Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-26 / 268. szám

i*m épp oly szivős, kemény est Légiriadó Londonban határozott, mint a keleten, nyuga-| Lisszabon, november 25. Mint ton és délen harcoló német kato- a brit hírszolgálat jelenti, csünáké. (MTI) törtökön Londonban légiriadó volt. Attlee a háborús helyzetről mutatkozik ezeknek a támadásoknak a német hadiiparra és az általános hangulatra való befolyása. Ezek a csapások nagyon súlyosait lesznek nem csupán nyugatról, hanem most már ha marosan délről is. Az ellenség kénytelen légi erejének mind nagyobb részét tisztán védelmi célokra felhasználni. A Balkánnal foglalkozva Attlee a következőket mondotta: Eondöh,* november 25. Attlee helyettes miniszterelnök az alsóház ülésén részletes nyilatkozatot tett a háborús helyzetről, miután előzőleg rámutatott arra, hogy a parlamentre nagy munka vár, mivel a kormány a törvényjavaslatok egész sorát szándékozik benyújtani. Hangoztatta, hogy a szövetségesek a védekezésből a támadásba mentek át és hogy Olaszországban a rendkívül rossz időjárási viszonyokra és a terep nehézségeire való tekintettel nem lehet gyors fejleményekre számítani. Különösen sikeres volt eddig ránk nézve az Atlanti-csata lefolyása — mondotta. — Veszteségeink lényegesen csekélyebbek, mint amennyire számítottunk, Ezután Lerosról és az Égei-tenger más szigeteirőt beszélt. Kijelentette, hogy nem szabad lekicsinyleni ennek a visszaesésnek a jelentőségét, de nem szabad elveszteni a helyes perspektívát. Vázolta Leros megszállásának előzményeit, azokat a harcokat, amelyek a sziget elvesztésére vezettek és kijelentette, hogy Leros elvesztése után Samos ls tarthatatlanná vált. Végül a csendesóceáni támadással foglalkozott, majd a következő szavakkal fejezte nyilatkozatát: Ha visszatekintünk, akkor látjuk azt a nagy változást, amely hadiszerencsénkben bekövetkezett. Mindazáltal nem ringathatjuk magunkat illúziókban, mivel még nagy feladatok mégoidása előtt állunk. Áz ellenség még mindig erős és eltökélt. Egyetlen napig sem szabad csökkentenünk háborús erőfeszítéseinket, akár a harcoló csapatokról, akár a dolgozó lakosságról van szó. (Bud. Tud.) London, november 25. Attlee az alsóiház ülésén még a következőket mondotta: — Nem számithatunk a tengeri háború ellanyhulására és feladatunk, bogy hadműveleteinket mind jobban fokozzuk és alkalmazkodjunk az ellenfél taktikájához. Közben légi offenzivánk is változatlanul megy lo vább és csupán az időjárási viszouyok kényszeríthetnek ránk némi szünetet. Mind nagyobb bombamennyiséget dfv bunk le Németországra és már mos! — Görögországban az állandó gerillatevékenység számos német hadosztályt köt le. Valamennyi megszállt balkáni országban erősödik a/, ellenállási mozgalom. Hitler már tapasztalhatta, hogy az oroszok szünet nélkül mentek át a nyári offenzívából az őszi offenzivába, most pedig a téli offenzivába. Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy Németországot minél erösebben vegyük igénybe és hogv Hitlert összpontosított támadásba fogjuk, amelvlyel gyengébb erőkkel kell majd szembeszáilnia. Ha Hitler arra határoz za el magét, hogy légi haderőket küldjön a Balkánra, akkor ezek hiányoznak majd neki Keleten és mindaz, amit nyugaton vagy délen lekötünk, tehermentesíti a keleti arcvonalat. Eb bői a szempontból kell megítélni stratégiánkat. (MTI) Miért nem volt j®1»n CKurcSill ós Eden az alsóházban ? London, november 25. A Budapesti Tudósitó jelenti: A felső- és alsóház ülésén feltűnt, hogy sem Churchill, sem Eden külügyminiszter nem volt jelen. Az angol fővárosban az a hír terjedt el, hogy a háromhatalmi megbeszélések már folynak. Eden távollétével kapcsolatban'annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy a háromhatalmi megbeszélés során politikai kérdések is s7óhakerülnek. CkfTI) Küzdelem a kiütéses tifusz ellen Kanyó Béla agyafami tanár érdekes előadása Antal István beszéde a keresztény iparosok értekezletén Budapest, november 25. A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége szerda este értekezletet tartott. amelyen megjelent Antal István nemzetvédelmi miniszter is. Antal István miniszter hangsúlyozta, hogy bár a kézmiiiparosság, amelynek rendkivül sok jogos kívánsága és panasza van, ezek azonban a nemzeti lét időszerű nagy sorskérdései mellett mégis eltörpülnek. Ma minden erőt a nagy nemzeti törekvések megoldására kell összpontosítani. Bejelentette, hogy ő maga fogja az összes nemzetpolitikai kérdésekben a szükséges tájékoztatást megadni a szövetségbe tömörült keresztény kisipnro*ok számára. (MTI) iiocsfitárosoh fiüueimébe l Értesítem kartársaimat, hogy a december hóra járó 10 dkg. szapnanmennyiséget asztalonkint a 10 dkg 38 filléres megtérítés mellett szombat délig nálam átvehetik. , vitéz TORJAI > a kocsmárosok elnöke. (A Délmagyarország munkatársától) Az