Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-01 / 272. szám

December 6—7—8-án iskolai szünet Budapest, november 30. Szinyei­Merse Jenő vallás- közoktatásügyi miniszter a háborús gazdálkodás folytán szükségessé vált takaré­kosságra való tekintettel december 6., 7.. és 8. napján az összes alája rendelt nyilvános, továbbá az or­szág valamennyi állami, királyi katolikus, községi, egyesületi, tár­sulati és magán közép, középfokú és szakiskolájában, valamint kö­zépiskolájában szünetet rendelt el. A hivatali és iskolai munkaszünet után december 9-én a rendes idő­ben kezdődik a tanítás. (MTI) Kormányzónk részvéttáv­irata Harsányí Zsolt fiához Budapest, november 30. A Kor­mányzó ur őfőméltósága Harsányi Zsolt iró elhunyta alkalmával az iró iiához, Harsányi Andráshoz az alábbi részvéttáviralot intézte; »Mély sajnálattal értesültem édesatyjának, a magyar irodalom egyik büszkeségének váratlan el­hunytáról. Megemlékezve azokról az elévületlen érdemekről, amelye­ket Harsányi Zsolt a magyar mult felelevenítésével, hírlapirodalmunk terén és kiváló műfordításaival szerzett, a fájdalmas veszteség fe­lett bensőséges részvétemel fejezem ki. Horthy.« Budapestre érkezett a portugál Vöröskereszt megbízottja Budapest, november 30. 'A por­tugál Vöröskereszt állandó genfi megbízottja, Freire de Andradc Budapestre érkezett, hogy egyesü­letének megbízásából hivatalos lá­togatást tegyen a magyar Vörös­kereszt elnökségénél. Freire de Andrade hivatásos diplomata, aki eddig már több idegen államban képviselte a portugál kormányt ügyvivői minőségben. (MTI) Eddig 27-el csökkent a biborostestület létszáma Róma, november 30. Cremonjesi bíboros halálával a bíborosok lét­számában mutatkozó hiány 27-re emelkedett. A jelenlegi 43 bíboros közül 29 olasz. XII. Piusz pápa uralmának ideje óta 18 bíboros halt meg. Vatikáni körök kijelen­tése szerint uj kinevezések ezidő szerint nem jöhetnek szóba. (MTI) Tildy Zoltán beszéde a belső rend, n szobnd, független es demokrata flagyarország mellett a felhatalmazási vita első napfán SZÉCHÉNYI MOZI Még ma is a 10-ik napon telt ha zak előtt fut a legnagyobb, leg­szebb magyar film! RMÓCZI NÓTÁJA TOLNAY KLÁRI SÁR DY JÁNOS főszereplésével Előadások 3, 5, 7 órakort Budapest, november 30. A kép-( viselőház keddi ülésén felolvasták az állandó összeférhetetlenségi bi-1 zottság határozatát, amely szerinti Pecsornik Ottó esetében összefér- I hetetlenség nem forog fenn. Ezután az 1944. évi állami költségvetés felhatalmazási javaslatának tár­gyalása következett. Ináncsy Papp Elemér ismer­tette a javaslatot. Kérte a Házat, hogy a pártpolitikai szempontok félretételével a magyar hivatás­gondolatnak átérzése mellett és a nemzet érdekeinek szemelőtt tar­táásval teljesítse most is történel­mi feladatát. Kérte a javaslat el­fogadását. Vitéz I m r é d y Béla hangoztat­ta, hogy a kormányt nem ajándé­kozhatja meg bizalmával. A belpo­litikai kérdések után a külpoliti­kára áttérve bejelentette, hogy a magyar külpolitikának egy célja lehet, azt az utat kell követni, amely a nemzet boldogulásához vezet. A legélesebben szembefor­dult a független kisgazdapárt és szociáldemokratapárt tagjai által kívánt külpolitikai elgondolások­kal, amelyek a külpolitikában 180 fokos eltérést mutatnak. A mező­gazdasági termelés, majd az ár­és bérszínvonal időszerű kérdései­vel foglalkozott. A legerélyesebben kikelt a feketepiac haszonélvezői ellen. Ismét külpolitikáról szólva megállapította, hogy az angolszász­orosz szövetségen belül a hatalmi súlypont az oroszok javára tolódott el. A középeurópai államok kérdé­sében az alapvető az ellentét az angolszászok és a Szovjetunió kö­zött. A nemzetek együttműködésé­nek legnagyobb ellensége a Szov­jet, amelynek végső célja Európa bolsevizálása. Az angolszászoktól semmit sem várhatunk és abból, amit Benes akar, Magyarországra jó nem származhat. Beszéde végén deklarációt olvasott fel maga és pártja nevében, amelynek lényege, hogy Magyarország külpolitikáját a Gömbös Gyula által kijelölt irány kell, hogy vezesse. A S ormőtiupórl szönoho az ellenfófeh klegyensnlyozásáröl A következő felszólaló Lakyi Dezső volt. — A kormány a háborús viszo­nyok alatt sm hanyagolta el a ma­gyar