Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-04 / 2. szám

MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A kormányhoz közelálló Esti Magyarországban irja Szvatkó Pál: Az elmúlt koníerenciázó korszak alatt az Egyesült Nemzetek képviselői még valami olyanban állapodtak meg, amiről tudomásunk van. Róla tehát határozottan beszélhetünk. Ez a megállapodás a háború végére, a háborúból való kibontakozásra vonatkozik. 'Közölték, hogy az Egyesült Nemzetek a >íeitétel nélküli megadás* elvének alapján állnak, azaz azoktól a nemzetektől, amelyek a háború folyamán helyzetüknél fogva a tengely oldalára sodródtak, a háború végén az Egyesült Nemzetek győzelme esetén a teljes fegyverletételt, az állami lét, az önálló intézkedési, cselekvési és igazgatási jog teljes feladását követelik. Egyelőre ez az elhatározás tisztára elméleti. De a feltétel nélküli megadás elvének alkalmazása ellen még akkor is tiltakoznunk kell, ha az csak elméleti szempont és nem reális hatóerő. Mint irányelvvel, mint doktrínával, mint politikai axiómával sem azonosíthatjuk magunkat vele. El kell utasítanunk. bármily oldalról jön is. A véleményű ok szerint a feltétlen megadás elvének elterjedése és esetleges diadalra jutása a legnagyobb katasztrófát jelentené Európára és lehetetlenné tenné a későbbi, igazi megbékülést. 'Annyira elrontaná a helyzetet, annyira urakra és rabszolgákra osztaná a világot (s a szerencsétlen Európában kétszázmillió rabszolgát nevelne), hogy a lealázás mérges fullánkja sok-sok millió szívben örökre terror és fegyveres irfézkedés ellenére sem tudná megóvni a. világot az ujabb zavaroktól és a későbbi állandó bonyodalmaktól. Ho gyan beszélhet békéről és uj, boldogabb Európáról az, aki az állapotok kíméletlen elmérgesitésévcl kezdi és kétszázmillió embert eltaszít magától? Feltétlen megadást például Hitler sem követelt Pétaintől, pedig igvőzelme Franciaországban teljes volt. Lehetetlen áz >uj boldog Európát kiépítését olyan rossz és ellenséges rendszerrel megkezdeni, amilyenhez hasonló még sohasem létezett és amely az 1918-ban alkalmazott (és sokszor meghánt") rendszernél kétségtelenül rosszabb és kegyetlenebb". Mert mit jelent a feltétlen megadás sok est ben? Azt például, hogy a rendet és a stabilitást olyan országokban is tönkreteszi, ahol mé|g valóban van rend és stabilitás, s e meglevő rend és stabilitás hajlandó békéset! együttműködni minden észszerű Európa-ujjáépitésnél. Ez a tönkretétel talán a cél? Meg jobban szétzúzni Európát s olyan országokat az anarchiába taszítani, amelyek bizonyították, hogy más érdekeinek megsértése nélkül, csupán önvédelmükre gondolva, a legnyomasztóbb körülmények ellenére biztosítani uidiák a területükön élő millió és millió ember nyugalmát és konszolidációját? Kinek a malmára hajtaná a vi'zet, ha a feltétlen megadás kívánságával a rend és a stabilitás utolsó pilléreit is eltüntetnék a kontinensről? Aiigha az épitő és a megnyugtató erők malmára. Mert senki sem vonhatja kétségbe, hogy a feltétlen megadás elvének alkalmazása a szilárd rendű országokban (például Finnországban) az anarchia, az összevisszaság, a polgár-" háború, a hosszú züllés és a teljes fel-j fordulás kíméletlen bevezetését jelen tené. A feltétlen megadás ugyanis azt' eredményezi, b.ogy az addig megfelelőj tekintéllyel rendelkező kormány a bevált és régebben becsült rendszer — /elveszti tekintélyét, a zűrös elemek felszabadulnak, a zavarosban halászni akarók előmerészkednek, a demagógia diadalmaskodik, a fejnélküli országokéban megszűnik a jogrend, a jogálla-. •pat • éigyas érdéfcszövetkezetek azt. cselekedhetik a néppel, amit akarnak.' frqgyebiüiiől fejlődésről többé szói, Bt * a BVngalmat teefeliebb az. idegen szurony biztosíthatja, ami az I

