Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-02 / 273. szám

tiimiíttűer- ísjősiKfizgySíest tartón Szeged íírvíni hatósági Nz^sááa (A Délmagyarország tnnnkaiársálól) Az ünnepi díszbe öltözött kapus a lépcsőházban, délszaki növények sorfala között felfutó szőnyeg, pompásan diszitett folyosó hirdette, hogy ma ünnepélyes gyűlésre jön össze Szeged törvényható-j sági bizottsága. A közgyűlési teremben a diszpáholyt bevonó fekete drapéria s Glattfelder Gyula érsek-püspöknek gyászlepellel bevont arcképe mutatja, hogy a törvényhatóság az elhunyt főpásztor emlékének szenteli mai rendkivüüli közgyűlését. Lassan, vontatottan gyülekeznek a résztvevők. A baloldali karzaton a fogadalmi templom énekkara, a jobboldali karzaton a filharmónikusok zenekara helyezkedik el. 12 óra előtt néhány perccel érkeznek a katonai és polgári hatsóágok. Negyed 1 óra tájban vonulnak be a főispán és polgármester vezetésével Fiaskó Sándor apostoli kormányzó, a szegedi káptalan tagjai és a teljes tanácsnoki kar. A meghívott előkelőségeken kivül, mintegy 40 törvényhatósági bizottsági tag van jelen. Antos Kálmán vezénylése mellett, bevezetésként felhangzik az egyházi énkkar gyászéneke, Gallus: Erce quomodo. A magyar Hiszekegy után dr. T u k a t s Sándor főispán üdvözölte a megjelent egyházi, katonai és polgári hatóságok képviselőit és megkülönböztetett tisztelettel, a megboldogult érsek családjának képviseletében megjelent dr. S z ők e Gyula felsőházi tagot. Mai gyászülésünkön — mondotta a főispán — magunk elé idézzük Glattfelder Gyula nemes alakját, kiváló szellemét. Az elhunyt püspök tradíciót jelentett: utolsó tagja volt annak a püspöki karnak, melvet még Ferenc József királyunk nevezett ki. Temesvárról való kiüldöztetése után szeretettel fogadtuk e város falai közé. Ittléte soha nem remélt fellendülést jelentette a szegedi vallásos, tudományos és szociális életnek. Élete állandó alkotás és folytonos jó példa. A főispán bevezető szavai után dr. Pálfy József polgármester emelkedett szólásra. Beszédének első szavainál, megkondult a városháza harangja és végig kisérte beszédén. — Nem véletlen — mondotta a polgármester —, hanem a város közönsége érzésénk legbensőségesebb kifejezése volt, hogy templom helyett a városháza előtt fogadtuk a hazatérő halott püspököt, ezzel is kifejezésre kívántuk juttatni, hogy Ő a miénk, Szegedé és benne nemcsak a főpásztort, hanem a vá-j ros jóakaróját, nemes pártfogóját is gyászoljuk és elvesztése nemcsak az egyház és katolikus társadalomnak, hanem ennek az elárvult városnak nem pótolható vesztesége. — A hátralevő idő kimértségéaek a bölcs magábamélyülés sejtelmes megérzése lázas tevékenységre ösztökélte különben is állandó alkotásra feszült szellemét, hogy a célul kitűzött tömérdek szép és nemes elgondolásokból valósítson meg legalább annyit, amennyit az élet homokórájának gyorsan pergő ideje alatt tqég a Városért tehet. —; Alkűtqi, éj j tertl tenni a sorsüldözött nemzetért s az öröm önmaga erejéből újjáéledt városért, bebizonyítva a háború szörnyű kataklizmájában is a világnak, hogy ennek a nemzetnek a lelke a krisztusi szereteten épült egység, amely megbonthatatlan és az is marad örökké. Ez volt Glattfelder Gyula. — A koporsó mellett fogadalmat tett a város közönsége, hogy a halott püspök emlékét megőrzi és épp ugy szeretetében tartja, mint az élő püspökét, aki szellemében és alkotásaiban itt él, amig a város