Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-20 / 15. szám

ÜSUTORTOK. 1944 JANUAR 20. Churchill általános derültség közbet a következőképen válaszolt: — Aggodalma hálára kötlez engem, pillanatnyilag azonban nem áll módomban, hogy valamilyen javaslatot tegyek megszabott életmódom megváltoztatására. Egy másik képviselő kérdésére válaszolva a miniszterelnök kijelentette, hogy a közeli jövőben az alsóházban nyilatkozatot akar tenni az általános és az olaszországi hadihelyzetről. (MTI) Eden nyilatkozott a lengyel kérdésről és a spanyol légióról Lisszabon, január 19. Mint a brit hírszolgálat jelenti, Eden külügyminiszter az alsóház szerdai ülésén több kérdésre válaszolva nyilatkozott az orosz—lengyel kérdésről. — Nem hiszem — mondotta —, Kogy kedvező volna számunkra, ha jelen időpontban megkísérelnénk megvitatni mindezeket a rendkívül nehéz és kényes ügyeket. Természetesei\ ezek a kérdések állandóan igen mélyen foglalkoztatják őfelsége kormányát, különösen pedig a külügyi hivatalt és szoros érintkezésbe vagyunk mindkét szövetségesünkkel, a szovjet köztársaságok kormányával és a londoni lengyel kormánnyal, leghőbb óhajunk az, hogy békés rendezést hozzunk létre a két ország közölt és ennek elérése igen fontos következményekkel járna Európa jövője szempontjából. Még van reményünk arra, hogy kedvező megoldást érhetünk el. (MTI) Lisszabon, január 19. Londonból jelentik, hogy Eden az alsóház szerdai ülésén válaszolt több kérdésre, amely érintette a spanyol csapatoknak a keleti arcvonalon való jelenlétét is. Eden a kővetkezőket mondotta: — Bár a »Kék hadosztály* nagyobbik részét nemrég visszavonták Spanyolországba, bizonyos számú önkéntes a keleti arcvonalon maradt és belőlük alakították az úgynevezett spanyol légiót. A lon'doni spanyol nagykövet utján értesítettem a spanyol kormányt, hogy a jelenlegi és jövendő angolspanyol kapcsolatokra milyen komoly hatással kell lennie annak, hogy Spanyolország nem semleges módon továbbra is segiti ellenségeinket szövetségeseink ellen folytatott harcukban. Madridi nagykövetünk nem mulasztott el egy alkalmat sem, hogy viláígosan kifejtse álláspontunkat és most újból utasítottuk, hogy további eréllyel tiltakozó lépést tegyen a spanyol kormánynál. Az alsóházban felvetették az európaiaknak az uj világba való kivándorlásának kérdését is. Eden ezzel kapcsolatban kijelentette, nincs tudomása arról, hogy az újvilág államai közül bármelyik is kifejezésre jutatta volna azt a hajlandóságát, hogy befogadja az Európából jövő bevándoroltakat, ha ezek a háború után nagyobb tő megekben kívánnának elhagyni hazájukat. Szeretném remélni — mondotta Eden —, hogy a háború után Európában jobb állapotok lesznek és az európai államok lakossága nem fogja kivánni elhagvni hazáját. (MTI) Az anqol sajtó nyomósa e spanyol kormányra Amszterdam, január 19. A Német TI jelenti: Az angol sajtó behatóan foglalkozik Eden külügyminiszternek az alsóházban tett kijelentésével, amely sEerint még mindig harcolnak spanyol önkéntesek a keleti arcvonalon. A lapok a kijelentéshez fűzött magyarázataikban erős nyomást igyekeznek gyakorolni a spanyol kormányra. Az Evening News azt irja. hogy Franco tábornoknak most döntenie kell állásfoglalása felöl. Sir Sámuel Hoarcnak Madridban ismételten erősen tiltakozni kell, minél előbb és minél erélyesebben annál jobb, (MTI) „A béke megszervezése, de nem ugy, mint 1918-bar/' A Harmadik követelmény az, hogy a béke az Egyesült-Államokban vagy az egysült