Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

* V DELMAGYARORSZAGI " SZERDA, 1948 november 3.[ MŰVÉSZET mmmmmmmmü Kiállítás a Hungária-szállóban Festmények kiállításáról kell beszámobiunk, amelyet a Hungária-szálló emeleti nagytermében a Szegedi Képzőművészeti Egyesület nevében rendezlek meg. Nem tudjuk dicsérni a kiáll Hók nagyrészét, azokat az ambiciózus festőket, akik vásznak és festéket nem kiméivé, festegetéssel töltik szabadidejüket. Természetesen nem általánosítunk. mert van a kiállitók körött oébány jobbsorsa érdemes festő iniivész is. De a legtöbbje sajnos, nem képviseli a szegedi szinvonalat. A Szegedi Képzőművészeti Egyesületnek — ha van Ilyen _ nem szabad elfelejtenie, hogy ebben a városban festett Károlyi, Nyilasy, Szöry, Heller és ebben n városban ma is él néhány prominens miivész, akiknek neveit azonban ezen az úgynevezett kollektív kiállításon nem látjuk. Tizenegy városból gyűjtötték Össze a fes' ményeket, de (ermészetesen maradjunk elsősorban a szegedi festők müveinél. Ezek közül Parobek Alajos, E -délyi Mihály, Dinnyés Ferenc, (Ja izma sí a Kálmán és Táp a y Lajos képeit szívesebben láttuk volna együttes kiállításon, míg a többi, úgynevezett szegedi festő ha már fest, jobban tenné, ba csupán saját szórakoztatására festene s ne terhelné • müveivel* a nagyközönséget. A vidékiek közül csak Záhorszky Oszkár (Szentgotthárd) nevét érdemes megemlíteni, akinek rajzkészsége figyelemre méltó. A keszthelyiek és nóduvaővásárhelyiek még nem érték el az igazi nivót, de a kiállitók közül mindenesetre kitűntek. Nem akarunk érzékenységét bántani, de meg kell ismételnünk azt, hogy festeni nem kötele:8 senkire nézve sem! És ne nyúljon ecsethez az, aki csak önmagát fénjelzi! Elég szomorú lenne, ha ez a kiállítás akár csak egyetlen embert is megtévesztene, mert hangsúlyozzuk bogv nem ez a szegedi piktúra! Az a néhány optimista, aki a kiállitók közül magát festőművésznek képzelj olyan arakat irt egy-egy vászna alá. hogy azért már jó képet is lehetne vsárolni Szegeden... (—y.) SZÍNHÁZ TŐZSDE Budap«»ti értéktőzádezárlat. A hét első üzklnapján barátságos alaphangulat uiellett jól tartott irányzattal nyitott a tőzsde. A forgalom a megszokottnál valamivel élénkebb volt és az üzleJ legnagyobbrészt a bankértékek, valamint a vasipari részvények piacán bonyolódott le. Az árak általában változatlanok. Magyar Bank 96.5, Hitelbank 136.5, Nemzeti Bank 432-, Magyar Kender 741, Szegedi kenderlonógyár 311.75. Zúrtchj devizazárlat. Páris 6.025, London 17.32, Newyork 431—, BrüszSZPI 69.25, Madrid 3975, Amszterdam 22937.5, Borbn 172 55, Szófia 5.37.5, Bukarest 2.37.5. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai: Szlovák kor. 11.45— 11 75, liro —.—, svájci frank 70.6080 60. svéd kor 71.70—82.70. Budapesti trrménytözsdezárlat. Cse. kélv forgalom mellett az árak változatlanok. A klasszikus próza üzletrek is jobb, mint az operett Beszélgetés Both Béla főrendezővel a Szentivánéji álom felújítása előtt Két nap választ el Shakespeare Szentivánéji álom cimü tündérjátékának szerdai felújításától és a színpadon már előadásszerii főpróba folyik teljes díszlettel, jelmezekkel. Most éppen Puck, a pajkos Robin pajtás üzi bajkeverő játékát, a legnagyobb kétségbe taszitva az athéni szerelmeseket, majd összecsapódik a függöny és a próba szünetében módunk van rövid beszélgetést folytatni Both Bélával, a szegedi színház fiatal, nagytudásu rendezőjével arról a lelkes, szép és eredményes munkáról, amely Szegeden már második éve folyik a klaszszikusok megszólaltatása érdekében éppen az ő kezdeményezése révén. A főrendezőnek ezer a dolga diszletmesterrel, kellékessel, szabóval van megbeszél ni valója a nagy bemutatóra való készülődés lázában, de pár percre ki tudja magát szakítani ebből az elfoglaltságból és már beszél is szívügyéről, a szegedi klasszikus előadásokról. — Meggyőződésem _ mondja —, hogy ha a közönség megfelelő interpretálásban