Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-10 / 254. szám

Diákküidöüség lütakszott a kultuszminiszternél a délerdélyi iskolák bezárása miatt Budapest, november 9. Szinyet- Diákszövetségben tömörült egyetemi Mer se Jei ü vallás- és közoktatás- és főiskolai ifjúság mindezekre tekin­tettel és tudatában annak, hogy a ma ügyi miniszter hétfőn déielöit huFaiá bau fogad.a a Magyar Nemzeti Diák­szövetsegte tömörült ifjúsági szei veze­tek és pio.g U Hungária, Lmerrcaoa, a Turul, a AlU HOSz, a Katoluus Diák­szövetség, a Protestáns Diáaszove'.seg, a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsé­ge, a területi Szövetségek és a Csaba Bajtársi Egyesület vezetőinek küldött­séget, amely dr. Rajczy Imiéník, a Magyar Nemzeti Diákszövetség vtzer­titkuráuak vezetőivel jelent meg elölte. A küldöttség átadta a valiás- és közoktatásügyi miniszternek az egye­temi és főiskolai ifjúság mcmorae.du­mut, amely rámutat arra, milyen mély­séges fájdalommal tartja napirenden a magyar ifjúság azt a tényt, hogy a ro­mán kormány délerdélyi véreink szel­lemi eletének központjai közül leg­utóbb három középiskolát bezáratott s ezzel a délerdélyi magyar ifjúság egy részének szinevirágát, az említett bá­rom középiskola legfelsőbb osztályai r.ak magyar hallgatóságát a legbizony­talanabb sorsnak tette ki. A magyar ifjúság ugy érzi, hogy a nemzet egész közvéleményének ad hangot, amikor ez ellen az intézkedés ellen azért is, mert akkor éri ez a súlyos intézkedés a dél­erdélyi magyar ifjúságot, amikor a magyar kormány a magyarországi ro­mán ifjúság részére a közép- és főis­kolai oktatást teljesen szabaddá és za­vartalanná tette. A Magyar Nemzett gvarság suíyos harcában a teljes egy ség és fokozott fegyelem mindennél fontosabb, bizalommal fordul a ma­gyar kormányhoz azzal a kéréssel, hogy a román kormánynak a délerdé­lyi magyar ifjúság életérdekét sújtó intézkedésének megszüntetésére min­den intézkedést tegyen meg. Szinyei-Merse Jenő vallás- és köz­oktatásügyi miniszter megnyugtatta az egyetemi és főiskolai egyesületek ve zetöit, hogy a magyar kormány min­den rendelkezésre álló diplomáciai esz­közzel arra törekszik, hogy a román kormány orvosolja sérelmes intézkedé­sét, amely a három iskola bezárásával a délerdélyi magyarságot érte. Rámn tátott a miniszter válaszában még ar­ra, hogy a magyar kormány történelmi felfogásunknak megfelelően nemzetisé geink iránt barátságos és megértő po­litikát folytat, amely uetnesak román­ajku, hanem minden hazai idegenajku polgárunk számára biztosítja jogai szabad gvakorlását, valamint azt, hogy nyelvükben és szokásaikban háboritat­lenul élhessenek közöttünk. A küldöttség megnyugvással és kö­szönettel fogadta Szinyei-Mersc Jenő miniszter szavait A miniszter végül még arra kérte az ifjúság vezetőit, hogy megnvugtató kijelentéseit tudas­sák a magvar egyetemi és főiskojai if­júsággal. (MTI) < Kézrekerült a budapesti zsákdráejitók vezérkara A Szegedi Kenderfonógyár budapesti irodájában lejátszó­dott események teljesen függetlenek a vállalat ügyeitől (A Délmagyarország munkatársá­tól) A kedden megjelent budapesti délutáni lapok tudósítást közölnek a zsákdrágitók vezérkarának elfo­gatásáról. A cikkek szerint Ko­vács István kecskeméti kereskedő a napokban Budapestre érkezett, hogy gabonás zsákokat vásároljon. 