Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-01 / 272. szám
December 6—7—8-án iskolai szünet Budapest, november 30. SzinyeiMerse Jenő vallás- közoktatásügyi miniszter a háborús gazdálkodás folytán szükségessé vált takarékosságra való tekintettel december 6., 7.. és 8. napján az összes alája rendelt nyilvános, továbbá az ország valamennyi állami, királyi katolikus, községi, egyesületi, társulati és magán közép, középfokú és szakiskolájában, valamint középiskolájában szünetet rendelt el. A hivatali és iskolai munkaszünet után december 9-én a rendes időben kezdődik a tanítás. (MTI) Kormányzónk részvéttávirata Harsányí Zsolt fiához Budapest, november 30. A Kormányzó ur őfőméltósága Harsányi Zsolt iró elhunyta alkalmával az iró iiához, Harsányi Andráshoz az alábbi részvéttáviralot intézte; »Mély sajnálattal értesültem édesatyjának, a magyar irodalom egyik büszkeségének váratlan elhunytáról. Megemlékezve azokról az elévületlen érdemekről, amelyeket Harsányi Zsolt a magyar mult felelevenítésével, hírlapirodalmunk terén és kiváló műfordításaival szerzett, a fájdalmas veszteség felett bensőséges részvétemel fejezem ki. Horthy.« Budapestre érkezett a portugál Vöröskereszt megbízottja Budapest, november 30. 'A portugál Vöröskereszt állandó genfi megbízottja, Freire de Andradc Budapestre érkezett, hogy egyesületének megbízásából hivatalos látogatást tegyen a magyar Vöröskereszt elnökségénél. Freire de Andrade hivatásos diplomata, aki eddig már több idegen államban képviselte a portugál kormányt ügyvivői minőségben. (MTI) Eddig 27-el csökkent a biborostestület létszáma Róma, november 30. Cremonjesi bíboros halálával a bíborosok létszámában mutatkozó hiány 27-re emelkedett. A jelenlegi 43 bíboros közül 29 olasz. XII. Piusz pápa uralmának ideje óta 18 bíboros halt meg. Vatikáni körök kijelentése szerint uj kinevezések ezidő szerint nem jöhetnek szóba. (MTI) Tildy Zoltán beszéde a belső rend, n szobnd, független es demokrata flagyarország mellett a felhatalmazási vita első napfán SZÉCHÉNYI MOZI Még ma is a 10-ik napon telt ha zak előtt fut a legnagyobb, legszebb magyar film! RMÓCZI NÓTÁJA TOLNAY KLÁRI SÁR DY JÁNOS főszereplésével Előadások 3, 5, 7 órakort Budapest, november 30. A kép-( viselőház keddi ülésén felolvasták az állandó összeférhetetlenségi bi-1 zottság határozatát, amely szerinti Pecsornik Ottó esetében összefér- I hetetlenség nem forog fenn. Ezután az 1944. évi állami költségvetés felhatalmazási javaslatának tárgyalása következett. Ináncsy Papp Elemér ismertette a javaslatot. Kérte a Házat, hogy a pártpolitikai szempontok félretételével a magyar hivatásgondolatnak átérzése mellett és a nemzet érdekeinek szemelőtt tartáásval teljesítse most is történelmi feladatát. Kérte a javaslat elfogadását. Vitéz I m r é d y Béla hangoztatta, hogy a kormányt nem ajándékozhatja meg bizalmával. A belpolitikai kérdések után a külpolitikára áttérve bejelentette, hogy a magyar külpolitikának egy célja lehet, azt az utat kell követni, amely a nemzet boldogulásához vezet. A legélesebben szembefordult a független kisgazdapárt és szociáldemokratapárt tagjai által kívánt külpolitikai elgondolásokkal, amelyek a külpolitikában 180 fokos eltérést mutatnak. A mezőgazdasági termelés, majd az árés bérszínvonal időszerű kérdéseivel foglalkozott. A legerélyesebben kikelt a feketepiac haszonélvezői ellen. Ismét külpolitikáról szólva megállapította, hogy az angolszászorosz szövetségen belül a hatalmi súlypont az oroszok javára tolódott el. A középeurópai államok kérdésében az alapvető az ellentét az angolszászok és a Szovjetunió között. A nemzetek együttműködésének legnagyobb ellensége a Szovjet, amelynek végső célja Európa bolsevizálása. Az angolszászoktól semmit sem várhatunk és abból, amit Benes akar, Magyarországra jó nem származhat. Beszéde végén deklarációt olvasott fel maga és pártja nevében, amelynek lényege, hogy Magyarország külpolitikáját a Gömbös Gyula által kijelölt irány kell, hogy vezesse. A S ormőtiupórl szönoho az ellenfófeh klegyensnlyozásáröl A következő felszólaló Lakyi Dezső volt. — A kormány a háborús viszonyok alatt sm hanyagolta