emberi jogok végét, az önrendelkezési és a páratlan szabad elhatározás lehetetlenségét okozná. Tartósan bekövetkeznének azok a zűrös állapotok, amiket éppen az Egyesült Nemzetek kárhoztatnak egyes megszállt országokban. * Nem részletezhetjük, hogy a feltétlen megadás elvének alkalmazása milyen végzetes és hosszú káoszt teremtene Európának olyan területein, ahol eddig a nemzetek önerejükből el tudták kerülni az anarchiát és a szélsőségeket. A káosz és az anarchia megteremtése esetleg lehet katonai eszköz a háború alatt, de mire való volna a háború vegén? Mi, magyarok éppen ezért semmiféle szempontból nem támogathatjuk a feltétel nélküli megadás elvét — mint Szüllö Géza legutóbbi felsőházi beszédében már kifejtette — s más kivezető eszközökben látjuk a tartós béke felé haladó igazi okos megoldást. A Teheránban elhatározott elv egyébként is rengeteg ellentmondásba ütközik s alkalmazása sok esetben fizikai lehetetlenség. Hogyan adja meg magát például feltétel nélkül a háborút befejezni akaró ország, ha határainál és közelében semmiféle olyan szövetséges haderő nincsen, amellyel szemben a feltétel nélküli megadás gyakorlatilag végrehajtható volna? Mit cselekedjék? Tényleg várja meg, amig az anarchia, a polgárháború diadalmaskodik a területén s csak aztán van joga befejezni a háborút, amely közben esetleg olyan fordulatot vett, amelyhez már régen semmi köze sincsen? Sok szempont igazolja, hogy a feltétlen megadás elvét minden esetben alkalmazni lehetetlenség — s nem is lehet átgondolt céljuk azoknak, akik Európában nem anarchiát, hanem békét és prosperitást kivánnak s a még el nem pusztult értékek vagy jogrendek megóvását. Más megoldási módot kell keresni, más biztosítékokat, a háborús célok megvalósításának más eszközeit, nem a rontó és az utolsó stabilitásokat tartóósan megsemmisítő elméletet. Senki sem csodálkozhat, ha a magvarság nem támogathatja a feltétel nők üli megadás doktrínáját, amit a saját szempontjából végzetesnek, minden nemzeti értékét megsemmisítőnek, öldöklő anarchiába taszítónak és bizonyos körülmények között gyakorlatiing végrehnjthatntlnnnnk tart. HÍREK Kihúzták az erdélyi nyereménykölcsön egymilliós főnyereményét Budapest, január 3. rA kora reggeli órákban szokatlanul népes volt a Szalav-utcai pénzügyigazgatóság környéke az erdélyi nyereménykölcsön húzása alkalmából. Először a főnyereményt búzták ki. Mindenki izgatottan szorongatta kezében a tuljadonában levő kötvény sorszámát. Közben felhangzott az elnök szava, mely kihirdette a nagy ese-j ményt, hogy az egymillió pengős főnyereményt a 245. sorozat 874. számú kötvénye nyerte. Ezután a feszültség kissé engedett. A jószerencsét lesők izgatottan morzsolgatták keztyüjüket, a kezükben levő papírdarabokat és várták a következő bejelentést. Ismét felharsant a szó. A 200.009 pergős nagy nyereményt a 445. sorozat 019. száSzegedi utmutató A somogyi-könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszolgalat. Az egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszolgálat. A városi mnzenm egész eynen nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Takács István Klauzál-tér 3, Just Frigyes Petőfi Sándor-sugárut 41b., Selmeczi Béla Somogyitelep IX. u. 489, Török Márton Csongrádi-sugárut 14. Városi Szinház: Fekete Pcter. Mozik műsora: Belvárosi Mozi: Ágrólszakadt urileány, Széchenyi Mozi.