Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-25 / 292. szám

A megfagyott muzsikus Irta: Szántó György Mostanában gyakorta jelentkeznek olyan ismerősök, vagy barátok, akik­kel harminc éve nem hozott össze a sors. Miután ebben az évben csinál­tam a salto mortalet, átugorva az öt­venet, következésképpen elgondolko­zom, vájjon kit keresnek bennem ezek szakkal ott akarták fogni az embert a Műegyetemen. Ma bezzeg mennyi minden kell ahhoz, bogy beeresszék az aulába. Nem hallgattam a jó Kursákra Félszemmel festő lettem. Amig má­sik szemem is fel nem mondta a szol­és az egykori húszévesek. Az irót? Az gálatot, a sebesülés és a megfeszített embert? Egy régi barátot? Vagy csak jmunka következtében önmaguk visszahozhatatlan ifjúságát, ezt az emlékbefagyott, egykor oly édesbús, vagy szertelenül vidám mu­zsikát? A Hadik-kávéházba, délutáni ta­nyámra rendelem őket. óvatosságból megírom, hogy negyven kilót szedtem azóta magamra, hajamban már majd annyi a fehér, mint a fekete, ne döb­benjenek meg, ha alig ismernek rá az egykor karcsú, tussfeketehajú dandvre ebben a pohos, deres, hanyagruházatu valakiben, akit már bácsinak szólíta­nak a lányok, ha udvarolni akar ne­kik. Az üyen meggondolatlan találko­zókon önmagukra is rádöbbennek ezek a kései jelentkezők, hiszen van tü­kör a kávéházban és talán ezen is végigsiklik ijedt tekintetük, ha engem megpillantanak. De ez még mind hagyján. Mi lenne, ha azokat a pró­bakisasszonyokat, masamódokat és gépirókisasszonvokat pillantanák meg itt a Hadikban, akiket egykor együtt kísérgettünk a Párisi Udvar­Most itt ülünk egymás mellett kérdezünk, meg felelgetünk. — Tudod, hogy százhatan iratkoz­tunk be arra az évfolyamra és ha so­kat mondok, tizen szereztek közülünk diplomát? — Igen, a háború. — Emlékszel Döncire? Olyan szép cárról szólt. A bolgár király Bécsbe barna fiu volt, festeni sem lehetett Volt Ferenc JózsefnéL — Hirtelen volna szebbet [szárnyra kelt az európai sajtóban az — Hogyne, építési vállalkozó voIt,fa hir — irja a vezércikk —, hogy a Az utolsó UUttszUtodó UacátsoMja 1913 december havának gondjai és croblémái — harminc esztendő távlatában 30 év előtti ujságkötegekben la- iszág. A kormány nevében Jankovicb pozgatunk. A szerkesztőségi I Béla kultuszminiszter üdvözölte su könyvtár polcáról kikerestük az'ősz költőt. — A Dugonics-Társaság 1913. évi ujságpeldányokat és azok- 'felolvasó ülésén Somlyódy István, Do­bói idézzük a bárom évtized előt­ti multat. Itue, miről beszélgetnek a meg­sárgult ujságlapok: DECEMBER 1. A vezércikk Ferdinánd bolgár tavaly esett el Ukrajnában. — Hogyan? Ebben a háborúban is résztvett? bolgár király trónja megingott, hogy Bulgária forradalom elölt áll, Ferdi­nánd a nép haragja elől bujdosik, nem — Igen, mint építész került kor- tér vissza országába. Azóta az esemé­határon tul másodszor is a harc-i nyek e híreket mind megcáfolták térre. ISkerlecz Iván báró, az uj horvát bán — Emlékszel Dezire? [letette az esküt — Igen, magas, nyurga fiú volt, nagyszerűen dzsiggelt. Még a rajzte­remben is, a rajztáblán. Most New­yorkban épit felhőkarcolókat. — Hát Lojzira? A mindig vidám keres. A pénz a tüzérkaszárnya fel L°P',ra- .