Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-10 / 279. szám

PftiteK 1945. űecem&er 10. XIX. ét!. 219. sz Ara 16 tPlér üOTonfn 4.50 P. negucdevre 12.40 i» KERESZTE NY PO L 1 TIK AJ. NAPILAP Megegyezés a szövetségesek és Törökország között Meipiemendzsoglu szerint a török külpolitika elvileg továbbra is változatlan marad — Zárt területet létesítettek a Dardanellák mindkét oldalán - Göbbeis a kairói és teheráni értekezletről Irta eheti cikkét - A téif megelőző Időjárás bénitólag hat a keleti front harcaira — Az amerikaiak az olasz fronton bevetették a Badoglio-csapatokat Pétain nem mond le - Hull cáfolata a Roosevelt -Franco-találkozó hírére Lissíabon, 'december 9. rAz angol i hosszal tartó megbeszélést folytahirszoljgálat kairói külön tudósítója tott Sir Henry Wilson tábornokkal, írja: Churchill és Roosevelt véglegesen megbeszélte Inönü török köztársasági elnökkel a balkáni világ katonai, politikai és gazdasági kérdéseit. A két nagy demokrata vezető közvetlen teheráni és kairói diadalai után az elmúlt éjszaka befejezte a harmadik nagy középkeleti értekezletet. Inönü elnök', Menemedzsoglu külügyminiszter, Acikalin, a török külügyminisztérium főtitkára s még tizenhat más személy december 4-én repülőgépen indult Kairóba. A köztársasági elnök és külügyminiszter abban a villábán lakott, amelyet az előző értekezlet során Csangkaisek tábornagy foglalt el. 'A török álamférfiak kíséretében volt még Sir KnatchbullHugessen ankarai brit nagykövet, Helm brit tanácsos, George repülőtábornagy, légügyi attasé, továbbá Steinhardt amerikai, Vinogradov orosz nagykövet és a szovjet nagykövetség első titkára. Roosevelt elnök magánrepülőgépét küldte a török államférfiak számára, akik (Adanáig vasúton mentek, majd ott a középkeleti főparancsnokkal és Sir Douglas repülőtábornaggyal, a középkeleti légierők főparancsnokával. A megtárgyalt ügyekről hivatalos megállapítást a szóvivő nem tett. Középkeleten azonban általában azt hiszik, hogy főként a következők érdések szerepeltek a tárgyalások napirendjén: 1. Annak lehetősége, hogy a törökök tevékenyebb szerepet játszanak a háborúban s tegyenek eleget annak a rokonszenvüknek, amelyet oly gyakran kifejezésre juttattak a szövetségesek ügye iránt. 2. Annak a lehetősége, hogy a szövetségesek katonai engedményeket kapnak török területen a Portugáliával kötött Azori-egyezmény mintájára. 3. Törökország, mint balkáni hatalom státusának a rendezése. 4. A török—szovjet viszony rendezése s e két hatalom háború utáni érdekeinek elhatárolása a Balkánon és a dunai övezetben. 5. A keleti arcvonalon — szilárd hatalmi tömb létesítése a Jegestengertől a Földközi-tengerig, az őt brit és amerikai óriási repülő- angol—amerikai arcvonal szilárdtett rá s uj és biztos barátra tett szert személyében. Bár a török államférfiak nem hoztak katonai tanácsadókat magukkal a kairói értekezletre, a kairói megbeszélések különös fontosságúak a török területhez közeli dodekauezoszi arcvonalon legújabban elszenvedett szövetséges vereségek szempontjából. A török szárazföldön tett katonai engedmények lehetővé tették volna a szövetségesek számára, hogy kellő légi védelmet biztosítsanak Lerósz, Kosz és Szamosz szigetének s igy ellensúlyozzák a német támadás döntő tényezőjét. Azt hiszik, hogy a megbeszélések tárgya közölt szerepelt a Balkánon terjedő forradalmi tüz is 9 hogy az államférfiak nem csupán az e lázadóknak adandó segélynyújtás eszközeit vizsgálták meg. hanem a helyzet stabilizálását s U I velük való esetleges együttmükö! dóst is középkeleti offenzíva esetén. chiliéi és a vezérkari főnökcikkel együtt. A középkeleti nemzetközi értekezletek történetében elsőizben fordult elő, hogy a török szóvivő hajlandó volt válaszolni az újságírók kérdéseire, akik a következő kér-' dést tették fel: »A brit és orosz nagykövetnek a török küldöttség oldalán való rész-t A megbeszéléseken szóvátették vételéből arra következtethetünk, azokat a döntéseket is, amelyeket hogy Törökország kevésbbé semle- {Teheránban és az északafrikai érges lesz?