Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-24 / 291. szám

SZEGED NÉPE Karacsony esteje Karácsony esteje ama keves je n napunk kózc tartozik, auiely uuisóseIfCb, egyszerű, Uekcs hangulataval kicmeOkedett a paraszti üuuepek közül es egesz- társadalmunkat igezeíe ala'.: tartja, Jtuszeu a kis Jézusról való megemiekczAsen at mindnyájon gyermekkorunk és szülőföldünk feleduetfe'ien melegséget idénzuk fel magunkhan. Karacsony esíéjéu állítják fel az ünnep igpzi jelképét, a karácsonyfát. A *<okas német eredetű, alig löühszáz esztendősnél. A karacsony fa ere dele a középkori paradicsoiujaickban gyi+prezak, amelyei az első emberpaiiiak, Ádámnak és Évának uevcnnpján, u /.az december 24-én adtak clö. Eieoriing a ludas fiyat jelképezte. Ezt «.- uiiliau mar nem érezzük, arra sem H'iiidolunk, hogy a papirláncok, angyalhajak eredetileg a kígyót, a felaggatott dió, alma, cukorka a jó és gonosz tudás gyümölcsét az egö gyertyák ncuig a világ világosságál, a kis Je cu>l jelképezik. Elérkezik a karácsony estéje. Az "gesz nap az üpnepi eldkeszűlettel te'ik el. Az asztal alá szakajtóban ku Koncát, szálmát, takarmányíeiét teszmk, amit azlan az ünnep utáu a jor/agokkai megetetnek, melléje pedig a lószerszámot. Az a hiedelem, hogy az angyalok karácsony éjszakáján ott lek szenek a szakajtón. Régebben az egész lakószobát telehintettek szulmavai, hogy annál busoulatosabb legyen betlehemi istállóhoz. Az ajtót uyitva tartják, hogy — mint mondják — be tudjon jönni a kis Jézus, azaz ne taluíjon zári ajtókra és zárt szivekre. A karácsony esti vacsorahoz tüző•iö szokásokban és hidelrockhen sza mos ösi képzet kóvült meg. A léli naplordulo tiszteletére, a jövő évi lertr.ciinység biztosítására a pogány népek nagy lakomát rendeztek. Az ünnepet a romaiak Natalis invieti solis néven ismerték. Ennek ellensúlyozására rendelte az egyház az uj napnak eljöveteléi. jézus Krisztus születéséi, a karácsony ünnepét. Erre utal egy uépéuek idi'Vnjc is: Szép jel és szép csillag; Szép napunk támadt, Szép napunk támadt! A vacsora még ma is sokat megőrzött ősi, mágikus jellegéből. A kultusz meg majdnem teljesen megmaradt, esik. értelmezése szelídült kercszléiiyuyc. Mipden szertartásosan, szinte előivassznüen történik. A téli naplordulat garázsa Kisded misztériumával ol\ :<1 össze. #A legegyszerűbb emberi int ^nyilatkozások is különleges jeleniésr nyernek ezen az estén. Már magának a szobának, asztalnak előkészítése is jelzi ezt a sejtelmes hangulatot Érdekes azonban, a kultikus ételek megváltozása. Amig a pogányok nagy dözsöléssel iparkodtak isteneiké', megnyerni, addig a keresztény ember böjttel, bojtos eledelekkel teszi magát érdemessé a kis Jézus áldására. Ez a vacsora Szegeden még nem is regen igy folyt le: kezdetet a gazda puskalövéssel jelzi. A gazdasszony mindent az asztalra készít, amire csak szükség vau. Odakészíti az asztalra a lucabu/.át (Luca napjón tányérba búzát lesznek. csiráztatjak, amely karácsony es'ere ki is zöldül). Ez különben az élő kenyérnek, a születő Jézusnak szimbóluma, aki leszállott az égből az emberek szivébe és házába). A Lucabuzába égő szentelt gyertyát állit. Imádkoznak. majd kezdetét veszi a vacsora. Először almát, diót és fokhagymát esznek, ez utóbbiakat mézbe mái lógatják. Majd bableves, utána mákos esik, végül aszalt szilva, vagy aszalt alma következik. A vizespohárba, illetőleg i kútba piros almát tesznek. Erről iszik ember, állat egészen vízkeresztig. E/t azért teszik, hogy egészségeik legyenek. Az alma a kis Jézus jelképe, amint as