'Az egyik kávéházban megismer­kedett két fiatalemberrel, akik azt állították, hogy 13.000 pengőért 2000 darab zsákot tudnak neki szerezni. Ez az ár körülbelül 200 százalékkal magasabb a maximális árnál. Kovács kjelentette, olyan nagy szüksége van zsákra, hogy bármi árat hajlandó érte megadni. Ekkor az egyik fiatalember elvitte a kecskeméti kereskedőt a Madách­tér 7. szám alatti palotába, a Sze­gedi Kenderfonógyár irodahelyisé­géhe és itt bemutatta Szép László osztályvezetőnek, valamint lovag N e g r c 11 i Henrik tisztviselőnek. A kereskedő tárgyalni kezdett Széppel és Negrellivcl. Szép kijelentette, liogy tud megfelelő mennyiségű zsákot szerezni, de előreláthatólan drágábban, mint ahogy a közvetítő fiatalember ajánlotta. Megbeszélés szerint Kovács Hét­főn ismét jelentkezett az irodahe­lyiségben. Itt tudtára adták, hogy 1250 zsák áll rendelkezésére össze­sen 18.000 pengőért. A kereskedő megkötötte az üzletet, kifizette a vételálrat és intézkedett a zsákok elszállításáról. Amikor éppen kezcL ték felrakni a zsákokat a szekérre, rajtuk ütöttek az közellátási mi­/jiisztériura ellenőrei, lefoglalták a zsákokat és felkisérték az irodahe­lyiségbe Szépet, Negrellit, valaminl a kávéházi közvetítőt, akiről kide­rült, hogy Horváth Jenő ügy­nök. Az irodában megkezdték a ki­hallgatásukat, közben Horváth Je­nő egy óvatlan pillanatban el akart dobni egy összegyűrt cédulát. Az egyik ellenőr észrevette ezt, el akarta venni Horváthtól a cédulát, az azonban nem akarta azt átadni és azon igyekezett, hogy megsem­misítse. Az ellenőr hosszas dulako­dás megbilincselte az ügynököt és igy tudta csak megszerezni a cédu­lát, amelyen a következő számok voltak feljegyezve Szép László Írá­sával: 9000 P, 6800 P-15.800 P. 15.800+2600 P= 18.400 P, tehát Kruppa kap 15.800 P-t... Az ellenőrök nyomban faggatni kezdték Szép Lászlót, hogy mit je­lent a feljegyzés. Ekkor a gyári osztályvezető elmondotta, liogy a zsákügybe őt Negrelli ugratta be. Horváth Jenő már régen a nya­kunkra járt azzal, hogy bármilyen áron el tud zsákot adni és ezzel felkeltette a könnyű kereset utáni vágyukat. Hozott is egy szegedi kereskedőt, aki hajlandó volt minden árért zsákot venni. Ezzel indult el a zsak feketepiac. Ekkor Negrelli beszer­vezte Kruppa ügvnököt, hogy sze­rezzen zsákot. Kruppa Fr^pkl. hajtott 1250 gabonászsákot hogv ezret később szállít. azzal. Ezt a zsákmennyiséget akarta Horváth Jenő és társa, Túri Sán­dor gyárimunkás eladni. Ha az el­lenőrök nem lépnek közbe, akkor sikerült volna az üzlet, igy azon­ban lefülelték az egész társaságot. Az elszámolásból kiderült, hogy a 18.400 pengős összegből 11.730.50 pengőt keresték volna tisztán és ebiről Horváth 2975, Turi 3937, Széji 1800, lovag Negrelli 1125, Kruppa' 1462 és Franki 437 pengőt kapott kapott volna részesedés cimén. lyekhez — talán mondanom sem kell — magának a vállalalnsk semmi köz*. A budapesti rendőrség, amellyel ugyan­csak érintkezésbe léptünk, készséggel konstatálta, hogy vállalatunk tisztán áll ebben nz ügyben. Csupán arról van szó, hogy a budapesü cégünk két tiszt­viselője, akikért természetesen nem vállalhatunk felelősséget, megtévedt és egyéni kezdeményezésből olyan utakra tért, amelyeken összeütközésbe került a fennálló rendelkezésekkel Az ügy tcijes ismeretéhez szükséges tudni azt is, hogy nem is gyárunk által gyártott _ kenderzsákok árok, amiket a kél meg­j tévedt tisztviselő láncolásra A 1 2..II11Í 11 » -1 ? I ICVCUl L1S&IV1SCIU IdllUjmM ü haSZIlált A közellátás ellenorok, a tarsasag | felj hanem budapesti jegyáraktól vá­valamennyr tagját feljelentették az ' ~ ügyészségen Vitéz dr. Görög Károly nyilatkozata Az üggyel kapcsolatban kérdést in­téztünk a kenderfonógyár szegedi igaz gatóságához. Vitéz dr. Görög Károly vezérigazgató a következőket mondot­ta: sárolt juta- és lenzsákok. Ezek nem budapesti iiódánktól kerültek közvet­lenül a megtévedt .tisztviselők kezébe. Ezeket a zsákokat budapesti irodánk mint önálló kereskedő cég legális uton eladta különböző vásárlóknak. Szép éa Negrelli vissz,^láncoltatták magukhoz, hogy továbbláncolbassanak vele. Tu­domásom szerint szegedi kereskedő sincs a dologban, ahogy a budapesti | lapok cikkei írják. Rákospalota' ke­— Budapesti irodánk vezetősége te- reskedőről tudok, de amint informálva lefonon jelentette nekem az irodahelyi-' vagyok, ő