nemzetek bármelyik tagjánál ne süllyedjen le politikai pártvitává. Az ellenségeskedések megszüntetése és a formális békekötés között hosszabb időnek kell elmúlnia. Magától értetődik, hogy világszervezetet kell teremteni, amely már gazdasági hatalmánál fogva is lehetővé teszi a béke biztosítását és valamennyi nép életszintjének felemelését Az amerikai népnek óriási többsége, tekintet nélkül fajra, vallásra, vagy politikai meggyőződésre, azon a véleményen van, hogy az Egyesült-Államoknak vállalnia kell a felelősség egy részét. Az amerikai nép tudja, hogy nem bujhatunk a pincébe, ha a láthatáron nemzetközi felhők mutatkoznak. Tudjuk, hogy mi is a világ és az emberiség egy részét alkotjuk. (MTI) Roosevelt lefogyott Washington, január 19. A Bfrá«->{ pesti Tudósitó jelenti: Early Stephen,. Roosevelt elnök titkára közölte* hogy az elnök betegsége miatt 5 kiló* lefogyott. Roosevelt most időnkint job* ban van, időnkint ismét rosszul vgn, mindazonáltal általános egészségi ál*j lapota láthatólag javult. Orvosai óv ják a megerőltetéstől. (MTI) Elhalasztották az omerika? munkaszolgálat törvényjavaslatának tárgyalását Amszterdam, január 19. Mint • brit hírszolgálat jelenti, az északamerikai képviselőháznak katonai ügyekkel foglalkozó bizottsága határozatlan időre elhalasztotta Roosevelt törvény* javaslatának tárgyalását, amelyben a nemzeti munkaszolgálat bevezetését követelt. A bizottság elnöke kijelentet* te: elhatározták, hogy a törvényjavas* latot >függőben tartják®, mivel jelenleg még további fejlemények érlelődnek. (MTI) Nem beriil ser Szegeden a közellátási hivatal decentralizációjára A hatáság álláspontja szarint a közellátási hivatal mai adminisztrációja jobban szolgálja a lakosság érdekeit . —, Nincs már tömegelés a közellátási hivatalnál Washington, január 19. Az •Egyesűit nemzetek fóruma* kedden gyűlést tartott, amelynek során Taft köztársaságipárti szenátor és Barkley demokratapárti vezér nyilatkoztak az EgyesültÁllamok háború utáni politikájáról. Taft szenátor elvi jelentőségű beszédében a következőket mondotta: — Habozás nélkül vállalnunk kell nemzetközi kötelezettségeket cs katonai őrszolgálatot ujabb háború megakadályozása végett. Egyetlen világhatalom létesítésének terve teljesen megvalósíthatatlan. Azt hiszem, hogy Angliával való katonai szövetség, vagy az Egyesült-Államok, Anglia, Orostzország katonai szövetsége elkerül, hetetlenül ellenszövetségre vezelne, amely ujabb háborút idézne elő. Inkább azt hiszem, bogy szuverén államok szövetségét kell létesíteni, amely az egész világon a törvény és a rend uralmán alapulnak. E tervek megvalósításának kilátásai! véleményeim szerint kedvezőek. [ Taft nemzetközi törvény megalkotását javasolta, amely szabályozná valamennyi állam tevékenységét a saját határain kivül és egyúttal gondoskodnék a fegyverkezésnek korlátozásáról is. Azonkívül az európai, amerikai és távolkeleti országok szervezetei döntőbíróságot alkothatnának. Taft egy nemzetközi rendőri hatalom ellen fordult és követelte, hogy a háború befejezése után csak hosszú idő elmultával teremtsék meg a végleges bekeszervezetet. Barkley demokrata vezér annak a véleményének adott kifejezést, hogy a béke ellenségeinek teljes leverése, hogy ne legyen meg az az érzésük, mintha a háborút tulajdonképpen nem vesztették volna el. — Éppen ebben látom a legsúlyosabb hibát. amelyet 1918-ban elkövettünk — folytatta Barkley. — A második feltétel az igazságos és észszerű béke, amelyben az egész világ részesülhet és amelynek fentartására és biztosítására minden állam kötelezettséget vállalna. (A Délmagyarország munkatársától) A mult héten — mint megírta a Déímagyarország — a szegedi szervezett munkásság szakszervezeteinek elnöksége Papdi György elnökletével ülést tartott, amelyen többek közt közellátási kérdésekről is tárgyaltak. Elhatározták ezen az ülésen, hogy kérni fogják a városiéi, miszerint a torlódások elkerülése céljából a mai közellátási hivatalt decentralizálja és az egyes városrészekben, igy a Belvárosban, Alsó- és Felsővárosban, a Rókuson, valamin a Móravárosban is állítsanak fel közellátási hivatalokat Ezek a hivatalok a központi közellátási hivatal kirendeltségei volnának és a lakosság itt is megkaphatná az élelmiszer és egyéb szelvényei L Az ülésen elhangzott kívánságot, a munkásság megbízottai előterjesztették a városházán is, kérve hogyha mód van rá — a város mielőbb hajtsa végre a közellátási I hivatal decentralizációját Értesülésünk szerint a kérelmezett decentralizációt nem valósithatják meg Szegeden, mert a hatéságnak az az álláspontja, hogy a közellátási hivatal mai adminisznap-nap után érkeznek fontos rendelkezések, a lakosság érdekében álló, hogy ezekről a rendeletekről a kerületek vezetői a leggyorsabban: értesüljenek, ez pedig csakis a mai rendszer szerint oldható meg, amikokr is a közellátási hivatal vezetősége és kerületei egy és ugyanazon épületben működnek. Mód kínálkozik ezidőszerint arra is, hogy ha valaki a kerületben eszközölt elintézéssel esetleg nincs megelégedve, a hivatalt vezető tanácsnoknál keressen orvoslást. A decentralizácinál ez is körülményes volna, mert hiszen a hivatalvezető csak egy személy lehet és annak a központban kell működnie. Nem utolsósorban azért sem lehet Szegeden végrehajtani a decentralizációt a közellátási hivatalnál, mert a kerületek megfelelő elhelyezésére nem állanak rendelkezésre alkalmas helyiségek". A fővárosban, ahol nagyok a távolságok, indokolt a decentralizáció, a hatóság meggyőződése szerint azonban Szegeden a lakosság érdekeit a közellátási hivatal mai rendszere jobban szolgálja és miután a tömegelések most már kiküszöbölhetők lesznek, a közellátási hivatrációja jobban szolgálja a lakos-jtal egyes kerületeinél a felesleges ság érdekeit. Igaz ugyan, hogy ja- várakozás is megszűnik, nuár első napjaiban a közellátási\ mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm hivatalnál az igényjogosultak oly tömege jelent meg, hogy arra még nem is volt példa, a hivatal alkalmazottai azonban kettőzött erővel, egyfolytában késő délutánig dolgozva, igyekeztek minden igényt kielégíteni. A szokatlan tömegelés csupán pár napon át tartott, mert az egymásután kővetkező ünnepnapok bizonyos fennakadást okoztak, most már azonban megszűnt ez, nincsenek várakozók s az egyes kerületekben a lehető leggyorsabban elintézik a közönség jogos kívánságait. A decentralizációt azért sem tartja érdemesnek végrehajtani a haIllés József egyetemi tanár halála Budapest, január 19. Dt. Illés József egyetemi tanár, volt országgyűlési képviselő szerdán délután Budapesten 73 éves korában meghalt. 1871-ben született Huszton. A' budapesti egyetem 1902-ben hivta meg a magyar alkotmány és jogtörténet tanárának. 1913-ban a nemzeti munkapárt programjával Huszton képviselővé választották cs azóta több cikluson át tagja volt a képviselőháznak. Mint a rutén ügyek szakértője tagja volt a matósáfi, mivel ma. amikor szinte^jyar békedelegáeiónak. (MTI)