Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-07 / 252. szám

»A bronzszikla* JóHsmert kézből kapjuk az alábbi sorokat, melyeket már ér. défressége lolytán is közlünk anéBkfil, bogy a Délmagyarország álláspontját fejeznénk ki a köz. léeseL . Fejszéd csapnak" le s füreszek veselkednek neki a brozsziklának, ahosy ^Bismarck után szabadon* egy most megjelent röpirat R a s­say Károlyt nevezte el. 'A bronz­szikla hallgat, de nem hallgatnak azok, aijknek minden támadás fáj, ami magyar értéket kezd ki 's azt a talajt lázit ja, amelyben egyszer talán még biztonságos lesz megka­paszkodni. Parragi György, akinek ko­moly és tanult szavaira mindig szí­vesen nemcsak figyeltünk, de hall­gattunk is, most Rassay Károly politikai pályához füz széljegyzete­ket egy röpirat nyomán, amivel vitába száll. 'A vita módszerére azonban ügyelni kell. Parragi György Rassay Károlyt maraszlal­ja el abban, amit a röpiratban ki­fogtok 'A röpirat szavait Rassay ellen hegyezi ki s amit a röpirat megállapitásaibó] cáfolni igyekszik, azzal Rassay Károly politikai sú­lyát véli gyöngithetőnek. A törté­nelmi fémjelző intézetben — mondja Parragi — a végleges bi­zonyítványt élő emberről nem szok­ták kiállítani. Tegyük fel, hogy igazn van. Ám ha igaza van, akkor nemcsak a magasztalás, de az óesárlás is időelőtti s időelőtti még az egyéni ériékek magasztaló sza­vai füstjébe fullasztja is Rassay politikai hivatottságát. Rassay Károly — mondja az el­lenversszak a magyar politikai vi­lág egyik legnagyobb értéke. Min­denesetre hálásak vagyunk azért a tárgyilagosságért, ami ebben a megállapításban legyőzte a gán­csot. Ám ezekben a földindulásos és égszakadásos időkben nem jár-e ki nagyobb tiszteletet a magyar po­litikai élet legnagyobb értékeinek, mint amennyit Parragi György meg­tagadni— nem tud? Annyi értéket, az államférfiaknak olyan garnitú­rája áll rendelkezésre az elkövetke­ző idők elkövetkező feladatainak, hogy ennyi romboló felismeréssel, ennyi ócsárló magasztalással, env­nyi mürostos lobogóval szabad kö­zeledni az »egyik legnagyobb poli­tikai értékhez?* •»Áz utóbbi időkben tanúsított magatartás* idézi fel a bírálat sza­vait X» az érzésünk. Hogy még­csak" nem is őszinte ez a kifogás. Rassay Károly nem esatlakozott a független kisgazdapárt és a Belvárosi Mozi Vasárnap, hétfőn. Az örök éietii. örökszépségü magyar film: Mária nővér Egy önfeláldozó szerelem megható története. Főszereplők: Szörényi Éva, 3ávor, Mály Gerc és Svéd Sándor. Zene: FÉNYES SZABOLCS. ÜF AHiradó v3»ír,fp 2, fél 5 é« 7 ér»knr, köinap-3, X, i. ­szociáldemokra párt ~~ pártszö­vetségéhez, — ha csatlakozott volna, akkor E gr e s s y Dénes nem előzhette volna meg Rassay mai gáncsolóit a »magyar pronz­szikla* kitüntetésének adományo­zásával. Vájjon azok, akik emv*k a pártszövetségnek törvényhozó tagjai, akár a legújabb időben, akár azt megelőző korszakban, az egyéni helytállásnak, a megalku­vásnélküli kiállásnak, az erkölcsi bátorságnak mutatták-e azt a — minden jelző nélkül mondjuk — példáját, ami Rassay Károlyt »a magyar politikai élet egyik legna­gyobb értékévé* emelte fel? Vájjon az az erkölcsi