Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-16 / 284. szám

Negyedízben fosztották kl egy belvárosi divatáruüzlet kirakatát Kát másik divatárukereskedésben is kirakatbetörés történt (A Délmagyarország munkatársától) Szeged közbiztonsága ellen a legutóbbi időben nem lehetett panasz, régen nem volt a városban nagyobbszabásu betörés, az pedig | még régebben fordult elő, hogy a belvárosban, szinte a rendőrség szomszédságában követtek el volna lopásos bűncselekményt. Legutóbb mintegy évvel ezelőtt történt, hogy ismeretlen tettesek feltörték és kifosztották Csór Béla Kigyó-utcai divatáruüzletének kirakatát. Gyors egymásutánban háromszor ismételték meg látogatásukat a betörők a Csór divatárukereskedésnél, mindannyiszor értékes férfi- és női divatcikkeket vittek el a ki. rakatbői. A rendőrség akkor erélyes nyomozás után kézrekeritette a tetteseket, a biróság el is itélte őket s azóta büntetésüket már ki is töltötték. Alig telt azonban el egy esztendő a legutóbbi kirakatbetörés óta, a napokban ismét hasonló módszerrel dolgozó betörők fosztották ki Csór Béla üzletének kirakatát, az előtte való napokban pedig a mellette levő Feketesas-[ utcai Bujdos ó-féle egyenruha- \ kereskedés, valamint a Gsekonics-' utcai Gombház divatárukeres- ! kedés kirakatába törtek be. A Bujdosó-féle kereskedés kira-' katát a Il-re virradó éjjel feszi-1 tették fel ismeretlen tettesek és több értékes ruhadarabot vittek el. A 12-re virradó éjszakán a Gombház kirakata tanúskodott szakszerűen elvégzett munkájukról, amelynek következtében férfi és nói ingek, kombinék, nyakkendők, sálak és egyéb divatárucikkek tűntek el több mint 1000 pengő értékben. A 14-re virradó reggel a Csór divatárukereskedés Kigyó-utca felöli kirakatát talál la feltörve tulajdonosa. Amint megállapították, a betörök letörték a kirakat zárjának lakatját, igy hatoltak be a kirakatba, ahonnan férfi ingeket, nyakkendőket, pullovereket stb. vittek el mintegy 1200 pengő értékben. A lakatot a ház Csekonics-utca felöli pincéjében találta meg a házmester, valószínű, hogy a zsákmánnyal kereket oldó betörők dobták be a pinceablakon át. A három kereskedő természetesem megtette a feljelentést a rendőrségen, a nyomozás folyik. A feltevés szerint mind a három kirakatfosztást ugyanazok a tettesek követték el. A betörés végrehajtásának módjából arra következtetnek, hogy gyakorlott, professzionista betörőkről van szó, akiknek még arra is volt gondjuk, hogy ne a légoltalmi elsötétítés ideje alatt miiködjenek. Az eddigi megállapítás szerint a Csór-féle betörést hajnali 4 óra után követték el. Kossuth Lajos és fiai az olasz gazdasági életben Budapest, december 15. Kossuth Lajos a magyar szabadságharc szerencsétlen végződése után, amint ezt 6 maga többizben is elmondta és megírta, üres zsebbel vándorolt ki hazájából. Keresetről kellett gondoskodnia, hogy magát és családját eltarthassa. Szerencsére Angliában csakhamar igen jó jövedelemhez jutott. Egy-egy előadásával háromezer fontot is keresett s meghívásokban épipen nem volt hiány. Ezekkel ugy elárasztották, hogy ejőadásaiból nemcsak megélhetett, de kisebb vagyont is gyűjthetett. Nyolcvanezer frankja volt, amikor To. rinóbftn letelepedett. Kossuth Lajos rószvényárdokeltséget vállal Éppen a tőke megfelelő elhelyezésének lehetőségeit, kínálkozó alkairoait latolgatta, amikor arról értesült, hogy angolokból álló csoport egy olasz kénbánya kiaknázására részvénytársaságot akar alapítani. Az alapítás ebben az időben már több is volt szándéknál. Három olasz pénzintézet kapcsolódott a tervbe és három esztendőre biztosították a részvények tízszázalékos jövedelmezőségét. Kossuth Lajos gazdasági dolgokban, amint már előbb az Iparegyletnél is kiderült s amint ő maga is elismerte, meglehetősen járatlan volt s olyan rózsás szinhen látta ennek a vállalkozásnak jövőjét, hogy ötvenezer frankot mindjárt beleinvesztált, sőt fiait is kapacitálta, hogy az nj alakulásnál részvényeket vásároljanak. Az első esztendők igazolták is a reményeket, a fölcsigázott várakozásokat A pénzintézetek háropj éven, át megfizették a ga. raniáit ti/, százalékot. Amikor azonban a három esztendő letelt, nyilvánvalóvá lett, hogy ez a garancia csak arra volt való, hogy a részvények árfolyama emelkedjék. Ez a számítás be is vált. Az intezetek jól spekuláltak s a szétoszlott tiz százaléknak többszörösét keresték meg az üzleten. De nemcsak ez. vált csakhamar nyilvánvalóvá, hanem az is, hogy az alapítói jutalmak a vállalat forgótőkéjét szintén .megemésztették. A