kapja a klasszikusokat, sokkal több örömet lel bennük, mint a kevésbé értékes, bár talán első pillantásra szórakoztatóbb színpadi müvekben. A hangsúly a megfelelőn van. Teljesen érthető, hogy a közönség sokhelyütt sokáig idegenkedett a klasszikusoktól, mert olyan előadásban kapta azokat, amelyek nemhogy meigkedveltették volna vele, de egyenesen elriasztották tőle. Mi a feladata a vidéki színháznak a klasszikus színpadi müvek müsorratüzése és megismertetése körül? — kérdezzük a főrendezőt. — A vidéki szinháznak jog* és kötelessége — mondja —, hogy vállalja azokat a feladatokat, amelyeket a fővárosban az Operaház, a Nemzeti Színház és a magánszínházak együttesen teljesítenek. Lehetetlen egyensulyeltolódás volt az, hogy a vidéki színházak egész műsorukat, sőt azt lehet mondani, egész kasszájukat pont a legselejtesebb műfajra, az operettre bazirozták és az opera, valamint a klasszikus próza csupán rájuk. kényszeritett terhet jelentett számukra, amit azért vállaltak, bogy valamivel kiszúrják a hatóság szemét a szubvenció ellenében. A szegedi tavalyi év tapasztalatai azt mutatják, hogy az opera és a klasszikus próza legtöbb esetben még üzletnek is jobb, mint az operett, nem is beszélve arról a nevelő hatásról, amit vele a közönség körében a szinészek szempontból el lehet érni. — Tavaly hat klasszikus próza' müvet ujitottunk fel, vagy mutattunk be, az idei műsortervbe nyolc darab van felvéve. Ebből egy, Az ember tragédiája már lement, most következik a Szeniiváoéji álom. Az idei ciklus összeállításánál az volt a törekvésünk, hogy lehetőleg minden drámakör képviselve legyen benne. Arról kérdezzük ezután a főrendezőt, mi a tapasztalata, hogyan fogadta a közönség ezeket a klasszikus előadásokat — A legörvcndelesebb tapasztalás volt számomra mondja lelkesen —. babona az, hogy a klasszikus színpadi mü csak a legszűkebb intelligencia számára jelent gyönyörűséget, üdülést, szórakozást. Akik jelen voltak, az Ahogy tetszik tavalyi és Az ember tragédiája idei munkáselőadásán, vagy vasáinap délutáni előadasain, azok be fogják látni ennek a szólamnak a tarthatatlanságát. Persze, ha ugy játszák ezeket a darabokat, bogy egy fillért sem áldoznak rajuk s csak három, vagy négy próbát tartanak belőlük. a színészek dadognak s a rendező maga sincs tisztában azzal, tnil akar, akkor senki se csodálkozzék, hogy a klasszikus előadás egyenlő a bukással. — Igenis, nemcsak lehet, de egye ne sen szükség van -rá, hogy az alacsonyabb életnívón élő néposztályok is lássák és hallják a klasszikusokat. Egyáltalán nem fenyeget az a veszeiy, hogy nem értik meg Mert például, nem tudom elképzelhető-e érthetőbb komikum, mint a Szenüvánéji álomban a kézművesek komikuma. Felbecsülhetetlen az a szolgálat is, arait a szorosabb értelemben vett színjátszás nyer a klasszikusok előadása által. Azok a szinészek, akik kikötik szerződésükben, hogy csak operettben lépnek fel, (hála Istennek, Szegeden ilyen színész nincs), hogyan fejlődhetnének, amikor egész szezonon keresztül a leggügyébb szóvicceket és a legértelmetlenebb slágerszövegeket kell előadniok. A Szentivánéji álom jelenlegi szinpadraállitáöáról kérdezzük ezután Both Bélát. Tudomásunk szerint évekkel ezelőtt Budapesten a Margitszáge ten és a Nemzeti Színházban résztvett a darab rendezésében. Milyen eliérés lesz vagy lesz-e egyáltalán a jelenlegi szegedi előadáson ezektől a beállításoktól? _ Nétni eltérés végrehajtását szükségesnek láttam — mondja —, még pedig visszatérésképpen az eredeti mft irányába. Ezeken a régi előadásokon Puck monológja a darab elején hangzott el, most visszakerült eredeti helyére. A szövegváltoztatásokat töröltük és mindenütt visszaállítottuk Arany .lános eredeti fordítását. Az első és az utolsó felvonás interiőrben, a királyi palota belsejében játszódik, eltérően amattól, ahol a palota előtt játszották. Erre utasit az eredeti instrukció, de az a kézenfekvő utalás is, bogy a középső