bátorság, ami telí­tette Rassay Károly minden kiállá­sát, nem kötelezte-e olykor Rassayt arra is, hogy éppen azokkal szálljon szembe, akik ma bátorságát és ki­állását keveslik. A magyar politi­kai közvélemény nem felejtette el, hogy például, a választójogért ví­vott harcban a »bizalmas elgondo­lások* kikkel állították szembe Rassay Károly erkölcsi bátorságát s ha az ujabb idők törvényalkotá­saira gondolunk, hol maradtak Rassay Károly mellett és Rassay Károly — mögött azok a polgári politikusok, akinek nevében s akik mai irányzatának védelmében most Rassay Károly erkölcsi bátor­ságát merészelik keveselni? A ma­gyar szabadelvüségnek, a magyar jogkiterjesztésnek, a magyar pol­gári egyenlőségnek — nem félünk kimondani — a magyar nemzeti demokráciának, a magyar polgári szabadságnak milyen ünnepnapjai voltak Rassay Károly kiállásai s akik akkor csak tapsoltak a névte­len tömegben, azok keveselik ma a bátorság kiállását? Évődnek azon, hogy az utóbbi idők időjárási vi­szonyai megkopasztották dus lom­bozatát s nem gondolnak' arra, hogy ha mindenki ugy végezte volr na el feladatát, ahogy Rassay Ká­roly — nem végezte, de betöltötte, akkor talán más időjárási viszo­nyok szabnák meg a magyar föld termelési feltételeit. Ha mindenki, aki ennek a politikai pártszövet­ségnek akár tagja, akár iródiák.ja. ugy vállalta és vallotta volna sor­sának parancsát, mint Rassay Ká­roly, akkor a demokrácia dus lom­bozatát nem koppasztották volna meg az idők viharai s akkor alá­állhatnának azok is, akik ma köz­káros dévajsággal tréfálkoznak a tar ágakon. Ha igaz. Kogy csak" a nagy pespektivák mutatják meg az igaz­ságot, akkor egy annyira mai és annyira efemer állásfoglalás, mint amit most Rassay Károlybao kifo­gásolnak. nem lehet az egyetlen súlymérték, amikor egy politikai pálya müvének jelentőségét kell felmérni. A tölgyet ne cicomázzák fel karácsonyfává, — ebben igaz3 van I'arraginak, de azok. akik­nek eddig, ha nem is személy sze­rint — védelmet nyújtott, ne áll­janak most oda letördelni azokat az ágakat, melyeket a förgeteges idők és viharzó gyűlölködések sem tudtak leszaggatni. A bnmzszikla ellen nem fegyver a fűrész. (delta) Zsindely kereskedelmi miniszter jelenlétében leplezik le a Kormányzé arcképét a kereskedelmi és iparkamarában (A Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedi kereskedelmi és iparkamara Emánuel Béla fes­tőművésszel megfestette a Kor­mányzó ur arcképét .amelyet a vé­leményező bizottság diszülésének keretében november 10-én, szerdán délelőtt 11 órakor leplezi le. A dísz­ülésen megjelenik dr. Zsindely Ferenc kereskedelemügyi minisz­ter is, a kereskedelmügyi mi­nisztérium főtisztviselőinek kísé­retében, mig az iparügyi minisz­tert dr. G y u 1 a y Ákos miniszteri osztályfőnök képviseli. !Az ünnepséget a vasutas dalárda éneke vezeti be, majd dr. Kő­esőn d y Gyula, a kamara mi ­niszteri biztosa mondja az ünnepi beszédet, ezután a kamara keres­kedelmi, gyáripari és kisipari ér­dekeltségének képviselői szólalnak, fel. A gyűlés után a Tisza-szálló nagytermében ünnepi társasebéd lesz, amelyen dr. Zsindely Ferenc kereskedelemügyi