Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-17 / 285. szám

A iormánqpárl hU$£őni|lla<hozala lídllaii miniszterein Óhneh Budapest, december 16. A Ma­gyar filét Pártja csütörtök este a képviselőház ülésének befejezése után tartotta meg ünnepek előtti utolsó pártértekezletét. Vitéz Lukács Bcla miniszter, a párt országos elnöke megnyitó beszédében köszönetet mondott azért a nagyvonalú és eredményes munkásságért, amelyet a párt ve­zére, valamint a kormány tagjai a költségvetés és az appropriciós tör­vényjavaslat tárgyalása során ki­fejtettek. —Pártunk vezére — mondotta — láthatta, hogy hogy a pártra számithat. Tisztelettel, szeretettel és bizalommal jelentem a minisz­terelnök urnák, pártunk vezérének, hogy a párt további munkájában is bizalommal és hűséggel követi. A pártelnök szavait az értekezlet résztvevői nagy éljenzéssel fogad­ták. Ezután általános taps kőzött Kállay Miklós miniszterelnök szólalt fel. Mindenekelőtt köszönetet mon­dott vitéz Lukács Béla szavaiért. A továbbiakban köszönetet mondott a párt minden tagjának azért, amit a költségvetési és felhatalmazási vita során végeztek és arra kérte párt jának tagjai, hogy az eljövendő esztendőben is az eddigi barátság gal, egyetértéssel és egységgel ha­ladjanak a magyar jövő munkájá­nak nehéz utján. — Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok mindannyiótoknak — fe­jezte be szavait —, hozzátartozói­toknak és rajtatok keresztül a ma­gyar népnek, amelynek adjátok át e kivánságomat mind bartáti kéz­szoritásban, mind gondoskodásban. A miniszterelnök szavait szűnni nem akaró lelkes tapssal követték a párt tagjai és az értekezlet részt­vevői jókívánságukat fejezték ki a miniszterelnöknek. Az értekezlet végén Lukács Béla országos pártelnök is kelle­mes ünnepeket kivánt a párttagok­i nak és bejelentette, hogv a párt a ' parlamenti szünet alatt is rend­szercsen megtartja a csütörtöki pártnapokat. (MTI) Brilliáns ékszert ismét veszek és eladok. Ajánlok alkalmi vételből származó Brilliáns gyüríit és Igen szép darabok. Ékszer alakítás, átdolgozás FISCHER ékszerüzlet Szeded, Klauzál-tér 3. Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Antal István propagandaügyi miniszter beszéde a keresztény iparosok nagygyűlésén Budapest, december 16. A Ke­resztény Iparosok Országos Szövet­sége most tartotta nagygyűlését a Nemzeti Sportcsarnokban, ame­lyen a fővárosi iparosokon kivül megjelentek a KIOSz vidéki szer­veinek vezetői is, valamint az or­szág különböző részeiből az iparos­küldöttségek. A magyar Hiszekegy eléneklése után M a d 1 János ügyvezető-elnök mondott megnyitó beszédet és han­goztatta, hogy a magyar iparostól megkövetelik a maradéktalan szak­tudást és azt, hogy a keresztény etika törvényei legyenek irányadók számára. Török Ferenc KIOSz alelnök előadásában összefoglalta, hogy mit tegyen az iparos önmagáért. Gyárfás Emil KIOSz társel­nök arról beszélt, hogy mit vár az iparosság a társadalomtól. Szabó Kálmán főtitkár arról szólt, hogy mit vár az iparosság a kormányzattól: segítséget kér az ipari termelés racionalizálása, az ipari továbbfejlesztés megoldása, a kézmüiparosság hitellel való ellá­tása, a kisipari hitelszervezetek to­vábbfejlesztése, az iparos utánpót­lás és az iparosság öregségi bizto­sifásának megoldása tekintetében. Urai János, a nyíregyházi KIOSz-csoport elnöke a kisiparos­ság nemzetpolitikai hitvallásáról szólt A nagygyűlés hódoló táviratot intézett a Kormányzó ur öfőmélló­ságához. amelyben kifejezték, hogy a magyar