Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-17 / 285. szám

DCLMAGYAKOHSZAQ PÉNTEK. 1W3 december 17. tartani. Ennek egyik legfontosahb eleme a racionalizálás. Kapy Béla evangélikus püspök foglalkozott a keresztény egyházak helyzetével és az egyes külföldi országokban, az állam által irányitolt egyházpolitikával, a világnézeti kereszténységgel, majd hazai egyházpolitikai problémákra tért ki. Szükségesnek véli a kongrunatörvény revízió alá vételét, a tanárok. tanítók anyagi kérdéseinek rendezését, valamint a lelkészek jövedelmének felemelését. Fontos, hogy az ifjúság vallásos nevelésben részesüljön. Ezzel kapcsolatban az önálló hitoktatás dotálásával foglalkozott. Megállapitota, hogy a munkaerős értékelésben nagy eltolódás következett be, a fizikai munkaerők értéke felugrott, a szellemi munkaerők értéke pedig mélyen alászállt. A szellemi munkások javadalmazását fel kellene valamilyen módon emelni. Nemzetvédelmi szempontból rendkívül fontosnak tartja a honvédség fejlesztését, amely keresztény tűzhelyünket, oltárainkat védelmezi és a honvédségtől semmi áldozatot nem szabad sajnálni. A kormány szakadatlanul végzi az országban a lélckébresztés munkáját. Szükséges, hogy a nemzet mint egy ember álljon a mai megpróbáltatásos időkben és érezze azt, hogy történelmi jövőjéről van szó. Ereznie kell a nemzetnek, hogy Istentől megszabott küldetése van, amelyet teljesíteni kell. A költségvetést elfogadta. Ezután P u r g 1 y Emil elismeréssel szólott a belügyminiszternek a nyugalom fenntartására tett kísérleteiről és intézkedéseiről. A belügyi tárcával kapcsolatban szóvátette a kormány szociális intézkedéseit és helyeselte az ONGsA házépítő akcióját. Báró Badvánszky Albert röviddel két óra után a vitát félbeszakította és bejelentette, hogy a felsőház délután négy órakor folytatja a költségvetés tárgyalását. A felsőház folytatólagos ülését délután 4 órakor nyitotta meg újból báró P e r é n y i Zsigmond elnök. A következő felszólaló K a a s Aliiért hangoztatta, hogy férfias bátorsággal kell a kormány elé vinni a tapasztalt visszaéléseket és visszáságokat, mert csak igy lehet az egyensúlyt biztositan. K á 11 a y Tamás részletesen foglalkozott a mezőgazdasági kérdésekkel. A költségvetést a kormány iránti teljes bizalommal elfogadta. Vékás József a mezőgazdasággal és a falu lakosságának helyzetével foglalkozott. Szükségesnek tartja a népviselet visszaállítását és tcrjcszlését. A falusi papokról és tanítókról jobban kell gondoskodni. Végül a szórványkérdéssel foglalkozott. A költségvetést elfogadta. Vitéz Boga Alajos felszólalása Héjén a keleti veszedelemre tért ki, amely súlyos veszélyt jelent a magyar keresztény gondolatra és mindenre, ami kedves számunkra. Csiky Albert a székely kisiparosság nevében szólalt fel és a kisiparossággal kapcsolatos problémákat tette szóvá. A csütörtöki vita utolsó szónoka M e d v i t z Ferenc volt, aki a magyar görögkeleti egy- veget Pénteken délelőtt TO órakor ház helvzetét tefte szóvá. folytatják a jövőévi költségvetés A felsőház ülése fél 8 órakor ért általános vitáját Szenf-GitOrggi Albert előadása Debrecenben az Izommal Kapcsolatos bnlaiasalnah eredményiről l>el»recen, december 16. Világ- a fiziológusokat, sok teóriát is Nem lanyhul az anrflial náthaláz járvány Stockholm, december 16. Stockholmba érkező jelentések szerint az angilai náthalázjárvány még mindig nem lanyhult A Daily Te. legraph szerint a halálesetek száma ezen a héten elérte az ezret Az orvosok azt hiszik, hogy a járvány c hónap végén éri el tetőpontját. " (MTI) hirü vendége volt a Debreceni Tisza István Tudományos Társaságnak. A Nobel-dijas Szent-Györgyi Albert professzor tartott előadást a belklinikái