Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-05 / 276. szám

Csuka János: Pasicsnak nem akadt utódja • kegyetlen sors afanrtlantíl szenvedő 'népe élére állított. t Jugoszlávia nem tudta tartani ma­gát és a szerb és horvát politikusok ( DÉÜMAGYARORSZAQ VASÁRNAP, 1943 december ti. Az erőtlenül összeroskadt tek és számították el magukat győ­k> megnyilatkozásaiból látható, minden- 'zelmi mámorukban. Áldozatul estek T „ .... . , , m . „'kit az okok érdekelnek. Az okok ma- annak az igéző látomásnak, amelyké­szlávia katasztrófája ma is soka/lg kLdtó minden S&'tSí fa^ázata valószínűleg régibb erede- sőbb az egész országot magával rán­lalkoztatja a szerb közvéleményt. A'csúfolva az ősi szerb hagyományokat? ,tu: a kpzdetnel volt a hiba, ott tevéd- totta. jugoszláv katonaságot nemcsak a dél-.— kérdezik maguk a szerbek is. szlávok, de a külföld is jól felszereit,! Dr. Szpalajkovics Miroszláv harcias szellemben kiképzett, tekin-jvolt párisi követ, a ma élő szerb dip­télyt képviselő hadseregnek tartotta, lomáciai kar legrutinosabb tagja, a hadsereg kudarcáért nem is a tábornoko­kat, hanem a politikusokat teszi (elelőssé. A tábornokok nem sokat tehettek: a szállott sikra. Alighogy megszűnt azonban ez a mesterségcsen szerkesz­tett állam, feladta a délszláv goudo iatot és készségigjel beállott azok kö­zé, akik okulva a tanulságokon, elite­lik a jugoszláv gondolatot. Párisbau és Gentben egyformán a jugoszláv ál­Innikerctcrl küzdött s ezért kérdezi a horvát lap, mi történt Szpalajkovics­csal, hogy most az ellenkező végletbe Tartós ondolálástlesuiabb ,rancia-i!épOT.mel .-wk­Estélyi frizurák gyönyörűen készülnek. A ha' nem törik és természetes fénvt kan. Szeged, Kossuth Lajos sugárut 23. Herédi Gizella Zsiványbecsület Irta: Szántó György Kávéházi emberekkel ülök a Ja-• ellopták a nagy zűrben a retiküljét pánban. Azért szeretek ide járni, mert _ Most kaptam egy barátnőmtől, Ut meg eioiordul a kiveszőben levő va(jonatuj volt és a pénztárca is. Igaz, ösböléuy, a régi pesti kávéházi ember | lóv)i nenl vo|t benne, de az okmá­t-ipusa. ülnek, beszélnek, vagy kár-'nyaim tyaznak a nap minden szakában, vala-j patétikusan mondja: okmányaim, ini rendszeres rendszertelenséggel. Ar- yijDtha fontos történelmi dokumentu­került. Miért módosította felfogását? Itisták, ponyvaírók, zugkiadók, zugter- !t*mok jette.k volna. Talán. Ki tudja? A A szerb nép megpróbáltatásai, vagy í jesztók, zugügynökök, költők és bár-. hang meglep. Elgondolkozom, ö meg a d'olomáriai életiben észlelt ielensé-1znnjroristák. mindkét nemben. rend-1 .-.-„i;.. foi cTnninnian­gek viából? A Szpremnosz a Novo Vremében .Elszalasztott alkat cikkébcn szemrehányá diplomáciai életiben észlelt jelensé-lzongoristák, mindkét nemben, rend ! soroija fel, szomorúan: k talán kiábrándították Jugoszlá-J szerint zátonyra jutva. Sokszor éppen j Bejelentő, keresztlevél, arcképes volt kövei nem várt a jegy kávéházi beszélgetés az a vonta- igazolvány, munkakönyv, i felszólítására, már előbb • tógözös, amely elszabadítja őket a za-| Súlyos szavak voltak. Elképzeltük, il-1 tonyról. Valaki azt mondja, kell egy mennyi utánjárásba kerül, amig Manci si egypengöötvencs, már tudniillik re- S ismét megszerzi őket. Hivatalszobék inam cimu politikusoknak és a diploinalakuak kellett volna megakadályozni a bekö­vetkezett eseményeket. Szpalajkovics Nédics kormányalakításának máso­dik évfordulóján beszédet mondott, amelyben leplezetlen őszinteséggel, Jugoszlávia összeomlásának igazi okaira is kitért. — Ahhoz a nemzedékhez tartozom mondotta —, amelyhez Péter ki­rály, Pasics, Protics, Milanovics, to­vábbá Futnik és Sztepanovics vajdák is tartoztak. Munkatársuk es tanítvá­nyuk voltam. Közel ötvenéves közéle­ti ténykedésem alatt minden igyekeze­temmel azon voltam, hogy a szerb nép egyesülését megérjem, amivel _ legszebb