építéséhez, a rókusi Búvár tó feltölté­a király kezébe. Az ünnepi aktusnál Tisza István gróf miniszterelnök is jelen volt Schön­brunnban, a királyi palotában. —Sze­ged városa 5 millió korona kölcsönt ban, a Harisközben. a Koronaherceg utcában? Ugyhiszem, észnélkül mene- 'remény villapályázatát, külnének ki a Horthy Miklós-utra, <ket gyűjt. — Hogyne. Nemrég találkoztam vele. ö nyerte meg az Uj Idők nyc­Kémregénye­amely a mi időnkbe* még Fehérvári­ut volt, ahogy egy műegyetemi volt kollégám a minap is nevezte. ö is harminc év multán jelentke­zett. Véletlenül, vagy a sors akaratá­ból szomszédja egy kedves hölgyisme­rősömnek. aki meghívott egy pazar békebeli ucsorára, csakhogy találkoz­hassunk Palival. Ez a találkozó nem afféle kávéhá­zi dolog volt, igen kellemes külsősé­gek közt történt. Nagyműveltségű hölgytársaság, amelynek tagjai hiúsá­gomat legyezgetik számos regényem beható taglalásával. Csodálatosan ma­gas és karcsú meleg hasé, tizennégy­emeletes dobostorta, melyet nem egy verőshangszerről, vagy annak verőjé­ről neveznek igy, hanem egy cukrász­ról, aki ihletett pillanatában alkotta meg a torták eme koronázatlan feje­delmét, a hires Sacher-torta legmél több vetélytársát. Ebbe a kellemes békeidei hangulatba toppan be Pali, egykori műegyetemi kollégám. Balke­zét nyújtja. Jobbkarját a harctéren hagyta, én a szememvilágát. Leül mellém, egészen közel. Mégis, harminc év távlata terpeszkedik lát­hatatlanul köztünk, harminc év világ­történelem. Hiszen a mi kettőnk há­borúja már szinte eltörpül ennek az uj háborúnak távlatában és már ez az uj háború is elég régi. Megkiséreljúk az cmlékekbcfagyott muzsikát, az ifjúságot feleleveníteni, melengetni. Hátha felolvad néhány percre az a megfagyott muzsika. És gondolkozom. Miért eszembejut az épitészszakosztálv ka- karácsonvi lapot A rácsonyi lapja, amelynek cime volt: zsikiisnak? A megfagyott muzsikus. ( Hirtelen eszembe int. hogv valaha Majd erre is sor kerti. Egyelőre [valami esztétikus megfagvott muzsi másról beszélgetünk Hogyan tanult ' ' *" "=-• séhez és a vásártér rendezéséhez kell. — Rainer Károly, az ipartestület el­nöke elhunyt, nagy részvét mellett te­mették el. — A budapesti tőzsdén a buza 11.42, a rozs 6.73, a tengeri má­jusra 6.42, a zab 7.49 korona volt — A városi szinház a »Halló< cimü vig­monkos László, Balanyi György és Móra Ferenc szerepeltek. —. összeál­lították az 1914. évi esküdtek névso­rát — A szegedi munkanélküliek be­adványban kérik a várost hogy ré­szükre segélyt adjon. — A munkanél­küliség egyre terjeszkedik Szegeden — írják beadványukban —, általánosan ismert dolog, hogy majdnem 2 éve pusztit már a gazdasági válság, mely az egzisztenciák egész hosszú sorát tette eddig tönkre, az ipari üzemek számottevő része megszűnt, másik ré­sze megcsőkkentett üzemmel dolgozik Aláirás: Varga Ferenc és társat — Egy bestiális ember, a köztisztasági telep kocsisa: Egyházi József mérgé­ben kitépte a lovának a nyelvét. So­mogyi Szilveszter főkapitány a lelket­len kocsist letartóztatta, i ' > DECEMBER 3. . A nagyhatalmak képviselői már legközelebb Berlinben notifikálni fog­ják, hogy Wied Vilmos hercegnek felajánlják az albán királyi koronát. — Ma volt 65-ik esztendeje, hogy Fe­renc József elfoglalta az osztrák csá­szári trónt, ebből az alkalomból, a Fremdenblatt cimü bécsi lap, a kül­ügyminisztérium szócsöve »»z európai játékot adta elő. Gömöri Sárival. Kör-.béke szilárd kősziklájáról* emlékezik mendy Kálmánnal, Almássv Endre (me.g az uralkodóról, igazgatóval, Baróti Józseffel a főbb szerepekben. — A Korzó Mozi Afri- DECEMBER 4. kai vadászatokról szóló kulturfilmet | Horvátországban választási készü­mutnt be, az Urániában két dráma: az lődések folynak. — Többen beadványt A régi nevek és régi arcok egy­másután bukkannak fel a múltból. A rajzteremből ismét visszatérünk a harctérre. — Orosz fogságban voltál? — kér­dezem Palit. — Nem, most vagyok. A hölgyek nevetnek. — Egv tiszttársam került fogság­- r . , . , , • muiai I/CJ cxc> ui aujairaii i\V/i ui auia> ao IUUVOCIV iv/iy«an. i vuwv11 uvauvauj* ba, az hozta magaval Verát, aki aztan,, , # A h.