előadótermében, mely bizony nagyon kicsinynek bizonyult erre az ünnepélyes alkalomra. Viharos ováció fogadta a terembe lépett Szent-Györgyi professzort, akit a társaság nevében dr. Went István professzor, elnök üdvözölt j meleg szeretettel, mint a Tisza István Tudományos Társaság székfoglaló előadása alkalmából. — Amidőn társaságunk mélyen átérezte annak szükségességét, hogy szoros személyi és munkatársi kapcsolatot teremtsen a magyar biokémiai kutatás legnagyobb mesterével, akkor ezzel egyrészt tiszteletét nyilvánítja Szent-Györgyi professzor személye és elismerését az ő rendkívüli értékű tudományos munkássága iránt, másrészt azonban megakarta hajtani az elismerés zászlaját az előtt a tudományág előtt is, amelyet Szent-Györgyi Albert személye képvisel. Különös örömet jelent számunkra, hogy a csináltak rá. — Elsősorban arra van szükség — mondta a nagy tudós —, hogy legnagyobb odaadással, szerénységgel próbáljuk szétszedni ezt a masinát és megismerni alkatrészeit, kimérni rajta mindent, megismerni fizikáját, kémiáját Részletesen foglalkozott az izom lényegével és Szent-Györgyi hatalmas tudásával fordított arányú egyszerűséggel és érthetőséggel világította meg kutatásainak lényegét. Nagyszerű magyarázatát adta, honnan veszi az izom az energiát: az adenosin trifoszfát két foszforsav kötésből, amely 11.000 kalóriát képvisel. Elmandotta kutatásának egész történetét, útját, a sok próbálkozást, amelyek meghozták az eredményi. A már régebben ismert myosinról, az izom legfontosabb anyagáról mondott el, még eddig nem hallott dolgokat. — Tisztában voltunk vele — folytatta —, hogy a kutatások eredménye azon fordul meg, hogy az ember nyitott szemmel járjon és minden apróságot megfigyeljen. — A legnagyobb élményem volt Illúziók biokémiai kutatás egyik legzseniá- tudományos kutatásaim alatt, hogy lisabb úttörőjét, a felfedezések ho-,az jzomból sikerült kikészíteni egy sét, Szent-Györgyi professzort kö-.0,yan száial> qme]y bizonyos körünkben üdvözölhetjük. | rülménvek között összehuzódolt és Percekig tartó tapsvihar zúgott 1 munkáját a mikroszkóp alatt meg fel, amikor Szent-Györgyi profesz- lehetett figyelni. Ez volt az actoszor az előadóasztal mellé lépett, niyosin. hogy »az izomrángás problémáiról* Nagyon sok érdekes és frappáns beszéljen. részletét mondta el munkatársai— Régi tapasztalat — mondta val folytatott kisérletsorozalának. nagy érdeklődéssel kísért előadásá- melyek eredménye az volt, hogy ban —, hogy az ember saját hazájában lehet legkevésbbé próféta és olt nem nagyon nyer méltánylást. Annál érdekesebb, hogy ilyen meglepetés éri és ilyen meleg fogadtatásban részesül, amilyenhez én csak külföldön vagyok szokva. Hálájának adott kifejezést, amiért a Tisza István Tudományos Társaság megtisztelte. — Most először számolok be nyilvánosság előtt azokról a kutatásokról, amelyek három év óta minden erőmet, nappalomat, sőt éjszakámat is igénybe veszi. Miért szeretjük mi fiziológusok és biokémikusok az izmot? Minden biokémikus és fiziológus szerelmese az izomnak. Medikus koromban két dolgot utáltam: a vitaminokat és az izmokat. (Zajos kémiai uton sikerült előállítani az izomrángás jelenségét. Kifejtelte azt a meggyőződését, hogy az élet legprimitívebb jelenségeinél az ionok nagy szerepet visznek. Erre bizonyítékokat is tudtak szerezni. A, ion-reakciók különféle változásokat képesek előidézni. Hangoztatta, hogy a természetben lustaságot lehet tapasztalni, amely sohasem végez felesleges munkát. Különösen érdekesek a hullákon végzett kutatások. A legújabb kísérletek bebizonyították, hogy az itt feltárt érdekes jelenség nemcsak a kémcsövekben in-vjtro folyik le, hanem ezek az ismertek az élő szervezetben lejátszódó