Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-10 / 279. szám
Modern áramlótok a jogfejlődésben Bálás P. Elemér professzor előadása (A Délmagyarország munkatársától) Az Egyetem Barátainak Egyesületének szabadegyetemi előadássorozatában csütörtökön este Bálás P. Elemér kolozsvári egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja tartott előadást. A rendkívül érdekes jogtörténeti előadás sokkal nagyobb számú közönséget érdemelt volna. Az egyetem jogi karának szünetelése íme, itt is megmutatja már, hogy mennyire lanyhul az érdeklődés a jogi témák iránt s lassan egészen elfelejti a város, hogy milyen szép lendületű jogi élet volt Szegeden... Bálás P. Elemér >Modem áramlatok a jogfejlődésben* cim alatt megtartott előadásában kifejtette, hogy a mai koriban, amely Keyserling szerint az ember geológiai korszaka, a jogrendszer egeszének rétegeződésebeo olyan jogának adják meg a jellegzetességet, amelyek éppen az emberi szempontot hangsúlyozzák, szemben az antik világ dologias jellegű, sztatikus szemléletű jogával. A római jog úgyszólván testeknek egymáshoz való viszonyát tartja szem előtt, a természet tárgyait túlnyomóan mint kész dolgokat tekinti. Ez az antik réteg is megvan a modern jogrendszerben, az általános magánjog túlnyomó részének alakjában, de a modern jog jellegzetességét nem ez a réteg adja meg, hanem két másik olyan jogvidék, mely túlmegy a dolgok sztatikus felfogásán. E két réteg közül az egyik egészen ellentétes a dologi szemlélettel és teljesen a személyi szemlélet hatása alatt áll, középpontjában az úgyszólván szemünk előtt kifejlődő személyiségi joggal, mint a kereszténység hatása alatt a középkorban kialakult személyi szemlélet eredményével. Ez a személyi szemlélet a renaissance idején vegyül az antik mult emlékei alapján újraéledő sztatikus dologi szemlélettel és a kettő szintézise gyanánt áll elő egy harmadik, njfajta szemléleti mód: a dinamikus dologi szemlélet, amely a dolgokat nem mint testeket fogja fel, hanem mint erőforrásokat, amelyekre most már földi viszonylatban alkatmazza a keresztény vé.gtelenségi eszmét, amennyiben a dolgokban rejlő erőket a végtelenségig fokozhatóknak tartja és az emberi szellem behatása utján valóban igen nagy mértékben fokozza is, a technika és a tőke alakjában. Ennek a dinamikus dologi szemléletnek alapján fejlődik ki az újkorban a bányajog, a kereskedelmi jog, a találmányi szabadalmi jog, a védjegyjog, a szerzői jog és a versenyjog, melyek a dolgokat önállóknak tekintik és bizonyos mértékig az embert is eldologiasitják. Etgész mai életünk ilyen dinamikus dologi jogosítványok között folyik le, úgyszólván állandóan találmányi és szerzői jogokon taposunk, anélkül, hogy erre gondolnánk. Természetesen a személyi és dologi szemlélet különbözőségére rányomja bélyegét a magánjogon kivül cső — közjogi — jogokra is. Az érdekes előadást dr. Széchenyi István közjegyző, az ülés elnöke vezette he, ismertetve a vendégelőadó munkásságát és tudományos érdemeit. n 36-os bizottság letárgyalta a villanyés gázfogyasztás korlátozásáról szóló rendeletet Budapest, december 9. A 36 tagu országos honvédelmi bizottság csütörtökön délelőtt 11 órakor gróf A p p o n y i Károly elnöklésével ülést tartott. A bizottság vitéz Somogyi Béla előadó ismertetésében letárgyalta a m. kir. minisztériumnak, az egyes munkavállalóknak, illetve hozzátartozóiknak légitámadás esetén járó javaI dalmazásáról, a villamosenergia, , valamint a gáz felhasználásának 'korlátozásáról és az iparban, kereskedelemben, valamint a bányászatban és kohászatban alkalmazott munkások 1943. évi december havi gyermeknevelési pótlékának felemeléséről szóló rendeletét A bizottság a rendeleteket tudomásul vette. (MTI) DÉLM'AGY A RORSZAQ C PÉNTEK. 