is kívül áll a dolog bünügyt ségben lejátszódott eseményeket, ame- részén. Iljból emelih a íodrászflzlefeh Kiszolgálás) árai! Országosan rendezik o fodrászárakat — A szegedi iod­rosziporosok állásfoglalása (A Délmagyarország munkatársi-1 A Fodrászmesterek Országa tói) A szegedi ipartestület csütörtöki l Szövetségének feliratáról legutóbb '-11-1- 41 - tárgyalt a szegedi fodrászipari szakosztály és elhatározta, hogy ahhoz minden tekintetben csatlako­zik. A csütörtöki ipartestületi elől­járósági értekezleten most ma jd bejelentik a fodrászipari szakosz­tály állásfoglalását az árkérdésben. A Fodrászmesterek Országos Szö­vetsége által javasolt árrendezésről egyébként Pusztaszeri Károly fodrászmester, a szegedi fodrász­ipari szakosztály érdemes elnöke a következőket mondotta a Délma­gyarország-nak: — A szövetség felszólította a vidéki fodrászmestereket, köztük termé­szetesen a szegedieket is, hogy az általuk kidolgozott árszabályra vo­natkozólag tegyék meg észrevételü­ket. A szegedi szakosztály a szövet­ség javaslatát magáévá tette és csatlakozott ahhoz. A javaslat négy osztályt állapit meg a kiszolgálási árakra nézve, ha a minisztérium hozzájárul a javasolt árak életbe­léptetéséhez, akkor majd külön dönthetünk arról itt Szegeden, hogy melyik osztályt fogadjuk el. Ezt a kategorizálást eddig is megnyug­tatóan tudták elintézni maguk kö­zött a fodrásziparosaink, ugyanis ők maguk döntötték el, hogy me­lyik osztályba tartozzanak. A ki­szolgálási árak emelését sokféle körülmény teszi indokolttá, de ezek között csak egyet említek meg s ez az alkalmazottak felemelt fizetése. Most már a tanoncokat is fizetjük, a 3 éves tanonc ma jóformán annvi fizetést kap, mint azelőtt nemrég egy fiatal segédnek fizettünk. Dc egyéb kiadásaink is tetemesen emelkedtek, amelyekkel nincsenek arányban a mostani kiszolgálási árak. Ha a minisztérium a szövet­ség által javasolt kiszolgálási árak életbeléptetéséhez és a vidékre való kiterjesztéséhez hozzájárul, akkor ,«vfj|jpénvc.m SZQfjy). *r- Szegeden elöljárósága ülésén tárgyalnak a fodrászipari kiszolgálási árak új­bóli megállapításáról. Nemrég ugyanis a Fodrászmesterek Orszá­gos Szövetsége felterjesztést inté­zett az iparügyi miniszterhez és ebben a kiszolgálási dijak ujabbi rendezését kérik. A felterjesztés rámutat arra, hogy a kiszolgálási dijak országos vonatkozású rende­zése a legsürgősebb volna. A leg­utóbbi ármegállapítás óta — mondja a fodrászok memorandu­ma — olyan általános drágulás kö­vetkezett be. amely önmagában is indokolttá tenné az áremelést. De emelkedtek az alkalmazotti fizeté­sek és egyéb költségek is. Vidéki vonatkozásban olyan irányú javas­latot kivánnak előterjeszteni, mely szerint vidéken az üzletek osztály­ba sorolása kizárólag attól függjön, hogy milyen az üzlet nivója. A ja­vaslat szerint a vidéki fodrászüzle­tekben ugyanazt a három osztály­ba sorolt árszabályt léptessék élet­be, amely a budapesti üzletekben is érvényben lesz. Ez a 3 osztály a következő: Férfi: I. o II. o. III. 0. Sima beretválás — 80 —.70 —.60 Hajnyirás fazonra 2.— 1.60 140 Ilajnyirás géppel 1.60 1.30 1 — fazonigazítás 1— —.90 —.80 hajmosás 2_ 1.50 1.40 fejborotváláa 2 1.60 1.30 kölni — 40 —.30 — .30 fésülés —.30 -.20 -.20 N»J: Vizhullám 2.80 2.30 1.80 vashullám 2.60 2.— 1.60 tartóshullám 24 -18­15.­hajnyirás 2.40 1.80 1.50 fésülés 1 — -.70 — 50 manikűr lakkal 180 140 1.— körömlakkozás —.80 —.60 —.50 hajmosás 2.80 2.20 1.80 A felszerelés nélkül dolgozó, fő kép falusi fodrászok számára még Zsigmond, Mahr "Jenő-yj.ca 5, s^qj. .egy, OügNta^-^^al^l is j&egáJJ^pip alatt lakó ügynöktől valóban fej is — fottak, itt aztÉárakftaltaiában 20*szá-4miotegy ^ázalékk'al emcl­zalékkal alacsonyabbak, mint a kednek a fodrászpari kiszolgálás) harmadik osztályban. 'árak.

Next

/
Thumbnails
Contents