izomősszehuzódásra is érvényesek. Hosszantartó tapsviharral köderültséc) Most már máskén lá- Sz6nte raCg a k6zönség a naSy^derultseg.) Most mar máske ta r„ elóadás, ^ dr w j , tom a dolgot. Tula donkeppen „. c _ . . , , .. , T nok Szent-Gyorgvi professzornak mindegy, hogy milyen szervet vizs- fiwí * gólunk. Az élet mindegyik szervben egyformán nyilvánul meg, mindegyik ugyanazt az alapvető funkciót tárja elénk. Ezután megmagyarázta, mit jelent az izom-contractio problémája. Milyen mechanizmus teszi képessé az izmot, bogy egyszerre rövidebbé és vastagabbá váljék? Ez a kérdés 100 év óta foglalkoztatja tudományos ériékekben nagyon gazdag és lebilincselő előadásáért a társaság hálás köszönetét tolmácsolta. Történelmi jelentőségűvé avatta ezt az ülést azzal, hogy uj vizsgálatairól itt számolt be először Szent-Györgyi professzor. Frankó Andor szegedi gyógyszerész hires vadász volt a régebbi években. Nem ambicionálta kizárólag m nyulat, mint a belyi Stüssik, banea* Erdélyben bérelt magának vadászterületet, ahol a szarvasbögéaen kívül gyönyörűséget ad a medvekaland, fajdkakas dürgését lehet kilesni a vir, radat előtti szürkületben, megsaeiiditbetetlen vadmacska szeme küld reflektorfényt a bokorból, vagy farkai jelenti hasonlatokban balálra ayütf étvágyát. Az Erdélybon töltött idő volt Frankó legnagyobb gyönyörűsége, aa 'cgyüttjáró fáradtság meg se kottyant, j felüdülve érkezett haza onnan aj egyhangú sik alföldre. j Aztán közbejött Trianon és vele a ivilágtörténelem leghazugabb hamisi'tása. Frankó el volt zárva a szórakozásától. Amúgy se igen engedtek át olyan könnyen bárkit a nemzeti beuj síi erkölcseiket aggodalmasan takargató fratyék. hat móg puskás embert, aki biztosan talál, habár nem orozva lő. Ült tehát itthon emésztő vágyakozással, olthatatlan vadászszenvedélylyel, ami néha szinte buskomorrá tette. Amig aztán kitalált valamit. A családja csak azt látta, hogy gyakran bezárkózik a szobájába, pedig szelíd szcrelmü őszi idő van, a falevelek most cserélik uj szinbe a kosztümjüket s legalább illenék kitárni a búcsúzó napnak. Frankó meg épp ilyenjkor zárkózik be. Azonfelül titokzatos, 'furcsa siphangokat lehet belőlrül hallani, valami fájdalmasan vágyakocófélét, mikor azonban újra megjelenik a gyógyszerész, nyoma se látszik rajta a levertségnek. I

Istenem, pedig olyan egysaeri voH az egész! A sip a szarvas hangját utánozta, mikor társadalma hölgytagjait csalogtja s azok fülelve ágaskodnak, hogy merre van a bőgő gavallér, lesz-e az érdekükben halálos párbaj, vagy sem? De Frankó fújogatva a | sípját, ott érezte magát a végtelen lombozatú erdőben, amelytől megfoszj tolták és boldog volt ezzel is. 1 Láttam aztán a fürj illúzióját is. Aránylag kis madár a fürj, csirkében hasonló párjáért szemrebbenés nélkül elkérnek husz pengőt homoki delnő\ ink, de a mi vidékünket nem kedveli, Torontál déli részét sokkal jobban. Nálunk kalitkába zárják, mint a kanárit, ott busul a végtelen távlatok után. Azonban Luca-napján burát ültet tányérba a hagyományokhoz ragaszkodó család, a buza kicsírázik és egykettőre nőni kezd. Először olyat mutat, mint a falusi tanító ur felfelé kefélt sörte haja, aztán túlhalad ezen a méreten és karácsony hetében már arasztnyi magas. A tányér a búzával véletlenül ott van közei a fürj kalitkájához, a madár közömbössége lassan felolvad és izgalomba csap át, figyeli, nézi, amíg egyszerre kitör belőle az ujjongás. — Pitypalaty, pitvpalaty! A buza mór akkora, bogy elbújhatna benne, kacéran zöldéi feléje s ő azt dalolja, hogy itt a nyár. Lehet, hogy mondja Is, csak mi nem értjük, akik pedig hozzá hasonlóan annyi illúziót álmodunk tél fagyában is a nyár-( ról* Dfiimaovarorszao tsisfonia 13HIS