Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-12 / 281. szám

CsgVa János: Mohácstól Rigómezőig Néhány évtizede a délvidéki ma- kezüen és termékenyitően áldozta fel I gyarsag jarta ejnnyi tanulási készség- fiatalsógát, mintha a töröktől annyi-' Felkérjük vevőinket,, vásárlásakor hogy üvegáru gel ás kíváncsisággal Szerbia váró sait, mint ahogy most a bácskai szerbek Budapesten tájékozódnak és ismerikednek. íázázadok óta megismétlődik ez a jelenség; először mi magyarok mentünk Szerbiába, még Rigómezőre, a szerb Mohácsra eljutottunk, !>őgy Vitézül verekedve segítsük a megtépázott szerbeknek a törököt gye/igitcni. •Később a szerbek jöttek hozzunk határőröknek, fegyőr forgatók/iak. szívesen foga<lott kereskedők/iek és megcsodált kézműveseknek. "De amig a magyarok összetört csontjaikat hagyták az ágyukkal a keresztül-kasul szántott szerbisn csatatereken és az élelbenmaradotfak is siettek visszatérni tűzhelyeikhez, addig a szerbség magyar földön vendégszerető otthont talált. Nándorfehérvár, Szendrő, Ga lamboc, Rigflfmező és a Macsóvidék töredezett vtárai, zeg-zugos, macskaköves utcái egyformán beitták a szerb ás a magyar katona szertefröccsenő vérét. Mind a két nemzet olyan bőcserepa 1 a cko ka ff j hozzanak magukkal. MEINL GYULA R.-T. Megfelelő üres üvepeket veszünk I szor megijesztett Európa egyedüli védelmezője akart volna lenni, összefolyt fgy -csatornában gyülekezett és öntözte a soha nem pihenő földet. A mi Vtöke Tiszánk és aranyló Dunánk igy találkozott a sáros, agyagos Moravá-j — ———-——————• val és a hegyekből alázuhanó Vardar vagyunk cselekedeteinkre, legyünk közben is felidézve azoknak a lépteit, hideg vizével. |c|gg ergsek és bátrak ahhoz is, hogy akik együtt meneteltek azonos céjoEzt soha nem lehet elfelejteni. Jo- Ja jelenben vállaljuk az abból adódó'kért; a szabadság, függetlenség, az élhetnek korszakok, amikor halkan, kötelezettségeket. 1 niakarás annyiszor "megcsúfolt, lesuttogva beszelnek mindkét oldalon a | Megszólalnak és dalolnak „ kövek győzhetetlen eszméiért kozos múltról, de a történelem le-. Budán és Belgrádban, ismerkedés győzhetetlen ereje mindig feliiikereke-1 dett. A magyart és a szerbet újra és! újra egymásmellé állította és ha a felállásban a sorrend változott is, meg-, maradtak a közös mesgyén egymás szomszédságában. Századok óta igy volt s igy lesz ez az elkövetkezendők-; ben is. Ilyen érzésekkel és gondolatokkal jártuk a Jugoszláviához csatolt Bácska fiai a szerbiai városokat és garnizonokat, amelyekben katonaidőnket szolgáltuk. Hunyadi Jánosok nyomdokát követtük Nándrpfehérvár, szétaállott köveitől a rigóonezői síkságig, amelynek történelmi légköre^ festői panorámája rabul ejt mindenkit. Belgrádban a Kalimegdán eltűnő romjai között, ahonnan Dugovics Titusz magával rántotta a mélységbe a büszke, török zászlós urat, az Avala érzékeny gerincén, ahonnan Mestroyics Névtelen Katonája áhütatot parancsol, nemcsak a jelent, dte a multat is kerestük lázas szemmel. Megpihentünk a dombok dús füszfínyegcin, nekitámaszkodtunk százados fák kényelmes hátának, vagy téuelmünk egymásba olvadjon. A rigómezöt lapályon is megfordultunk, zsíros füerdeje ma is mámoritóan vérszagu. Királyok és hadvezérek elporladt csontjait őrzi a hegyek karjaiba ültetett sikság. Murát pasa emlékmüvénél lelki szemeink előtt pattant lóra Hunyadi János a szerb nép Szibinyanin Jankója és itt lopódzott 'a gőgös török hadvezér sátrába a legendás Obilics Milos, hogy lefejezze a szerb nép legnagyobb ellenségét. Itt küzdöttek és vesztek el a Nemanjicsok és a Jugovicsok, a sietős patakokat átszelő fahidakrólIdélszláv népköltészet legdicsőbb alak néztük a viz romboló útját, hegyek és völgyek, ölelkezésében. Nehéz és küzdelmes idők függönye szakadt fel. 