Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-13 / 257. szám

DEC Hl'A GT'AROltSZ AG SZOMBAT, 1913 november 13 jobban rászorultakra kell elhatárolnunk. A" ruhanemű tekintetében őszintén meg kell mondanom, hogy sajnos készletünk nyersanyagban minimális. Ami van, azt legmegfelelőbben juttatni ami módunkban áll és egyben kötelességünk. De mindenki vegye tudomásul, hogy a hábornnak, amelyre nem készültünk, ötödik évében vagyunk és mégis megvagyunk, talán sokkal jobban, mint sok más országúban ennek a világnak. — A defitizmus, a lelkek betegsége, idegek összeomlása, hordozója a bacillushordozójának — közveszélyes — nincs keresni valója egy egészséges nemzet társadalmában. Saját érdekében, a jövője érdekéhen mindenki kerülje, hordozója ne legyen, közösítse ki, vagy ad ja át a hatáságnak. Ez ellen a egységes, ilyen nagy nem volt. belső összeomlás ellen egyébben, (Viharos taps.) Ezért bizom és kémindennapi életben, nemzetünk rek bizalmat! (Hosszantartó taps.) Költségvefésá vita Az ülés rövid felfüggesztése után minisztertől. Elítéli a zenei és képes minden rétegében küzdeni a leg-Kflresek nagyobb honpolgári kötelesség. — A háború minden szociális forradalom csirája. A háború alatt lappang, utána tör ki. A tüneteket felismerni, az orvoslást és a megoldásokat kellő időpontra előkészíteni, ez az egyedül helyes és lehetséges ut, amelyet járhatunk. Törhetetlen hittel és elhatározással állok poszton, ahova nemzetem sorsa kijelölt. Munkatársakat hivők és keresek, sokakat, az egész nemzetet. Munkatársaimmá avatom azokat, akik bíznak bennem, akik követnek, de azokat is, akik bírálnak. Mindenki annyit ér, és számit nekem. amennyit országunknak ad. (Viharos taps.) És mert sokan vagyunk, akik igy gondolkozunk, bátran kiálthatom mindenkinek, itthon és a világba, Hagasáron brillián§ és gQlmánílkszcrekti jó árat fizetek ezüst tárgyakért is. I hí1uú órás és ékszerész l u i £ ii v Kárász-u'ca 14. Delka mellett. vei foglalkozó szerveket egy főhatóság zsidóvagyon adóra vonatkozóan nem'ffadt egttíímL A Íavaslat°t számos tervezet van készen, de ':UT.tSza János rámutatott a külföldi fo,-VI"atben és előkészületben. Ezek rádió propaganda veszélyére és fel- azonban azt mutatjak, hogy a gazhivta a kormány figyelmét a társadai- dasági élet rendjének súlyos érinmi egyesületek összefogásánál a minő- lése nélkül nincs oly elméleti és segi szelektálásra. A költségvetést technikai módszer a kezünkben, megszavazta. amelyekkel ezt a mai időkben keTa affér Gábor a sajtó, propa- ,esztül ichetne vi„ni. Ezeket a kérganda, film, rádió problémáinak ugy- déseket :„en komoivan meg kell körét a propagandaminisztérium hatás- ,S, g, KomoOan meg Ken köre alá ajánlotta. »tárgyalnunk nagyon nagy súllyal Vámos János délvidéki képviselő.és nagyon nagy lelkiismerettel és kérte a nemzetvédelmi propagandami-, nagy megfontoltsággal, niszter közreműködését abban azj _ A nlaRyar nemzetiségi poütiirányban, hogy a társadalmi egyesüle- emlékszem első beszédemlek minden hónapban tarthassanak Kat em,CKSzem eiso neszeuem tagjaik előtt nemzetvédelmi felvilágo to1 kezdve ,ava|y» ungvári megsitó előadásokat. A tárca költségveté- nyilatkozásomban is, most pedig sét elfogadta. ' t Huszton igyekeztem körvonalazni. Nagy László hozzászólásában po-, „ . . . , ... lémiába bocsátkozott az előtte felszó-! ~ Ezokbcn mmdenutt leszogez• _ Hü i laló képviselővel, majd rátért a cen- lem a magyar allamalkotasnak azt 01 uh Gyórgy vezérszónok a tarca lapok ponyvairodalmát. Hozzászólása zura működésére és a sajtóellenőrző a nagyszerűségét, hogy nemzetiségi ez a nemzet magyarságban, nemzeti érzésben soha ilyen költségvetéserői, főként a sajlópoltu- végén a nemzetvédelmi es propagandakai vonatkozásokkal foglalkozott. minisztérium hatáskörének kibővítését Padányi Gulyás .Jenő, a kor ajánlotta. A