mezőgazdaság továbbfejlesz­tését — mondotta. — A háború el­lenére is oly termelési fejlődést ért el, amely megfelel azoknak a feladatoknak, amelyeket a háború reánk kényszeritett. Agrárjellegünk fenntartása és fejlesztése során nem helyes a földosztás kérdését nyakló nélkül végrehajtani. Mind­azok az ellentétek, amelyek ezen a téren eddig történtek, azt mutat­ják, hogy a kormány mindent el­háboruban érdemeket szerzett em­berek részesüljenek. A munkabé­rek kérdésében a jelek azt mutat­ják, hogy a kormányra indent el­követ az ellentétek kiegyensúlyo­zására. A kormánynak továbbra is sok munkát ad az, hogy kiküszö­böljék az ipari és mezőgazdasági munkások közötti ellentéteket. Az ár és munkabérek frontján nem­csak Magyarország küzd nehézsé­gekkel, hanem a nálunk sokkal hatalmasabb és gazdagabb orszá­goknak is vannak ilyentermészetü problémáik. A pénz értékével kap­csolatban megállapította, hogy jobb az adott körülmények között nem is lehet. Helyesli azt az irányzatot, amely a földadó kérdésével az aranypengő alapjáról a buzaalapra kiván áttérni. A költségvetés szám­adatával kapcsolatban az az érzése, hogy a háború folyamán most egy békeesztendő költségvetését vitat­ják. Fejtegette ezután az ország szo­ciális berendezését és ezzel kapcso­latban megállapította, hogy a kor­mány gondoskodása a munkásság­ról az előző világháborúval szem­ben alapvető fontosságü. Érintette az ország halárai körül tornyosuló veszélyeket és hangoztatta, hogy minden csepp magyar vért fontoló­ra kell venni abból a szempontból, hogy hogyan használjuk fel. A megajánlási törvényjavaslatot el­fogadja. S z ö 11 ó s i Jenő beszéde elején deklarációt olvasott fel. hogy a körülöttünk lak? népek egynémelyike a közös veszélyezett­ség ellenére sem tudja megérteni a természet és a történelem meg­másíthatatlan törvényeit. Ezután foglalkozott a magyarság kárpátmedencei feladataival, ame­lyek még szerinte nem zárultak le. Csak egy magasabb életforma, tár­sadalmi és gazdasági berendezke­dés vonzó ereje képes az egységet összefogni. Ezután bizonyos belpoli­tikai kérdésekről szólt és büszke­séggel állapitolta meg, hogy az or­szág ősi parlamentáris államfor­májához a legnagyobb történelmi viharokban is hü maradt. Korsze­rűen ki kell küszöbölni a magyar parlamcntárizmus hibáit. A szociá­lis kérdésekre utalva elismeréssel hangoztatta, hogy a kormányzat behatóan foglalkozik velük. Hozzá­tette, hogy e kérdések megoldását csak egy oly szociális gazdasági rend biztosithatja, amely a mai szociális feszültség okainak eltün­tetésére és a társadalmi igazságos­ság, jólét és egyensúly megvalósí­tására törekszik. A gazdasági kér­dések közül visszatért a birtokre­form ügyére is. Ezt a kérdést a pártpolitikai agitáció és a válta­kozó közhangulat fölé kell emelni. A nemzetiségi politikáról azt mon­dotta, hogy a hagyományaikhoa hü, de a változásokat lemérő uj magyar nemzetiségi politika alap­jait kell lerakni. Befejezésül annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy kormányelnököt még nem terhelt oly súlyos felelősség, mint Kállay miniszterelnököt. ö igazi magyar érzéssel a nemzet jö­vőjébe vetett hittel és erős akarat­tal áll azon a poszton, ahová a magyar sorsa őt álitotla. Sok té­nyezőn fordul meg a jövő sorsunk alakulása, amelvet nem tudunk v befolyásolni, de egy tényező a un hatalmunkban áll és ez a belső egység. A megajánlási törvényja­vaslatot elfogadja. m hefiS Küszöbölni a magyar parlamenfóriimus hlbőll Ezután gróf Teleki Béla szó­lalt fel. Mint mondotta, a háború T KORZOBAN Ma 3-5 és 7-kor Móricz Zsigmond regénye filmen: KEREK FERKÓ Jávor, Csortos, Egry Mária főszereplésével oly szakaszához érkezett, amikor Európa közvéleményében már nem- j csak a háború esemányei, hanem. a háború utáni kibontakozás lehe­tőségei is érdeklik. Etekintetben nekünk magyaroknak nincsen szükségünk uj tervekre. Ezeket minden időre megszabta a honfog­lalás. A Kárpátmedence egyetlen osztatlan egység. A benne élő né- i peknek is egységben kell élniök, jruert a természeti adottságok a kö­zös életfeltételeket és azonos sorsot I jelöltek ki számukra. Fájlalja, Belvárosi Mozi MA GRÓF MONTÉ CRISTO része: A BOSSZÚ ii. 3, 5, 7

Next

/
Thumbnails
Contents