Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-23 / 290. szám

S ÜECMAüYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1043 december 23. Szegedi középítkezések (A Délmagyarorgzág munkatársától) A legutóbbi közgyiiléseu a polgármes­teri jelentés az alábbiakban számolt be a szegedi középitkezésekrőls .Városrendezési osztály Aszfaltburkolatok feuutartása a Széchenyi-tér, Tisza Lajos-körut, Du­gouies-tér, Petőfi Sándor-sugárut és Kossuth Lajos-sugáruton. Kőburkolatok fenntartása a Kos­suth Lajos-sugáruton, Rigó-utcában és a Klauzál-téren. Nyilt árkok tisztítása a Vásárhelyi­sugárúton, Kormányos-, Veresács-, Po­zsonyi lgnác-utca, Kolozsvári-tér és Uscrepessoron. Zárt csatorna tisztítás a Sajka-, Munkácsi-, Fodor- és Kálvária-utcák­ban. Csatornaszakadás helyreállítása a Somogyi-utcában. Beszálló aknák fedőlapjainak (30) és víznyelő aknák rácsainak (20) ké­szítése házilag A szaged-öttömösi uton a földmun­ka elkészült A szeged-öttömősi uton 1700 méter kőpályaépités befejeződött Az alsóközpont-horgosi uton a föld­munka elkészült. A mórahalmi uton a szikpályaépl­tés folytatódott A felsőközponti tüdővizsgáló épí­tése befejeződött. Az alsóközponti tü­dővizsgáló építése folytatódott. A vá­rostanyai közigazgatási épület tető alá került Az alsóközponti mezőgazdasá­gi iskola tanitói lakásának átépitése folytatódott. A tápéi komp révházának átépitése elkészült A lakatosmester háborús regénye Hogyan él a vasiparos, aki megjárta az ázsiai Orosz­országot is ? (A Délmagyarország munkatársá­tól) Kicsiségnek tűnik, mégis annyi bosszúságot okoz, ha elromlik egy szekrény zára s éppen azt a meleg ruhadarabot nem tudjuk elővenni, amire oly nagy szükségünk van. Lakatost kell hivatni s néha fél­napot, sőt napokat is várni rá, amig szerét ejtheti, hogy eljöjjön. Mert nem a munka jelent sokat, inkább w. t az idő, amivel úgyis oly kis mér­Zárt csatorna és átereszépités a Dé | tékben rendelkezik ilyenkor, kará­csonytájt, meg kályhák reparálása idején. 'A lakatosmester alacsony, őszes­haju ember, arcára mély barázdá­kat irt az élet Türelmesen babrál a zárraj, hatalmas kulcsköteg jóné­hány tagját kipróbálja, álkulcsokat szed elő s közben kérdéseinkre vá­laszol. Hogyan él a mai, műszeré­szeknek annyira kedvező világban egy lakatos? — Rengeteg munka volna, nincs anyag — mondja bölcs beletörődés­sel. — Sokat lehetne ma keresni a lakatosmesterséggel, ha volna anya­gunk. De igy csak éppen hogy megélünk belőle... Világháborús emlékek libáb-, Veresács- és Francia-utcákban. Folyamatban lervő vállalati mun­kák: a Francia- és Földvári-utca ren­dezése, Erzsébet-rakpart kisköburko­lat átépitése. Befejezést nyertek a Fa ragó- és Kálvária-utcák rendezési munkálatai. Tiszát közuti hid erősítési munká­latai. (Kirendelve Szathmáry Sándor műszaki s. tiszt.) Telektömbrendezési tervek (8) és beépítési, tervek készítése. (Tarján, Mskkosháza és Francia-hegy dűlők­ben.) Magasságraérés a Hernyós, Kaszás-, Gép-, Csillag-. Gólya-, Csendes- és Mó­ra-utcákban, Cserepessoron és a Má­tyás kirélv-téren. Korondi-uteai kocsiút sakkozása befejezést nyert. Építési osztály Helyőrségi kórház sebészeti pavil­lon emeletráépítés: mázoló munkák végzése, a kályhásmunkán kivül az összes munkálatok befejezést nyertek Rendőrségi székház építkezése: bur­kolatok készítése, kőfaragó in. lapok felhelyezése, mázoló munkák végzése. A laktanyák tatarozására engedé lyezftt 100.000 pengőt felhasználtuk, a felvett munkák nagyrészét a rendelke zcsre álló hiteiből elkészítettük. A gimnázium homlokzatjavítási munkáit az előrehaladott időjárás mi.'itt beszüntettük, ugyanott óvóhely építése van folyamatban. A Földműves utca 3. számú óvőda­épüiet, iparosmunkák (burkolatok, vizvezetékszerelés, asztalos m.) fo­lyamatban van. Kultúrpalota telőmázolása és javí­tása. Városi széképület, bádogtetök ja­vítása és mázolása, bejáró kapuk ja­vítása, lakkozása. Hétvezér-utca 11. számú óvóda, WC épület átalakítása. Fertőtlenítő intézet, épületek tata­rozása, ablak- és keritésjavités. Dr. Boros József-utca 25. számú óvóda, régi árnyékszékek vizöblitéses­sé való átalakítása. Óvóhelyek építése: Csongrádi-su­gárúti, bejvárosi fiúiskolái, ujszegedi, alsóvárosi, Szent György-téri, zeneis­kolai, gyermek- és közkórházi, adóhi­vatali, árvaházi, tüdőbeteggondozói, muzeumi és szeretetház óvóhelyeinek építése. A tüzoltószertór-épületek verseny­tárgyalása megtörtént. A vásártéri fedett bejáró építése megkezdődött, az alapok elkészültek Az njsomogyitelepi napközi otthon­nál garázsépítés, tervezése elkészült. Külterületi osztály A feisftközpont-forráskuti uton föld­munka és kőnjvarozás folyt. A «7atvmaz-őszeszéki uton földmun­ka elkészült voltam, amikor a várost az oro­szok bevették és foglyulejtettek engem is. Amikor felgyógyultam, ők is fegyvermesterként alkalmaz­tak. Messze kerültem, a tatárok közé... \4 A zár egyet kattan, most már bizonyos, hogy a kulcs belétörött s a tolla a zárban maradt. Ujabb művelethez fog, hogy a zárból a kulcsdarabot eltávolítsa, majd to­vább mesél a régi világháborús emlékekről. Elbeszélése nyomán ifjuságunk kedvenc Vern e-regé­nyének mesebeli városai elevened­nek meg: Krasznojarszk, Omszk, Toraszk... 'Az északi Jeges-tenger közelsége, a befagyott Volga és az elmúlt ifjúság édesbús zenéje... Az elbeszélő akkor volt fiatal és 45—50 fokos hidegben dolgozott, mint hadifogoly az orosz hadi­üzemben. — A hideget nagyon nehezen bírtuk. Jó zsiros ételekkel és vas­tag bunkákkal tudtunk csak véde­kezni ellene. Az ottaniak étkezése nagyon silány volt. Meg volt hozzá minden, de nem tudtak főzni. Va­lami ehetetlen kotyvalék-levest főztek mindig és az örökös csáját — Katonaságnál szolgált? — kér- '"ók- Mi, magyarok megtanitot­dezzük. i tuk étkezni. Szerettek is — A másik világháborút végig-j érte bennünket! csináltam — mondja és Hosszabb' Elmeséli, hogy a hust a piacról szünetet tart. 'A zár csak nem akar szerezték be. Ott álltak saját négy engedelmeskedni s igy lassan, el­gondolkozva folytatja életregényé­nek elbeszélését: — 'A világháború kitörésekor be­vonultam, mint fegyvermester szolgáltam. Negyven éve, hogv ezenn a pályán dolgozom s har­minc esztendeje, hogy önálló ipa­ros vagyok. A hadseregnél is jó hasznomat vették. Az orosz harc­csülkükön az 55 fokos hidegben csonttá fagyott sertések, borjuk, marhák' és az árus fűrésszel szelte le azt a részt, amit a vevő kivánt. Volt hus, meg zsir bőségesen. Nagyszerű paprikást főztek s a ta­lárok ugy megszokták, hogy mást sc akartak enni attólfogva. — Paprika volt elég? — Igen. Oroszországból hozták. téren megsebesültem és kórházban Európai Oroszországból. A legnagyobb örömet szerezi család­jának, ha legkiválóbb magyar festők értékálló alkotásait vásárolja a „Noflern" Itápszalonban ftiguti-utca 1. szén?­Tekintse meg az állandó képkiállitást vételkötele­zettség nélkül. Előnyös fizetési feltételek. Néhány név a képszalonomban kiállított nagy festőktől: Paál László, Lotz Károly, br. Mednyánszky, Mészöly Géza, Fényes Adolf, Csók István, Komáromy-Katz Endre, Bruck Miksa, Nyilasi Sándor, Poll Hugó, Fomek Árpád, Glatter Gyula, innocent, Istokovits, Vaszary, Kaciány, Iványi-Griinwald, Neogrády Antal, Vass Vera, Katona Nándor és sok más nagynevű fesiök munkái! Kínaiak a befagyott Volga fenekén A műhelyben együtt dolgoztak mindenféle ázsiai néppel, közöttük több kínaival. Az oroszok csak a kínaiakat üldözték. Gyűlölték őket, mint a lakatosunk elbeszéli. Pedig pontosan, rendesen dolgoztak és soha egy panasz sem hagyta el ajkukat. — Ha a legkisebb zavar volt as üzemben, összefogtak néhány ki­nait és kivégezték őket. Csak a sze­rencsétlen sárgák lehettek a hibá­sak! A befagyott Volgán nagy lé­keket fürészeltek, sokszor másfél­kétméter mély is volt a lék és ide dobálták be a meggyilkolt kínaia­kat. 'A cofjuk végével fennakadtak a jégkéreghez fagyva és a Volga himbálta őket, sokszor napokig is. Lejártunk a lékhez és ott vettünk I bucsut tőlük. Nagyon sajnáltuk őket... A háborús kegyetlenkedés tehát akkor is jólismert dolog volt. A hadifoglyok élete egyébként a meg­szokott mederben telt, lakatosunk az ottani szokások szerint meghá­zasodott odakünn. Egy fiatal ta­tárlányt vett el, szülei, jitenódu földművesek voltak. A Ián} még 16 éves sem volt, amikor hozzá­ments a szülei meggyülölték érte. Mert idegenhez ment, európaihoz­De amikor megjött a gyerek, egé­szen megváltozott a helyzet: — Attól kezdve nekem volt a legjobb dolgom a családban. Any­nyira megbecsültek, ugy bántak' velem, mintha én lennék az édes ! gyermekük és a lányuk az idegen... ! Az unoka volt a szemükfénye és | boldogok voltak, hogy a gyermek i külseje nem volt európai. Magya­ráztam is nekik, hogy mi, magya­rok is Ázsiából származunk, roko­nok vagyunk. Akkor már elhit­ték ... Hazafelé. . . "A szép családi idillnek' a férfi betegsége vetett véget. 'Az éghajlat mégis csak egészségére ment. vese­vérzést kapott és beszállították a kórházba. Attól a községtől, ahol akkor élt — Siroknak hivták a fa­lut, mint mondja — 1400 kilomé­ternyim volt csak kórház! Az asz­szony, meg a karonülő kisfia meg­látogatták a kórházban. Akkor látta utoljára őket... Mint rokkant hadifoglyot az oroszok kicserélték és hazakerült Szegedre. — Ma már 28 éves a fiam. ha még él... — mondja elgondolkoz­va. — Azóta sem hallottam róluk semmit... Itthon újra megnősült néhány év múlva, de a felesége már 10 éve halott. Egyedül, magányosan él és dolgozik. Második házasságá­ból gyermek nem származott. Sen­kije sincs, öregségére egyedül ma­radt és a mult emlékei, a messzi tatár vidéken hagyott család képe kisérti néha ... — Szívesen elmentem volna is­mént harcolni Oroszországba, de rokkant vagyok, nem arra való... 'Az elbeszélés hirtelen végetért, mert a zár nagyot kattant és a szekrény kitárul. A lakatos pedig ! összeszedi kulcsait és továbbmegy. ! Az ablakon át figyelem, ahogy görnyedt tartással, elgondolkozva bandukol a leszálló, ködös alko­i nyatban.... 1 Csánvi Piroska, '

Next

/
Thumbnails
Contents