Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

D fí L M A G Y A R OR S 7 A fjimintha az első leesett puha hó havaz-,10-re emelkedett a gulipánok száma, SZERDA, 1013 november 3. ta volna be a vízből kiálló zálonvo- barnás hátú fiatal madarak vannak Tavasztól-őszig Irta: Dr. Berefzk Péter (7) A talajt keresztül-kasul tökindák hálózták. Le kellett feküdnünk. Vagy 10 méteres utat hason csúszva kell megtennünk, ha el akarjuk kerülni a zörgést, másrészt a föld színén jobban ki lehet látni. Semmivel sem volt jobb csuszó-mászonak lenni, mint kétlúimnak. Mindenütt töklevelek és szúrós indák zárták el az utat. Mégis cenliméterről centiméterre csúszva, végre kiláthattunk a tarlóra. Jobbra egy tömegben szedegettek a gyönyörű nyúlánk madarak. Némelyike mozdulatlanul figyelt. Hirtelenében nem is tudtam, melyikre kellene lőnöm, oly sürün voltak, másrészt sokaitam is egy kicsit a távolságot. Nekem egy inadár, a legszebb kellett volna; találomra a tömegre nem akartam lövést leadni. A végén még három-négy madarat sebeztem volna. Kis töprengés után ugy határoztam, visszahuzodom pár métert és irányukba fogok merőlegesen a töklevelek takarásában előrecsuszni. Már irányukba is kerültem, amidőn az egyik töklevél alól kiijesztett tapsifülés egyenesen a darvaknak robajlott. A felijeszlett madaraknak a szárnysuhogásukat is éreztem, a földről azonban lövést nem tehettem, elzárta a kilátásomat az ég felé a bokréták egymásba fonódó siirü függönye. Hiába voil az óvatosság, hiába az izgalom. Abban bíztam, hogy a darvak még leállanak valahol, de bizony elmenlek egyenesen délfelé, hangos kurrogásuk még sokáig, de mind halkabban hozta visszafelé a feléledélt meleg déli légáramlás. Leszámoltam első helyemtől a darvak távolságát. 49 lépés volt. Bizony lőhettem volna. Nem bánom, hogy nem így történt. Golyos puskám nem volt, n sörétes puska sok kárt tett voina a megcélozott madáron kiviil a többi madárban is. Megkerestem éjszakázó helyüket az ős Fehértóban. Rengeteg elhullajtott toll szegélvezte a kis erecskét. melyben csak éppen sár volt. A talaj valóban minden lépésnyi helye a darvak friss nyomát mutatta. Megpróbáltam az éjszakai lest egy közeli nadbokorban. Iiz sem sikerült. A darvak elmentek, bucsul mondtak a Fehértónak. Mintha megérezték volna, hogy nem szabad tovább itt maradniuk. A daruvadászat 1913 őszén sem sikerült. Július 25-én szép meleg, kissé szeles időben változatos madarak érkeztek. A ragadozómadarak nyomukbs szegődtek a vonuló niadártömegeknek. réti sas, barna kánya, barna réti héja. vándorsólyom, kabasólyom szerepel e napon feljegyzésemben. Felfedezem a magányosan érkező lócsért is, mely hazánkban csak ritkán fordul meg A hollónogyságu, hatalmas cinóbervöröscsörü madár más madárral nem téveszthető össze. Mindössze pár percig fürdik a négyes számú halastó sekélyes vizében és már is folytalja útját nyugat felé. 3 öreg ezüst sirály is elhagyta messzi északi hazáját, gondokba merülve sütkéreznek behúzott nyakkal az alföldi szikes tó partján. A mi magyar dankasirályunkból alig 30—40 darabot lehet látni. A bíbiceknek és pajzsos cankóknak ezres tömegei törnek az ég felé a vándorsólyom közeledtére. A szürkegémeknek közel százas csapata ólálkodik a térdig érő vízben, 1 kanalas gém kaszálva lapátol közötfük. Magányos bölömbika a vizsla előtt rebben eL 7 gulipán, kevés szürke cankó, sok zátonyfutó kismörvös lilék egészítik ki e nap madárvilágát. Kacsák mintha eltűntek volna, pár bőjtl kacsa emlékeztet rájuk tJgylátszik a vedlésük még most sem ért véget. AuguR/t»n« 'Isije már annyiban váltósad mut'at, btígy a dankasirályoknak ezres tömege gyülekezik. Valóságos fehér szigeteket mutatnak; kat. Nagy sirályból kettő van Megint sok a réti cankó, füstösből és szürkéből csak kevés van. Nagy goda és közöttük. Előbújnak a kacsák is: pár száz böjti és tőkés réce jött valahonnan. Szürke gémek, bíbicek és pajzsos nagy gojzer csapatok érkeznek, 1 uj- cankok száma nőit. Esti szürkületben jas lile magasan hallatja szomorú hi-1 halászcsérek hatos-nyolcas