'amelyben kölcsönösen feláldoztuk magunkat egymásért. Belgrád alatt szerbek és magyarok együtt állították meg va rohamozó törököt, bogy Péterváradjai. A szerb nép mindig élő Pantheonja ez a vidék, de nem mentes a magyar hatásoktól sem. Ujabb keletű magyar vonatkozása is van; kacsakgerillaharcok áldozatai között magyar katonafiúk is akadnak, emléküket márványtábla őrzi. Királyok és tói északra néha lélekzetvételhez jus- hadvezérek sirjai igy keveredtek őszson a megkínzott nép. Rigómezőn, a sze halszáz éve, és ma a magyar kaszerb Mohácson a magyarság szine-ltona csontjaival. , javának kellett elvéreznie, hogy tör-1 Huszonhárom évig magyar katonafiuk járták Rigómező hetven kilométer hosszúságú szalagos künk, akiknek elképzelésében soha cl földjét. Mi is beleheltük azt a törté tielmi levegőt, amit a táj dúsan és kiadósan áraszt magából. Szazadok friss i áramlása hullámzott keresztül rajtUDk. Megéreztük — meg kellelt éreznem mosódott ez a táj, a magyar elet cs kultura központja, de elsősorban a szerbségnek. Most ugyanolyan megilletődéssel járja Tabán, Szentendre, Tököli, Buda utcáit, mint busz éve nüok — a közös sors legyintését, mert mi, a szerbiai városokat. Kétszázöl jnrra int itt épp ugy, mint Belgrád vagy Pétervárad alatt mindeu kiütköző kőszikla a Sárplanina hosipkás orma a szerbek által Koszovo l'oljcnak mondott rigómezői harcmező minden bokra. Szegény és mostoha cz a vidék ter,«öföldben, fában, a természet szűkmarkúan ajándékozza javait, de az elet mostobaságait leküzdi annyi Iszáz esztendő éltető emlckc: a fclemclíkedés győzelmes hite. * • Aztán Bácska is visszatért és a .tnagyar—szerb múlt másik színhelyén, í Budapesten és környékén is akad bőven megismernivaló. Nemcsak néven éve érkezett szerbek ittlétéről ol vasunk régi templomok tégláiba falazott sírkövek felirataiból. A bácskai szerbek ősei jártak a magyar élet szívverésének gyüjtőmedencéjében. Amint a szerb népdalokban, mesékben kitöi élhetetlenül cinek a magyar sorstársra vonatkozó utalások, ugyanúgy itt maradtak tanulságtételre a százados szerb emlékek. A szerb templomokban már nincs aki imádkozna, elfakultak az egykori aranykeresztek és feliratok is, fü veri ki a falak réseit, mégis helyükön maradtak, idézve egy clsülyedt korszakot. Mi Szerbiában magyar őseink vállalkozó kalandozásait, útjaik elvesző nyomait kerestük, Karácsonyra ajándékot Vasvári Mikiés foló, optika, rádió szaküzletébői Kigyó-u ca 2. Hanglemezek, fényképezőgépek, fénykép-a'bumok villamos zseblámpák, hőpalackok nagy választékban Amatőrfelvételek művészi nagyításaMegérkezett az Anyaggazdálkodási Hivatal véleménye Ketting Lajos cérnafelhasználása ügyében (A Délmagyarország munkatársé-. lem minden mennyiségű áru! fel lói) Beszámolt róla a Délmagyar-! tud venni, mégpedig nemcsak a ország, hogy a szegedi rendőrségi tiszta anyagból készült cérnából, mintegy két hónappal ezelőtt, fel-1 hanem a műanyagot tartalmazó jelentés alapján nyomozást indított j »Mottó« elnevezésű és egyéb müegy áruelvonási ügyben. A felje- rostos