1943 december 10 * A birtokok jövedelmezősége még jobb esztendőkben is feltűnően kevés, gyenge termés és rossz terményárak mellett pedig a gazdálkodás jelentő* 'ráfizetéssel jár. Az alacsony jövedelem hányadossal szemben a gnzdasáBorzalmas öngyilkosság a hódmezővásárhelyi vasútállomáson got aránytalanul nagy üzemi kiadások terhelik. Hangsúlyoznunk kell, hogy a birtok az adott körülmények között a kitűnő vezetés és kezelés mellett mindenkor eléri az elérhető legjobb eredményeket s nagyobb intenzitásra való törekvés ezidőszerint céltalannak' és megvalósíthatatlannak látszik, Horthy Miklós mikor a háború után hazajött, azonnal átvette a gazdaság vezetését. Akkor is, ma is lóháton járja bc a határt, szóba is áll az emberekkel, mindent tud, minden iránt érdeklődik é» nagyon szereti földjét. De legjobban szereti a ménest Talán a legjobb és legszebb telivér ménes ma Magyarországon, amely magántulajdonban van a kenderesi. A méneshez vezet minden nap aa első utja, ismeri őt minden csikó, várják a simogatását. Kevés ma már a ménes Magyarországon, de ö megtartotta, fejlesztette, pedig nem jövedelmező. De ezt kellett tennie, mert magyar ember, nagy ur és mert ezt áldozatos kötelességnek tartja. Lovas ember is volt mindig, mint minden Horthy. A kercsztsorokkal megrakott táblán 15—20 keresztsor esik egy-egy táblára ma is ugy megy keresztül, végigugratja a sorokat. Csillog az aratok szeme, mikor ezt látják, de meg jobban, amikor jön az aratóbál, abol a háború előtt — felkérték a ringószoknyás hevesi menyecskék a földesurat cs ő megforgatta őket: a Főméi tósága Asszony pedig az aratógazdával nyitotta meg a bálát. A kenderesi avaron látta meg és aa aszályok keservén határozta el a F6méltóságu ur, hogy ez így nem lehet, hogy a magyar föld, amelynek olyan sok embert kell eltartania — még pedig jobban kell eltartania, mint ahogy most tudja — a kedvezőtlen időjárás, ' szárazság miatt, sokszor nem adta Kállay Miklós miniszterelnökijét, mert hiszen az az élete, munkája,'meg azt. amire az egész nemzetnek érdekes tanulmányt irt még néhány • mindene, de nem a szerző vágyával, szüksége van. Eldöntötte, elhatározta évvel ezelőtt a rilortby Miklós* cimu hanem ugy, mint aki együtt akar élni j az öntözéses gazdálkodás meghonosi(A Délmagyarország munkatársából) Szerdán este borzalmas öngyilkosság történt a hódmezővásárhelyi nagyállomáson. Este 7 óra tájban, amikor a szegedi személyvonat befutott Hódmezővásárhelyre és a pályaudvar várótermei, valamint perronja zsúfolva voltak utasokkal, történt az öngyilkosság. A perronon tartózkodó utasoknak feltűnt, hogy egy fiatalember rendkívül izgatottan viselkedik és nyugtalan jár fel s alá a tömegben. Amikor a szegedi vonat befutott, a fiatalember hirtelenül kirohant a sinek közé és a lassító vonat elé vetette magát. Az egész dolog olyan hirtelenül történt, hogy tettét nem tudták megakadályozni. A mozdony, amely a lassítás ellenére ekkor még elég gyors mozgásban volt, átrobogott a fiatalember testén és darabokra tépte. Amikor a szerelvény megállt, már csak véres roncsokat húztak ki a kerekek alól. A holttest feje szerencsére nem volt annyira összeroncsolva, hogy fel ne lehetett volna ismerni. Többen akadtak a pályaudvaron tartózkodók közül, akik az öngyilkosban Tárkány Szűcs Ernő közismert hódmezővásárhelyi fiatalembert ismerték fel. Ezt megerősítették ruhái zsebében talált iratok is. A hódmezővásárhelyi rendőrség az öngyilkosságról csütörtökön délelőtt jelentést tett a szegedi ügyész ségnek, amely elrendelte a vizsgálat megindítását az öngyilkosság hátterének kiderítésére és annak tisztázására, hogy terhel-e valakit a felelősség azért, hogy a fiatalember a sinek közé tudott jutni. UotlUty ftlíldás a UimL&í&sí <j,a<zda i miniszterelnökijét, mert hiszen az az élete, munkája,'meg azt. irt még néhány mindene, de nem a szerző vágyával,! szüksége Elfogták a tompái gyilkosokat Szabadka, december 9. rÁ tompái kettős rablógyilkosság tetteseit a csendőrség elfogta. A nyomozás során megállapították, hogy a tettesek Orosháza felé menekültek. Csakhamar kézrekerüllek a gyilkos Vincze János és Lukács János 'drótoslegények személyében. Tompára kisérték őket, ahol beismerő vallomást tettek. (MTI) diszes albumba a kenderesi gazdáról. Ebből a tanulmányból idézünk néhány részletet a következőkben: Az európai kontinens legszárazabb