásakor az félbeszn-La]. Lírája nem egy gyöng/T magyar kadt. A szerbség nem olvadhat bele I országi támakört ölel fel,"igy a'Burnót félevem alásan a más- scmmiféle szláv ingerbe, ha az mind-!csu a sajkáskcrülcttől, A csárdában s most, jeicn-.em aiasan a mas ,, „em7.pt n ve hm is jár! a nagy orosz nemzet nyelve is. Az európai és magyar nemzeti mozgalom szele csapta meg a szerb nyelvészt, aki Magyarországon vitte diadalra eszméit. A nyelvi harcot irodalmi téren ugyanis fel van készülve rá,"hogy ha- Branko Radicsevity folytatta, aki szin zugságot hall, az arra adott válaszra endezkedik be, aztán az igazsággal cm fud mit csinálni, zavarba jön. Elvágtam az okoskodása fonalát. Megbukott. Hozzá teszem még azt is, hagy i hazugságtól maradhattam volna kedves cimborája, de az igazságot képtelen volt elviselni,. Tanultam tőle még valamit, de ezt már nem tudtam mindig betartani. A Luther Márton hires mondását: Es gibt auf Érden kein grössere List, AIs wer seiner Zunge Meister ist. Yiel denken, wenig sagen, N'icbt antworten auf alle Fragen. Ha néha nagyritkán meg voltam magammal elégedve, (végtére szabad tén Magyarország szülöttje s itt is élt. Lirája megüti az uj európai szellem színvonalát. Eszméi ujak, kifejezése a népi -nyelvben gyökerezve fordulatos és erőteljes s amellett könnyed is. Játszva tudja kifejezni a legsúlyosabb," és legújabb eszméket. Lirája egyszerre meghódítja az egész szerb nemzetet, a magyar határokon belül és tul. Bran'-'o Radicsevity alkotása alapja lett az uj szerb kulturának s halasa megérződik a mult század végéig. Vuk Karadzsity nyelvreformja a szerb nyelv megújhodását eredményezte, ajtót nyitott vele a modern európai kultúrának s Branko Radicsevity nemzeti költészetével ezt az uj korszellemet nemmások. A második írói csoport 1900-tól a világháborúig uralkodik a szerb irodalomban. Ehhez a csoporthoz tartozik Miieta Jaksity, Aleksza Santity, Ducsity, Sztefánovity, Bozse Nikolájevity, Yojiszláv llity, Fandurovity, Veljko Petrovity, Milán Csurcsin. Á történelmi témák és népköltészeti anyag mellett már megjelenik a belső átélések modern vázolása, hosszabb lélektan; elemzések, leíró és elmélkedő lira. A történelmi anyagot és népi elemet igyekeznek átértékelni, spiritualizáltr Erős nyugati hatás vehető észre ezen a költészeten, de a szerb lira magyarországi újjáéledésének tudata és annak becsülése is észlelnető benne. Aleksza Santoty költészetében fellelhető a magyarországi költői hatás. A harmadik korszak költői a két világháború közt alkotnak. A köttök ekkor már az egész szerblakta területről származnak. Irányaik különfélék. zeti taiajba oltotta s az elfojtott nem- Formában uralomra jut a szabadvers. zeti erőket magasba lendítette. Rranko Radicsevity nem képvisel irányt a em is elfogultnak lennem önnia- szerb irodalomban, ő £ teljes szerb lélek kifejezője, őt soha sem táraadták egvdlda'uság miatt, mint tették más szerb költőkkel kapcsolatban. Bár Branko Radicsevitv nem üti meg Pegamtual szemben), a mosoly lobogóját félárbocra eresztettem az ajkamon, a mellemet kidüllesztettem s hangosan kurjantva abban a biszetnben, hogy nem hallja senki, azt mondtam: tőfi mértékét, de mégis sek vonás van _ Ess Sándor, Linder Róbert, mi benne, amely Petőfinek rokonává teért nem Játtok most? í SZÍ. Mindketten ugyanannak a duzzadó Mindig, mindenben csak ők" kisér- í erőkkel feltörő szabad polgári oszJSttfcfc miattuk igyekeztem iá len ni. I tálynak. harcosai. Mindketten a néDa kötetlen forma. A szerb költők közül délmagyarországi Milos Cruyansz és Todor Máuojlovity. Mindketten élénk összeköttetést tartottak fenn a magyar irók alkotásával. Ady mellett Mikszáth és Gárdonyi, valamint Kosztolányi nratat közvetlen kapcsolatot a szerb irodalommal. Crnyánszki. kétségtelenül a legjobb szerb lírikusok közül való. A regény- és novellairodalom terén ir.