- Boldog idők, —o()o— AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTE NYOLC úRAKOK, VÉGE REGGEL NÉGY ÓRAKOR. —oOo— — Előfizetőinkhez! A vonatkozó miniszteri rendelet alapján a lapok az idén nem adhatnak ki naptárt, igy a Délmagyarország sem küldheti előfizetői részére az előző években szokásos ajándékkönyvet. — Tukats Sándor főispán üdvözlése a városházán. A szegedi MÉP Újévkor a városházán üdvözölte dr. Tukats Sándor főispánt. A küldöttséget dr. Recktenwald Kristóf ügyvéd vezette és az üdvözlő beszédet is ö mondotta. A beszédre a főispán hosszasan válaszolt és sorbavette a város közellátási kérdéseit is, amelyet — mint mondotta — a hatóság jól oldott meg — Barabás Béla árvaházi igazgató temetése. Nagy részvéttel temették el Újév délutánján Barabás Béla városi árvaházi igazgatót, városi tanítót. Min! szolgálatot teljesítő tartalékos főhadnagyot a katonai parancsnokság saját halottjának tekintette és temetését katonai pompával rendezte meg A katonai helyőrségi kórház udvarán felállított ravatalt a gyászoló családon kívül a bajtársak, kartársak, barátok és ismerősök sokasága vette körül. A gyászszertartás után a mórai tantestület nevében Szikora Károly hitoktatóba városi tanítói kara nevében Szabó János felügyelő-igazgató búcsúzott a jó pedagógustól és kedves kartárstól. Barabás Béla 24 éven keresztül a legnehezebb időkben volt a város árváinak gondozója, szerető atyja s működésével felettes hatóságainak mindig a legteljesebb elismerését vivta ki. Barabás Béla sokoldalú elfoglaltsága meltett számos társadalmi egyesületben is tevékenyen működött. — Tilos forgalomba hozm tápérték nélküli örieménytakarmányt. Budapestről jelentik: Báró Bánífy Dániel földmüvelésügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben szabályozza az árpatakarmányliszt, árpakorpa, az arpahéj, borsótakarmányliszt, a borsókorpa, a borsóhéj, a cirokkorpa, a hajdinakorpa, a kölcstakarmányliszt es rizstakarmányliszt minőségét és forgalmát, valamint a cirokhéj, a hajdinahéj, a kölesbéj és a rizshéj forgalombahozatalát. A rendelet tiltja azt, hogy takarmányozási célokra tápé.rtékkel nem biró őrleményt, például cirokhéjat, hajdinahéjat hozzanak forgalomba, vagy ezeket más takarányozás szemj pontjából értékes őrleményekkel kemu kötvénye kapta A két 50.000, verjék és igy ennek tápértékét is lepengőt a 200. sorozat 856. számú és'rontsák, továbbá hogy kevésbé értékes a 140. sorozat 839. számú kötvényei őrleményt az őrleményt meg nem illenyerték {tő néven, például árpakorpát árpataAz öt 10.000 pengős nyereményt karmányliszt néven, vagy árpahéjnt L <-' * <-> rrw!' r»*»rvn n<NvfJn CTG n A77olz fr\rífí>a 207. sorozat 044., a 69. sorozat 662., a 302. sorozat 588., a 342. sorozat 415. és a 302-es sorozat 725. számú kötvények tulajdonosai szerezték meg. árpakorpa néven, stb. hozzák forgalomba. (MTI) — Eljegyzés. E