költségvetést elfogadta, mánypárt vezérszónoka kérte a hadi i Incze Antal népi, szociális és fajgondozással foglalkozó intézmények!védelmi szempontbol vizsgálta a tár és a társadalom megmozdulásának! ca költségvetését. Kérte a külföldön összhangba hozását. Maróthy Károly szintén sajtópohatóságnak adott sokirányú utasítást ország felett tudott uralkodni, imtcíte szóvá. A kormánytól erélyesebb peralizmust gyakorolt, nemzetisécselekvést kért és a javaslatot nem fo- gckct a nemzeti munkába belekapgadta el. csolni és nemzetiségeket tudott Tors Tibor alelnök ezután a vitát sohasem kényszer, sőt inkább még röviddel fel hat ora előtt lezártnak J lilikai kérdésekkel foglalkozott. A tárca költségvetését nem fogadta el. Ezután Míkó Imrej az erdélyi képviselők csoportjának vezérszónoka, nagyhatású beszédben foglalkozott a kisebbségi politika irányelyeivel. Hangoztatta, hogy ez nem pártkérdés, hantid az egyetemes magyarság kérdése. Az időszerű nemzetiségi politika • élő magyarok hatékonyabb gondozását nyilvánította, majd Kállay Miklós miNézete szerint a hadigondozottak ügyé-' niszterelnök emelkedett szólásra. Kállay miniszterelnök válasza — Tárcám vitája meglehetősen napi politika nélkül ..folyt le és ezért iiálás köszönetet mondok. — Talán Nagy László képviselő ur ülöttc meg leginkább a politikai beszédeimet. Szem| beállított azok ítéleteit, ellenlmonurnak az lett volna az igazolása, ha akkor állott volna elő a mai beszédével. (Taps a jobboldalon és a középen.) hangoztatta - a magyarság minőségi 1 hangot. Tisztelt képviselőtársaim es mennyis-.'gi megerősödését kell f > , . _ i „f- , » i,t , „ felsorakoztatta hogv maga után vonja. A háború alatt egyetlen nemzetiségi politikát ismer, a, kisi+b.,egben maradt magyarok meg- j ('ást keresett és látszott kimutatni. mentését. A kölcsönösség elvének nem i Én néhány héttel ezelőtt hozzájászabad a retorziókban kimerülni, ha-jrultam, hogy beszédeim gyüjtemé-jszembenMhT'7«^TdaFpá"rtóknak nem az építő pol.Iikaban A miniszter-, nyct nyomtatásban kiadjak. Ezt1 „ ni.io, J-.h™ elnök ur — fejezte be beszedet Miko Imre, bizalmat kért és ezt a bizalmat az erdélyi képviselők nevében meg- . a(|om arra, hogy másfél ev keserves munkáit es nagyon lelkiismeretevalami ellenállással ezzel szemben assziminálni. A retorzió kérdésére vonatkozólag a következő megjegyzésem van. Ugyan az a mentalitás nehézzé teszi a retorziónak ségünk van. (Helyeslés.) Ez utalá- válaszul való gyakorlását Hogy somban tehát az ellentmondás lát-'az én állniapolgáraimat üssem szólagos. Nekem igazolás az. hogy, azért, mert te ütöd az én magyaromásíél évvel ezelőtti beszédemel inat, e ztulajdonképpen nem egyemost is helyeslik, de a képviselő zik a magyar érdekkel, a magyar kiadjak, i./.i jtt a pariamentben kormányzati abban a tudatban tettem, bogy velci politikámmal még --1-11-1- —• '— gondolattal, a mi nemzetiségi politikánkkal, de ha más eszköz nincs, meg kell tennünk. (Helyeslés.) Olyan eszköz, amely elől _ Megmondom röviden, a velem igyekszek kitérni és mindent megemhenálló iobholdali nártnknak kísérlek, hogy ne kerüljön ra a sor. de ha arra kenyszenetnek, ha az inkább alkalmat fogok adni másfél es nagyon sen megfogalmazott megnyilatkozásait összehasonlítsuk egymással és előző bemutatkozó beszédemben, amikor azt mondtam, hogy részt veszünk ebben a hadjáratban, nem Írhattam bele, hogy én egy fait accompli-t vettem át, amit nagyon jól méltóztatnak tudni. És tudni A következő vezérszónok M a 1 a s i t s Géza, a szeigiedi gondolattal és jelentőségével foglalkozott beszédében, ajconban beszédét a szélsőjobboldal többször megzavarta közbekiáltásai vul. Kaintzel Ede kisebbségi politikával kapcsolatban magáévá telte Pa I taky Tibor államtitkárnak azt a nézetét. nmelv szerint a nemzetiségi poti- , tikn nagyobb mértékben fiigg a köz- kell