Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-17 / 285. szám

A iormánqpárl hU$£őni|lla<hozala lídllaii miniszterein Óhneh Budapest, december 16. A Magyar filét Pártja csütörtök este a képviselőház ülésének befejezése után tartotta meg ünnepek előtti utolsó pártértekezletét. Vitéz Lukács Bcla miniszter, a párt országos elnöke megnyitó beszédében köszönetet mondott azért a nagyvonalú és eredményes munkásságért, amelyet a párt vezére, valamint a kormány tagjai a költségvetés és az appropriciós törvényjavaslat tárgyalása során kifejtettek. —Pártunk vezére — mondotta — láthatta, hogy hogy a pártra számithat. Tisztelettel, szeretettel és bizalommal jelentem a miniszterelnök urnák, pártunk vezérének, hogy a párt további munkájában is bizalommal és hűséggel követi. A pártelnök szavait az értekezlet résztvevői nagy éljenzéssel fogadták. Ezután általános taps kőzött Kállay Miklós miniszterelnök szólalt fel. Mindenekelőtt köszönetet mondott vitéz Lukács Béla szavaiért. A továbbiakban köszönetet mondott a párt minden tagjának azért, amit a költségvetési és felhatalmazási vita során végeztek és arra kérte párt jának tagjai, hogy az eljövendő esztendőben is az eddigi barátság gal, egyetértéssel és egységgel haladjanak a magyar jövő munkájának nehéz utján. — Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok mindannyiótoknak — fejezte be szavait —, hozzátartozóitoknak és rajtatok keresztül a magyar népnek, amelynek adjátok át e kivánságomat mind bartáti kézszoritásban, mind gondoskodásban. A miniszterelnök szavait szűnni nem akaró lelkes tapssal követték a párt tagjai és az értekezlet résztvevői jókívánságukat fejezték ki a miniszterelnöknek. Az értekezlet végén Lukács Béla országos pártelnök is kellemes ünnepeket kivánt a párttagoki nak és bejelentette, hogv a párt a ' parlamenti szünet alatt is rendszercsen megtartja a csütörtöki pártnapokat. (MTI) Brilliáns ékszert ismét veszek és eladok. Ajánlok alkalmi vételből származó Brilliáns gyüríit és Igen szép darabok. Ékszer alakítás, átdolgozás FISCHER ékszerüzlet Szeded, Klauzál-tér 3. Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Antal István propagandaügyi miniszter beszéde a keresztény iparosok nagygyűlésén Budapest, december 16. A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége most tartotta nagygyűlését a Nemzeti Sportcsarnokban, amelyen a fővárosi iparosokon kivül megjelentek a KIOSz vidéki szerveinek vezetői is, valamint az ország különböző részeiből az iparosküldöttségek. A magyar Hiszekegy eléneklése után M a d 1 János ügyvezető-elnök mondott megnyitó beszédet és hangoztatta, hogy a magyar iparostól megkövetelik a maradéktalan szaktudást és azt, hogy a keresztény etika törvényei legyenek irányadók számára. Török Ferenc KIOSz alelnök előadásában összefoglalta, hogy mit tegyen az iparos önmagáért. Gyárfás Emil KIOSz társelnök arról beszélt, hogy mit vár az iparosság a társadalomtól. Szabó Kálmán főtitkár arról szólt, hogy mit vár az iparosság a kormányzattól: segítséget kér az ipari termelés racionalizálása, az ipari továbbfejlesztés megoldása, a kézmüiparosság hitellel való ellátása, a kisipari hitelszervezetek továbbfejlesztése, az iparos utánpótlás és az iparosság öregségi biztosifásának megoldása tekintetében. Urai János, a nyíregyházi KIOSz-csoport elnöke a kisiparosság nemzetpolitikai hitvallásáról szólt A nagygyűlés hódoló táviratot intézett a Kormányzó ur öfőméllóságához. amelyben kifejezték, hogy