-l|nr fe1e,ég Hmö ameri-. nyújtottak be Lázár György polgár­az én feleségem lett Bizony, ma is k;, fi,m van mfl ^ eredetiben olvassa Tolsztojt, Turge- mozg6szjnház Nordisk-drámát hoz: A! repülő lovast, a főszerepben Walde­már Ps vl a n d cr re 1. nvevet. Dosztojevszkijt. Látom, sziva rozol. Szereted a Virginiát? — Szeretném, csak volna. Pali átszalad a szomszédba. Nagy csomag havannavirginiával tér visz­sza, boldpg, hogy megajándékozhat valamivel. — Emlékszel még A megfagyott muzsikusra? Ilyenkor, karácsony elölt már készen volt a lap. Ugy rajzoltuk, irtuk, negyedévesekkel, harmadéve­sekkel, mint valami épitészcsalád. Minden professzorról volt benne ka­rikatúra, egy-egv adoma, kedvenc szó­lásmondása. Tötössvt, az ábrázoló geometria tanárát mindig karmesteri pálcával rajzoltuk, ö dirigálta a Mű­egyetemi zenekart. — Igen. Emlékszem. Vajíon lesz e az idei karácsonyra is Megfagyott muzsikus? Vagv talán már régen nem is készit effélét az építész szakosz­tály? Búcsúzunk" Szorongatom a Virgí­niákat és amint lefelé visz a lift. el­is hívták ezt a megfagyott mu­DECÉMBER Vass-jmesterhez és városi zálogház feláltt­itá.sát kérik. — Rejtélyes postarablók működtek Szabadkán. — A szinház Az ördög cimü vígjátékot adta elő. Al­mássyval a címszerepben. A magyar delegáció Bécsbe érke­zett, a partementben felállított örség­ről folynak a tanácskozások. Felszó­laltak a delegáció ülésén Tisza mi­niszterelnök, Károlyi Mihály gróf, az ellenzék vezére, gróf Apponvi Aliiért, gróf Andrássy Gyula, gróf Hadik Já­nos. — Kiss József költőt. 70 éves szú DECEMBER 5. Az ellenzék Károlyi Mihály és Andrássy Gyula vezetésével elhatároz­ták, hogy nem jelennek meg a parla­ment tárgyalásain. — »A miniszter szerencséje* cím alatt azt irja az új­ság. hogy l.ondon mellett lezuhant Lu singthon nevü aviatikus, aki előtti, letésnnoia alkalmából ünnepli az or- való nap Churchill tengerészet' meg Pali a harctérről hazajövet bal­kézzel rajzolni. Aki tudja, mi egy é.pi­tészjelölt két szigorlati rajzkomplexu­ma, mélyen megemeli kalapját Pali előtt. Én tudom. És Pali nemcsak terv­rajzokat készit balkézzel, hanem még fest is. Kérdezem mit szeret festeni. — Portrét, tájkéipet, csendéletet, in­teriört, mindent Én nem ragaszkodtam enpyire a műegyetemhez. Amikor a harctérről megjöttem, félszememre srapnellgo­lyótól megvakitottan, elmentem in­dexemmel a kedves jó Kursák pro­fesszorhoz, 6 volt akkor a rektor. Be jelentettem neki kilépésemet. Le akart beszélni szándékomról, félóráig kapa­citált, hogy folytassam építészeti ta­nulmányaimat. Ezen mosolygunk Pá' Jival. Boldoe. idők, amikor még erő­kának nevezte az építészetet. Biztosan innen vették a fiuk a karácsonvi uj­ság nevét, fis én? Az ifjúságot nevez­tem emlékekbefagvott muzsikának. Vájjon elhozza-c valakinek az idén a betlehemi csillag, hogv ama szent já­szol melegében felolvadion kissé? A lift mintha évtizedeket, évszáza­dokat zuhant volna vetem lefelé. Hó­födte harctereket láttam ismét, mint egvkor régen, a Kárnátok lövéczár­kaihól. Fenwesek sötétiedtek előttem, mint főldbegvökerezett. elszakíthatat­lan karácsonyfák És ekkor nz úttalan utakon, a végtelen hómezökön túl mintha jéffkristáivokból épült ronnant palotát pillantottam volna meg. a tör ténelem összes stílusaiból összetéve. A jéffnalotn hidecen szikrázott és alatta ott feküdi a mindig Mj. K'aráesonvfvái'jJ megfagyott muzsikus, az emberiség. 4 Hnitepíe xSfP katdoxfvcrtC:

Next

/
Thumbnails
Contents