€ i tekezlet alkalmával hoztak s ameA szóvivő ezt válaszolta: , tyek a megszállott országoknak »írják azt, ami tetszik.c ! részvételt biztosítanak a szolgaság— Törökország igen pozitiven és • tóI> zsarnokságtól és elnyomástól őszintén érdekelve van a Balkánon, mentes uj nemzetek közti közös— jelentette ki ezután a szóvivő. — Mi valóban része vagyunk a Balkánnak. — Hozzáfűzte még, hogy Törökország mindig az Atlantic Charta értelmében járt el. Inönü elnökre és kíséretére rendkivül mély benyomást tett Roosevelt személyisége és őszintesége, akárcsak Churchill hasonló tulajségben. Nem tudják, vájjon megkérdezték-e a Kairóban lévő száműzött kormányok véleményét is, az azonban bizonyosnak látszik, hogy ezt a kérdést gondosan megvizsgálták. Megtárgyalták azt a kérdést is, hogy a kölcsön- és bérlettörvény Törökországra vonatkozó kedvezdonságai az elmúlt évi adanai ta-! menyeit még jobban kiterjesztik s lálkozón. A maga részéről Roose- I hogy igy könnyítsenek a török gazveit is kifejezésre juttatta, hogy a török köztársasági elnök erélye és őszintesége igen mély benyomást dasági helyzeten abban az esetben, ha a törökök engedményeket tesznek a szövetségeseknek. (^fTI) gépbe szálltali. Kairóba érkeztük után Churchill a brit követség tagjaival látogatást tett a törökök vilájában s egyideig ott tartózkodott, majd valamenynyien átmentek az értekezletre Roosevelt elnök villájába és ott is ebédeltek. A megbeszélések fontossága már kezdettől fogva kitűnt abból a tényből, hogy a törökök kíséretében levő oroszok jelen voltak minden nagyobb megbeszélésen. Ezután az első teljes ülés után ityors egymásután következtek a három vezető megbeszélései, továbbá igen sok megbeszélés a tanácsadók között s ezeken a szövetséges katonai vezetők is jelen voltak. Az értekezlet uralkodó tárgya az egész balkáni helyzet, a katonai és stratégiai fejlemények lehetőségének Török közlemény Inönü egyiptomi útjáról ságának megfelelően. A szövetséges államférfiak összehangolták politikai és katonai megazokon az értekezleteken összevegyitve tárgyalták. A törökök éppen akkor érkeztek Kairóba, amikor a szövetséges vezérkarok vezetői a teheráni és az első kairói értekezeiten hozott katonai és politikai döntések részletes gyakorlati kidolgozásához láttak. Az értekezletek üteme meggyorsult, naponta kétszer tartottak teljes üléseket, amelyek gyakran egész a korai hajnali órákba nyúllak. Sziria, Libanon és az angol— amerikai—francia érdekek kérdése ismét napirendre került, amidőn Mac-Millan, az északafrikai brit követ már másodízben repült Algírból Kairóba, hogy résztvegyen a áttekintése volt Churchill órák'teljes ülésén Roosevelttel, ChurIslanbul, 'december. rA' Török Távirati Iroda kedden este közleményt adott ki Izmet Inönü álbcszéléseiket s a két tárgyat ugyan-1 lamclnök egyiptomi útjáról. Közország kölcsönős érdekeivel foglalkoztak. Az összes problémákat a jóegyet; értés és teljes lojalitás szellemében lik hogy Roosevelt Inönü és Ch"- lanulmányozták és arra a megá,|a. /i U , I I /-IrtrtrtM- WrkM n t-v An t-v t-x •-» TÍI I r» I chili december 4., 5. és 6-án találkozott Kairóban. Tanácskozásaikon résztvettek Eden, Menemedzsoglu és Hopkins. A török államfő részvétele — igy szól tovább a közlemény — feltűnést keltő megnyilatkozása annak a szövetségnek, amely Nagybritanniát és Törökországot egyesíti, valamint a török köztársaság, az északamerikai Egyesült-Államok és a Szovjetunió közti szilárd barátságnak. Roosevelt és Inönü elnökök, valamint Churchill miniszterpitásra jutottak, hogy az Északamerikai Egyesült-Államok, Törökország és Anglia között a legszorosabb kapcsolat áll fenn az általános világhelyzet tekintetében. A kairói megbeszélések ennek megfelelően a leghasznosabbak és legtermékenyebbek voltak a négy érdekelt ország jövendő kapcsolataira. A kairói értekezlet folyamán újra megerősítést nyert az amerikai és a brit demokrácia érdekeinek és felfogásának megegyezése a elnök megvizsgálták az általános Szovjetunióval, valamint a hagyopolitikai helyzetet és mindenek- mányos barátságos viszony e előtt kapcsolataikban a politikai nagyhatalmak és Törökország köszempontokkal, valamint a három " zötL (MTI)