Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-03 / 274. szám

TEHERÁN Az egész világ figyelme egy pilla- .nvérnvi telepeken aknrnS megmutatni, natra most Irán fővárosa, Teherán! hogy mire képes, felé fordul. Ebben a közelkeleli vá-j A 3(30 ezer lakosú tőváros egy 1132 rosban találkozik Sooaevelt, Churchill mcler magas fensikon épült. Tele van guldanak, bazárjaiban pedig, a nyüzsgő, keleti zűrzavarban ma is olyan az élet, mint amilyen a középkorban le hetett, A hires karavánszerájokban vízipipából szívják az öszvérhajcsárok Ifja Tatár Imre beszéde elején/ hangoztatta, hogy ennek a nemzet<• nek sem külpolitikában és belpolitikában, sem a földmüvelés terén a fojtó illatú füstöt. A nők lefátyolo- és közellátási kérdésekben 7(\ff HMfa 1 iárnat at utrón A trílU. ' C'/lhorj noxrúní óc nArtivslítílrr és Csangkaisek Sztálinnál. Az angol szász szövetséges hatalmak és fegyvertársaik legfőbb vezetőinek első találkozása kétségtelenül jelentős esemény s érthetővé teszi azt a rendki: vilii érdeklődést, mellyel a világ most Teherán felé tekint, Dárius és X«rx»s világhódító népének ivac'é -ai az >Irán«-nak átkeresztelt egykori Perzsia mai lakosai. S bár a törzslakosság. a mohamedán perzsák, ina már elkeveredtek az arab, kurd és türk népek Perzsiába települt népcsoportjaival. az ország lakosainak kétharmada ma is ősi perzsa eredetűnek tekinthető, ösi származására büszke nép lakja Perzsiát. A múlt században ugyan az. európai civilizációnak perzsa földre való áttelepítését tekintetlek kulturális feladatuknak Irán vezetői s egymás után keletkeztek Perzsiában az európai minta után megalkotott intézmények, ma a saját kultúrájúk őst hagyományainak megbecsülése és az »ciirópai divat* maimolásának megvetése a jelszó, Európa ét a perzsa hagyomány Lcghireseb európai mintára megalkotott intézménye a modern Perzsíávirágoskcrtekkel. Míg a város körül vad szteppék. kopár sivatag fölött düliöngenek a pusztai viharok,, a fensikon oázisként ékeskedik a pompás virágoskertté varázsolt Teherán. Sehol olyan szép rózsalugasokat nem látni, mint Teheránban. A nagyobb kertekben gyönyörű tavak is vannak s a föléjük hajló fák koronája alatt építik fel az előkelő kerti házakat. Minden palota kerttel épül. Modern vóros —• Ireleti város Teherán a legmodernebb perzsa vázott arccal járnak az utcán. A villa mosokon is külön »Hárem*-ben — aszszonyoknak fentartott kocsirészben utaznak, ahová férfiembernek belépni tilos. A város diplomatanegyedében viszont remek modem paloták sorakoznak. Teherán világvárosi nagyszállóit változtatás nélkül át lehetne helyezni Párisha, a Riviérára, vagy Budapestre. itt is luxusszállodának számítanának ... Az angolszász szövetségesek vezéreit és diplomatáit ez az előkelő Teherán látja vendéeül. A nemzetközi slilnsu, modern város, melvet ez a taBudapest, december 2. A képviselőház csütörtökön délelőtt folytatta az 1914. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az illést 10 óra után néhány perccel Krúdy Ferenc alelnök nyitotta meg. A kormány részéről Reményi-Schneller Lajos pénügyminiszter volt jelent. A r:ak az 1849-ben alapított teheráni Po- j felhatalmazási vita első csütörtöki litechnikum, melyben európai tanárok szónoka Meskó Zoltán volt tanították a perzsa ifjúságot a modern technikai tudományokra. A közel százesztendős főiskola rendkivül jelentős szerepet tölt be az ország kulturális életének történetében. Még modernebb európai szellemű Intézmény a teheráni katonai akadémia, melyet 1905-ben alapítottak. A korszerű haditudomány igényeinek megfelelő tisztek egész serege került ki már ebből az intézetből. A csodáit Európából Perzsia igyekezett megtanulni mindazt, amire ugv érezte szükros, de ugyanakkor a legódonabb per-jlálkozó egyszerre a világ figyelmének zsa város is. Föutjain villamosok szá- központjába emel II magyar hivatástudatról beszélt a Házban a kisgazdapárt szónoka szempontokat kell mindenekelőtt figyelembe venni. A felhatalmazási javaslatot elfogadta. A következő szónok Papp Mihály volt. Mint