Egyetem Baráti Egyesületének érdekes előadássorozatában csütörtökön este Kanyó Béla egyetemi tanár, a Közegészségügyi Intézet igazgatója a kiütéses tífuszról adott elő. Az előadást IvánOv i c s György professzor vezette be, aki — mint az ülés elnöke — ismertette az előadó munkásságát s bevezetésként kiemelte, hogy Kanyó Béla az egyetlen szegedi egyetemi tanár, aki — a körtöltésen belül született. — Az előadó irodalmi bevezetéssel kezdte igen érdekes témájú, közegészségügyi értékű előadását Maeterlinck »Kék madár* cimü mesejátékának szimbolikus alakjai, a leláncolt, elöregedett járványokat idézte meg és kiemelte, hogy csakugyan vannak elöregedett járványok, de a legveszedelmesebb járványos betegségeket azoknak hősies és nagyszerű munkája győzte le, akik a tudomány fegyveréve! küzdöttek a betegségek ellen. A kiütéses tifuszról szólva az előadó ismertette ennek a veszedelmes járványos betegségnek történetét, majd rámutatott arra, hogy háborúban mennyire veszedelmesen lángol fel egy-egy olyan járvány, mely máskor éveken keresztül csak lappang. Koch Róbertet idézte, aki megállapította, hogy a békében láncravert, lappangó járványok a háború kitörésekor előbújnak rejtekhelyükből és a harc kimenetele gyakran nem a csatatereken, hanem a járványos gócokban dől el... A kiütéses tifusz a XVI. század óta ismeretes, mint a többi fertőző betegségektől elkülönített járványos megbetegedés. A törökök ellen hadrakelt komáromi seregből 1566-ban európai pusztító kőrútra indult kiütéses tífuszjárványt magyarországi eredete miatt Morbus Hungaricusnak nevezték el. A legnagyobb pusztitást a XVIII. században okozta, de később is több háború sorsát döntötte el. Igy Napoleon oroszországi hadjáratában is a legfőbb ellenfél a kiütéses tifusz volt. A félmilliós napoleoni hadsereg legfőképpen a kiütésen tifusz okozta veszteségek miatt olvadt le 20.000 főre... kapta az orvosi Nobel-dijat. A kiütéses tifusz kórokozója leginkább a vírusok csoportjába tartozik. Tenyészteni és mesterségesen szaporítani is lehet s igy oltóanyagot készítenek belőle s védőoltással a fertőzésnek leginkább kitett egészségügyi szerveket meg lehet védeni a fertőzéssel szemben. A nagy tömegek védelme szempontjából a tetvetlenités és a tetű fertőzéses ürüléknek dezinficiálása a legfontosabb. Az Országos Közegészségügyi Intézet az elmúlt évben újszerű elgondolással öt tetvetlenitő járőrt szervezett, melyek szétszedhető felszereléseiket bármely parasztházban felállíthatják. Ungváron egy év óta működik az Országos Közegészségügyi Intézet kiütéses tifusz elleni oltóanyag-termelő állomása, ahol a régebbi lengyelországi, jelenleg a német hadseregben használt Weigl-féle tetüvaccinát készitik. A professzor rendkivül érdekesen ismertette a Weiglféle eljárást, amellyel a tetvek gyomrából állítják elő a vaccinát. Egy ember beoltásához 100 tetiit kell feldolgozni. Tömeges oltóanyag termelésre ez a vaccina nem alkalmas tehát, Magyarországon viszont az ungvári intézetben tyúktojás szikhólvagjában oltással szaporított kórokozók emulsiójából készitenek ujabban oltóanyagot Az előadó befejezésként a polgári és katonai járványügyi szervezet hősies munkáját ismertette » azzal támasztotta alá. hogy az a körülmény, amely szerint néhány esetben a frontról hazatérőben behurcolt kiütéses tifuszfertőzések egyizben sem tudtak elharapózni, bizonyltja járványvédelmünk felkészül tséeét. Változás a szegedi hálókocsiknál Budapest, november 25 A Magyai Országos Tudósitó jelenti, hogy a m, kir. Államvasutaktól vett értesítés szerint a Budapest Keleti pályaudvarról 5 óra 57 perckor induló és oda 8 óra 35 perckor érkező budapest—békéscsabai, valamint Budapesti Nyugati pályaudvarról 7 óra 40 perckor induló és oda 8 óra 10 perckor érkező budapest—szegedi személyvonatokkal rendszeresített I., I. és III. osztályú [hálókocsi helyett december 1-től Igen érdekesen vázolta az előadó azt a küzdelmet, amit az első világháború alatt és utón folytattak a kiütéses tifusz ellen. A világháború kezdetén Szerbia lakosságát tizedelte meg, később pedig Orosz-.^ csak Ié§ „ 0S2tá, háló. országban nem, kevesebb m.nt 30 köziekedik. (MTI) millió embert beteggé, ebből 3 mii- v ' liónak pedig életét vette. Oroszor-1 szagon kivül Lengyelország és Ro- ' mánia a legfertőzötteb területek, j , A csonka Magyarországon az első világháború utáni években alig fordult elő néhány megbetegedés, a Kárpátalja és Erdély visszacsatolása óta azonban jelentékenyen emelkedett a tifuszesetek száma. Kanyó professzor ezután rátért a tifusz elleni küzdelemre. A kiütéses tifusz terjesztésében a ruhatetü szerepét Ni col le, a tuniszi Pasleuer-intézet igazgatója tisztázta 1909-ben. Ez a felfedezés nagyobb jelentőségű volt, mint a kór-; okozó megtalálása. Nícolle professzor később. 1928-ban meg isjj Délmagyarország . il l i ,pOVOI EP1TI