a magyar iparosság törhetetlen hittel bizik benne, hogy a nemzet minden körülmenyek között megállja helyet, ha egységesen halad a legelső magyar által kijelölt uton. A jelenlevők a távirat felolvasása után perceken át hosszasan ünnepelték a Kormányzó ur őfőméltóságát, majd Bornemisza Gcza iparügyi miniszter válaszolt az iparosság által előterjesztett kívánságokra. Az ipaiügyi miniszter beszéde elején üdvözölte az iparostársadalom megjeleni képviselőit és ezután válaszolt az elhangzott előadásokban felvetett pontokra. Az első kívánalom volt biztosítani a kézműves iparosság versenyképességét. Ezzel kapcsolatban a miniszter beszédében párhuzamot vont a kézműipar és a gépipar között. Visszapillantást vetett a kézmüipa" rosság fejlődésére, a gépek megjelenésére. amelyek nemcsak a nagyipar, hanem a kisipar segítőivé is lettek. Bebizonyította, hogy a lej^fejlettebb gyáriuarral rendelkező országokban is meg van a jelentősége a kézműiparnak. Statisztikai adatokkal igazolta, hogy kézműiparunknál is megindult az izmosodás! folyamat. A legnagyobbodott ország kézműves ipara 1940ben 256.000 üzemet tartott fel 401 ezer alkalmazottal, termelésének értéke 1.9 milliárd pengőre rúgott, ugyanakkor az egész magyar gyáripar összes termelésének értéke 4.7 milliárd volt. A kézmüvesiparos társadalomnak a feladata az, hogy tudásának és szervezésének fegyvereivel vivja ki pozícióját a gazdasági életben. A tudás és szervezés kérdése a kézmüvesiparosság jövő versenyképességének alapja. — A magyar kormány minden téren a legteljesebb mértékben rendelkezésére áll a kézmüvesiparosságnak. Már évekkel ezelőtt megtörténtek az intézkedések, amelyek megvetették a szakképzés és a továbbképzés alapjait. A szervezés kérdéséről kijelentette a miniszter, hogy az uj ipartestületi hálózat kiépítése már a 30-as évek derekán kezdődött meg és azóta is folyik. A hitelkérdésekről szólva örömmel állapította meg, hogy a fedezet nélküli hitelakció várakozásan felül sikerült és ez alapot ad arra, hogy a hitelakció további kiterjesztését szorgalmazzuk. — Az öregségi biztosítás kérdése megoldásra vár. Ha az iparostársadalomnak megöregedett tagjait nyugdíjban kívánjuk részesíteni, akkor az iparostársadalmat kell megterhelnünk olyan járulékokkal, amelyekből kialakulhat az öregségi biztosításhoz szükséges alap. Az alapot össze kell gyűjteni és azt jövedelmező vagyontárgyakba kell fektetni. A mai körülmények között majdnem leküzdhetetlen feladatot jelent azonban a tőkék megfelelő mértékkel való gytimölcsöztetése. Ismeretes, hogy a házak mai jövedelmezősége, illetve túlhajtott ára mellett ezeknek a tőkéknek nyugodt elhelyezése alig lenne biztosítva. Ha behajtjuk a járulékokat és ha az nem jövedelmez kellően, akkor a járulékokat emelni kell. Ez pedig az iparostársadalomnak kettős megterhelése lenne. Mindamellett helyeslem, hogy ennek az intézménynek alapjait már most törvényesen rakjuk le és hajlandó vagyok az iparostársadalom józan megfontolására bizni, hogy az intézményt mikor léptesse életbe. — A felszólalók érintették az iparos utánpótlást és a tanonckérdést. A kormány a jövő évre igen tekintélyes összeggel kívánja a tanoncotthonok létesítését megvalósítani és hozzájárul ahhoz, hogy azok a tárlatok és intézmények, amelyek tanoncotthonokat tartanak fenn, tevékenységüket kiszélesíthessék. Ezután Antal István propagandaminiszter emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy az életbevágó iparoskérdések mellett vannak