rész erdejének, a termesze* szabadságának ábrázolása igy sokkal jobban kiugrik a műből. A mü csclskcRTESITEM I ugv az én, valamint a Balla Kól[mánné vendégeit, hogy az Oroszlán utca 6. szám alatti italmérést Iátvettem és folyó hó 3-án megnyi|tom. — Szíves pártfogást kér. — Tisztelettel -IÓZSA -L4NOSNÉ kocsmáros. I mmmmmmmm Lgy sokgyermekes apa szombat délben 5 darab kenyér és lisztjegyét •Ivesztette * Bokor utcában. Becsületes megtaláld 60 P ^Ulomban részesül. Bokor métm » '-rirr 84TTnVAR.CZ. A Kőbányai Polgári Seriőző és Szent István Tápszerművek Rt. igazgatósága és tisztikara mély megilletődéssel jelenti, hogy szegedi főraktárának üzletvezető-igazgatója, Veresek Gyula ur 1943 november 2-án rövid szénvedés után váratlanul elhunyt, A vállalat érdekében kifejteit érdemes munkássága és kiváló emberi tulajdonságai kegyeletes és maradandó emléket biztosítanak számára. Temetése november 4-én délután 3 órakor lesz a római katolikus egyház szertartása szerint a belvárosi temető halottas házából. ménye hárcni síkon történik; udvari emberek, tündérek, kézművesek síkján. A királyi pár és a szerelmeseit kötött szövegnek megfelelő költői előadásmodorban beszélnek és mozognak, a tündérek a zenei aláfestéssel rokon, emeltebb játékstílust kövelik, stilizált mozgással és beszéddel, a kézművesek pedig kötetlen szövegüknek megfe. lelő természethübb mozgással és beszéddel a tanulatlan ember darabosságát, amelyből azonban nem hiányzik a jószándék — fejezik ki. Bennük voltaképpen a műkedvelők őseit kell látnunk, akik anélkül, hogy művészetet produkálnának, épitői a művészetnek és igy méltán mondja róluk Theseus; »S«kat mond árn, látszatra keveset » szótlan együcyiiség, szeretet*. A próba tovább folyik, az interjA félbeszakad. Ugy gondoljuk, mindenki kíváncsian várja a folytatását * ma esti előadáson, amikor a szegedi szezon egy uj klasszikus produkcióval és minden valószínűség szerint egy uf klasszikus sikerrel lesz gazdagabb. (sz.) —oOo— — Max Reinhardt halála. Newyorkból jelenti az MTI, hogy Mat Reinhardt színigazgató vasárnap meghalt. Reinhardt a Bécs melletti Badenben született 1873-ban. Színi pályáját Bécsben kezdte, de 2t éves korában már a berlini Deutscbes Theaternefc igazgatója volt, ahonnan elindult világhírű pályája. A két világhábors közti évtizedekben Európa elismerten leghíresebb szinházrendezője, aki színészeinek összjátékával és a mélységből világító színfalakkal a színpad megújítójának soiába lépett. A íledermann rendezésével világsikert aratott és éveken keresztül ő volt a salzburgi ünnepi játékok főrendezője is. A bécsi Josefstaedter " Tbeater nagyhírű kamaraegyüttese szintén az ő irányításával vált a tengerentúl is híressé, Reinhardt társulatával bejárta jóformán az egész világot s Amerikában i» nagy megbecsülést vívott ki magánnk. Most, hogy hetvenéves korában elhunyt- az egyetemes szinpadkulturí egyik legnagyobb szakértőjét vesztett* el. , —oOo— A szinházi iroda közleményt Ma este: Szenttvánéji álom. A* I. és II. bemutatóbérlők ma este bérleti előadásban kapják Shakespeare: Szentivánéji álom cimü vígjátékát, amely a világ drámairodalmácaM egyik legtökéletesebb alkotása. A nagy) gonddal előkészített felújításon a darab főszerepeit Fesztoráczy Kató, Isaszeghy Kornélia, Vajay Erzsi, Dénes Anni, Erdész Irén, továbbá Bakos, Sághy, Ladányi, Varga D., Szegedi Szabó, Papp István játszák. A zen* kart Fricsay vezényli. Csütörtökön A- és B-bérletbe* pénteken tisztviselői bérletben kerttf -szinre a Szentivánéji álom. Szombaton bérletszünetben ugyan* csak a Szeutivánéji álom van mü«* ron. Ifjúsági előadásként kerül színre szombaton délután Az ember tragédiája. HETI MŰSOR: Szerda: Szentivánéji álom. I. és IX. i bemutató 6. és 5. ' Csütörtök: Szentivánéji álom. A. • és B. 5. j Péntek: Szentivánéji álom. Tisztvií , selő bérlet 5. j Szombat délután: Az ember tragO diája. (Ifjúsági előadás.) i Szombat este: Szentivánéji álom.