Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-14 / 282. szám

Aáitlék a csehszlovák—szovjet szerződést Genf, december 13. Mint a moszkvai rádió vasárnap Jelenti, a szovjet és a »cseh-szlovák< kormány között foly! tárgyalások eredményeképpen Mosz­kvában vasárnap aláírták a két or­szág barátsági, kölcsönös segélynyúj­tási és háború utáni együttműködési szerződését. A szerződést a Kreml-ben irta aló Molotov külügyi népbiztos és Flerlingcr rendkívüli cseh szlovák kö­vet. A szerződés aláírásánál jelenvolt Kalinin elnök, Sztálin tábornagy, Vo­rosilov és Lebedev, a csehszlovák kormány mellé kiküldölt szovjet nagy­követ; cseh részről dr. Benes, vala­mint a Szovjetunióban levő csehszlo­vák haderő főnöke és Pika őrnagy, a cseh szlovák katonai küldöttség veze­tője. (MTI) Hit tartalmaz az orosz—cseh szerződés? Zürich, december 13 Az United Press jelentése szerint az orosz—csen szerződés többek között a következő határozatot tartalmazza: t. A Szovjetunió és Oeh-Szlovákia a végső győzelemig folytatják a hábo­rút Németország és szövetségesei el­lő.. 2. A két állam köáösOn eselekszlk ís egymást kölcsönösen támogatja. 3. A háborn befejezése titán n két Illan, azonnal közös gazdasági együtt­működésre lép. 4. A Szovjetunió és Cseh-Szlováfcia kölcsönösen nem avatkoznak be egy­más belpolitikai ügyeibe. 5. Azokat a szomszédos államokat, amelyek nem állnak szövetségben Né­metországgal, felszólítják, hogy csat­lakozzanak ehhez „ szövetséghez. Benes vasárnap a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy ennek a szer­ződésnek aláírásával Oroszország és Cseh-Szlovákia visszatért a háború előtti időkhöz. (MTI) Kémet vélemény Fenes háború utáni szerepéről Berlin, december 13. rÁ Szovjet-' unió és Benes között aláirt, már régóta emlegetett szerződés a Wil­helmstrasse véleménye szerint azt bizonyítja, hogy dr. Benes a há­hont után Európában különleges szerepet van hivatva eljátszani, mégpedig a szovjetorosz terjeszke­dés úttörőjének szerepét. A Wil­helmstrasse véleménye szerint vi­lágosabban nem is fogalmazhatták volna meg azt a tényt, hogy a Szovjetunió ellene van minden olyan törekvésnek, amely hatalmi terjeszkedésének ellenszegülhetne, annak útját állhatná. Nyugati ha­tárain levő államokat pedig csupán ugródeszkának használja fel a Szovjet további terjeszkedésének céljából nyugat vagy délnyugat irányában. (Afri) London, december 13. A Budapesti Tudósító jelenti: Az Exchange Tele­gruph moszkvai munkatársa az orosz —cseh-szlovák egyezmény aláírása al­kalmával beszélgetést folytatott ma­gasrangu orosz diplomatákkal és Be­neshez közelálló személyiségekkel. Ezeknek a hivatalos diplomatáknak a véleménye szerint az egyezmény jelen­tősége abban áll, hogy a Szovjetunió egyébként a moszkvai és a teheráni határozatoknak megfelelően ujabb lé­pést tesz az európai ügyekben való tel­jes részvétel felé. A szerződés aláírá­sa bizonvitja, hogy Oroszország a há­ború után igen jelentős szerepet fog játszani az európai kontinensen. A Szovjetuniónak és Csch-Szlovákiának hosszít közös határa van és mindkét államnak egvforma érdeke, hogv a te­rületi adottság szoros együttműködésre vezessen. (MTI) Angol lap cikke Törökország szándékáról London, december 13. A Buda­pesti Tudösitó jelenti: Salter, a Duily Telegraph ankarai tudósí­tója tcrjedelemes tudósításban ha­tározottan annak a véleményének ad kifejezést, hogy Törökország nem szándékozik belépni a hábo­rúba és saját kezdeményezéséből semmi esetre sem indit háborút Németország