csapatai, vó fuvoláját. Választ sehonnan sem 15—20-as szcrkőcsapatok húznak be a kap. Elszakadt csapatától, talán só vizekre. Ívom iizte, hajtotta az árvaságba. (Folytatjuk.) Virágh Mária és Egri Marika dalénekesnök, magyar nótákat énekelnek ma és mindenrap a Baross étteremben. Tulajdonos: Cs.ry Józs.fné Dr. Tóth Béla polgármesterheiyettes szerint nem követett el árdrágítást a Központi Tejcsarnok Rf. (A Dchnagyarország munkatársától) A Dchnagyarország oktber 14-i számában szvátettük, hogy a Közelvét fogadták el — mondotta — teiben a túrót hárompengő nyolcvan fillérért adja, holott a maximális ára egy pengő hetvenöt fillér. A cikkre most dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes az alábbiakat válaszolta: — A Központi Tejcsarnok Rt. a nyár folyamán kisebb mennyiségben forgalomba hozott sovány tehéntúrót, 15 százalék zsirt tartalmazó tehéntúrót és 32 százalék zsirt tartalmazó kevert túrót. A sovány tehéntúrót 1.45 pengőért, a 15 százalék zsirt tartalmazó tehéntúrót 1.75 pengőért, a 32 százalék zsirl tartalmazó kevert túrót, pedig 3.80 pengőért adla át a kereskedőknek. Az emiitett lapok szerint a Központi Tejcsarnok a sovány túrót a megállapított 1.45 pengő és a 1.75 pengő árak helyett 3.80 pengőért adta el. Ezzel szemben az a valóság, hogy a turó, amit 3.80 pengőért árusított a Központi Tejcsarnok Rt. 32 százalék zsirt tartalmazó kevert tehéntúró volt. A kevert tehéntúróra a 38.800—1943. K. M. sz. rendeletben külön ármegállapítás nincs. De a rendelet »Juhtej és termékei' cimü II. fejezetének 22. §-ában tesz említést 32 százalékos zsirt tartalmazó kevert túróról és legmagasabb üzemi eladási árát 3.80 pengőben állapítja meg. A Központi Tejcsarnok egészen helyesen a 32 százalék zsírtartalmú kevert juhturóra megállapított árat az ugyanolyan zsírtartalmú kevert tehéntúróra is. örömmel regisztráljuk, hogy a polgármesterhelyettes eloszlatta azt a félreértést, aminek a Démagvarország kötelességszerűen hangot adott. Ha a szegedi Központi Tejüzem Rt. vezetősége az ármegállapitó rendelet megjelenése után tájékoztatta volna a közönséget arról, hogy az üzem nagyobb tápértékü túrót hoz forgalomba, természetesen drágábban, akkor e félreértés nem történhetett volna meg. A sajtó etekintetben mindenkor készséggel áll a hatóság rendelkezésére. értők" rrénfttjtt. 1941 óta az oj letek feltárása is rendszeresen folyik. 1941 ben 211.500, 1942-ben 326.050,1943 első felében pedig 171.600 méter uj kutat fúrlak Ennek természetes következményeként 1942 óta ismét emelkedő mennyiségben jelentkezik a kőolaj, mely nem »lünt eh s nem is >folytki« a z országbol, mint egyidöben egyes román szakértők állították. Egyszerüen az történt, hogy az angolszász s ezekkel szövetséges állambeli tőkések érdekeltségébe tartozó vállalatok nem akartak a tengelyhatalmak számára kőolajat termelni. Az »Universuh cimü bukaresti lap a ploesti és környéke ellen augusztusban végrehajtóit amerikai bombatámadás alkalmából megírta, hogy 191fk ban a németek elől visszavonuló román hadsereg — két ora alatt — a kőolajterület csaknem minden bereo dezését megsemmisítette. Az üzemben lévő 1500 kut közül ezret felgyújtottak. Ploestiben és Buzauban felrobbantották a finomítókat és meg semmisítették a finomítókban t&roF 480.000 tonna benzint. Nyolc évig tartott, amig a termelés ismét elérte a» 1914. évi szinvonalat. Nem valószínű, hogy a Ploesti környéke ellen végre hajtott amerikai bombatámadás h» sonló pusztítást vitt volna véghez, mert a német elhárítás eredményesen működött. Az okozott károkat természetesen nem közölték, mert az elsősorban az ellenfelet tájékoztalná. (*• i) Románia kőolajtermelése A román kőolajtermelés 8.7 millió tonnával 1936-ban érte el eddigi legnagyobb teljesítményét. A román olajforrások 1936-ban 3.5 százalékát szolgáltatták a világtermelésnek, ez az arány azonban azóta állandóan csökkel: 1939-ben már 2.2, 1940-ben 2.0 és 1941-ben már csak 1.8 százalék volt a román részesedés. A kőolajtermelés hanyatlása nemcsak aránylagos s nem az Idézte elő, hogy a