iparosság törhetetlen hit­tel bizik benne, hogy a nemzet minden körülmenyek között meg­állja helyet, ha egységesen halad a legelső magyar által kijelölt uton. A jelenlevők a távirat felol­vasása után perceken át hossza­san ünnepelték a Kormányzó ur őfőméltóságát, majd Bornemi­sza Gcza iparügyi miniszter vála­szolt az iparosság által előterjesz­tett kívánságokra. Az ipaiügyi miniszter beszéde elején üdvözölte az iparostársa­dalom megjeleni képviselőit és ez­után válaszolt az elhangzott elő­adásokban felvetett pontokra. Az első kívánalom volt biztosítani a kézműves iparosság versenyképes­ségét. Ezzel kapcsolatban a minisz­ter beszédében párhuzamot vont a kézműipar és a gépipar között. Visszapillantást vetett a kézmüipa" rosság fejlődésére, a gépek megje­lenésére. amelyek nemcsak a nagy­ipar, hanem a kisipar segítőivé is lettek. Bebizonyította, hogy a lej^­fejlettebb gyáriuarral rendelkező országokban is meg van a jelentő­sége a kézműiparnak. Statisztikai adatokkal igazolta, hogy kézmű­iparunknál is megindult az izmo­sodás! folyamat. A legnagyobbo­dott ország kézműves ipara 1940­ben 256.000 üzemet tartott fel 401 ezer alkalmazottal, termelésének értéke 1.9 milliárd pengőre rúgott, ugyanakkor az egész magyar gyár­ipar összes termelésének értéke 4.7 milliárd volt. A kézmüvesiparos társadalomnak a feladata az, hogy tudásának és szervezésének fegy­vereivel vivja ki pozícióját a gaz­dasági életben. A tudás és szerve­zés kérdése a kézmüvesiparosság jövő versenyképességének alapja. — A magyar kormány minden téren a legteljesebb mértékben rendelkezésére áll a kézmüvesipa­rosságnak. Már évekkel ezelőtt megtörténtek az intézkedések, ame­lyek megvetették a szakképzés és a továbbképzés alapjait. A szervezés kérdéséről kijelen­tette a miniszter, hogy az uj ipar­testületi hálózat kiépítése már a 30-as évek derekán kezdődött meg és azóta is folyik. A hitelkérdésekről szólva öröm­mel állapította meg, hogy a fedezet nélküli hitelakció várakozásan fe­lül sikerült és ez alapot ad arra, hogy a hitelakció további kiterjesz­tését szorgalmazzuk. — Az öregségi biztosítás kérdése megoldásra vár. Ha az iparostársa­dalomnak megöregedett tagjait nyugdíjban kívánjuk részesíteni, akkor az iparostársadalmat kell megterhelnünk olyan járulékokkal, amelyekből kialakulhat az öregségi biztosításhoz szükséges alap. Az alapot össze kell gyűjteni és azt jövedelmező vagyontárgyakba kell fektetni. A mai körülmények kö­zött majdnem leküzdhetetlen fel­adatot jelent azonban a tőkék meg­felelő mértékkel való gytimölcsöz­tetése. Ismeretes, hogy a házak mai jövedelmezősége, illetve túlhajtott ára mellett ezeknek a tőkéknek nyugodt elhelyezése alig lenne biz­tosítva. Ha behajtjuk a járuléko­kat és ha az nem jövedelmez kel­lően, akkor a járulékokat emelni kell. Ez pedig az iparostársadalom­nak kettős megterhelése lenne. Mindamellett helyeslem, hogy en­nek az intézménynek alapjait már most törvényesen rakjuk le és haj­landó vagyok az iparostársadalom józan megfontolására bizni, hogy az intézményt mikor léptesse életbe. — A felszólalók érintették az iparos utánpótlást és a tanonckér­dést. A kormány a jövő évre igen tekintélyes összeggel kívánja a ta­noncotthonok létesítését megvalósí­tani és hozzájárul ahhoz, hogy azok a tárlatok és intézmények, amelyek tanoncotthonokat tarta­nak fenn, tevékenységüket kiszéle­síthessék. Ezután Antal István propa­gandaminiszter emelkedett szólás­ra. Kifejtette, hogy az életbevágó iparoskérdések mellett vannak egyetemes nagy