cérnából is. a szerbeknek Budapesten több maradt: templom, iskola, épület, a muzeumokban és irattárakban könyvek, halványuló pergamentek, sápadt ikonok válI tákozó szinekben. Még élnek a szerb családok is öntudatosan és nyíltan vállalva faji hovatartozandóságukat, amit különben sohasem kellett szégyelniök. [JH| Bácskai szerbjeink fürkészve és keresgélve róják Buda ősi utcáit és ^alighanem ugyanarra gondolnak, mint mi, Szerbiában megfordulva. Két nemzet, amelynek történelme annyira át van szőve az emlékezés, a közös rault erős szálaival, soha nem lehet teljesen közömbös egymás sorsa és jövője iránt. A kalimegdáni vár törmelékei, a szeneiről utcák csonka kövezete, a rígómezöi halálmező örök vérszaga és a budai történelmi légkör egybeol vadva és néha elfelejtve is erre utal. Ha pediE ápoljuk a multat és büszkék lentés szerint Ketting Lajos Tisza Lajos-köruti textil- és fonalnagykereskedő azt a cérnamennyiséget, amit mint nagykereskedő az iparosok és kiskereskedők kielégítésére kap, nem használja fel teljes egészében erre a célra, hanem inganyagot és zsebkendőt szövet belőle és igy bocsátja áruba. A feljelentés nyomán a rendőrség kihallgatta Ketting Lajost, aki elmondotta: megfelel a valóságnak, hogy a részére kiutalt cérnamennyiség egyrészét inganyagnak és zsebkendőnek szövette meg, de csak abból a szines, mürostos cénából készíttetett ilyen anyagokat, amelyekből feleslege volt, mert ezeket a mürostos fonalakat sem a kereskedők, sem az iparosok nem veszik igénybe. Nem követett el tehát áruelvonást, sem drágítást — mondotta Ketting Lajos —, mivel ezekből a cérnafajtákból az iparosok utalvány ellenében cs a kiskereskedők is mindig elegendő mennyiséget kaphattak üzletében. A rendőrség kihallgatott ebben az ügyben egy szegcdi fonalnagykercskcdőt is, aki-elmondotta, hogy bár ő sokkal kisebb ellátásban részesül, mint Ketting Lajos, tapasztalta, hogy az ipar cs kereskedeBőrtaIpu és mtitalpu m • B_ CIPÓK érkeztek! Nagy választékban kaphatók ílormata-clPőüzIetben y C ílll d I d "(Népbank-palota) Előjegyzettek jelentkezzenek! A rendőrség a nyomozás befejezése előtt tudni akarta az Ipari Anyaggazdálkodási Hivatal véleményét is ebben az ügyben, ezért felterjesztette az ügy iratait az Anyaggazdálkodási Hivatalhoz és véleményt kért, vájjon történt-a áruelvonás, vagy árdrágítás azáltal, hogy Ketting Lajos inganyagnak, meg zsebkendőknek szövette meg az 1 pengő 50 filléres Mottó fonalat Mindez nem sokkal a feljelentés után, tehát mintegy két hónappal ezelőtt történt. Ezalatt az idő alatt nem történt fordulat az ügyben, mert a rendőrség várta az Anyaggazdálkodási Hivatal szakvéleményét. Amint budapesti tudósítónk jelenti, a hivatal szakvéleménye elkészült és a napokban le is érkezett a szegcdi rendőrségre, ahol csatolták az ügy aktáihoz. Budapesti tudósítónk jelentése szerint a vélemény ugy szól, hogy Ketting Lajos szabálytalanul járt el, amikor az iparosok és kiskereskedők ellátására kiutalt cérnából inganyagot és zsebkendőt szövetett, mert ezt a fonalat egyedül a kiutalt célra lehet felhasználni. Ezekután az érdekelt iparosság és kiskereskedők, valamint a nagyközönség érdeklődéssel várja az ügy további fejleményeit. BÚTOR fényezett és festett hálószobák, ebédlők, szines kombinált ég konyhabútorok elsőrendű minőségben, olcsó ároo, Nagy raktár, BLASKOVIC S-butor üzlet 11 ábor-utca K az adóhivatal mellettj