ifjúkori álmom vált valóra, tett a jugoszláv diplomatáknak, amiért'gény. Cowboy, vagy légionista, szc- végtelen sorát láttuk magunk előtt éi Képzelhetik, hogy ezek után milyen .megengedték, bogy Jugoszlávia a hár-'relmi vagy burleszk, népies vagy tör-jMgncj^ ahogy jár végnélkül, egyikből kiábrándulás ért, amikor azt is meg'mas egyezményhez történt csatlako- {lénelmi. Esetleg valamelyik kettő kom- a másikba, álldogál, vagy üldögél, kellett érnem, hogy cz az ideál mi-!zása ulán elinduljon a pusztulás mc- binációja. A másik azt mondja, lehet amig sor kerül rá, vagy amig egy* ként omlik össze egyetlen éjszaka... redélyén. őszintén megmagyarázza mii keresni. Tudok ebből a könyvből ezer- egy°zordon hivatali ember megkönyö­A zágrábi Szprcninoszt sietett vá-J idézte elő ezt a szörnyű zuhanást, ötszáz raktári példányt, itt és itt, hol- njj rajta. De az is lehet, hogy valahol laszolni Szpalajkovicsnak, bangsu-j amelyben még mindig nem tudott a nap lehet kezdeni ügynökölni. Vagy -j beleakad a paragrafusok és rendele* lyozva, hogy mint párisi követ, még szerb nép megállni. fényképnagyitással lehet akvirálni, tek hinárjába, megbotlik valami sza­ncm is olyan régen Jugoszláviáért! ilyen és ilyen feltételekkel. És a bajó bálvzati utasításon vagy rigolyán és lassan lecsúszik a kávéházi zátonyrói, akkor hetekig eltart, addig nem mehet a falakon felsorakozó régi karikatu-' pfcoelni. Ilogv cz mit jelent, azt csak' rák alól, melyek még a régi Japánról a fénvképnagvitások akvizitőrjei tud­beszclnek, az egykori hires feslöasz-' ják, valami szakkifejezés. Manci so­talról és vidékéről. káig magyarázta, de én nem értettem. Elmerengek a multakou. Még lát- i _ Meglátja, az illető, aki ellopta a tam ennél a hosszú asztalnál Lechner retiküljét, el fogja küldeni az okmá­bácsit, kis fekete házisípkával a fe jnyait, mondtam a szilárd meggyőző-* jén, Ripl-Rónait, malomkerékkalapjá- dés hangján. j Vigasztalni akartam, de ezenfelül közelmúltban egynéhány hogy zsebtolvajok aján­— Kihaltak a nagy és tekintélyes szerb államférfiak és politikusok — irja —, a helyükre jelentkező ifjak összetevődő jugoszláv állam nem fog pedig nem tudtak sem elég gyorsan, tudni ellentállni az élénkebb történet­sem megfelelően felemelkedni. A ha-jmi áramlásoknak. A kevésbeszedü, nyatlás még a uagyuiullu radikaiis jmeggondolt, a jövőbe látó Pasics ugy­parlot is kikezdte, amelynek történei- szóhan egyedül maradt, hogy alig va, és Lavalliér-nyakkendőjével, az) vtirasztalr mx kuldetcse mindig az volt, hogy huszonhárom cv múlva a tanulságok elcgáns Márk Lajost, Fénves Adolfot.'hal,ot?am a nagy niegrazkodtatasok idejen a leg- még környezetének legszűkebb tagjait,! derflg bö]csel^ pó, Tjbort a ,ré. " ' ó) kritikusabb helyzetekben is megment- i»v Sznalaikovicsot is meorrvőzzek ar-li...i u.j i se az országot. Pasics Nikola haláia után a radikális párt élére gyengejcile­mü és képességű politikusok kerültek. Amikor a szerb népnek a legnagyobb szüksége lett volna erős pártra, úgy­szólván semmit sem tehetett érte... Szpalajkovics kissé későn ocsúdott fel. A történelmi multu, mindig kül­detést érző radikális párt valóban Pa­sics halála után indult rohamos ha­nyatlásnak. Frakcióharcok és szemé­lyi küzdelmek őrölték fel ellenállását és tekintélyét. A jugoszláv politika hullámzásában mind gyakrabban tör­tént erre hivatkozás. Viszont Szpalaj­kovics valamiről mégis megfeledke­zett, ami ennél sokkal fontosabb. Pa­sics Nikola ugyanis az államférfi elő­relátásával, kiildctcsszcrü megérzésé Pasicsnak tényleg nem akudt utódja ányzott, ami valamikor is Pasicsra vei az első percektől kezdve neiu'akárt emlékeztetett volna. Az életet mohón wald, Fercnczv, Kernstoek, Tihanyi, j tottarn olyat is. hogy ellopott aktatás* Pór Bertalan, Berény és a töbi meste ' kából részvényköteget küldtek vissza, re a palettának. Most: fényképnagyi-[gondosan becsomagolva tásakviziájrök, ez a jelen. És táncos- _ Gondolja, hogy visszaküldi? -• nők, akik gyarmatokról mesélnek a 'kérdezte reménykedve Manci. . ..... „ ,„ bős őszi esőben, valami furcsa nosz-! _ "ludom biztosan, feleltem ellent* sem a szerb poutikaban, sem a diplo- taiff:ával : ,, , ,, „ , , .. „L-ÍL-IK.,, .