helyzet aggasztóvá j komolyodott. Az ügyben jelentékenyen érdekelt Kossutb-család most már szintén akcióba lépett és legalább a még megmenthetőnek megmentése re törekedett. Kossuth Lajos idősebb fia, Ferenc elsősorban is a bánya állapotát vizsgálta meg. majd terjedelmes emlékiratban tárta fel a szeivezés hiányosságait, a végzett munka szakszerűtlen ségét. Fgvszersmind a szanálás módiá*. a kívánatos 'ennivalók tartalmát és sorrendjét 13 megjelölte. Az angol társaság átnézte a memorandumot és visszaküldte azzal, hogy ez mind szép és okos beszéd, ám mit ér, ha nincs megfelelő ember az ajánlott terv megvalósítására. — De van! — jelentette k! határozottan Kossuth Ferenc és ő let! t cesenai kénbánya igazgatója, Kossuth Ferenc, a bán* a'aozaatá Csak odaérkezése után győződött meg arról, milyen nem is nagy, de kemény és veszedelmes fába vágta fejszéjét. Azon a vidéken négy ember közül három, ha nem négy volt briganti. Egy darab Texas húzódott meg ezeknek ií Uénbányáknafc a környékén A vállalat egyik fizető tisztié, az egyik két napon át ok nélkül henyélő munkás béréből a bányaszabályok érteimében 2 frankot le akart vonni, erre a munkás — se szó, se beszéd — előrántotta revolverét és a szabályok értelmében eljáró tisztet lepuffnniotta. S ami a legszörnyűbb, a szoba, ahol ez a texasi jelenet lejátszódott, tele volt emberekkel és nem akadt közülük senki, aki a gvilkos merényletet megakadályozni, vagy, amikor erről már nem lehetett szó, magtorolni akarta volna. Sőt az illetők a dologból semmit sem láttak és hallottak. ' Ilyen viszonyok és ilyen emberek között lett bányaigazgató Kossuth ! Ferenc. A fiatal igazgató — Kossuth Fe'rcnc ebben az időben, 1873-ban 32 éves volt — nem riadt vissza az éppen nem biztató körülményektől és kész haditervvel látott az elviselhető állapotok megteremtéséhez. Kipuhatolta dolgozó társai között kik a legveszedelmesebb és legelszántabb banditák. Ezeket magához rendelte, lelkükre beszélt és amikor megígérték, hogy most már jó útra térnek, megtette őket háromnégyezer frank fizetéssel munkavezetőnek, de vállalniok kellett a felelősséget a teljes rendért. Es kiderült Ismét, hogy betyárból lesz a legjobb pandúr, a tisztességes keresethez és nyugodt álláshoz juttatott banditák csakugyan kordában tartották embereiket. Arról természetesen szó sem lehetett. hogv a farkasok bárányokká szelídültek. Kossuth Ferenc élete ezután sem volt itt teljes biztonságban. Egvizben vizsgálatra ment a bányába, de nem a lépcsőn ment az aknába, hanem a sodronvkö'éllel vont készüléken ereszkedett le. Szerencsésen le is Jutott, amikor azonban már felfelé szállt vele a készülék, észrevette, hogy a sodronykötelet felig elvágták. Hirtelenül a legközelebb eső fel iáróra ugrott és éppen a legjobb pillanatban. A ké.szülék' leszakadt. Kossuth Ferenc azonban megmeneküli a kalaszrófától. Meg most sem adta fel a küzdelmet. Kinyomozta a tettest, ső! maga fogta el az elvetemüli munkást és utadla az igazságszolgáltatásnak. I Itendülellenül dolgozott tovibn : Munkájúnak eredményességére: lény! vet az az adat, hogy a bánva termeiésó már igazgatásúnak első evébyii 2000 tonnáról 12.000 tonnára emelne dett. Fkkor azonban ujabb baj szakadt a vállalatra s a nagy kedvvel .dolgozó igazgatóra, az üresükként*. ! Az árunak nem volt értéke. Nehéz napok következtek, de a vállalat ezt ps kiheverte. Az ujabb csapással s/.e-,<t. jlien azonban már nem volt védekezés. •A kénerek egyre jobban apadtak, vogul is a bánya teljesen kimerült. Kossuth Lajos pénze odaveszett, de eltomcle ez a bányakatasztrófa Kossuth Ferenc állását is. Mérnöki zsenialitása azonban továbbra is jelentékeny szerepet biztosított neki az olasz gazdasági életben 1877-ben a nápolyi lmpresft Industriale Italfana vezérigazgatója lett, majd őt bízták meg n inlu.si acélhidak terveinek elkészítésével cs a hidak megépítésével. A vasút- és hídépítés, valamint az alagutj fúrás terén nemzetközi tekintély volt s ezirányu munkájáért tűntette ki az olasz király 1885-ben az. olasz Commendatore címmel. I

Kossuth Lajos Tódor az államvasutak ólán Szervesen kapcsolódott az olasz gazdasági életbe Kossuth Lajos másik mérnők fia, a Ferencnél három évvel fiatalabb Lajos Tódor is. 18-14 május 26-án született, a most következő évben lesz tehát centennáriuma. Kossuth Lajos Tódor bátyjával együtt a ' hires párisi politechnikumon végezte 'egyetemi tanulmányait, a mont-cenlíi alagutat és az. Alta-Italia vasutat szintén együtt építették. Később az állami vasutak főmérnöke majd 18B5\