n r e f f v Mária (Budapest) és Mihalovits Elemér (Szeged) eljegyezték egymást. (Minden külön értesítés helyett. Werner Dezső kírályhalm! plébános beiktafása (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnap délelőtt iktatta be hivatalába Raskó Sándor apostoli kormányzó Werner Dezső királyhalmi plébánost. Délelőtt 10 órakor a királyhalmi plébániatemplomban nagy papi segédlettel, Veni Sancteval kezdődött az ünnepség. Raskó Sándor beszédet intézett elsősorban az újonnan beiktatott plébánoshoz; figyelmeztette kötelességeire s a bivek bizalmába és szeretetébe ajánlotta. A beszédközben alkalmas szavak kíséretében adta át az uj lelkipásztornak a templom kapujának kulcsát és az evangéliumos könyvet: jogainak és kötelességeinek jelképeit. Werner Dezső, mint újonnan beiktatott plébános elmondotta első szentbeszédét és szentmiséjét. A kórust Csornák Elemér, a dóm karnagya irányította. rA szertartáson megjelent dr. Tukats Sándor főispán, a kegyúr város képviseletében dr. Tóth Béla helyettes polgármester, C o n k a Miklós főügyész és Dékány Sándor főtanácsos. A papság nagy számmal jelent meg dr. Krémer Tamás kerületi esperes vezetésével. Déli 1' órakor közebéd volt, amelyen aa első felszólaló Raskó Sándor apostoli kormányzó XII. Piiis pápára és a Kormányzó úrra mondott köszöntőt. Utána dr. Tukats Sándor főispán szólalt fel és biztosította az uj plébánost a hatóságok támogatásáról. Dr. Tóth Béla a kegyúr város nevében üdvözölte Werner Dezsőt, aki meghatottan mondott köszönetet. —o— — A Nemzeti Munkaközpont polgári iskolai esti tanfolyama. A Nemzeti Munkaközpont most is megnyitja polgári iskolai tanfolyamát. Jelentkezni lehet az I„ II., IIL és IV. osztályokba. Lesz előkészítő tanfolyam is, melyre azok jelentkezhetnek, akik az elemi iskola VI. osztályát elvégezték és az V. és VI. osztályokban nincs elégséges osztályzatuk. A tanfolyamra minden 18. életévét betöltött munkás és munkásnő jelentkezhet akár tagja a Munkaközpontnak, akár nem. Jelentkezés január 3-tól 25-ig a Szentháromságutca 5. száin alatt a Nemzeti Munkaközpont irodájában délelőtt 9—12, délután 4—6-ig. — Halálozás. Takács József ny. városi fogyasztási adóbiztos f. hó 3-á» elhunyt. Temetése 5-én, szerdán délután 3 órakor a Dugonics-temető ravatalterméből 273 — Szerelmi tragédia a cselédszobában. Budapestről jelentik: Az Irányiutca 15. számú házban dr. Vámossy Lászlóaé táblabíró özvegye lakásának cselédszobájában vasárnapra virradóra Kreisz Ferenc 29 éves vecsési ácsscgéd előbb agyonlőtte a lakásban szolgáló menyasszonyát, Magyar Juliska seregélyesi születésű 23 éves mmdenesleányt, majd sajat magát lőtte főbe. A tragédiát dr. Vámossvné fedezte fel vasárnap reggel. A cselédszoba belülről elzárt ajtaját a házmester nyitotta fel, de már egyik áldozaton sem lehetett segíteni, mire a mentők megérkeztek, a mindenesleány és vőlegénye meghalt. A rendőri bizottság megállapította, hogy az ácssegéd két lövést tett menyasszonyára, ezek közül az egyik a fejébe fúródott a halánték felett, a másik a vaságyban akadt meg. Magára is kétszer lőtt Kreisz Ferenc, az egyik golyó az ágy lelett függő kép rámájába fúródott, a másik pedig a jobb szemzugon át a fejbe hatolva az agyvelejét roncsolta szét A halálos szerelmi tragédia hátterének tisztázására megindult a rendőri nyo* •ni mozáv.