„cirKi- laL?laval- -mondást nem tűrő hangon, luaeiaban. Kortarsai akikben megb -, Halas} Juci a tehets^s fiataikől-i MaRam is meRdöbentem, mennvire zott, akik némileg elsajaütottak mod- fgnö , jabb TPrsét olvassa fel ne-;bizt^gva2Tok ebben. Kezdtem kutat* szereit cs együtt doboztak-vele ha- kpm Aztá„ Mszkén mondja: Benne J™ okáf Azelőtt, mint érdekedet mar kovetten a sírba akik megma- va k a katalógUsban. Hamarjában cm,itelték hébehóba, hogv a tolvaj radtak nem emelkedtek fel a pasicsi ncm ,ud miféle katal6gusról be-! VÍ5szaköldte az iratokat. Most, akikor magas latokra. Az ifjúságból pedig-- Rzél j lényegesen kevesebb a zsebtolvafás a Inaba hivatkozott buszken es öntelten _ As2.faHvirá mondja kissé sér- törvénvek szigora, vagy a detektívek arra, hogy Pasics ^^atása't köve ií{ödötfen & 1 szemfülessége folytán, egyn-e g.vako­es nyomdokain halad — minden hl- „ „ Jugoszláviát. Legalább is nem abban a formájában, mint ahogy összeom­lott. Nagyszerbiát képzeli el minél kevesebb másajku és másvallásu pol­gárral. Szpalajkovics azonban abban az időben azok mellé állott, akik Pa­sicsot leszavazták, háttérbe szorítot­ták, pedig az események hamarosan habzsolta, a jólétben és gazdagságban elhomályosult látása. Azt hitte, min­dig igy fog cz tartani. Eltévesztette és elvesztette feladatát. Azt hitte elég volt a nagy országot megszerezni, megtartásával már nem sokat törő­dött. Nem állott mellette Pasics-ké igazolták. Szpalajkovics ugy vélte át-[lnjkovicsnak, amikor az ország gyors hidalni a pasicsi koncepciót, hogy a j felőrléséi megfelelő politikusok hiá­i.zerbek, horvátok, szlovének államát,!nvával magyarázza. A Szimovics-féle amolyan megnagyobbodott Szerbiának i puccsra egyáltalában sor sem került tekintette. Pasics egyenes uton járt s(volna, ha Pasicshoz, vagy hozzá ha­világosan látta: az annyiféle népből sonló politikus áll Jugoszlávia élén. Pcsics ugyanis a szükséges megalkuvások, apró enged mények klasszikus képviselője volt. Persze, persze. Ilyen cimen j'elenik j ribb az okmányok visszaküldése.,-majd meg első regénye, külvárosi élményei- nem kilencven százalék. Mi ez? nek első foglalata. Tizenkilenc é.ves.J Zsiványbecsület. De annak egy Istenem, milyen jó ilyenkor nyomta-1egészen furcsa és meggondolKozfató tott katalógusban szerepelni. Irigy- fajtája. Mert holló a hollónak nem lem kissé. tvájja ki a szemét. De miféle sjzolida­Egy Manci vidéki körútról jön.lritás az, ami a tolvajt a meglopottal Panaszkodik, hogy elcsúszott a síkos .összeköti? vagonlépcsőn, a sínek közé esett. Kosz-• Csak egy lehet. A tolvaj tudja leg­, .. . c tolányi verssora jut az eszembe: Mint jobban, micsoda kálváriajái;ás ma, pessegu politikus s igaza van Szpa- gkj g s-nek kJ ese„ De Manci [.agy mondjuk, jóegynéhány éve az czenkivül okmányok beszerzése, mégrnk&bb elvc­Megszokta, a vérében volt a törökkel való állandó érintkezés következté­ben, a rugalmas és célszerű alkalmaz­kodás. Pasics — ebben sem téved Szpalajkovics — olyan megoldást ke­resett és talált volna, amely kielégí­tette volng a követelményeket s, ugyanekkor talán megmenti a szerb­seget az azóta elszenvedett nagy vesz­teségektől. Maga Nédics miniszterel­nök ismerte, be nemrégiben, hogy már­is több. mint egy millió szerb életébe került a ma sem szünetelő partizán' harc. A katona mondotta ezt, akit a] Italmérők figyelmébe! Borszükségletüket ÖRDÖG ANTAL bornagykereskeddnél szerezhe tik be legelőnyösebben* Kálvária-sor 8* Telefon 29-38.

Next

/
Thumbnails
Contents