ének is mondja: A kis Jézus arany alma, Boldogne $züz az anyja... . A megromlott világ, a bűnbe esett emberiség orvosa a kis Jézus, a kegyelem kútforrása. Amit az alma elrontott, azt az alma, vagyis a kisded Jézus teszi jóvá. Régebben karácsony éjszakáján sz éjféli mise előtt volt Szegeden és környékén az angyali vígasság, amikor ártatlan gyermekek hirdették a híveknek a megváltó Jézus születését. mint valamikor Isten angyalai a pásztoroknak. Be szoktak a virrasztókhoz kiáltani: meghallgatják-e nz angyali vigasságot? Ua meg, akkor éneklik: Karácsony éjszakája, Jézus Születése napja, ürüljünk és örvendezzünk, A kis Jézust megdicsérjük: A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szíiz az anyja, f'sicsis, csiesis én kisdedöm, Jézus született, éneklöm. Szokták ilyenkor a Mennyből az angyal kezdetű ismeretes éneket is énekelni. A házbcliek különben fenn szoktak maradni, virrasztani egészen az éjféli miséig, mert az a hiedelem, hogy Isten éjfélkor áldását adja az emberekre. Az éjféli misén a pásztoremberek, amig a pásztorkodás még virágjában volt, Szegeden és Tápén a kis Jézus tiszteletére dudáltak. Az éjféli misébez Szegeden is számos hiedelem fűződik. Nem is csoda, ha szokatlan időpontja, egyszerisége, sejtelmes varázsa heviti a népnek amúgy is élénk képzeletét. Az éjiéi a napnak különben is a legtitokzatosabb pillanata: a szellemek ideje. A világ világossága, a betlehemi Kisded azonban elűzi a sötétség hatalmait és megsegíti azokat, akik öt várják. Krisztus születésével uj világ kezdődik. Érthető tehát, bogy az éjféli misébez annyt különös képzetet fűznek a jámbor lelkek. Adventnek minden várakozása összesűrűsödik e pár órára: jelet lát•jnak mindenben, titkok nyílnak meg, ez állatok beszélnek, a jövő is feltárul a fiatal szivek előtt. Szögcdi Bálint ízlelje meg Szabó Jánosné Mikszáth Kálmán-utca 15. szám alatti Csak egyszer sörözö-borozója kitűnő borait, vendége marad ! Karácsonykor szeretettel várja k. vendégeit. Széchenyi szava Széchenyi István igy szól hozzánk közel száz év távolából: * Nyerhessem bár a világnak minden élvezeteit, minden kincset: és minden fejlődését, mely nem magyar, lelkemből gyülülöm; előttem u nemzeliséghezi hűség, magyarországhozi tántoríthatatlan hűség alapja mindennek. * Én olyan lágy hangulatban vagyok. ha bármi honit látok, hogy egv hegedű egy cimbalom, de még duda is elbájol s szinte könnyekig megindít. — ICgy népnek eredeti jellegét soha sem kellene áíváltoztatni, vagv éppen kipusztítani akarni olyan az, mint a fognak a zománca. • * Mindenekelőtt áll előttem: hűség a fajtámhoz. * Valóban a magyarnak nincs mit felcserélni szánakozásával, mert önhibájának siratására nincs koránt is elég könnye. Az egész világon nem érez vele senki. Ázsiának, egykori hazájának közepette sem találtatik egyetlen rokona is többé... * A csapások iskolája, mélyen mi is, bár kevés tanulsággal, átmentünk mostmár időmultával esik szemeink elől, sok évi bizonlét elpuhított s közönyössé tett bennünket. Az önfentartásunkert és függetlenségünkért ontott vér nem volt elég tiszta, mert egy elsatnyult osztály kiváltságaiért folyt, s nem az ország közszabadságáért. Hiszen mi a magyarnak élete, kikben csak egy kissé is nagyobb a lélek mint volna nehéz az anyag? Bizony alig ha több, mint »kétes remény® s talán ennyi sem. Azt mondani, »extra Hungáriám non est vita®, hiábavaló s kacagást, vagy szánakozást okozó beszéd. Hanem azért, mert honunknál van boldogabb éghajlatú vidék is, hol úgyszólván se nyár, se tél nincs — azért, hogy több idegen nemzet annyival előbbre van lelki műveltségben, mint mi és sokan köztünk még azt se tudják, mi az igaz szabadság, vagy azért, mert másutt a társasági kellem, tudományok bája s a bajnoki becsület jobb fényben állanak már. mint nálunk stb., azért az el nem fajult anya földjét kevésbbé imádni, vagy azt éppen elhagyni, mert van valami ki nem mondható, mi a nemesb embert ellenállhatatlan erővel csatolja hazájához, legyen ez bár kopár mező, bár berkes lapály vagv hósivatag. * Engem soha nem ijesztett csekély számunk, de fennmaradhatásunkért annál erósebben rettegtem mindig, azon okból — ezt ki kell végre mondani —, mert fajtánk anyagi mint szellemi léte oly felette könnyű. özv. Weísz Zsigmondné sz. Reiniger Gizella, Nádor József és neje sz. Reiniger Margit gyermekei, az unokák, dédunokák, rokonok és jóbarátok nevében és fájdalommal jelentik, hogy szeretett és nagyon szerető anyánk, nagyanyánk, dédanyánk özv. Reiniger december 19-én visszaadta nemes lelkét teremtőjének. Szegeden 1943 december 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor te metjiik a cintcremböl. Külön villamos féi 10-kor indul a Dugonics-térről. Minden külön értesítés helyett. Szaporítsuk azon emberek' számát, akik polgári erényekkel ékeskednek. Ezek kisebb vagy nagyobb számától fog függeni nemsokára a nemzet ereje, szabadsága, szerencséje. A civilizáció világa ég már, azt semmi halandó el nem oltja többé. Mi el fogjuk hinteni az igazi erkölcsi függetlenség magvait. Óh ki fognak azok kelni, habár későn is, akkorra bizonnyal mikor mi már sirba leszünk. * Óh dicső hazafiasság, te az egek legnemesebb magzatja, ki a halhatatlanok sorába emeled az anyag fiait, mennyi rut, mennyi aljas búvik tisztes palástod alá, s hány ocsmány szégyenfi, mert ajkán nemzeti szó peng, ékeskedik cimerrell 'A magyar szó még nem magyai érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazifiság köntösében járó, még korántsem hazafi! Istenért ki magyarok vagyunk, egvemást e pillanatban ne üldözzük: számunk kevés, hibájn mindenkinek ugyan van, de a legnagyobb az, hogy egyik a másiknak csak hibáját látja: fogjuk kezet, különben bonyodalmainknál fogva lehetetlen, hogy bárkának portusába jöjjön. * Ha nem vagyunk is egvvéleményüek, magyarok maradunk azért mégis mindnyájan, mit soha nem kell felednünk. Halálra ítélt a statáriálís bíróság egy gyilkos vasesztergályos segédet Budapest, december 23. 'A' budapesti büntetőtörvényszék fögtönitélö tanácsa csütörtökön vonta felelősségre Révész Ferenc 24 éves vasesztergályossegédet és ökrös János 19 éves lakatossegédet, akik' ellen az ügyészség szándékos emberölés bütettének és szándékos emberölés bűntettének kísérlete miátt emelt vádat. A vád szerint Révész és ökrös december 18-án záróráig több vendéglőben italoztak, azután az Üllöi-uton belekötöttek két férfiba és azokat összeszurkálták. Utána ittas állapotban tovább haladva más járókelőket is megtámadlak s közülük Németh Lajost balálra szúrták. Mindketten bevallották" tettüldet és ittasságukkal védekeztek. 'A törvényszék Révész Ferencet halálra, ökrös Jánost 15 évi fegyházra Ítélte. (MTI) Közellátási közlemények Tejkiosztás A városi központi tejcsarnok kereskedői a mai napon, december 24-én a december 24-iki tejjegyekre; A jegyre 5, a B jegyre 3 deciliter tejet szolgáltatnak ki. Istentisztelet a zsinagógában pénteken d. u. szombaton d. e. fél 11 órakor. Prédikáció szombaton délelőtt. 67 Varga Mihály kenderkikésaftC, fcSOHfe* gyár áemcckanlkalJiálójprir szem «tn« ntost A n.