Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-16 / 284. szám

öaranijai Lipót felsőházi beszédeben aggasztónak mondotta a közeposzfáiq eieiszinffeneh hanyatlását Budapest, 'december 15. rÁ felsőház szerdán folytatta az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat általános tárgyalását. Bárányi Lipót hangoztatta,hogy a gazdasági helyzetet két dolog jellemzi. - « 1. A! bankjegyforgalom igen jelentós emelkedése. 2. A drágulás nagyarányú fokozódása. i , * Mindkét jelenség kisérő tünete a háborúnak, a drágulás azonban s az ezekkel együtt a pénz vásárló erejének csökkenése régen túllépte azt a határt, amelyet a háború folytán elkerülhetetlennek tart Az ipar tőkeállománya évről-évre fogy. Részletesen foglalkozott a középosztály helyzetével és rendkivül veszedelmesnek tartja a középosztály Életstandartjának ilyen arányú hanyatlását. A' költségvetést elfogadja, mivel az államháztartási költségvetés viteléhez szükséges anyagi eszközöket a megtagadni a kormánytól nem lehet. Gróf Somssich Antal főleg fl mezőgazdaság cipővel és textillel való ellátását szorgalmazta. A gazdák a Jurtsek-féle beszolgáltatási rendszerrel általában meg vannak elégedve — állapította meg. — A javaslatot nem fogadta el. I nczédy-Jok sm an Nándor a törvényjavaslatot elfogadta. Hangoztatta, hogy elsősorban ütőképes hadseregre és nemzeti egységre van szükség. Hangoztatta, nincs még egy ország, amely annyira az egyenjuság alapján igazságosan hánt volna nemzeti kisebbségeivel, teljes erővel kell folyni. Részlete lal fel, ez azért történik, mert a gazdasági és pénzűéi kérdések kritikára késztetik. Szorgalmas munkára, takarékosságra, józan mérlegelésre és megértésre, de határozott fellépésre és komoly elszántságra van szükség az ország jövőjének biztosítására. A nemzetiségi kérdésről szólva hangoztatta, hogy adjunk mindent a nemzetiségeknek, ami őket megilleti, anélkül azonban, hogy magyarságunkból egy jottányit is engednénk. A gazdasági élet időszerű problémáiról szólva megemlítette a nyersanyaghiányt, amellett legnagyobb baj a bürokrácia elterebélyesedése. Jó, gyors és pontos adminisztrációt kér. Vér Tibor beszédében műszaki kérdésekkel foglalkozott. Befejezésül hangoztatta, hogy a technikai tudás és felkészültség, a műszaki erőknek megfelelő kihasználása, a mai időkben nemcsak kívánatos, hanem követelmény is. Egy második műegyetem felállítására is szükség van, hogy a vidéki fiatalság is elsajátíthassa a műszaki tudást. A középfokú műszaki képzettségű rétegre igen is szükség van. Sok a tennivaló azonban a tanonciskoláknál és a műszaki kutatás területén. Beszéde befejező részében kimeritően ismertette a mérnöki kar időszerű kérdéseit. A költségvetést elfogadja. E n y e d i Andor helyteleníti az iskolák hosszabb ideig tartó szüneteltetését. A tanításnak és a nevelés munkájának a háború alatt is mint Magyarország. Köszönetet mondott az erdélyi magyarság nevében azért a támogatásért, amelyben a kormányzat részesi telte. Gróf 'J a n k o v i c h-B é s á n József azzal kezdte beszédét, hogy eredetileg a törvényjavaslat mellett akart szólni, mert átérzi a miniszterelnök nehéz helyzetét cs méltányolja azt az erőfeszítést, amelyet a kormány a nemzet érdekében kifejt. Ha mégis a javaslat ellen szósen kitért a tanszemélyzet anyagi helyzetére. Utalt az itt tapasztalTá'di házakat juttatott a kisiparosságnak. A költségvetést elfogadta. 