magyar kérdések is, amelyek teljes kialakulásától nem­csak az iparosságnak, hanem az egész nemzetnek a sorsa múlik. Ezeket a kérdéseket sohasem sza­bad szem elől tévesztenünk, mert ha ezeknek a kérdéseknek a meg­oldása sikeralt. ugy az összes ipa­rosproblémák megoldása könnyen megy majd és biztosra vehető. Kéri az iparosságot, hogy egy pillanat­ra sem feledkezzék meg az egyete­mes nemzeti lét kérdéseiről, maid többek között igy folytatta: — Szakítsunk azzal a szokássai, hogy a magyarság és világ nagy kérdéseit különböző szemüvegeken át nézzük. Dobjuk el az idegen szemüveget és egyedül a kizáróla­gos magyar szemüvegen keresztül nézzük, itéljiik meg a világ és a magyarság összes dolgait. A lelkes tapssal fogadott szavak után Bajnok Imre felolvasta a nagygyűlés határozati javaslatát, amely többek között a következő­ket mondja ki: A magyar kézmüvestársadalom a nemzet egyetemes érdekeinek vé­delmében rendithetetlenül kitart a belső front szilárdságának megőr­zése mellett. A magyar iparost mindig helyben találja a legfőbb hadúr hivő szava, mert nincsen olyan áldozat, amelyet a magyar iparosság örömmel és szívesen meg ne hozna az országért, A nagygyűlés tagjai magukévé tették a felolvasott határozati ja­vaslatot és az ülést MadI János el" nők zárta be a Himnusz elhang­zása után. (MTI) Szeged , „Nagykarácsony Eccakája" oz alsóvorosi zord a ban (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi és szegedkórnyeki karácso­nyi népszokások eivenedtek meg csiii törtökön délután az alsóvárosi zárda nagytermeben. >Szerte a nagyvitagba* öldöklő fegyverek nézitek farkassze­mei — igy szólt a nagysikerű kara­csonyi ünnepség meghívója —, pusztító boraoák robbanása, szirénák rikolto­zása közben halljuk meg a Gyermeket idéző betlehemi csengő örök szavát * A betlehemi csengő ezüstös hangja » karácsonyi nagy misztérium mögjcle­nitésén keresztül népünk poétikus, felemelően szép karácsonyi játékait idézte s ültette el az ifjúság lelkébe ezen a szépséges ünnepen. A Miasszo­nyunkról nevezett iskolanővérek inté­zeteinek növendékei és a kegyesrendi gimnázium tanutói színes, eleven 6a mqgkapóan bájos képekben, dalokban, jelenetekben mutatták be az alföldi ka­rácsonyi népszokásokat. Az ifjúság aj­kán megelevenedett a »szegw!i angyali vigasság*, a .szegedi betlehemező*, * •Bölcsőske*, a >bajai betlehemet já­ték* és a karácsonyi játékok legszeb­bike: Móra Ferenc »Betlehem'sek« cimü játéka, amelyet a nagy költő 1914-ben Irt az első világháborús ka­rácsonyra a sebesültek vigasztalására. A betlehemes játékokat a közönség el­ragadtatással tapsolta meg. Szünet után Kodály .Angyalok, pásztorok* cimü müvét a tanítónőkép­ző és a zárdai leánygimnázium ének kara intonálta, majd Szögi Endre egyik szép karácsonyi énekét adta elö a kegyesrendi gimnázium vegyeskara. A második részben a Vízkereszttel kapcsolatos szefiedvidéki népi játékok, a háromkirályok köszöntése szerepeli műsoron, befejezésül pedig Bárdos Lajos és Lisznyal-Szabó kará­csonyi énekei a tanítóképző és a ke­gyesrendi gimnázium egyesített ének­karának előadásában. Meg kell még emlékeznünk a Gregorián-kórus áhita tot keltő hatásáról és a tápéi karácso­nvi dalok üde szépségéről is. Az énekek és játékok betanításá­ért cs az ünnepség nngv sikeréért el­sősorban Fábián M Gonzaga isko­lanővért. a tanítónőképző, Ke szí éri M. Stefánia iskolanővért, a leánygim­názium és dr. M a k 1 á r i Lajost, a ke­'gyesrendi gimnázium énektanácát illeti la legnagyobb elismerés.

Next

/
Thumbnails
Contents