része Magyarországon fekszik: azon a területen, amelyet Jászberény, Tiszafüred, Karcag, Mezőtúr, Szolnok határolnak körül. Ennek a földrajzi meteorologiai területnek kellős köziepén fekszik Kenderes község, határában az ősi Horthy-birtokkal, amelyen most Horthy Miklós, Magyarország kormányzója gazdálkodik. Ez a terület időjárásban a legszélsőségesebb. Talán az Úristen akarata, hogy az, aki a magyar nép sorsának irányitója és a magyarság vezére, már otthonában meglássa a magyar szélsőségeket. Nem csak a magyar temperamentum változékonyságát is. És meg kellett tanulnia kisgyermek korában, hogy ez a föld a küzdelmek földje, ahol csodálatos 'élet fakasztható növényben, állatban, emberben egyaránt, de küzdelmek nélkül semmi sem megy és a küzdelem örökös. Ezen a földön keményedett meg ez az emberfajta, amely a Horthvakat adta ennek az országnak. A kenderesi birtok igazi magyar középbirtok az ezerholdas kategóriában. Földje őserejü, de nehézraivelésü. a kezelés sok gondot ad. Magvar föld. Megterem mindent, ha 6 is ugy akarja és ha a jó Isten segíti hozzá. Ad megélhetést, de csak annak, aki szereti a földet, nem csügged el és mindent meg is ad a földnek Talán ez az oka, hogv ennek a vidéknek a népe n«n földsörár nép. Szereti a földavval a darab földdel, megismerni, j tását az országban. Csak az ő örök kifejleszteni, engedelmesebbé tenni akar-jtének és akaratának köszönhető, ha ez ja. {meg fog valósulni. A főméltóságu család kenderesi uradalma 1737 kat. hold terjedelmű,) A kastély de ebből a Kormányzó ur örökölt !ben„ feks2lk a faluban. Olyan, mnitorzsbirtoka mindössze 761 hold, migtjyennck lennie kell. Sok nagyobbat, a többi néhai Horthy Szabolcs és Hor-' pásabbat ismerek, dc ilyen széptl thy István hagyatékaként szállott a t 8em Majdnem az utcára nyilik, család tagjaira. A kastély övező mint- ,nlnt a regj kuriák „„„degyike. Hátaegy 20 hold belsőségen kívül az egész m& m terjedelmes kert sok birtok két major korul fekszik. Meg- szé° ó fával de még több uj te,e. pitéssel. A tölgyfaültetések egészen oszlása, művelési ágak szerint a következő: szántóföld 1280 kat. hold, növeke^rmuiatnak, de még 50 i h.°,du' \eFl? meglepőbb a különböző fenyők és fasitas 55 kat. hold. A többi földadó diszfenyőfóleségck vegetációja, üdenem eso terület. jsége. Még aránylag fiatalok, nem tudA szántóföldi növénytermelés ered-jni még, ha mélyebbre megy a gyökeményei a legjobb müvelés mellett is,'rük, megtartják-e mostani fejlődésüsajnos, a legszélsőségesebb határok ket, de ha igen, a fenyőüitetés kérdéközött mozognak, ügy búzából, rekord- f M ej van döntve az Alföldön, termés gyanánt magyar holdanként | Ha valaki a Főméltóságu urékka) 13.7 q maximumot is elértek, "'^'járja be a gazdaságot a ménesnél csak ugyanilyen területen 1.5—2 q-s ka- a Főméltóságu ur beszél, vezet, mutat tasztrófáiis hozam is előfordult. Hasonló az eset a többi termelvénveknéi is, igy például az exportra termeit angolborsó hozama magyar holdanként 3—14 q között ingadoznak, a tengeri 10—60 zsák közötti csöves termést ad. A gazdálkodásban az állattenyésztés érdekei a mértékadók. A szántóföldi takarmánvtermésen kivül 200 hóid legelő szolgál az állatállománv ellátására: ebiből 50 holdat évenkint legalább" egvszer rendszeresen kaszálnak. és magyaráz. A tanyákon a Főméltóságu Asszony mond már sok mindent az alkalmazottak életéről, az asszonyokról, ha pedig a kertbe megyünk, mind a ketten ímegállanak, egy-egy fa, egy-egy ültetés előtt, Főméltóságu Aszszony pedig különösen a virágok előtt és lassankint ő veszi át a vezetést Ha azután a zöldséges kertbe érünk, otf már csak a Főméltóságu Asszony vezet, látni, hogy az ő birodalmába érkeztünk. Nagy itt a rend, a tisztaság, a leáAz 50 holdon 350 q. do kivételes jó J nvok éppen szedik a holnapi piacra esztendőben 7—800 q széna is terem, j valót — amit be kell vinni eladni, Az állatállomány természetesen en-jruert a kertészetnek külön könyvelése rek megfelelően nsgylétszámu, kitűnő iV«j és igy igyekezni kell, bogy tehetfiminősétaü. kr fenn ia tartsa macit