gazdaképviselö, főként a gazdák támogatását és felkarolását tartja szükségesnek, mert ők képezik az ország életének gerincét. A kerületében tapasztalt közsérelmeket tette szóvá és ezek kivizsgálását kérte. Megemlitette, hogy a kisgazda és a törpebirtokosok körében a kommunizmus lapA külpolitikai kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a magyar külpolitikának mindenekfelett és kizárólag csak a magyar érdekeket szahad szem előtt tartania. A háborút nem kerestük, hódítási céljaink nincsenek, ami a másé, az nekünk nem kell. Az asszimilációról szólva hangoztatta, hogy ezi a folyamatot megakadályozni, sem fóréi sem nen» szabad egyéni és pártpolitikát eainálni. Dr. Zerinváry Szilárd beszéde elején hangoztatta, hogy semmiképpen se akar a napi politikai kérdésekbe belekapcsolódni. Fel-* adatának tűzte ki, bogy csakis elvi sikon mozogjon. A zsidókérdésben elvi álláspontja az, hogy a végleges megoldást csak akkor találja meg az ország, amikor az utolsói zsidó batyuval a hátán elhagyja az ország terűletét. Elismeri a kérdés gyakorlati rendezésének nehézségeit és itt csupán csak elvi álláspontot hangoztatott, Kobajda Vilmos a kisiparosság időszerű kérdéseit tette szóvá. Nem látja biztosítottnak anyagellátásunkat. Hangoztatta, hogy at zsidótörvény végleges megoldása a kisiparban szükséges volna. A kisiparosság tudatában van a háborií fontosságának és mindent megtea^ hogy a háború által támasztott szükségleteket a maga vonalán kielégítse. Erélyes szavakkal kelt ki a feketepiac ellen. A javaslatot nem fogadta el. Hamm Ferenc a hazai német népcsoport időszerű kérdéseivel foglalkozott. Mindenekelőtt a legteljesebb hála és elismerés hangján szólott a népcsoportnak a harctéren küzdő tagjairól. Hangoztatta* pongó veszelye fenyeget, ha iem,hof,y az Rthonmaradottak lelki foglalkoznak ezek megsegítésével, egysége olvan, hogy a 18-as eseVégül polémiába bocsátkozott a m(\nvek ngm fognak bekövetkezni* szociáldemokrata párt.szónokival. A ném<., népcsopor, államhu Gróf F c s t e t i c h Domonkos bi sége őszinte és változatlan maradt. ségc van, ha nem akar lemaradni a • szirozni nem lehet. A nemzeti népek versenyfutásában. Ma Teheránban van a világ legnagyobb gyakorlótere, a Mcjdani Mask nevü óriási, térség, melyen egyszerre felvonulhat valamennyi fegyvernem. Az európai oklhtók modern katonai szellemet neveltek Xerxes népének ma is vitéz és elszánt utódaiba. De az öntudatosodó modern irániak ségektől államhüséget és loyalitást kért. Belpolitikai kérdésekről szól\a annak a meggyőződésének adott' kifejezést, hogy ina jobban, mint bármikor a magyarság lelki egységére van szükség. A pártoskodás ideje elinult. Részletesen foglalkozni! a zsidókérdéssel és hangoztatnia már nemzeti önállóságukat igve-rtUi h0gy a magyar faj védelméből zonyos hibákat és nehézségeket telt . sJ!prclpt a hazáva, szem. szóvá, azonban hangoztatta, liogy»bfn ^ magyar és német nép sors.... ...... ( .. I.nllnfllkrtn tlrtM OC U 71) - ~ V * közösségének hangoztatasa r\r *> szólam, hanem mélységes meggyőződés. Azzal fejezte be beszédét. az ország háborúban van és ezeket csak jóindulattal, megértéssel és türelemmel lehet csak áthidalni. A földbirtokrendezésnek problémájára áttét ve a rendezés cél ját a kisgazdák megerősilésében látja és helytelenítette azok földvásárlását, akik az ügyben csak tőkebefektetést látnak. hogy a győzelem biztos. A javaslatot elfogadta. Törs Tibor elnök napirendi javaslatot tett ezután, hogy a lgközelebbi ülést a Ház péntek délelőtt 10 órakor tartsa és folytassa a megk°Tnek hnngsulvorni nz európai befolyással szemben. Főkép kulturális té ren. Az ősi perzsa Ízlést, a régi ha-j egy jottányit sem enged a magyar~'ság megerősi léséért tolyó politikágvománvos szokások' kultuszát Intéz- A kérdésnek intézményes megménvesen terjesztik. Van a teheráni' oldását kért, tovább azt, hogy az Nagy Ferenc, a független kis ........ - , . ..:,AIJL» gazdapárt szónoka beszéde, bevezető! aJanlas> torvényjavaslat v,tájat, részében a magyar hivatástudatról! Vitéz Jaross Andor szólalt fel beszélt. E hivatástudat amely ezer ezután és az igazságügymimszteréven keresztül meg volt, ma is nek Inrzc Antal és Nagy László fennáll. A kis lélekszámú népek képviselők szerdai interpellációjára incnvcscn terjcszttK. van a tenerant;- — w helyzetéről hangoztatta, hogy ezek- adott válaszával foglalkozott amely császári pnlotábnn egv kis muzeum,1 arcvonalon munkaszolgálatot telje-> „ek irányában a megértés eszközeit'szerinte ellenkezik a hazszanaiyoK. sül összegyűjtötték I sitett és közben életüket vesztett; kell keresni. Magyarországnak, ha! 192. §-ában foglalt rendelkezések lésü. Európából ide zsi(|(-,kat hősi halottaknak tekint- hivatását teljesiti,' vezető szerephez ^ ** a képviselőkkel szemben sujuthat a kis népek között. A ttvő.1™* fenyegetést tartalmaz. Az feladatairól szólva Nagy Ferenci igazságügy miniszter megsértette a hangoztatta, hogy a jövő Magyar-! kepviselők mentelmi jogát Hano, szagnak népi Magyarországnak goztalta a továbbiakban, bogy a kell fennie. A parasztságról szólva'^dolgok ilyen felfogasa lehetetlenné nem követi már nz európai példnt. 1 gyarországi szociális kérdések meg- azt hangoztatta, hogy az ország tenne az országgyűlés tagjainak aiUv-följebb a garázsok és a pályaud- oldása elsőrendű honvédelmi mun- *,ámaránvá«ak .wXlőo, amelybe elrettentésül azokat a rossz izlc került holmikat, mik évtizedek előtt sók. C z cr m a n n Antal beszédében veszélyesen népszerűek, kedveltek vol-, lak Iránban. Ez a kis 'Ízléstelenségek! . ,, . múzeuma* is a saját hagyományai fe i szintén a szociálpolitikái kerdéseklé forduló nemzeti mozgalom nlkotá kel foglalkozott. Annak a felfogása. Az igazi uri házak berendezése sának adott kifejezést, hogy a mavarok építészetében uralkodik a nem is európai, hanem inkább nemzetközi, modern világstilus. Irán lakosai, a szivükben, egvrc inkább igyekeznek perzsák maradni... A kertek varosa Az ország fővárosát, Teheránt, melyben a nevezietes diplomáciai találkozó lezajlik, a kertek városának is nevezik. A Szovjetunióval határos ország legnagyobb része vigasztalanul kopár vidék. A nyugati Azerbejdzsán termékenyebb területétől eltekintve, csak a hegyi patakok völgyeiben folyik föld művelés és az oázisokban. Itt kcletie! oldása elsőrendű honvédelmi mun ka is. A legnagyobb elismerés hangján szólóit az Országos Népés Családvédelmi Alap működéséről és az alapnak különösen a falufejlesztés terén elért eredményét méltatta. A gyermekhalandóság csökkentésére minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni. A közegészségügynek a prevenció utján kell haladnia. Hosszabban foglalkozott a társadalombiztosítás időszerű kérdésével és követelte, hogy a magyar mezőgazdasági munkásságnak a társadalombiztosítás lehetőségét az egész voson dus pompával tenyészik a növény- na Ion még "kel! adni. Az adópblTszárparányának megfelelően a bá-!kotmányos niukodeseL rom csoport közül a legerősebb' Keck Antal és Piukovies tartópillére a nemzetnek a paraszt- (József képviselők között rendkivül ság. A megajánlást javaslatot.! éles sértegető Imngu párbeszéd minthogy bizalmatlan a' kormányi folyt le, miközben az elnök kétszer iránt, nem fogadja el. A következő felszólaló Váró is megszólaltatta a viharcsengőt és két képviselőt, valamint Inczo György volt. Beszédében a székely Antalt is rendreutasította. Vitéz kérdéssel foglalkozott és hangoz tatta, hogy az még mindig megoldatlan. A székelységnek nincs elegendő élettere, kéri az államhatalom beavatkozását, hogy a kérdést a magyar nemzet érdekeinek figyelembevételével meg lehessen oldani. A Jaross Andor a vihar elültével bejelentette Incze Antal és Nagy László képviselők mentelmi jogának megsértését és szabályszerű sürgős tárgyalást és alapos megvizsgálást kért. Törs Tibor elnök bejelentette, székeJy kérdés lényegét abban lát- bogy az ügyet a mentelmi bízottJa; hogy á székely föld népsűrűsé-j 6ig elé Utalja. A Ház ülése ezzel xet. minüm a zsinrori föld ezeken a te- tika terén a családi és_ szociális' űéhez viszonyítva kevés a föld. .véget ért.