el a magyar mezőgazdaság továbbfejlesztését — mondotta. — A háború ellenére is oly termelési fejlődést ért el, amely megfelel azoknak a feladatoknak, amelyeket a háború reánk kényszeritett. Agrárjellegünk fenntartása és fejlesztése során nem helyes a földosztás kérdését nyakló nélkül végrehajtani. Mindazok az ellentétek, amelyek ezen a téren eddig történtek, azt mutatják, hogy a kormány mindent elháboruban érdemeket szerzett emberek részesüljenek. A munkabérek kérdésében a jelek azt mutatják, hogy a kormányra indent elkövet az ellentétek kiegyensúlyozására. A kormánynak továbbra is sok munkát ad az, hogy kiküszöböljék az ipari és mezőgazdasági munkások közötti ellentéteket. Az ár és munkabérek frontján nemcsak Magyarország küzd nehézségekkel, hanem a nálunk sokkal hatalmasabb és gazdagabb országoknak is vannak ilyentermészetü problémáik. A pénz értékével kapcsolatban megállapította, hogy jobb az adott körülmények között nem is lehet. Helyesli azt az irányzatot, amely a földadó kérdésével az aranypengő alapjáról a buzaalapra kiván áttérni. A költségvetés számadatával kapcsolatban az az érzése, hogy a háború folyamán most egy békeesztendő költségvetését vitatják. Fejtegette ezután az ország szociális berendezését és ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a kormány gondoskodása a munkásságról az előző világháborúval szemben alapvető fontosságü. Érintette az ország halárai körül tornyosuló veszélyeket és hangoztatta, hogy minden csepp magyar vért fontolóra kell venni abból a szempontból, hogy hogyan használjuk fel. A megajánlási törvényjavaslatot elfogadja. S z ö 11 ó s i Jenő beszéde elején deklarációt olvasott fel. hogy a körülöttünk lak? népek egynémelyike a közös veszélyezettség ellenére sem tudja megérteni a természet és a történelem megmásíthatatlan törvényeit. Ezután foglalkozott a magyarság kárpátmedencei feladataival, amelyek még szerinte nem zárultak le. Csak egy magasabb életforma, társadalmi és gazdasági berendezkedés vonzó ereje képes az egységet összefogni. Ezután bizonyos belpolitikai kérdésekről szólt és büszkeséggel állapitolta meg, hogy az ország ősi parlamentáris államformájához a legnagyobb történelmi viharokban is hü maradt. Korszerűen ki kell küszöbölni a magyar parlamcntárizmus hibáit. A szociális kérdésekre utalva elismeréssel hangoztatta, hogy a kormányzat behatóan foglalkozik velük. Hozzátette, hogy e kérdések megoldását csak egy oly szociális gazdasági rend biztosithatja, amely a mai szociális feszültség okainak eltüntetésére és a társadalmi igazságosság, jólét és egyensúly megvalósítására törekszik. A gazdasági kérdések közül visszatért a birtokreform ügyére is. Ezt a kérdést a pártpolitikai agitáció és a váltakozó közhangulat fölé kell emelni. A nemzetiségi politikáról azt mondotta, hogy a hagyományaikhoa hü, de a változásokat lemérő uj magyar nemzetiségi politika alapjait kell lerakni. Befejezésül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy kormányelnököt még nem terhelt oly súlyos felelősség, mint Kállay miniszterelnököt. ö igazi magyar érzéssel a nemzet jövőjébe vetett hittel és erős akarattal áll azon a poszton, ahová a magyar sorsa őt álitotla. Sok tényezőn fordul meg a jövő sorsunk alakulása, amelvet nem tudunk v befolyásolni, de egy tényező a un hatalmunkban áll és ez a belső egység. A megajánlási törvényjavaslatot elfogadja. m hefiS Küszöbölni a magyar parlamenfóriimus hlbőll Ezután gróf Teleki Béla szólalt fel. Mint mondotta, a háború T KORZOBAN Ma 3-5 és 7-kor Móricz Zsigmond regénye filmen: KEREK FERKÓ Jávor, Csortos, Egry Mária főszereplésével oly szakaszához érkezett, amikor Európa közvéleményében már nem- j csak a háború esemányei, hanem. a háború utáni kibontakozás lehetőségei is érdeklik. Etekintetben nekünk magyaroknak nincsen szükségünk uj tervekre. Ezeket minden időre megszabta a honfoglalás. A Kárpátmedence egyetlen osztatlan egység. A benne élő né- i peknek is egységben kell élniök, jruert a természeti adottságok a közös életfeltételeket és azonos sorsot I jelöltek ki számukra. Fájlalja, Belvárosi Mozi MA GRÓF MONTÉ CRISTO része: A BOSSZÚ ii. 3, 5, 7