háborúra készülődő s az 1940-es években már háborúban álló világ (különösen az Egyesült-Államok . és a Szovjetunió; hatalmas ütemben fokozta termelését. A román kőolajtermelés 1936-tól 1941ig mennyiségben is csökkent s csak 1942-ben mutatott egy árnyalatnyi javulást, amit az idei első félévben Ismét csökkenést váltott fel. Románia kőolajtermelése 1930—43 években (millió tonna): 1930 57 1932 7.4 1936 8.7 1939 6.2 1940 5.8 1941 5.5 1942 5.6 1943 I. félév 2.7 Az 1936 óta bekövetkezett hanyat lásl hivatalosan »természetes jelenségnek' tekintik s azzal magyarázzák, bogy a feltárt források kimerülőben vannak,'. 1936 óta petjtg.dsa^ alig vér gecttek új fúrásokat. De baii^uJytoJÍ* znk, hogy a román kőolajvidéknek* méa kb. 70 százaléka feltáratlan; már pedig az Egyesült-Államok, • Szovjetunió, Venezuela s a többi nagy I kőolajtermelő államok is tisztán azzal érték el termelésük állandó emelkedését, hogy évről-évre uj területeket tártak fel. Romániának tehát — legutóbbi hivatalos román megállapítások szerint ts — hosszú ideig meg van még a lehetősége arra, hogy termelését fokozza. Hogy ez nem történt meg, annak egyrészt az a magyarázata, hogy a háború kezdetéig angol, amerikai, francia, holland és belga érdekeltségű vállalatoknak nem is állott érdekükben a termelés fokozása, másrészt a román kormány 1937 óta mind határozottabban avatkozott bele a kőolajtermelésbe s a kőolajváilalatok • romanizálása* során erősen korlátozta az azelőtt szinte területenkivüti jogot élvező külföldi alapítású vállalatok működését. Az 1942. évi uj bányatörvény pedig egyenesen megszüntette a koncessziók eddigi rendszerét, a kőolajat nemzeti tulajdonná nyilvánítottá és uj alapokra helyezte a ter melés egész rendszerét. Románia hadbaiépése után a kőolajváilalatok »romanizálását« a legegyszerűbb módon: kisajátítással oldották meg. Az ellenséges államok érdekeltségeit részben az állam és román baukórdekeHségek, részben pe dig a berlini Koatinentale öl A. G. vette át. Aa tertnWétfákArV l# •• • •• r ' f Kulonve emeny Ez a hir jelent meg egyik fővárosi lapban: Az összes budapesti magánszinházak igazgatói 1943 október 30-áti tartott értekezletükön elhatározták, hogy a »Film, Színház, Irodalombtól a tőlük eddig élvezett anyagi támogatást, havi 1400 P, azaz egyezernégyszáz pengőt a mai naptól kezdve megvonják. A Délmagyarország a >Film, Színház, Irodalom* cimü szinházi lapról nem sok jót mondhat, számtalanszol! rámutattunk arra a nyegle irásmodorra, ami ott tenyészik (Egyed: fődádál), mégis a leghatározottabban el kell utasítanunk ezt a színigazgatót magatartást. A kritika elnémitását a közelmultban éppen Szegeden, éppen a Délmagyarországgal kapcsolatban szerette volna keresztülvinni egy Kardoss nevü szinházi vállalkozó. Minden eszközt felhasznált s az eredményi tudjuk. Kardossnak el kellett távozni Szögiedről s el kellett tűnni a színigazgatók testületéből is! Nem ártana, ha a színigazgatók ezt állandóan emlékezetükbe idéznék, amikor >retor« ziót alkalmaznak a kritikával szemben.* A színigazgatók sokkal könyniebben viselik el a dicséretet, mint a — legtöbbször tárgyilagos — kritikát. Azt a csekély összeget, amit egyegy színigazgató fizet bármelyik lap kiadóhivatalának hirdetésekért, nerit lehet »anyagi támogatásnak* nevezni Bármelyik lap megél enélkül s éppen ezért a hirdetési díj elvonása gyerekes és naiv! Sokkal súlyosabb kát származik a szellemi kapcsolatok megszakadásából! Magyarországon sajtö nélkül semmit nem lehet csinálni! így szinházi kulturát sem! Helyesebb lett volna tehál a diktatórikus hangú, de egyébként semmit sem jelentő >nyilatkozat* helyett jót jól játszani s akkor a tárgyilagos kritika sohasetn lehetne bántó. Sba mégis támadnak ellentétek, ezt kölcsönös kimagyarázkodással, békésen s főleg a nyilvánosság kizárásával lehel és kell elintézni. BÉLYEGEIT a legmagasabb áron értékesítheti ná„_ Jate. XtLLYEGWEREÖKBDSS, Fogacsak 1914-ig, a román kőolajipar kez-ldalmí templommal szemben, Dóm-téren deti időszakában — ismét német szak-i Telefon 39-03. 293