Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-05 / 250. szám

Elfogták a szegedi zsebfoivalkirálijt a pécsi vásáron Pécs. november 4. a novemberi ftersi vásár mindig országoshirü zsebrmnszők találkozóhelye volt, nzért ku'tmJeges rendőri intézkedé­seket tettek most is. A többszáz vásárolni szándékozó zsebében da­gadt pénztárcákban ilyenkor sok pénz szokott lenni, nem csoda hát, ha az idén is versenyre kellek a hi rés zsebmetszők. Mar koja reggel jelentették, hogy Fuchsberger Frencné mucsi asszony az első áldozat. Egy isme­retlen benyúlt hő szoknyája ráncai közé és szakértő keze megtalálta a pénzt, amely virágos zsebkendőben volt. 3100 pengő volt az első zsák­mány. Nem sokkal később Var­gha Pál nyugalmazott vasúti al­tiszt. aki lovat akart vásárolni, ta­pasztalta, hogy 2600 pengőt tartal­mazó pénztárcáját kiemelték a belső zsebéből. Több apró vágás után már tud­ták a detektívek hogy »nagy me­zőny* dolgozik és megkezdődött a razzia. A rendőrgyürün több apró szarka akadt fenn már, amikor Kaszás Sándor, Garé község érdemes bírája arra lett figyelmes, hogy valaki megcsiklandozza a szive táján, holott bizfositótüvcl le­zárt zsebben, közel 10.000 pengője lapult. Bíró uram nem volt rest, elkapta a kotorászó kezet és vaska­pocsként szőritől!., a kapálózó em­ber csuklóját, A detektívek mind­járt pártfogásba vették a »kiváncsi kezct« és a mérgesen tiltakozó em­bert bekísérték a rendőrségre. Ki­derült,. hogy a leghíresebb szegedi zsebtolvajkirály került kézre, aki négytagú bandája élén már da­gadtra keresle magát. A tetlenért zsebest hűvösre tették, megszökött társait pedig országosan körözik. fdtiiyvacH UttöUUtott a HÍplto-nyUán íbU&xiík sxáma ha.p6HUif*t fnittcLfotzc 60 e&édadapbt szolgáltatnak ki a uí&uyudá szegényeknek — 7elentas anyayi miy­takauíást éii it a i/áios- a népkonfkánál — A sze­g ényilyy fnás teuiltUn kasznál{ák fel a meytakaútásí (A Délmagyarország munkatársá­tól) A régebbi időkben a népkony­hák forgalma volt a szegénység fokmérője. Pár évvel ezelőtt még az volt a helyzet, hogy négy nép­konyha is működött Szegeden és ezek is csak legnagyobb erőfeszí­téssel tudták kielégíteni az igé­nyeket. Ebben az időben ugyanis több mint 5000 ebédadagot szolgáltattak ki naponta a sze­gedi népkonyhákon * hétről-hétre növekedett a nép­konyhán étkezők száma. Már-már arról folytak tárgyalások, hogy a lelepek szegény lakossága számára rnozgó-népkonyhákat helyeznek üzembe. Az elmúlt évben már jelentősen leapadt a népkonyhán ebédelők száma.- Ennek következtében már csupán két népkonyhát nyitott ineg a város, a Berlini-köruton, a szeretettház mellett működött a központi népkonyha és a Vásárhe­lyi-sugáruton, az Átmeneti Ott­honban állították fel a második iie.pkonyhát. Hosszú ideig ez a két népkonyha is ki tudta elégíteni az igényeket. Amikor az idei költségvetést összeijtitollák a szegedi városhá­zán, még nyolcszáz körül étkeztek a népkonyhákon. Éppen erre való számítással az 1943 esztendőre a népkonyhák élelmezési költségét ugy állították egybe, hogy 500 munkaképtelen és 150 munkaképes szegény ebédellátását vették ala­pul. A félezer munkaképtelen nép­konyhád egynapi ebédköltsége 34 fillérrel szét epei a városi költség­vetésben és erre a célra 89.500 pen­gőt állítottak be a költségelőirány­zatba. A 150 munkaképes szegény ebédköltsége pedig 7850 pengővel szerepel ugyanitt. A népkonyhák élelmezési költ­ségére tehát összesen 