ellen. Ezzel szemben bizonyosnak látszik, hogy Anglia, 'Amerika, sőt a Szovjetunió is elfo­gadta azokat a javaslatokat, ame­lyeket Inönü elnök korábbi meg­beszélések és a kairói határozat alapján tett. Ebből arra lehet kö­vetkeztetni, bogy Törökország haj­landó támogatni a szövetségeseket, azonban olyan módon, hogy ezáltal ne szolgáltasson Németországnak okot fegyveres beavatkozásra. Tö­rökország például fokozott mozgó­sítással nagyobb német és bolgár erőket köthetne le. Nem valószinü. hogy Törökország az angolszászok­nak légi kikötőket bocsát rendel­kezésre az Égjei-szigetek elleni hadműveletekhez, ezzel szemben szolgálatot tehet a szövetségeseknek aztáltal, hogy ha a semlegesség előírásait nem kezeli túlságosan szigorúan a szövetségesekkel szem­ben. 'A kairói megbeszélések ered­ményeképpen valóban közeledés jött létre Törökország és a Szovjet­unió között a Balkán háború utáni statusa tekintetében. Ketnal Atta­Megérkezett 111 * '"íí?.",V"" minden eddigit százszorosan felülmúló irásmegfejtője, a híres Grafológus őszinte, mindenre kiterjedő részletes választ ad bárki Írásáról, távol­lévő személyek írásait is megfejti. FOGAD: Szegeden, Kö(csev utca «. földszint, kapu alatt balra naponta reggel 9-től l-ig,d.u. fél 3-tól 7-lg Yütlandon felrobbantottak egy gyárat és egy áramtetepet Stockholm, december 13. A Bu­dapesti Tudósító jelenti: Hivatalo­san megerősített jelentések szerint a Yütland nyugati részében vasár­nap egy 40—50 főnyi csoport be­hatolt egy fémipari ütembe. A munkásokat arra kényszeritette, hogy vonuljanak a légoltalmi pin­cébe, majd nagymennyiségű rob­banóanyaggal a levegőbe röpítették a gyárat, amely teljesen elpusztult. Egy másik terrorista csoport egy nagy áramátalakító telepet robban­tott fel. (MTI) A bolgár minisztere'nök és belügyminiszter beszéde türk óta Törökország lényegében balkáni hatalomnak tekintette ma­gát és nagy súlyt fektetett arra, hogy a Balkán ne legyen túlságo­san erős nagyhatalmi befolyás alatt és főképpen attól tartott, hogy európai határán is rá fog nehezed­ni a Szovjetunió nyomása. Ha most a török—orosz ellentéteket si­kerül kiküszöbölni, akkor fel kell tételezni, hogy Inönü Kairóban bi­zonyos biztosítékokat kapott az orosz szándékok tekintetében, ame­lyek Törökország aggodalmait el­oszlatták. Ezek a biztositékok a moszkvai és teheráni értekezlet olyan határozataira vezethetők vissza, amelyeknek részleteit nem tették közzé. (MTI) 7000 tisztviselőt távolit el Badoqlio Lisszabon, december 13. Az angol hírszolgálat nápolyi jelentése szerint a B a d o g 1 i o-kormány fasisztaellenes törvénye értelmében három hónap múl­va több mint 3000 magasr«ngu tisztví selött és 4000 alsóbbrangn hivatalno­kot mentőnek fel állásukból. Az Ipar­ügyi államtitkár, a tőrvény szerzője kijelentette, hogy 15 napon belül nyug­díjaztatását kell kérni minden hivatal­unknak, akik a fasiszta nagytanács, vagy a fasiszta kamara tagjai voltak vagy polgármesterek, vagy politikai titkárok voltak 5000 lakosnál nagyobb városokban, vagy bizonyos párt ki­tüntetéseket bordtak, igy akik gárdis­Szófia, december 13. 