Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-12 / 281. szám

l«gsi*bb karácsonyi ajándék A Magyar Nöhlapíő PAPP JENŐ, a lap modern szelle­mi főszerkesztője, az országos ne vü színikritikus a MAGYAR NŐK LAPJÁBAN irja művészi és pár­tatlan színikritikáit. Az ünnepi számban karácsonyi szózatot intéz a magyar nőkhöz: Hász István dr. r. kat tábori püspök, Ravasz Lász­ló dr. református püspök és Raffay Sándor dr. evangélikus püspök. A gazdag tartalmú, remek illuszt­rációval diszitett karácsonyi szám­ban érdekes külföldi tartalmú cik­kekkel, az elbeszélés remek müvei­vel, regénnyel és versekkel a kö­vetkező magyar irók szine-java szerepel: Bókai János Bónyi Adorján Megyeri Ella Nyirő József Izsák-Gyarmathy László Baráti Géza Bolváry Géza Gyomay György Konkoly Kálmán Nagy Méda Nagy Dániel Dr. Weninger Antal A lap legújabb divatképei és tudó­sításai, kézimunkarajzai, háztar­tás és szépségápolás rovata, gyer mektrjságja külön hasznos értéke a lapnak Kérjen ingyenes mutatványszámot a MAGYAR NŐK LAPJA kiadó­hivatalától. Budapest, IV., Feren­ciek tere 7. 4 Száz U&iéktoyotH ve&etctt Atsdkanya fali... A 80 éves Mantyán Valér beszél a szegedi tanyavilig pionír­éleierŐL— „Negyven éve nem láttam polgármestert Varostanyan4' Wmagyajorszáfi munkatársé- _ Hát... akkor münk is megpró töl) Nyolcvan év nagy idő még nem- [ báljuk... zetek, népek életében is, nemhogy egy | Amikor gyümölcsfákat ültetett, el ember életében... Kevés kiváltsá®o-(jött hozzá Mézes Mityók, meg mások soknak adja meg az Ur, hogy ilyen jés csodálkoztak, hitetlenkedtek. De az­sokáig szellemi es testi erőben élhes- tán - ők is ültettek... Ma pedig nagy senek. Ilyen kiváltságos földi lényt látogattunk meg Várostanyán, ahol az egész tanya s a környék ünnepel­te Muntyán Valér 80. születésnap­ját. Igazi szép kis magyar kúriában éli csöndes és békés tanyai életét Muntyán Valér és felesége: Milus' néni. Régimódi, vastag falak tartják'rom a fejem búbját,'ha rá gondotok! össze a szép hazat, nagy, világos ab- Ha jó lovaim voltak) ^ hat óra lakokkal és szobakkal. A nyolc meter,alatt ^í bekocogtunk a városba, bosszú, szép nagy ebedlőben találjuk Szegedről kiindulva száz keréknyom az idős hazaspart. Az ebédlő bal sar-, vezetctt Aisótanya feié. A keréknyo­mok elkezdődtek a mostani repülőtér­értéket képvisel már a várostanyai gyümölcskultúra... Feltesszük a következő kérdést: — Milyen volt a közlekedés? Muntyán Valér mosolyogva vakar­gatja tarkóját, amikor válaszol: — Hát... még most is megvaka­DÉLMAGYARÜRSZAQ VASARNAP, 1943 december 18. Sokáig nem történt semmi, hogy a várostanyaiaknak jó útjuk legyea. Muntyán Valér már 15 évééit kint a tanyán, mikor végre műutat kapott Alsótanya, de csak Alsóközpontig. Igazi forgalom azonban csak akkor keletkezett, amikor megnyílt a bajai műút. Ebbe kapcsolták bele egy kis kitérővel Várostanyát is. „Polgármestert nem láttunk errefelé..." — A város gazdasági életének szempontjából súlyos mulasztasnak tartom, bogy Horgos és Szabadka le­lé nincsen közlekedési lehetősegünk, — folytatja a házigazda. — Azelőtt jó összeköttetésünk volt Várostanya es Horgos—Királyhalom között Horgos —Királyhalom Városlanyától 11 ki­lométerre volt, gyakran úgy jártunk be Szegedre, hogy onnan mentünk a szabadkai vonattal. A Bácskából min­dig el tudtuk látni magunkat a sze­A Délvidéki Sportrepülő Egyesület felhívása az ifjúsághoz A' Délvidéki Sportrepülő Egyesü­let évről-évre nagy számban képezi ki azokat a leventéket, akik légi erőknél akarnának eleget tenni ka­tonai kötelezettségüknek. A légi erőknek csak azok lehetnek tagjai, akik előzetesen a haderőn kivüli vitorlázó repülő előképzésben ré­szesültek. Ezért a Délvidéki Sport­repülő Egyesület azzal a felhívás­sal fordul Szeged város ifjúságá­hoz, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek haderőn kivül re­pülő előképzésre azok a leventék, akik az alábbi feltételeknek meg­felelnek. Jelentkezési feltételek karpaszo­•mányos állományúak részére a kö­vetkezők: Haderőn kivüli vitorlázó repülő', előképzésre jelentkezhetnek azok a | középfokú iskolát végző növendé­kek, akik jelenleg a közép, illetve középfokú iskola V. osztályába, a tanítóképző II. osztályába, vagy a Ifelsőipariskola I. osztályába jár­nak és 1329-ben, vagy ' 1928-ban ^kivételes esetben 1927) születtek. Legénységi állományúak feltéte­lei: Jelentkezhetnek foglalkozásra •aló tekintet nélkül azok a leven­ték, négy középfokú iskolát, vagy nyolc elemit végeztek és 1929-ben, Vagy 1928. évben születtek. Jelentkezni lehet hétfőn és csü­törtökön délután 6-tól 8 'óráig a Délvidéki Sportrepülő Egyesület hivatalos helyiségében Szenthá­romság-utca 5. szám alatt kában hatalmas szövőszék áll, Mi-; lus néni ma is ezen szövi sajátkezű- né] ahol bi kilométer széles vedi ~f'öfdön"hiá'nvzó kukoVitóval" éTa leg a konyharuhakat es egyéb, baz ,t akkoriban ez a >műút< A száz ? . nianyzo kukoricával es a körül szükséges kendernemüket De v<>ll dKKOnDan ez a >muut< . A szaz takarmanynak való kukoricaszárral, korúi szukseges KenaernemuKet._ ije keréknyom a Matyér hidjánál össze-|Ha most is lehetőség volna erre ak­most néma a szövőszék, hiszen ünnep »aiAii,,v,„H „,.„ ,,„„ . « iraaweg voma erre, a* o r«ok ö ,áa^Ko„o„Aiita,.all?0z0tt'..^,ert azon kel,ett mind- kor kevesebb lenne a gondja a városi hatóságoknak a zsírellátással... — Milyen viszonyban volt a tanya a városi hatósággal? — Ami a közigazgatást illeti, an­nak teljesen mostohagyermekei vot­Kettecskén, rnt Öregek . . ."lkezés"sehorsemmi. r Az alsótózpon'tiilul,k- Én nem ,mléksMmi hos.v 40 ér Muntyán Valér pizsamában J'cmetőnél szinte Istenkísértés volt,át- r^^T^Zl gad, mert maródi egy kissé, megfá-:kelnl' azon a mé'y semlyéken, amely zott. A mult héten meg maga hordta a temető helyen húzódott et van a házban... Csak a radioban wol nek keresztü]mennie, onnan egy dara­va ami halk, finom muzsika s a han-!bj a Bábakörósztig együtt haladt gulat olyan, mint a >Három a kis- majd ismét szétágazott százfeié... lány* legbajosabb jeleneteben. Szinte Megtudjuk, hogy Alsóközponton ak­balljuk a poétikus Schubert-melódiát:,korjban még ^ a tempIom 4,!timeg r.éhány városi középület magánépit­Az első boltost agyonverték... a téglát a ház körüli építkezéshez, előtte is nagy munka áll, hiszen sa­játkezüleg szokta lekapargatni és le­kefélni ősszel a gyümölcsfákat... Be-, k -utnak tózünkb amikor hideg szelgetm kezdünk az ünnepelttel, aki na errefelé... A politikai hatóságok már több érdeklődést tanúsítottak, kü­lönösen ha elközelgett a képviselővá­lasztás ideje... Muntyán Valér elmondja meg, hogy Ismét a »vadnyugati« pionirregé- í milyen nagy vendégek jártak nála. lassan, rendre elmondja a szegedi ta­nyavilág pioniréletéhez fűződő élmé­nyeit: — Negyvenkét esztendővel ezelőtt, 1901-ben jöttem Szegedre. Elmentem Bokor Pali bácsihoz, hogy adjon ne­kem tanácsot, mihez kezdjek? Muntyán Valér ugyanis mint MÁV felügyelő került Szegedre, itt eladta a Teleki-utcában lévő házát s ennek árából akart valamihez hozzá­fogni, ami otthont és öregségére is foglalkozást jelent — Bokor Pali bácsi azt mondta, nem tud közelebbit mondani nekem, de menjek el a Várostanyán Neumann Ármin doktorhoz, ő mindig tudja, bogy egy bérlet hol, kitől és mennyiért kapható. Az erdészeti szakiskolának akkor még csak az embriója volt meg Vá­rostanyán. Ezenkívül csak az orvos­lak állott a helyén és egy bérlő élt ott, más senki. A szakiskolások na­gyon örültek annak, bogy még egy nadrágos ember kerül a közelbe s min­dent elkövettek, hogy Muntyán Valér terve sikerüljön. Amikor megvolt a bérlet, az iskola