97.350 pengőt állított bc a város erre az esztendőre. De ezenfelül még 200 métermá­zsa tűzifát is tartalékolt a város a népkonyhai ebédek főzéséhez, en­nek összege mázsánkinti 5.90 pen­gővel számítva 9720 pengőt tesz ki. Edényekre, felszerelésekre 1500 pengőt állítottak be a költségvetés­be, tisztogató szerekre pedig még külön 200 pengőt. Á felfokozott forgalom lebonyolítása végett sza­porítani kellett a népkonyhákon a személyzet számát is, 12 alkalma zottat vett fel a város, köztük 3 mindeneslányt, havi 50 pengővehj 7 konyhai alkalmazotttat, 40 pen-1 gő bérért, egy szakácsnőt havi 50 pengő bér ellenében és mindezen­fclül még egy sofőrt is alkalmaz­tak a népkonyhán. A sofőrre azért volt szükség, mivel az ebédeket a központi népkonyhán készítették el és innen ételhordó-autón szál­lították szét a kerületi konyhákra. A 12 alkalmazott évi bére 5649 pengőt tett ki s külön az ételhordó­autó üzemi költsége 2600 pengőre rúgott. Mindezeket számítva " ­a város a népkonyhák költsé­gére 115.000 pengőt állított be a költségelőirányzatba az 1943­as esztendőre. 'Amíg azonban a város idei költ­ségvetésében a szükségletek min­denült emelkedtek és az előirány­zott kiadásokat a legtöbb tételnél póthitelekből kell fedezni, a népkonyhák költségvetésénél igen jelentős megtakarítás mutatkozik. * Előrelátható már. hogy a népkony­hákra előirányzott 115.000 pengő­nek közel 70 százaléka megmarad az idén a város pénztárában, mert a népkonyhákon étkezők száma az utóbbi időben feltűnően leapadt t Szegeden. Jelenleg ugyanis az a t helyzet, hogy naponkint alig 80 ebédadagot szolgáltatnak ki a központi népkonyhán, az egyetlen népkonyháján a város­nak. mivel a többit jelentkezők hiányában, egyszerűen megszün­tette a város hatósága. Itt is lé­nyegesen csökkentették a személy­zet létszámát és természetesen íe­állilolták az ételhordozó autót is. Ilyen körülmények között igen lényeges megtakarjtást ért el a vá­ros a népkonyhánál. De még további megtakarításra is számítanak, mert pár hét óta napról-napra csökken mindinkább a népkonyhai élelme­zést igénybevevők száma. A népkonyhánál elért anyagi megtakarításra nézve érdeklődtünk a város népjóléti ügyosztályánál, ahol a következőket mondották: — A népkonyhán étkezők feltűnő csökkenése többlete okra vezethe­tő vissza. Elsősorban is ujabban az a helyzet a népkonyhán, hogy azokról, akik ott étkeznek, bekér­jük az élelmiszer jegyeket. Csakis a jegyek beszolgáltatása után szol­gáltatják ki az arra rászorulóknak a megfelelő ebédadagokat. Most azután már sokan ugy gondolkod­nak, hogy többet ér számukra az élelmiszerjegy, mint a népkonyhai ebéd és inkább lemondanak a ha­tósági élelmezésről, minthogy élel­miszer jegyüktől megváljanak. Ez­időszerint alig nyolcvanan étkeznek a népkonyhán és a menzán étke­zők száma sem haladja meg na­ponkint a harmincötöt, pedig az­előtt sokszorosan többen étkeztek itt is. A menzán — amely a köz­ponti népkonyha mellett működik —, főkép a szemérmes szegények számára osztanak ki ebéd és va­csora élelmet. — Fontos elv az is — mondották —, hogy a népklonyhán kizárólag munkaképtelen szegények számára Sdnak ebédet. Azelőtt ledolgozás ellenében népkonyhai ebédet adott a város, de ez a rendszer már ugvszólván teljesen megszűnt. Ilyenformán állandóan csökken a népkonyhán étkezők száma és még további csökkenésre lehetünk el­készülve, úgyhogy a népkonyhai ellátás hamarosan egész szük ke­retekre