a képviselő urhak, hogy abból, igazgatástól, mint a törvényhozástol ' A költségvetést elfogadta Koráni Elemér szerint az ország különböző népei nem versenyez hétnek egymással, mert egy hazának polgárai és együtt kell dolgozniok a jobb magyar jövőért. A költségvetést elfogadta. K ö z i-H o r v á t h József beszédében főleg nemzetiségi problémákkal foglalkozott. Hangoztatta, hogy az ezeréves magyar nemzetiségi politikn semmit sem változott. A magyarság a nemzetiségeknek teljes egyenrangúságot biztosit és megadja a fejlődés lehetőségét. Ennek fejében azonban teljes hűséget követel. Kéri a kormányt, liogy a hazain utókkal szemben irgalom és kegyelem nélkül járjon el. Meskó Zoltán további szociális int zkedéseket kér. mert ez ts egvik előfeltétele a belső arcvonal szilárdságának. Szabó Gyula n társadalmi egyesö. lelek tömörülésének pisid gyorsabb végrehajtását sürgeitc á propagandaszemben hogy ,m<HM) főnyi hadseregünk init vesztett és felszerelésekben pedig majdnem mindenünk ott pusztult el a harctéren, nekem az én magyar lelkiismi etemnek és magyar felelősségérzetemnek következtetéseket kell levonni. (Helyeslés és laps a jobb- és baloldalon és a középen.) tanúsított magatartását, kritikáját csak ugy köszönhetem, hogy ezért, mint többizben megtettem, köszönetemet fejezem ki. Nem tudom azonban ezt tenni annál az agitációs munkánál, ami kint a perifériákon folyik. Ezért van az az ellentét, amely köztünk a szólásszabadság általam ismételten helytelennek tartott eszközhöz is kénytelen vagyok hozzányúlni, ezt nem nemzetiségi szempontból teszem — Isten ments —, hanem azért, hogy ezzel igyekezzek enyhíteni azt a keserves és szörnyű élei, amelyben Délerdélyben különösen véreink és lestvéreink vannak, hogy sorsukon vatekintetében mutatkozik. Méltóztas- "hogyan segíteni tudjak. (Helyessék elhinni, ha biztos lennek ab- f taps.) Kiejtettem ar asszimiban, bogy a közös nagy célok ér- lácid szót- fn n® "Rudom hof. a dekében és nem pártpolitikai cé- magyarországi németség ezt » kérlok érdekében hangzanak el ezek a mié* ál"lJa ** ,néha oly elT felszólalások, akkor én lennék az, 68 ,tart'a a ncmreh aki elősegítené azt, hogy ezek a kérdést 4"fJuk1 ncm sz,vese™ felszólalások elhangozzanak és az(lát0tt Problémájának, agitáció és szervezkedés folyjék. ' fn clóször {s nyomát sem ,á_ Dc én ugy tudom, nem mindig csak lom m, tör!éneIini multunka nagy célokról van szó, hanem j ban az a„zimilálásn.k, igenis a sorok megbontásáról is és amennyire kérek mindenkit, saját niert hiszen etekintetben meg kell — Az eseménvek változtak meg'Pártomat és képviselőtársaimat, állapitanom, hogy nálunk a neképviscló ur. Én nem mondhattam hogy az ellentéteket ne keressék. metgég részéről elsősorban azt inazt, bogy a második magyar had- "f Pártpolitikát folytassanak oda-, tenigeneia volt az és nem a népi sereget, mindem, amil azóta oda k»,« ne vahriztasokra készítsék tömegek, amelyek asszimilálódtak, küldtünk, álitsnk ki abba a harcba. e,° uz °rfzag közönséget ugy ker- (Heiycslés és taps a jobboldalon amelvben igenis azt vallom, dől el kel1. vo,eni szembenálló kcpvi-|t(s középen.) Azok az asszimiláltak nagvrészben a magvar sors, mert ^társaimat is. bogy ezeket a tehát> akikkc] szemben semmi ebben a mai beszédemben is azt.**en»pon»okat lo'^ak szem előtt, kényszert nem kellett és nem is lemondottam. ne is álmodjuk azt, i MMxlktott MÓvátenni sok más hctctt alkalmazni. (Helyeslés.) Ez bogy bárki is meg fog védeni ben- kozoU a zsidó vagyonra vonatkozo J az asszimiláció csodálatos formája nii'nkot. Mi egy porszem vagvunk!állásfoglalásomat és néhány más annak a niagvar vonzó erőnek, a nagy küzdelemben, de a magunk kisebbfontcwágu kérdést. |amely ezt az államot alkotta és küzdelmében minden erőnkre szűk — A pénzüiö'minisztériumbaii a\fenntartotta. Eí ellen legfeljebb mi