tanulói maguk men­tek és kimérték, hot, meddig és merre terjed a birtok. Ott telepedett hát le Muntyán Valér, először nem véglege­sen, mert Szegeden még szolgálatot teljesített több. mint 10 esztendeig. De 1911-ben, amikor nyugalomba vo­nult, egészen várostanyai lakos lett, Karácsonyra, vásároljon Üveg, porcellán és kerámia dísztárgyakat Tóthndl jfSlia t • I • s»kürüt 49. itim téli éjszakák kocsiközlekedéséről me­sél Muntyán Valér. Akárcsak Alaszkában, bundával, forralt borral, melegített téglával, meg lábzsákkal felszerelve indultak el éjjel 2 órakor, hogy reggelre. Szeged városába érkez­hessenek. Ha lehet, ugyanaznap nem jöttek vissza, de ha muszáj volt, ak­kor már déli 2 órakor elindultak, hogy még egy éjszakát ne kelljen a szabadban, kocsin tólteniök. Ugyancsak vadnyugati íze van an­nak a történetnek, amely az első boi 1933 juimus 27-én volt nála Kállay. Miklós miniszterelnök, akkori földmű­velésügyi miniszter, járt nála Gaál Gaszton, a nagy politikai zseni s egy­szer a szegedi tanyavilágot tanulmá­nyozta József Ferenc főherceg. — A legkedvesebb vendégem volt Glattfelder Gyula megyésföpász­torunk, akinek viszonylag elég gyako­ri látogatása mindig napokra felüdí­tett. Halála előtt 2—3 hónappal is meglátogatott... Tudvalevő, bogy a királyhalmi felépítette szép kis kúriáját s azóta át- ^ óra ^g^i-a alatt bent landoan ott él feleségével. voltunk a városban. • , . 1 Aztán visszatér az utak állapotára. A szegedi homok ptontrja \ A hires amerikai pionír-regények világába képzeljük magunkat, amikor Muntyán Valér úttörő munkájáról beszél a szegedi homokon... ö volí ugyanis a szegedi tanyavilág egyik úttörője, a tanyai kultúra előharcosa. | Szöltöt ültetett ott, ahol senkinek eiőt- í te eszébe sem jutott, elsőnek kezdett gyümölcsfákat is ültetni az egész' kórnyék őszinte bámulatára... Amikor a tanyai magyarok meglát ták, hogy házat épit, fejcsóválva jöt­tek hozzá, egyik a másik után: _ Az úr mer itt házat építeni?. . „ Bizony merek t tos letelepüléséhez fűződik. Nem egé | egyházközség megalapítása és a temp­szen 10 évvel azután, bogy M u n t y á n t lom felépítése körül a legnagyobb ér­Valérék Várostanyára kerültek, tele-!dem Muntyán Valéré és feleségéé, pedett le az első kereskedő. De né- i Amikor erről van szó, egy kicsit szo­hány nap múlva agyonverték felesé-1 rongva beszél, mert szerénysége nem gével és szolgálóleányával együtt és engedi, hogy erről beszéljen, az áruját, pénzét elvitték. Néhány esz-j _ É)etem egy,*, legnagyobb öröme tendőnek kellett ismét elmúlnia addig, <voU s ha szabad ez mondani: sikere amig újra próbálkozott valaki... Ad-' i$ bogy plébániánk van, templomunk dig is piaci napokon vándorkereske- yatk mert azóta érezzük, bogy nem dök pótolták a boltost. Ezek egész vagyUnk elhagyatottak, bármilyen boltjukat a nyakukban, kis fatáleán gondunkban-bajunkban megtaláljuk • hordták. Érdekes, hogy kutyát ^ vigasztalást, a bátorítást az oltár macskát is árultak... lelőtt.. — Egy szép macska ára 13 fillér­volt, _ szólt közbe Milus néni. ! A nyolcvau éves Muntyán Va­Később aztán mégis csak akadt bot- 'érnak ** » hitvallása s ez a vallo­tos, aki le mert telepedni Városta- mása az életről... Bucsuzunk, mert nván. Kocsma is nyilt és a tanyakez.,«Í vendégek jönnek: Werner Dezső, dett lakottá válni... iaz ní királyhalmi plébános és segéd­_ 1926 fordulópontot jelentett a mi!lelkésze: Vida Elemér. Meleg szere­életünkben — meséli tovább Mun,,e,tel és tiszteiette! koszontik az egy­tván Valér. - Ekkor jelent meg aj házközség volt elnökét és nesztorát, kisvasút a tanyavilágban... Most már ak» valóban minden dolgos, becsületes. katolikus lehet. magyar ember mintaképe ÍB.I Mii UúM&HO-l&suska? VUzzülc tnty Mii ízickiMji-Uc 5. (Vkuí**y.9*ék metttii).

Next

/
Thumbnails
Contents