miniszter beszé­det mond. Az ünnepi ülés iránt igen széleskörű érdeklődés mutat­kozik. Vezér Ernőt négyévi fegyházra és 15.000 pengőre, Gábor Miksát másfélévi börtönre Ítélte a törvényszék liliom Kcro'y nyolchavi börfönt, 1000 pengő pénzbüntetést, a többi vádlott kisebb fogházbüntetést ós pénzbüntetést kapott (A Délmagyarország munkatársa-imére elkövetett sikkasztásbalt tói) Több mint egyhónapig tartó]mondotta ki bűnösnek a törvény­főtárgyalás után a szombaton hirdette ki törvényszék Ítéletét V e­z é r Ernő volt városi irodaigaz- jogvesztésre ítélte. A szék és másfélévi börtönre, vala­mint 5 évi hivatali és politikai gató és társai ellen perben. A bünper elejétől végig nagy kisérte a közönség. indított bűn főtárgyalását érdeklődéssel 'A kisebb-na­gyobb megszakításokkal egy hóna­pig tartó főtárgyaláson mindig megtelt a törvényszék második emeleti tárgyalóterme, ahol dr. Szarvas János Ítélőtáblai biró vezetésével a büntetőtanács a bo­nyodalmas ügy szálait bogozta. A szombati Ítélethirdetés napján az (érdeklődés még fokozódott és 9 jórára zsúfolásig megteltek a kö­zönség számára fenntartott helyek. Fél 10 elmúlt, amikor a büntető­tanács bevonult a terembe és dr. Szarvas János elnök feszült vára­kozás közben megkezdte az itélet kihirdetését. Az itélet szerint a törvényszék bűnösnek mondotta ki Vezér Ernőt honvédelmi érdek sérelmére elkö­vetett hivatali sikkasztás bűntetté­ben és ezért őt 4 cvi fegyházra, 15.000 pengő pénzbüntetésre, 10 évi hivatali és politikai jogvesztésre büntestésből kitöltöttnek. egy évet és 15 napot vettek. Liliom Károly vendéglős bün­segédi bűnrészes folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettében és ezért 8 havi börtönre, valamint 1000 pengő pénzbüntetést, 3 évi hi­vatali és politikai jogvesztést ka­pott. Egy hónapot a vizsgálati fog­sággal kitöltöttnek vettek. Kalmár Jenőnét ugyancsak meg­vesztegetés bűntettében mondotta ki bűnösnek a törvényszék és egy­évi börtönre, valamint háromévi hivatali és politikai jogvesztésre ítélte. A többi vádlottak közül Ka­tona Kálmánt bűnpártolásért 1200 pengő pénzbüntetét, Puskás Pé­ter bűnpártolásért 1500 pengő pénzbüntetést, Bodó József ugyan­ezért 400 pengő pénzbüntetést* Gera József mint bűnrészes, foly­tatólagosan elkövetett megvesztege­tés vétségéért 2 hónapi fogházat, K o h a j d a György egyrendbeli folytatólagosan elkövetett megvesz­'(/ivoiv «' . f rp Ítélte és kimondotta, hogy a pénz- égetésért 4 hónapi foghazat. 1 om­bünlétés behajthatatlanság esetén 50 pengőként egynapi fogházra változtatható át. A büntetésből egy évet a vizsgálati fogsággal kitöl­töttnek vesz a törvényszék. Gábor Miksát mint tettestársat ugyancsak honvédenii érdek sérel-j KORZQ8AN Ma utoljára ad u< ! 2. fél 4, 5 és 7 órakor Muráti Lili KISS MANYI, BILICSV vígjátékát j Széchenyi Mozi Ma 2, fél 4, 5 és 7, hétfőn 3,5,7-kor A kirobbanó nagy sikert aralott legújabb magyar filroopcrett i CHILI mi Szereplők: SÁRDY JÁNOS KELEMEN EVA LADOMERSZKY MARGIT, B1L1CSI TIVADAR, GOZMANY GYÖRGY, DÉRY SARI Igyekezzék jegyét elóvetelben biz­tosítani. Telefon 26-33

Next

/
Thumbnails
Contents