üködő irók' közül a délmagyarerszáeri származású Jaksa IgnyatQVity, A régi szegedi halászat A múltkor a hódoltságkorabeli szegedi halászatról szólottunk, most a AVIII. század halaszóietóből szeretnénk bemutatni néhány jellemző rész® letet,, amelyet egy érdekes kéziratból merítettünk. A Somogyi-könyvtár őrzi Kováts István szegedi építőmester önéletírását, amely varosunk XIX. századbeli társadalmára, polgári élelére nézve kiváló értékű forrásmunka. Kováts István a maga erejéből ó® kitartó buzgalmából sajátitja el mesterségét. Külföldi tanulmányutakat tesz, az Akadémián pályázatot tűz k) építészeti szakmunka jutalmazására® neki köszönhető, hogy az árviz alkal* mával, majd a várbontáskor nagyér* Jtékü műkincsek, középkori faragott 1 kövek nem kallódtak el, mert a saját pénzén vásárolta össze és később i a muzeumnak a jándékozta őket. j önéletrajz; Y-ói/ esetröfl-esetre né• hány érdekes szemelvényt szeretnénk ! bemutatni, addig is, amig az égés® ] kézirat kiadására sor nem kerül. Anyai nagyapjáról, az 1748. születeti Kéri István halászmesterröl megemlékezve, kitér az egykorú halászélet bemutatására is. > Abban az időben j Magyarországban mintegy középpontíja volt Szeged a halkereskedésnek, [Százezer múzsákra ment, amit magáiba Erdélybe szállítottak, mert a szeIgcdick nemcsak a halfogáshoz, hanem annak földolgozásához is értetitek. Jól tudták tisztítani, hasitanl, i szárítani, füstölni, gyékénnyel csoma'golni, ugy, hogy a szegedi száraz hajlat évekig el lehetett tartani. Amint öreganyánk beszélte, számtalan külföldi kereskedő jött és itt nagy bevásárlásokat tett hal- és halzsirból. Azf időben a leghíresebb halhasitó telep tvolt a Porgány, Királica és az alsó s Tisza jobb partján vagy huszéharjminc tanyán hasttotlák a halat. Ne 'gondoljátok kedves gyermekeim, hogy ja Maros és Tisza folyók mindig ek!korák voltak, ó nem! A Tisza bal* | partja elkezdve Csongrádtól le a Ti* •sza torkolatáig mindig kiemelkedett j medréből, úgyannyira, hogy legkevejsebb 50 n öl mérföldnyi terület via j alatt volt. Képzelhető/ha abban a > vízben elvetették a nagy hálót, néha jegyszerre kihúztak száz mázsányi ha* lat. \ 1855. évi szeptember hóban Vásár* {helyre utaztam hajók beszerzése mi* * att. A hajók közlekedése miatt • í kompkötelet eresztették a Tiszán és la közlekedés emiatt megakadt; Várinom kellett, nem lehetett átmenni. A j közelben Gölz János szegedi polgár két nagy hálóval halászott.. A bérlőt [kérdem kisvártatva — éppen most 'húzták ki a halót —, mennyi hal vol? ; benne. Azt mondta nagy Csányi Jóska, hogv megközelíti a száz bécsi mázsát. Rágondoltam, hogy ez még a {régi aratás. 1855-ben a vizjárta földek mind elöntés alatt voltak. Még • század elején egészen 1855-ig nem kevesebb, mint négyezer ember volt, akik' halfogással, annak" feldolgozásával, vagv kereskedéséve! foglalkoztak. Azt lehet mondani, hogy majd az egész Felsöváros*. S z ö s e dl Bálint Olvassa a Oélmagvararszágot, hirdessen a Qélmagyarországbanl