korlátozódhatik. — Az anyagi megtakarítást a vá­ros természetszerűleg a szegény­ügy keretében, de más területen használja fel. Igy azt az összeget, amelyet czidén a népkonyhán meg­takarítunk, szigorúan a szegények segélyezésére fordítjuk és a társa­dalmi szegényakció, vagy a gyors­segély, illetve a közsegély kereté­ben fizetjük ki az arra rászorulók­nak. HÍREK 9 DELMAGYARORSZAG ndnden MMt^ éhdekcs Szegedi utmutato A Somogyi-könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgalat. Az egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat. A városi mtizeum egész evben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Apró Jenő Kn&sutk L. sugárút 59, Nyilas, sy A. béri. dr. Kiss Lajosné Római­körút 22, Salgó Péter béri. Halási Klára Mátyás-tér 4, Temesváry J6­zseT Klauzál-tér 9. Városi Színház: Szent ivánéji á I o m. Mozik műsora: Belvárosi Mo*i: Mária nővér, Széchenyi Mozi: Éjjeli zene. —OQo— AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTE NYOLC ÓRAKOR, VÉGE REGGEL NÉGY ÓRAKOR —oOo— _ Földrengést észlelt a hudapestt Földrengéstjelzö Intézet. Budapestről jelentik: Az Országos FöMrengéstjel­zö Intézet készülékei november 3-án délután 3 óra 43 perc 42 másodpercben 7800 kilométer távolságból földrengést jeleztek. A földrengés Budapesten ha­tom órán át tartott. A műszerek leg­nagyobb eltérése 10 milliméter volt. — Megnyílt az ország legkorsze­rűbb közutja. Budapestről jelentik: Zsindely Ferenc kereskedelem és köz­lekedésügyi miniszter csütörtökön dél­előtt megnyitotta a ferihegyi repülő­térre vezető uj közutat, amely 11 kilo­méter hosszú és az ország legújsze­rűbb ulja. Külön rész van a gyalogo­soknak, a lófogatu jármüveknek, va­lamint a gépkocsiknak. — Csak igazolvánnyal lehet szállí­tani hüvelyeseket. Budapestről jelen­tik: A közellátási hivatal felhívja nz érdekeltek figyelmét arra, hogy a köz­ellátási miniszter rendelete értelmé­ben babot, borsót, hántolt borsót, len­csét, mákot és kopasz árpát 10 kilo­gramnál nagyobb mennyiségben az or­szág egész területén egyik községből a másikba szállitani csak szállítási iga­zolvány alapján szabad. Ez a rendel­kezés nem vonatkozik egyes gazdasá­gok területén belül tengellyel történő szállításra, továbbá az eladás céljából a vásárlásra jogosított kereskedő rak­tárába, vagy a feladó állomásra tenge­lyen szállított terményekre. A szállí­tási igazolványt a Hüvelyesforgalmi Központ állítja ki a gazdálkodók ré­szére. — A TISZA VÍZÁLLASA. A sze­gedi rendőrség révkapitánysága je­lentése szerint a Tisza vízállása november 4-én reggel 7 órakor 93 cm, a levegő hőmérséklete 2 !"k Celzius volt. — Egyhónapi fogházra Ítéltek egy tiltott, határátlépőt. Oszlánszki György káptalanfalvi szerb állampolgár, aki. Magyarország területéről örökre ki van tiltva, október 16-án Szőreinél átlépte a magyar határt. Itt katonának akart beállni, természetesen nem vet­ték fel a honvédség kötelekébe, hiszen nincs magyar állampolgársága, ellen­ben tiltott határátlépésért bíróság elé állították. A törvényszék Szalay-taná­csa csütörtökön ítélkezett Oszlánszki felett Oszlánszki elmondotta vallomá­sában, bogy azért jött át a határon, mert a rendkívül leszegényedett Bá­nátban nem tudott munkához jutni és nem volt megélhetése. A törvényszék Szalay-tanácsa tiltott határátlépésért egyhónapi fogházra Ítélte. Az Ítélet jogerős A büntetés kitöltése után át­veszik a határon.

Next

/
Thumbnails
Contents