Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-30 / 271. szám

Reményi-Schneller pénzügyminiszter beszédével befejezédöft a költséc vetés általános vitája Budapest, november 29. rA kép-Tminden közszökségleti cikkre. lnviselőház hétfői ülésén befejeződött dokoltnak találná a 3600 pengős az 1944. évi állami költségvetés általános vitája. Hétfőn utolsónak a pénzügyminiszter költségvetése maradt, amelyet Iváncsy Papp Elemér előadó ismertetelt. Kcrte a tárca költségvetésének elfogadását. Előtte Tasnádi Nagy András bejelentette, bogy a képviselőház nevében választáviratot küldött a finn képviselőháznak a fin—ugor népek rokonsági ünnepe alkalmából küldött üdvözlő táviratra. Horváth Ferenc helyeselte a szesz egyedárusitás államosítását és elismeréssel szólott a magyar adófizető közönség áldozatkészségéről. A költségvetést nem fogadta el. Erélyes kon)unk1 urális adó bevezetését kcrte. D e s e 1 Aladár felszólalásában főként a jövedelmi adó kérdésével foglalkozott Szerinte ezzel kapcsolatban a szociális gondoskodásnak nemcsak aktiv, hanem passzív módon is érvényesülni kell. A paszsziv niód^n való érvényesülés megnyilatkozhat a jövedelmi adómentes létminimum határának felemelésében. A zsidóbirtokok rendezésére rátérve hangoztatta, hogy a kormány ne vállaljon kötelezettségeket a zsidóbirtokokon levő teher rendezésénél. A költségvetést elfogadta. Tauffer Gábor hozzászólása elején részletesen foglalkozott az adómorállal és a jó adómorál megerősítésének lehetőségével. Szóvátette, hogy a feketepiacon lebonyolított üzletek után nincs adózás. Ezek szerint az adóvallomások nyilvánosabbá tételével lehetne segíteni. Kérte továbbá a házadókulcs progresszív emelését. Gróf Bethlen László szóvátette a köztisztviselők és a fixfizetésü alkalmazottak helyzetét A jövedelmi adóalap felemelését legalább kétszeresérc kérte, mert szerinte a mai körülmények között még a munkások is belekerülnek a jövedelmi adózásba. Utána Vásári István a közcélú intézmények támogatására előirányzott összegek szakszerű felhasználására mutatott rá. Ezzel kapcsolatban kérte az összegek felhasználásának hathatós ellenőrzését A közterhek viselésénél a teherviselő képesség arányában állapítsák meg a részesedést. A költségvetést nem fogadta el. Ronkay Ferenc,aMÉP második vezérszónoka azzal kezdte beszédét, hogy a pengő értékállandóságát minden körülmények között meg kell tartani. Kérte, hogy a fejadag pontrendszert vezessék be jövedelmi adóalap emelését. A háborús időkben minden a nemzet kárára történő bűncselekményt a legerélyesebben kell üldözni. Kérte, hogy a hősi halottak örökösödési illetékét csökkentsék. A költségvetést elfogadta. Ka bók Lajos, a szociálde mokrata párt vezérszónoka különböző adózési aránytalanságokat tett szóvá. Kérte a pénzügyminisztert, változtasson a kereseti adó rendszerén. Kérte az adómentes létminimum felemelését. Három határozati javaslatot nyújtott be amelyek valamennyije adózási kérdésekkel áll összefüggésben. Vitéz Martsekényi Imre: Az ország pénzügyi politikájának a mai időkben három alapelvet kell követni. Az egyik az ország biztonsága, második a visszacsatolt területek és országrészek ellátása, harmadik a békegazdálkodás előterjesztése. Ezt a három alapelvet kell az 1944. évi költségvetés végrehajtásánál szem előtt tartani Gróf Esterházy Móric szerint a pénzügyi politikának egyik alappillére a rendezett közellátás. Ez rendezett termelés nélkül nem lehetséges. Az életstandard most sem magasabb, mint 1938-ban, csupán csak a terhek nagyobbak. Ezzel a vezérszónokok sorrendje kimerült és Zimmer Ferenc emelkedett szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogy felelősséggel tartozunk a nemzet irányában ezekben a komoly időkben. Hatékony eszközök alkalmazására van szükség az egyensúlyi helyzet biztosítása érdekében. A költségvetést nem fogódta el. Bálás Károly a legerélyesebb intézkedéseket kérte a feketepiac haszonhúzói ellen. A költségvetést elfogadta. Csoór Lajos a családvédelmi szempontok fokozottabb kidomboritását kérte a pénzügyi politikában is. Tóth Balázs erdélyi képviselő Száiwsfary emberen segtr a Pyratnjdof) - tabletta, őrt sem kívéfeK Belvárosi tooii Ma keddre meg kellett hosszabbítani leitér HONIÉ CHRISTO L részét 3, 5, 7 5ZÉCHENYI MOZI IfiOodáKoh ü, 5, 7 flrahor i az adófizetés feltételeivel foglalkozott. Meskó Zoltán beszédében úgyszólván kizárólag családvédelmi kérdésekkel foglalkozott Haladványosan adott kedvezményeket kért a sokgyermekes családok számára. A következő szónok 11 o v s z k y ' János volt. Köszönetet mondott a pénzügyminiszternek azért, hogy a mai nehéz körülmények között távoltartotta az országot az inflációtól. Tőrs Tibor elnök ezután a vitát bezárta azzal, hogy a pénzügyminiszter kiván szólani. , Amikor a pénzügyminiszter szódásra emelkedett, a padsorok benépesültek és párlkülönbözet nélkül mindenki élénk figyelemmel várta a pénzügyminiszter megnyilatkozását A kormány tagjai közül olt volt Kállay Miklós miniszterelnök, C s a t a y Lajos honvédelmi miniszter, báró B á n f f y Dániel földmüvelésügyi miniszter, Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, valamint igen sokan az államtitkári kar tagjai közöl. A pénzügyminiszter beszéde Az egyórás beszéde elején a pénzügyminiszter hangoztatta a pénzügyi politika alapelveit, azokat az intézkedéseket, amelyekkel KORZOBAN Ma 3—5 és 7-kor Móricz Zsigmond regénye filmen: KEREK FERKÓ Jávor, Csortos, Egry Mária főszereplésével ezeknek az alapelveknek a keresztülvitelét biztosítani kívánja. Több képviselő foglalkozott azzat a párhuzammal, amely gazdasági és pénzügyi életünkben az elmúlt világháborúban és a jelenlegi világháború között fennáll. Rendkívül nagy különbségek állanak fenni az akkori és a mai viszonyok között Az első világháborúban az ország és minden egyes egyén bizonyos tartalékkal rendelkezett amikor a háború kitört, felszerelt hadseregünk volt, a magyar középosztálx többé-kfiYésbbé szintén meg-