'A' Plovdivi Tartalékos Tiszti Szövetség tagjai vasárnap délelőtt Plovdivban ün­nepi nagygyűlésre jöttek össze. Az ünnepségen jelen volt Bozsilov mi­niszterelnök, dr. Chirsztov belügy­miniszter, Plovdiv parancsnokló tábornoka, Vaszilev Szlavejko ez­redes, a tartalékos tisztek szövet­ségének elnöke és sok tartalékos tiszt. Iván Krilov, a plovdivi tiszte­sek szövetségének elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Robev országos elnök mondott beszédet és hangsúlyozta különösen, hogy a bolgár nép szabadságáért és füg­getlenségéért harcol. Vaszilev, a tartalékos tisztek szövetségének el­nöke is a nemzeti erők egyesítését hangsúlyozta, hogy az elkövetkező nehézségekben az ország diadal­maskodhasson. Chrisztov belügy­miniszter beszédében különösen azt a gondolatot hangsúlyozta, hogy a szövetségesek légi támadásokkal és idegháboru jukkái Bulgária belső arcvonalát szeretnék meggyengíte­ni. A szövetségeseknek az a céljuk, hogy az országban kedvezőtlen hangulat alakuljon ki. Az ellenség azonban téved — állapította meg a miniszter —, mert Bulgária hatá­rát csak tízmillió bolgár holttestén keresztül lépheti át. A bolgár nép legnagyobb részben kint áll az or­szág határain. A bolgár paraszt szereti a földjét és kész azt min­den áron megvédeni. Ma nem sze­mélyekről van szó, hanem a bolgár sors kovácsolásáról és az elkövet­kező nemzedék jövőjéről. A bolgár népet sohasem győzték le a harc­tereken, legfeljebb csak akkor, ha politikai vezetői nem voltak egysé­gesek. A miniszter beszédét azzal fe­jezte be, hogy hisz a bolgár nép szerencsecsillagában és hogy az egységes bolgár nemzet olyan aka­dály lesz az ellenség útjában, ame­lyei kénytelen lesz leküzdeni. A belügyminiszter után Bozsilov ták voltak. (MTI) Karácsonyra maradandó értékű ízléses ajándékok dus válaiztékban REICH órás, ékszerésznél Szeged, Keiemen-u. li. Kristály*, porcellán-. Keramia­ujdonságok miniszterenlök beszélt és a többi között megállapította, hogy Bulgá­ria külpolitikáját a bolgár nép ki­lencvenkilenc százaléka helyesli. A bolgár nép becsületes és békesze­rető, nem kiván semmi idegent, azonban nem mondhat le nemzeti eszményéről, mert az öngyilkosság volna. A bolgár külpolitika egyetlen cél­ja, a nemzet törvényes jogainak megvédése és Bulgária egységének és függetlenségének biztosítása • jövőre. A miniszterelnök hangsúlyozta 9 továbbiakban, hogy meg van győ­ződve a bolgár nép józanságáról és nem hiszi, hogy a bolgár nép az el«« lenség megbízásából dolgozó, elté­vedt emberekből álló kis csoporl által magát a romlásba taszítani engedi. A kormány minden esz­közzel el fog járni ezek ellen a bandák ellen. Ezzel szemben a jó­szándékú bolgárok tartsák köteles­ségüknek segíteni a kormányt épi­tó-munkájában. A liberalizmus ideje lejárt 'és a kormány tudja, hogy mik a kőte­lességei, különösen a szociálpoliti­ka terén. A miniszterelnök végül a belpo­litikai viszonyokról emlékezett meg és kijelentette, hogy ma legfonto­sabb az egység a bolgár nép kö­zött, mert csak igy lehet a bolgár eszményeknek szolgálni. Az egész ünnepséget és az el. hangzott beszédeket a bolgár rádió közvetítette. (MTI) Rommal Norvégiában Stockholm, december 13. A Buda­pesti Tudösitó jelenti: Hőmmel tábor­I nagy hétnapi dániai tartózkodása után 'elutazott Norvégiába, hogy megszem­lélje az ottani véderftberendezéseket A tábornagy kíséretében számos magas­rangu katonatiszt van. (MTI) Hull nyilatkozata a magyar, bolgár és román hadbalépés év(ordu'óián Amszterdam, december 13. Cordeli (Hull, az Egyesült-Államok külügymi­jnisztere abból az alkalomból, hogy két éve állt be a hadiállapot az Egyesült­Államok, valamint Románia, Bulgária és Magyarország között, nyilatkozatot tett, amelyben többek között kijelentet­te, hogy ezek az államok sem fogják elkerülni a háború rájuk nézve kedve­zőtlen kimenetelének következményeit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents