Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-19 / 287. szám
TüSfirviaD 1945. december 19. XIX. e?i. 28T. sr. Ara 30 llilfcr Ráront* 4.30 P. negyederre tL<*o P GYARORS KER,ESZTENY POLITIKAI NAPILAP Mllm NiKlös miniszterelnök nogolelentosegtt beszéde a felsőházban „Ma^arorszéü nem foluíafoíí hódító háború?, nem Keresed sem hönnisü, sem nehéz zsákmány?, csau a fussai" zött talán a legrosszabb a köztiszt- leszteni és egyes tisztviselői fázi. viselőké. Éppen ezért jelentette be sokban javításokat eszközölnek, igy költségvetési beszédében, hogy a a tisztviselők előmenetele tekintebcszerző csoportokat ki fogják fej-[tében. , Budapest, 'december 18. A felsőház szombaton folytatta a jövőévi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést báró Perényi Zsigmond elnök ÍO órakor nyitotta meg. A megnyij&s után az elnök rendreutasította vitéz Somogyi Bélát, korábbi beszéde sértő kifejezése miatt. József királyi herceg emelkedett azután szólásra, hogy napirend előtt a honvédség kérdésében felszólaljon, hangoztatta, hogy a tisztikarnak a legmagasabb erkölcsi (fokon kell állania minden körülgnények között. (Ugy van, ugy van.) — Meg vagyok győződve — folyjtatta a királyi herceg —, hogy honIsédségünkre az erről való vélemény minden tekintetben fennáll. Honvédségünk fejlődésében az egyik legfontosabb tényező a tisztikar erkölcsi súlyának emelése. Hogyan férhetjük ezt el? Ugy, hogy ha legjobbjainkat állítjuk a tisztikarba. (Ennélfogva mint hazájáért aggódó flelkes, de tapasztalt katona és hontfiu e helyről kérem a társadalom ifelső osztályait, állítsák be fiaikat oly számba a honvédség tisztikarába, amilyen számban a körülmények megengedik és egyesüljön a pegszebb bajtársiassággal a magyar társadalom minden rétege e kötelesség teljesítésében, mert Hazánk léte függ a honvédség minőségétől és erkölcsi erejétől. 'A1 királyi herceg szavait a felsőház tagjai lelkes tapssal és éljenjzéssel fogadták. Szakái s Zoltán: felsőházi tag vzólalt még fel napirénd előtt félreértett szavainak helyreigazítása cimén. A felsőház ezután áttért a napirend tárgyalására. Ezután K r iiger Aladár emelkedett szólásra a magyarság önérzetének fokozása szükségességét hangoztatva. Ezután S z ü 11 ő Géza foglalkozott a kisebbségi problémákkal. Közben megjelent az ülésteremben Kállay Miklós miniszterelnök és a kormány többi tagja is :és megteltek a felsőházi tagok padsorai is. Remény-ScKneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt ezután az elhangzott felszólalásokra. Baranyai Lipót felszólalásá•za kijelentette, hogy a kormány na gyon jól tudja, hogv a középosztály helvzele rendkívül nehéz, ezek köKállay Miklós miniszterelnök beszéde Ezután emelkedett általános érdek- erővel orvosolni is igyekszünk, de terlődés közepette szólásra Kállay Mik Jós miniszterelnök és nagyszabású beszédben vázolta az ország bel- és külpolitikai helyzetét. — Elnézést kérek — kezdte beszédét a miniszterelnök —, hogy a felsőházi vitát felszólalásommal megszakítom, de leghelyesebb, hogy egy előre meghatározott időben szólalok fel, mintha ciőre nem látható végén a vitának, mert igy szerencsések lehetnek mindazok, akik súlyt helyeznek arra, vagy körülményeik megengedik, hogy beszédemet meghallgathassák. — Az alábbiakban az alaptételekkel akarok foglalkozni, amelyek felmerültek. A felszólalások javarészét a gazdasági, elsősorban agrárgazdasági, agrárellátási kérdések dominálták. Ezekre az előttem szóló pénzügyminiszter ur gazdasági csucsminiszteri minőségében is válaszolt és ehhez annyit jemészetesen a nagyközönségnek a megértése és segíteni akarása nélkül ezeket soha orvosolni nem lehet és nem is fogjuk tudni. Nem puszta mentegetődzésképpen mondom el ezeket a dolgokat, csak magyarázatképpen. Tudom, bogy ez igy van. Tudom, sajnos, hogy ezen változtatni igen nehéz. De mégis mindent meg kell próbálni, hogy a dolgok menjenek. Én igyekszem az ország legjobb kapható embereit ebbe a munkába beállítani. A felelősséget természetesen nem akarom átbáritani. Elszociális kérdések terén. Tény és való, bogy szociális uton kell baladnunk és megállapítható, hogy azon is haladunk. Az ország szociális helyzete nem aggasztó. Az általános kereseti viszonyok kielégitöeknek, sőt túlnyomó esetben jóknak mondhatók. Nem szabad azonban ugy felfogni azt — és ez főleg az anyagellátásra vonatkozik —, hogy ha nem jut mindenkinek ma lehetőség értékálló vagyongyarapításra, befektetésre — igy például házépítésre, vagy tatarozásra, mert hiányMnak a legszükségesebb anyagok, vag, csak nehezen lehet hozzájutni —, hogy az feltétlenül méltánytalanság vagy sérelem. Ma több kis ház épül, nagyobb tatarozás folyik, dacára az anyaghiánynak és nehézségeknek, mint mondjuk, 10 év előtt a gazdasági depresszió idején, amikor anyag volt, de pénz nem volt. — Ma pénzbőség van. Minden háború idején igy van, tehát azt nem lehet kívánni, hogy az anyagellátás a rendelkezésre álló pénzmennyiséget nyomon tudja követni. —• Egyes felszólalók az ipari cikkek árát kifogásolják, amelyekhez csak feketén és horribilis áron tudnak hozzájutni. A városok lakossága és a munkásság éppen igy kifogásolja a mezőgazdasági cikkek óriási árát és azt, bogy csak feketén tudnak hozzájutni. Ebből azonban nem szabad mezőgazdaismerem, hogy idáig kevesebbet foglal- ságellenes és nem szabad iparellencs koztam ezekkel a kérdésekkel, a jövő- következte téseket levonni, mert a tisz ben többet fogok (Helyeslés és taps),I tcssóSes mezőgazdasági és tisztességes mert hogy a helyzet súlyos, azt tudom cs akarom, hogy minden megtörténjék, ami módunkban áll, ami lehetősége ennek az országnak megvan. Azt azon ipar vonalán ezek a visszaélések alig fordultak elő. Tény azonban az, hogy az iparból és a termelőtől kikerülő cikkek a fogyasztóhoz már nem azon ban méltóztassanak tudomásul venni, ;az áron jutnak el, ahogy el kellene jutniok és ennek a teljesen tűrhetetlen folyamatnak a meigrendszabályozása az, amihez a szükséges a szigorú büntető rendelkezés, amelynek a javaslata rövid időn belül a Iláz elé fog kerülni. Nagyon sok jelentős felszólalást aláfestett országunk külpolitikai elhelyezésének kérdése a mai világégésben és az a politika, amelyet cnpek Májúi hogy ötödik évében a háborúnak és a gyezhetek meg, mint a magam részére háborús állapotnak és számos kötelemegnyugtatót, hoigy egyetlen %gy olyan zettségünk teljesítése, hadseregünk felkérdés sem merült fel, amelyet ne is- szerelése után anyagkészleteink namertem volna. Természetesen ez ma- gyon megcsappantak, belső termelégával vonja azt a további következte-tsünkben is mutatkozik visszaesés. Kiütést, hogy a kormány, ha ismeri a té-! földi behozatalunk — kivéve amit Nényeket, miért nem segít rajta, vagy i mctországtól kapunk — minimálisnak magyarázza meg, miért nem tud raj-j nevezhető, az igények és szükségletek tuk segíteni. Ennek sok oka van. Van -i pedig — mivel a jiegyrendszer, a munnak okai, amelyeken változtatni nem'kások jó keresete és egyáltalán a do-!k°vc1kezt<íben követnünk kell. tudunk. Ez a közismert nyersanyag- mináló szociális gondolat folytán min-!29'! beszédemben preciziroztam mar a hiány és az igények fokozódoltsága és dig nagyobb és nagvobb néprétegek [hivatalos magyar politikának alapve.US a hadsereg nagyarányú szükséglete és lépnek fel az eddiginél fokozottabb igé-i tételeit, annak legfontosabb kul- G nyekkel, a szükséglet veszedelmesen 1 belpolitikai vonatkozásában. Azóta Is nő. Ilozzá kell adnunk ehhez azt is,: változatlan az irányunk. Tehát isrnJszabadforgalomnak és az áralakulás-[hogy visszakapott területeink egyré- telten le kell szögeznem a magyar ponak az aíapvetö tényezői hiányoznak j szét teljesen kiürített állapotban kap-[htika változatlanságát, annak mindre-' most a háború alatt, mert hiszen áru-i tuk vissza, másrészt pedig soha nem a végső kifejlődések szem előtt tartó, hiány idején és pénzbőség idején a; is volt önellátó és igy ezekről is, mint: a haza ügyét szolgáló célok szolgáoiszabadkereskedelem és forgalomnak és [puszta fogyasztókról beszélhetünk. Ér-1 tát. örömmel állapítom meig azt, hogv í ez a politikám az ország mind szé.eaz a tény, hogy nálunk nemcsak a normális gazdasági rendnek, szóval a a gazdaságos ellenes és szociális el-jdekcs, hogy nincs szén, nincs fa, nincs j lenes fejlődése lehetséges, de sajnos, [hns, hogv csak ezeket a legfontosabb (? hiányoznak az iránvitott vagv ha tet I tényeket soroljam fel cs ma több szc-jucl többet foglalkozom a kis néprí szik, a kénvszer-köt'őtt gazdálkodásnak net bányászunk mint békében, több!sorsával és kérdésévé], amely kerete jo keresztülviteléhez szükséges alapfeltételek is. Hiánvzik és ebben a tekintetben beismerésben és belátásban vagyok — szervezési képesség, de tűzifa kerül nemcsak kitermelésre, de bennünket nemcsak országunk, de leszállításra, mint valaha és több álla-! egész Európa szempontjából ts elsőtől vágunk le az országban, mint a'sorban érdekel, mert Európa az eurólegbőségesebb békeidőben. Arra a kér-.'paiaké. Európának karakteret elsosor. r .X t » . r • 1 „ 1- ; ^ A.' r-rnko/I níinol' oHtol" ÖC fi? hiányzik az a közönség is, amelv mec-jdésre. hogy mi lesz ezzeí. csak azt vá-iban a kis és szabad népek adjak es az .1„. . 1 „tt át . iaszolhatom. hogv eltüzelik és meg- i évszázados közös evolucioban a nagv, hogv a'eszik és mivel n módosok ma sem bir- jhatalmakkal, kulturában," civilizáció emettenek. nak talán többet enni. vagy nem bir- j ban. szociális szolgalatban ugyanannak nak el melegebb szobát, mint azelőtt, a fejlődésnek voltak alávetve és termeg kell állapitani, hogy többen többet. fogyasztanak és a hiány nem mindig az igazságtalan elosztás miatt, haértő, engedelmes, fegyelmezett és át[ faszolhatom, hogy eltüzelik és meg- i évszázados közös evolúcióban a nagy van hatva attól a tudattól rendszabályok nekik kellemetlenek amelyek azárt hozattak végeredményben, hogy mégis rsak nz ő létüket biztosítsák és nz, ország érdekeit szolgálják. — A másik baj, amire szintén rá méltóztattak mutatni, az a száz és száz hiba. amely tényleg meg van, amelv éppen ugy megtalálható a kiadott melnek ki magukból mindazt, ami mai világnak érték, ami más nemzetek részére a fellendülést lehetővé tette nem gyakran éppen az igazságos el-1 és ezért bátran állithatom, bogy ha a oszlás miatt következik be. Ifogy csak kis nemzetek nélkül nincs Európa, ugv két tojás van karácsonyra, ez ' azért Európa nélkül nincs világ. Legalább van, mert mindenki kap. is oly, amelv emberhez méltó lenne, rendszabályokban, mint a végrehajtás-j _ A felsőház vitájának örvendetes Ezért beszélek és beszélünk olvan so ban. amelyet minden igyekezettel és másik alaphangja a megértés volt a,kat a kis népekről, mert meg vagyok