'Jókay-IKász Miklós, a honvédelmi érdekek maradéktalan szolgálatát a legteljesebb mértékben helyeselte. 'Jókay Ihász Miklós beszéde befejező részében azt fejtegette, hogy az ország legnagyobb hadiüzeme a mezőgazdaság. Ennek az üzemnek a zavartalan működése érdekében mindent meg kell tenni. A költségvetést elfogadta. Müntscher rigyes volt a következő felszólaló. Elismeréssel szólott a pénzügyminiszter munkásságáról, hogy a rendkívüli kiadásokat lehetőleg oly bevételekre igyekezett fektetni, amelyek megakadályozzák az inflációt. A' következő felszólaló Ravasz László volt. Beszéde elején hangoztatta, szükséges, hogy minél több bátor hang és tiszta sző hangozzék el, mert az emberek látják, hogy különböző pártállásu emberek a nemzetet érdeklő alapvető kérdésekben egyetértenek, sokkal könynyebben alakul ki a szabad közgondolkodás. A továbbiakban hanggoztatta, hogy a háború csak ezután fog elérkezni csúcsponthoz. Egyre inkább érzik az DGLMAGYARORSZAQ n CSÜTÖRTÖK, 1943 december 16. W ború fejlődése egyre jobban előtérbe lép a békére való átmenet gondolata. A gondolat erősödésével nőttön-nő az egyház jelentősége is. Akármilyen katonai megoldása is lesz a világháborúnak, kétségtelen, hogy az egész emberi műveltség omladékain nem marad más intézmény meg, mint Krisztus egyháza, örül annak, hogy világszerte a keresztény egyházak között bensőséges mély megértés uralkodik és emberek,' együttes munkát akarnak. hogy a béke mind közelebb és kö- 1 Báró S c h e 11 József és B ay zelebb jön. A béke azonban csak [ Bertalan beszélt még. akkor lesz béke, ha a kiengesztelő-1 Wekerle Sándor elnök ezuttm dés és megbékélés jár vele. Ha a bosszú és megtorlás hatja át — bármelyik fél legyen is a győztes —, akkor uj és még nagyobb veszedelmeknek magját hintik el. A hánapirendi javaslatot tett, amely szerint a felsőház legközelebbi ülését csütörtök délelőtt 10 órakor tartja és folytatja a költségvetésről szóló javaslat tárgyalását. (MTI) A képviselőház ülése Budapest, december 15. A képviselőház szerdán folytatta a felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat vitáját, a napirend szerint nyolcorás ülésekben. Makkai János arról beszélt, hogy az agrárolló a háború következtében még jobban kinyílt és még jobban sújtja a magyar agrárlakosságot, amelyBelvárosi Mozi Ma premierben a kővetkező napokon bemutatja a SDOM1 finn filmgyár ujdonságát: Férfiak, Kök, Kémek! (VARSÓI TÁNCOSNŐ) Izgalmas kém<lrámát a finn testvérnép ellen folytatott nagyszabású kémkedésről. Hős férfiak, gyönyörű asszonyok és a mindenre elszánt kémek harca a világégésben. Francia rendezés, csodálatosan szcp északi felvételek. Főszereplők: A gyönyörű íuulikki Pa;nannen, xuieruo Kalsk? Kiknek neveit a most következő néhány grandiózus finn filmben fogjuk megismerni. FTTTSS TJFA TTIRAPÓ 3, K, 7 ható mostoha körülményekre, ame- nek nehézségei nagyobbak, mint a lyek nagyrészben hozzájárulnak j múltban voltak. Fel kell azonban hivni ahhoz, hogy a tanári és tanitó pá- ? I^Ff arra bogy a városi és lői •. , - , i J i .i ' leg a fovarosi retegek ugyancsak nem lyak elnéptelenednek. Minthogy arfee*és erőfeszítéssel élik át háborús szellemi nevelés anyagi előfeltéte-' esztendeiket. A törvényjavaslat elsőleit a költségvetésben nem látja sorban a parlamcntárizmus kérdését százszázalékosan bizlositottnak, a veti fel s ha Európában szétnézünk, költségvetést nem fogadja el. Báró Radvánszky Albert ezután szünetet rendelt el. A felső, ház délután négy órakor folyíaija azt látjuk, hogy a parlamcntárizmus a kontinensen már csak a kis népeknél van. Keieteurópa szélén, a Balkán közelében a magyar parlament oly eu rópai aiketás, amelyre büszkék lehea költségvetésről szóló javaslat ál-(tünk. A magyarság világtörténelmi lalános tárgyalását. {hivatása az, hogy a kis népek vezére. A felsőház délutáni ülését négyig EuróPában- A Javaslatot elf°óra után 10 perccel Wekerle|° gá'r4 Braun eker Antal beterSándor nyilotta meg. A délutáni jeszlettc az egyesitett bizottság jelenvila első szónoka Nagy Antal jtését a közvetlenül termő szöllökből volt. aki a kézműves iparosság észült borkészletek zár alá vételéről. .. .... , ,, . .. . ,, Németh Andor beszéde ulan szemszogebol tette vizsgalat tar- Hendrcy József, a képviselőház ^yava a költségvetést. Beszede elso!f(ijrimüve,ésügyi bizottságának előadó- • — -a beterjesztene a bizottság üléséről ! szóló jelentését, amely a földmüvelésPál f y Károly hozzászólása ele« jén a nemzetiségi kérdéssel logialkozott és megállapítása szerint az ország már eddig is igen sokat juttatott a nemzetiségeknek, a mostani feladat inkább a magyar népi rétegek megerősítése kell hogy legyen, hogy minden téren felvehesse a versenyt s minden kivel megállhassa helyét. Piukovich József a felhatalmazási törvényjavaslatot főképpen mezőgazdasági szempontból taglalta. A javaslatot nem fogadta el. II o k k y Károly felszólalásában a gyümölcstermelés fejlesztésének szükséges voltát hangoztatta. Rámutatott arra, hogy a gyümölcsből sohasem lehet eleget termelni, mert a kivitelte mindig talál az ország megfelelő piacot. A javaslatot elfogadta. Koltay József főként a mezőgazdasági munkabérekkel foglalkozott, Domahidy József a marhabeszolgáltatásnál több méltányossággal történő eljárást kért Pintér Béla a feketepiac elleni intézkedések megszirészében szociális problémákkal foglalkozott és kérte a kislakások építésének folytatását. A legnaugyi miniszternek az 1935. évi IV. te. gyobb elismeréssel szólt az ONCsA ?8" szaka"anak ?' bekfdé?®. érte]r± ... ..,,,.., . ... . ben az 1911—42. termelési idenvre enmukodesero], amely miihclyes csaKORZOBAN Ma és 7 órakor Páger—Somlay—Sulyok Mária művészi alakításával Aranypóva Csak felnőtteknek! gedélyezett rendkívüli fabasználatok mértékéről szól. • Szilágyi Fcre.nc erdélyi képvi'selő a felhatalmazási javaslathoz hozzászólva, szót emelt a luxuscikkek behozatala ellen. A továbbiak során a kisiparosok problémáival foglalkozott. Szerinte az országban 265.000 kisiparos van és az általuk termelt munka értéke az országos vagyonnak 9.1 százalékát teszi ki a gyáripar 20.1 százalékával szemben. A kisiparosság termelési és értékarányának megfelelően j Kér. elbánást és méltánylást. -J SZÉCHENYI MOZI Ma és holnap, csak 2 napig Bécsi vér Vidám szierelmi bonyodalmak. — Főszereplők: HAN8 MOSER THEO LINGEN WILI-Y FR1TSCB MARIA HOLST Előadások 3, 5, 7 órakor Karácsonyi műsorunk! Boldog idők! areay. A i« a y főszereplésével Jegyek már válthatók! |