egyetemes nagy magyar kérdések is, amelyek teljes kialakulásától nemcsak az iparosságnak, hanem az egész nemzetnek a sorsa múlik. Ezeket a kérdéseket sohasem szabad szem elől tévesztenünk, mert ha ezeknek a kérdéseknek a megoldása sikeralt. ugy az összes iparosproblémák megoldása könnyen megy majd és biztosra vehető. Kéri az iparosságot, hogy egy pillanatra sem feledkezzék meg az egyetemes nemzeti lét kérdéseiről, maid többek között igy folytatta: — Szakítsunk azzal a szokássai, hogy a magyarság és világ nagy kérdéseit különböző szemüvegeken át nézzük. Dobjuk el az idegen szemüveget és egyedül a kizárólagos magyar szemüvegen keresztül nézzük, itéljiik meg a világ és a magyarság összes dolgait. A lelkes tapssal fogadott szavak után Bajnok Imre felolvasta a nagygyűlés határozati javaslatát, amely többek között a következőket mondja ki: A magyar kézmüvestársadalom a nemzet egyetemes érdekeinek védelmében rendithetetlenül kitart a belső front szilárdságának megőrzése mellett. A magyar iparost mindig helyben találja a legfőbb hadúr hivő szava, mert nincsen olyan áldozat, amelyet a magyar iparosság örömmel és szívesen meg ne hozna az országért, A nagygyűlés tagjai magukévé tették a felolvasott határozati javaslatot és az ülést MadI János el" nők zárta be a Himnusz elhangzása után. (MTI) Szeged , „Nagykarácsony Eccakája" oz alsóvorosi zord a ban (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi és szegedkórnyeki karácsonyi népszokások eivenedtek meg csiii törtökön délután az alsóvárosi zárda nagytermeben. >Szerte a nagyvitagba* öldöklő fegyverek nézitek farkasszemei — igy szólt a nagysikerű karacsonyi ünnepség meghívója —, pusztító boraoák robbanása, szirénák rikoltozása közben halljuk meg a Gyermeket idéző betlehemi csengő örök szavát * A betlehemi csengő ezüstös hangja » karácsonyi nagy misztérium mögjclenitésén keresztül népünk poétikus, felemelően szép karácsonyi játékait idézte s ültette el az ifjúság lelkébe ezen a szépséges ünnepen. A Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek intézeteinek növendékei és a kegyesrendi gimnázium tanutói színes, eleven 6a mqgkapóan bájos képekben, dalokban, jelenetekben mutatták be az alföldi karácsonyi népszokásokat. Az ifjúság ajkán megelevenedett a »szegw!i angyali vigasság*, a .szegedi betlehemező*, * •Bölcsőske*, a >bajai betlehemet játék* és a karácsonyi játékok legszebbike: Móra Ferenc »Betlehem'sek« cimü játéka, amelyet a nagy költő 1914-ben Irt az első világháborús karácsonyra a sebesültek vigasztalására. A betlehemes játékokat a közönség elragadtatással tapsolta meg. Szünet után Kodály .Angyalok, pásztorok* cimü müvét a tanítónőképző és a zárdai leánygimnázium ének kara intonálta, majd Szögi Endre egyik szép karácsonyi énekét adta elö a kegyesrendi gimnázium vegyeskara. A második részben a Vízkereszttel kapcsolatos szefiedvidéki népi játékok, a háromkirályok köszöntése szerepeli műsoron, befejezésül pedig Bárdos Lajos és Lisznyal-Szabó karácsonyi énekei a tanítóképző és a kegyesrendi gimnázium egyesített énekkarának előadásában. Meg kell még emlékeznünk a Gregorián-kórus áhita tot keltő hatásáról és a tápéi karácsonvi dalok üde szépségéről is. Az énekek és játékok betanításáért cs az ünnepség nngv sikeréért elsősorban Fábián M Gonzaga iskolanővért. a tanítónőképző, Ke szí éri M. Stefánia iskolanővért, a leánygimnázium és dr. M a k 1 á r i Lajost, a ke'gyesrendi gimnázium énektanácát illeti la legnagyobb elismerés.