él. Ezek előrebocsátása után a törvényhatósági bizottság kisgyülése javasolja a közgyűlésnek, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint dr. moóri Glattfelder Gyula Szeged szabad királyi város nemes pártfogójának, első érsek-püspökének, díszpolgárának, Csanádegyházmegye elhunyt püspökének emlékét a város soha el nem múló hálájának és elismerésének látható jeleivel is megörökíti s e célból elhatározza: 1. hogy az elhunyt érsek-püspök képmását elsőrendű művészi kivitelben megfesteti, 2. a Székesegyházban abbamaradt belső, elsősorban a kupola festési munkálatainak folytatását elrendeli és sürgősen befejezi, 3. az elhunyt érsek-püspöknek a Székesegyházban elhelyezendő örök pihenőhelye elkészítéséről gondoskodik, 4. tudomásul veszi, hogy a Szentély alatti kriptában elhelyezendő szarkófág és a templom belsejében a Klebelsberg emlékmű padantjaként elhelyezendő sircmlék elkészítéséről az elhunyt püspök végakarata szerint a hagyaték terhére a végrendeleti végrehajtó gondoskodik. Végül utasítja a törvényhatósági bizottság a város polgármesterét, hogy ezen határozata végrehajtásáról és a szükséges fedezetnek az 1944. és 1945. évi költségvetésbe való előirányzásáról saját hatáskörében gondoskodjék. A törvényhatóság bizottság nevében dr. Hunyadi János mondott beszédet. — Általában — kezdte beszédét — az igazi emberi nagyság felismerésére történelmi távlatra van szükség. Csak kevesen vannak, akiknek egyéni nagyságát, szellemi magasságát már a kortársak is elismerik. Elhunyt főpásztorunk, dr. Glattfelder Gyula ilyen volt. Jelszava: Justum amore. Egész életének programja volt. Szeretettel szolgálni az igazságot, erre van szüksége most is az egész emberiségnek, de a magyarságnak is. Nagy feladat élén állni egy egyházmegyének, de különösen nagy volt kormányozni az összetört trianoni egyházmegyét, ő volt, aki visszaadta híveinek önbizalmát és megerősítette a magyarságnak szebb jövőbe vetett hitét. Dr. Hunyadi János ünnepi beszéde után a közgyűlés elfogadta a kisgyűlés javaslatait, majd Fric s a y Ferenc vezénylésével a szegedi filharmónikusok előadásában felhangzott Grjeg: Aase halála. Vittz Grassi? József vezerórnagtj elmondta, tioggan ette at a nemet fővárosban a snlios angol támadásokat Az alábbi cikk a Kecskeméti Közlönyben jelent meg. A német hivatalos jelentések közölték, hogy november 22-én és 23-án, hétfőn és kddden az angolszász repülők súlyos terrortámadást intéztek a német birodalmi főváros polgári lakos sága ellen. Kevesen tudják, hogy a hétfői és keddi hatalmas támadásoknak kecskeméti tanuja is volt. Magiirr vezifmogg nemei megfr*vúsa .Vitéz Grassy József vezérőrnagy i lakásán vagyok. Hatalmas, erkélyes fogadószobája a harcos katonaszellemet sugározza. A falakon két orosz ikon, hatalmas kombinált szekrényen művésziesen kidolgozott 15-ös gránáthü' velyváza, a képek, festmények sikerekben gazdag katonaélet tanúi. A vezérőrnagy a német hadsereg meghívására és a magyar vezérkari főnök engedélyével hétfőn a német gyalogsági iskola gyakorlatán vett részt >valahol Németországban* A megzavar! „feltár álom" — Hétfőn reggel érkeztem Berlinibe — mondja a vezérőrnagy — és i azonnal kimentem a fővárostól mint'egy 30 kilométernyire lévő gyalogsági iskolába. Vendéglátóim este gépkojcsin bevittek Berlinbe. Az volt a terj vünk, hogy moziba megyünk, utána | pedig megvacsorázunk. Berlin egyik 1 legnagyobb és legmodernebb mozijájban, az UFA Palaisban a »Fehér • álom* cimü német filmet akartuk megnézni. — Fél 8 órakor kezdődött az előadás. Alig forgatnak le néhány méter!. a hang elnémul és látom, hogy a földszint közönsége :feláll és a legnagyobb nyugalommal indul kifelé az oldalajtókon. Mintha vége lett volna az előadásnak. A velem lévő német aleredes felvilágositoVi hogy /égiriadó van, menjünk a óvóhelyre. Ég 5 mozi épiitátá — Feltűnt folytatja vitéz Grassy vezérőrnagy —, hogy kapkodás, sietés, vagy hangos szó nem volt. Mindenki a ruhatárhoz ment, kivette felöltőjét, kalapját és lement a kijelölt óvóhelyre. Mi pár méter hosszú folyosószerii, keskeny helyiségbe kerültünk. Szorosan egymás mellett álltunk, csak az asszonyok ültek a padokon. Mindenki csöndben volt. Figyeltem, hallok-e valamit a bombázásból, de egyelőre semmi zaj sem ért le hozzánk. — Az óvóhely levegője fokozatosan roszabbodott s kinyitották a szellőztető ajtót. Az óvóhelyen lévők szinte mozdulatlanul álltak és csak akkor mozdult meg kissé a tömeg, amikor a nyitott ajtón füst szivárgott be. lEzt megelőzőleg az épületen repesz, jvagy gvujtó bomba becsapódását hallottuk. Egyszer csak beszól a házpa1 rancsnok: >Ég a mozi épülete, az óvóhelyen |lévők menjenek át egy másik pincébe*, IícsSísim folyosón ui óvóhelyre — Ekkor már negyed 9 óra volt—mesélte tovább az izgalmas éjszaka történetét a vezérőrnagy. A házparancsnok kinyitott egy ajtót és keskeny földalatti folyosón elindultunk az uj óvóhelyre. Nem tudom, mennyit mentünk, csak később jöttem rá. hogy néhány háztömbbel arabb kötöttünk ki. Az uj óvóhelyen a legnagyobb nyugalommal fogadtak bennünket. De itt sem lehettünk sokáig. Lángoltban áll a Mi, menekülés 4 az utcára — Mintegy 20 perc múlva a házparancsnok közölte, hogy ki kell menni az utcára uj óvóhelyet keresni, Jmert lángokban áll a ház. A legnagyobb rendben hagytuk el a pincét egy előkelő éttermen keresztül. Senki sem tolakodott, először a nőket en gedtük előre, azután az öregeket, vé gül mentünk mi ki. Amint az utcára értünk, bizony magam is megrökönyödtem. A koromsötét éjszakában itt is, ott is óriási fáklyaként háztömbök égtek. A mozi, ahol előbb voltunk', ekkor már porig égett De lángokban állott az a ház is, amelynek pincéjéből kijöttünk. Versenufufás a ftombáhftot — A főváros szivében voltunk. A sötét égen még keringtek az angolszász bombázók, az égő házak fiilsiketitően ,eosegtek, ropogtak, KtÜtllllŐ fcOSfOR. k ll0rdasra legolcsóbban beszerezhető Sándor Bé?a italáru üzletében, a FÖPOSTANALkisérőm pedig szétnézett, hová lehetne menni. Mintegy 150 méterre volt tőlünk a földalatti vasút egyik állomása, a Bahnhoff-Zoo. Odafutottunk, Közben az ellenséges gépek szorgalmasan dobálták le bombáikat. Tőlünk száz méterre robbant egy, nyakunkba kaptuk hát a lábunkat és futni kezdtünk a földalatti felé. Sikerült is ide* jeben odajutnunk. Itt már sokan voli tak. Egyórás seía a föld alatt — Nem sokáig maradhattunk it! sem. Kívülről mindjobban tódult be a füst, igy hát gyalog elindultunk a föld alatt a Btnek mentén nyugat felé. Két kilométert tehettünk meg, amikor ujabb állomásra értünk. Itt sem lehe* tett kijutni a szabadba, minden égett s tovább folytattuk utunkat Még vagy három kilométert haladtunk előre a» föld alatt és egyórai gyaloglás utáa a >Knie* állomáson jutottunk ki a sza* badba. itm a B'swarcKSíntsíeu — Ekkor már vége volt a légi* "riadónak, A hatalmas Bismarok^